Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-30 / 75. szám

1989. március 30., csütörtök Somogyi Néplap 5 Bevált-e a differenciált iskolakezdés? Kevesebb az iskolaéretlen gyermek VIZSGÁLAT 35 ISKOLÁBAN A ZÖLDEK CSÖNDJE Intenzív terápia a kórházban A/, oktatási törvény 1986. szeptember 1-jén lépett ha­tályba. A differenciált isko­lakezdés, a gyermekek nem­csak életkor szerinti iskolá­ba lépése az 1987. május 81-ig tankötelessé váltak is­kolázásával kezdődött. A Somogy Megyei Pedagógiai Intézet munkatársai most a törvény hatását vizsgál­ják. ' — Hogyan tudták megol­dani' az óvónők az új fel­adatokat? — kérdeztük Richter Sándornét, a vizs­gálat vezetőjét. — Az óvónőket váratla­nul érte az áthelyezési el­járásban való részvétel. Mérlegelniük kell a leg­megfelelőbb javaslatot, min­den gyermek esetében. Elő­fordult, hogy nem tájékoz­tatták időben, tényszerűen a szülőket a gyermek fej­lettségi szintjéről, az eset­leges problémákról. így több szülőt váratlanul ért, hogy gyermekét szakértői bizott­ság elé, vizsgálatra kellett vinnie. Az eddigi beiskolázási gyakorlat és a társadalmi beidegződés hatására sok szülő ragaszkodott az isko­lakezdéshez, és nem látta be a még egy éves óvodai nevelés előnyeit. Végül az iskolavezetés döntött az is­kolázásról. Ők az osztályok szervezési gondjai miatt többször az iskolaérétlen gyermekek beiratása mellett döntöttek. — Hány iskolában végez­ték a vizsgálatot? — Kaposváron és környé­kén tizennégyben. Tabon és környékén négyben, Siófo­kon és környékén három­ban, Boglárlellén és környé­kén háromban, Barcson és környékén négyben, ' Marca­liban és környékén négy­ben, valamint a nagyatádi II. számú iskolában, továb­bá Inkén és Gyékényesen. Ezek az iskolák azok közé tartoznak, amelyeknek az első osztályaiba fölvett tan­köteles gyermekek aránya megegyezik a megyei átlag­gal. A nagycsoportosoknak 45,6 százalékát javasolták az első osztályba, s ugyaneny- n.vit további óvodai fejlesz­tésre a megyében. 8,8 száza­lékuk került szakértői bi­zottság elé. — !Mi a nevelők vélemé­nye a differenciált iskola­kezdésről? — A nevelőknek kérdő­ívet állítottunk össze. Az elemzés után megállapítot­tuk, hogy a pedagógusok a differenciált iskolakezdés előnyeit változó módon ér­zékelik és ítélik meg. En­nek az lehet az oka, hogy rövid volt a fölkészülés! idő. A nevelők 65 százaléka úgy nyilatkozott, hogy peda­gógiai munkájában már ér­zékelhető volt az előnye, mert — kevesebb iskola­éretlen gyermek verődött össze egy-egy osztályban, mint eddig. így több idő ju­tott a fejlesztésre, a tehet­ségesebb tanulók gondozá­sára. Az óvónők döntését kevés kivétellel helytállónak ítélik. Ugyanez mondható a nevelési tanácsadók által vizsgált gyermekek eseté­ben hozott döntésekről is. A vizsgált osztályok csak­nem 30 százalékában válto­zatlanul ugyanazok a gon­dok. mint korábban. — S mi az ön véleménye? — Az összesített megyei adat szerint nem csökkent a második osztályba nem kerülő tanulók száma. Az 1986'—87-es tanévben 214- en voltak ilyenek, míg a múlt tanévben 227-en. Saj­nos, a következő években. a differenciált iskolakezdés alaposabb előkészítésére va­ló törekvés ellenére is sok gyerek lesz még, aki az egy­éves óvodai fejlesztés után sem képes azokat a hátrá­nyokat kompenzálni, ame­lyek 5—6 éves korára ki­alakultak. Azokon a helye­ken. ahol kevesebb a tár­sadalom perifériájára szo­rult család, kisebb a meg­élhetési gondokkal küszkö­dök száma, ott a differen­ciált beiskolázás lassan ki­teljesedő gyakorlata előnyö­sebb lehet. — |Mit tesznek a gondok megoldására? — Elsősorban a tanító­képzés korszerűsítése segí­tene és az alkalmasságvizs­gálat visszaállítása. A me­gyei továbbképzések prog­ramjában az enyhe írás- és olvasás-zavarok, beszédhi­bák javítására fölkészítő tanfolyamok szervezése. Tu- datosabbá kell tenni az egy osztályban tanító nevelők fejlesztő tevékenységét; a gyermekek önkifejezésének, megértési képességének, já­ték- és munkatevékenységé­nek hatékonyabb fejleszté­sét. Az egészséges életmód alapvető szokásainak kiala­kítása is segíthet. Nagyobb teret kell biztosítani a ta­nulók aktivitásának, önálló­ságuknak, fokozni kell a ta­nulás hatékonyságát befo­lyásoló motiváltságot és ér­dekeltséget. Mindezekhez szorosan kapcsolódik a megfelelő ta­nulási feltételek megterem­tése, a változatos és élményt nyújtó módszerek elterjesz­tése. — A továbbiakban is fi­gyelemmel kísérjük a diffe­renciált beiskolázás hatását, az egyéni fejlesztés problé­máit, hogy világosabban el­különíthetők legyenek a le­maradást előidéző okok — mondta végezetül Richter Sándorrié. B. A. Gyuri nagy pohár tejjel kínált, még az agyonmosott kék pizsamájától sem akart megszabadulni, amit csak a megfázás miatt öltött ma­gára. A lakást nemrégiben kapták a színháztól. Két szoba, konyha a sokemele­tes épületben: maga egy birodalom. A szobák tága­sak, ami berendezés van, az is mind a színházé. A sző­nyeget, a széket úgv kap­ták, s az állítható lámpájú csillárt is a napokban vit­ték nekik. Az influenzát csak az ajtón belül illik emleget­ni; átkozott betegség, ha napközben nem vigyáznak magukra, elmaradhat az előadás. Zsuzsa határozot­tan rázza a fejét: szó sem lehet róla, hogy miattuk ne játsszák este a darabot, in­kább beszed egy halom gyógyszert, egész nap fek­szik, csak estére jöjjön rendbe, hogy be tudjon menni a színházba. A mostani tízegynéhány ezer forintot — kettőjük­nek — óriási vagyonnak érezték először. De rövidesen kiderült, hogy vajmi kevésre elég a fizetésük. Először is fenn kell tartaniuk magu­kat. másrészt ott vannak a szüleik — nekik is küldenek, amit tudnak. Zsuzsa kisfia, Gergely a nagyszülőkkel él,, odaát. Van úgy, hogy hete­A kaposvári kórház új műtéti tömbjében kapott he­lyet a központi intenzív te­rápia. Az osztály úgyneve­zett manipulációs előterébe — ahol előkészülnek a bete­gek ellátására — steril öltö­zetben, papucsban és kö­penyben fogadják a látoga­tót. A halványzöld környezet­ben sürgés-forgás, izgatott suttogás zavarja meg a ve­zérlőpultnál dolgozó nővérek nyugalmát. Dr. Kozári Mik­lós nőgyógyász konzultál or­voskollégáival, egy, a műtét után életveszélyes állapotba került beteg további sorsá­ról. — Ö az a kollégánk, aki „átpártolt” nőgyógyásznak — mondja dr. Kósik Gyula, a központi intenzív terápia fő­orvosa. — Aneszteziológus volt, akár csak a többi itt dolgozó 13 orvos. Nálunk sokkal jobb a szakemberei - látottság, mint az ország többi egészségügyi intézmé­nyében, pedig hosszú ideig elég mostoha körülmények között dolgoztunk a régi épü­letben. Orvosaink munkáját 23 szakképzett nővér segíti. — Mikor vették birtokba az új osztályt? — 1988. július 1-jén. Két ötágyas, nagyobb kórterem és két egyágyas, úgynevezett kig nem tudnak róla, de gondolatban azért együtt vannak vele, neki készül az a csomag is, ami a tévé mögött van. Lassan akkorá­ra dagad a nejlonszatyor, hogy nem fér el a doboz mögött, de meg kell várni, amíg akad valaki, aki átvi­szi. * * * Az Erdélyből legálisan vagy illegálisan áttelepü­lőkről csuk áttételesen tud­nak a megyei rendőri szer­vek. Épp ezért úgy látták jónak, hogy különösebben nem is kommentálják az eddig történteket. Az ideig­lenes tartózkodási engedé­lyeket határ menti megye- székhelyeken állítják ki a menekülteknek (noha hiva­talosan még nem deklarál­hatjuk menekülteknek az áttelepülőket, mégis egyre gyakrabban használjuk ezt a kifejezést). Az ideiglenes tartózkodási engedélyeket a hatóság általában hat hó­napra érvényesíti, és kére­lemre meghosszabbítja” — olvasható a Belügyminiszté­rium által kiadott brosúrá­ban. A menekültekre vonat­kozó, szinte minden tudni­valót tartalmazó írást a hi­vatalok féltve őrzik, s nem adják ki a kezükből, holott kitűnő eligazító lenne a többnyire magukra hagyott izoláló áll a rendelkezésünk­re. Az utóbbiakban különít­jük el például a fertőzött betegeket. A kezelőben vagy a kis műtőben végezzük a gyors, életmentő műtéteket, például a légcsőmetszést, a vénapreparálást, a mellkas­leszívást. A szekrényekből steril ál­lapotban előkészített, úgyne­vezett készenléti csomagok kerülnek elő. De van itt új­raélesztéshez szükséges komplett felszerelésű táska is, gyermekek és felnőttek részére. A legfontosabb esz­köz azonban egy mozgatható altatógép. Minden úgy van előkészítve, hogy a gyors és pontos beavatkozást bárme­lyik pillanatban el tudják végezni. — Kik kerülnek az inten­zív terápiára? — Akiknél az életfontossá­gú funkciókban zavar áll be. Itt minden pillanatban fi­gyelni kell a betegek ágya melletti monitorok jelzéseit. Éjjel-nappal ügyelünk, és a látogatókat is mindig been­gedjük, persze csak miután átöltöztek. Először úgy ter­veztük, hogy tévékamerán nézhetik meg a betegeket a hozzátartozók, de humánus okok miatt erről lemond­tunk. A nővérek közben elvé­embereknek. A rendőrség az ideiglenes helyett fél év le­telte után állíthatja ki a kétéves tartózkodási enge­délyt. Az ügy lényegesen le­egyszerűsödik, ha Hajdúszo­boszlón vagy más települé­sen végre megnyílnak a me­nekülttáborok, Akkor majd eleve tartózkodási enge­délyt kapnak mindazok, akik nem akarnak tovább- vándorolni az országból. Adorján Zsuzsa és Csapó György 1988 januárjában jött át Magyarországra, hi­vatalos útlevéllel. Családi ügyről volt szó; előbb Zsu­zsa vonatozott át a határon, néhány nap múlva Gyuri is jött. Egy a jándék autót kel­lett volna átvennie Zsuzsá­nak, de a kedves pesti ro­kon az egészről semmit sem akart tudni, csak akkor ijedt meg, amikor kiderült, hogy Gyuriék mégsem men­nek vissza Kolozsvárra. Odáig fajult a dolog, hogy a fővárosi hölgy előbb ki- ebrudalta őket a lakásából, majd megfenyegette a fia­talokat; ha nem hagyják ab­ba a kocsi keresését, feladja őket a román titkosrendőr­ségnek és akkor megnézhe­tik magukat. Szólni sem igen tudok, de enélkül is megértik, mit gondolok. geztek egy vércsoport-meg­határozást. — Bárhonnan is kerül ide a beteg, nálunk mindig új­ból el kell végezni a meg­határozást — mondja a fő­orvos. Bekukkantunk a kórter­mekbe. A kor követelmé­nyeinek megfelelően itt min­den ágyhoz minden oldalról kényelemesen odaférhet a beteghez az orvos, a nővér. Monitorok, lélegeztető és EKG-készülékek, valamint az adatokat továbbító berende­zések valamennyi ágynál megtalálhatók. A vezérlőpultnál ügyelő — A Nyugatinál az első időben valóságos komman­dót alkottak a rendőrök. „Segítség, románok!” — ez volt a jelszó. Aki tavaly nyáron az Orlenttel jött, még Budapesten sein érez­hette magát biztonságban; a securitate emberei jó né­hány menekültet elhurcol­tak, mielőtt kivezényelték volna a rendőrcsapatot. Utána elég volt csak a jel­szót kiáltani, s mindjárt ott termett az ember mellett néhány segítőkész, civil ru­hás magyar rendőr. Zsuzsa nyomatékül több­ször bólint az elmondottak­hoz, közben halk dzsessz- zene szól a földre állított tévéből; valamelyik európai műholdas adó sugározza a muzsikát. Engem viszont nem hagy nyugodni a kihe­lyezett titkosrendőrség. — Tavaly nyáron két hé­tig Gyöngyös mellett egy faluban, Kisnánán vigyáz­tunk Romániából átjött gyerekekre — mondja Csa­pó György. Bekap egy Algo- pirint a fejfájására. Fel­gyűrné a pizsamája ujját, de a kitágult kelme mind­untalan lecsúszik, nevetve leszakítja a fölfeslett man­dzsettát. — Azok a srácok meg lá­nyok két hónappal koráb­nővérek pontosan követhetik a szívritmust, a légzést és a beteg testhőmérsékletét. — A legmodernebb tech­nikai színvonalon működő gépeinket nyugati importból szerezte be a kórház. Egy Heilige Servocard márkájú készülékkel például megtud­juk indítani a szívműködést és átmenetileg megállítható a kamrafibrilláció is. Ami még fontos lenne, de egyelőre hiányzik, az a méregtelenítő készülék — mondja a főor- VQS. Az úgynevezett gépmű­szerraktárban „pihennek” az olyan — ritka esetben hasz­nálatos — gépek, mint pél­dául egy EEG-készülék. Ezt akikor állítják munkába, ha meg kell győződni arról, hogy a beteg agyműködése leállt. Ilyen eset adódhat például veseátültetésnél. Ami ebben a gépesített vi­lágban továbbra is gond ma­rad, az a légkondicionáló készülék és a lift gyakori meghibásodása. Az előbbi működésének zavara miatt gyakran 36 Celsus-ifokot is mérnék a műtőben. Az ember is megsínyli azonban a gépek uralmát. Nem csoda, hogy.a fiatal és tehetséges’ ápolószemélyzet hamar búcsút mond e szak­mának. Kevesen akadnak olynok, mint Recsei József- né, aki 1965 óta dolgozik itt. Szeme körül mély, fekete ár­kok: az évtizedekig átvir­rasztott éjszakák nyomai. Szája szögletében keserű vo­nal. — Szép ez a munka, így, ahogy van — mondja dr. Szép Erzsébet osztályvezető főorvoshelyettes, aki 1970 óta dolgozik itt. A csönd, a zöldek csöndje itt mindent megül. Csak a kezek, a szemek mozognak. Várnai Ágnes Fotó: Jakab Judit ban még alig ismerték a kakaót, de ott, a táborban mindenki annyit ihatott, amennyit akart, csak kinyi­totta a hűtőajtót és kivette belőle. Néha ellátogattak hozzánk a szülők is; már akinek Magyarországon volt akkor az apja vagy az édes­anyja. Éppen arról beszél­gettünk az egyik apukával, hogy nem messze, a határ innenső oldalán bihari rend­számú autók kerestek vala­kit, feltehetőleg gyereket akartak viszacsempészni Romániába, hogy így zsarol­ják meg a szülőket. Ahogy ott beszélgettünk, egy rend­számra és színre is olyan autó jelent meg a tábor előtt. Meghűlt bennünk a vér, de hálistennek csak egy tisztességes látogató volt. — A gyerekek két hét alatt azt próbálták meg el­játszani, hogyan szöktek át a határon. A nevelők sze­rint — és mi is úgy láttuk — ezzel sikerült levezetni a sokkos állapotot. Ök mesél­ték el azt is, hogy egyik nap huszonötén indultak neki a határnak, és csak öten ér­keztek meg a csapatból. Volt lövöldözés is, biztosan meg is haltak néhányan, de néhánynak talán sikerült időben visszafordulnia és kikerülnie az őrült határ­őröket ... Érthetetlen, hogy miért kell ezt itt, Magyaror­szágon eltitkolni. (Folytatjuk.) Faragó László Határon innen Gyökere* ereszteni

Next

/
Thumbnails
Contents