Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-04 / 54. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 54. sióm Ára: 5,30 Ft 1989. március 4., szombat FORINTOK, FILLÉREK Nyolc—tízen álltak előttem ia hú9boltban. Várakozás közben akaratlanul is megfigyeltem, hogy az előttem levők az olcsóbb belsőségeket, a húsos csontot, a sertéskörmöt, esetleg a szírszalonnát keresik. Senki nem kért karajt. Hiába, igencsak megemelkedtek az árak. De nemcsak a húsboltban, a tejboltban is érzékelhető ez. A ^tejipar a megmondhatója, hogy január óta menynyivel esett vissza az egészséges táplálkozáshoz olyannyira fontos tejtermékek fogyasztása. Nem titok: méltatlankodás és keserű megjegyzések sorozata kíséri ezeket a tényeket. S mivel mezőgazda- sági termékekről van szó, a közvéleményben kezd kialakulni egyfajta indulatos harag a mezőgazdasági nagyüzemekkel szemben: mondván: lassan elviselhetetlen, hogy milyen drágán termel a mezőgazdaság. Nagy bölcsesség, hogy a harag, az indulat rossz tanácsadó. Hiszen azoknak, akik jogos méltatlankodásuk során a „túl drágán” termelő ágazatot szidják, személyes gondjaik fő okozójának tekintik, észre kellene venni azokat az egyre hangosabb jelzéseket, tényeket, hogy a magyar mezőgazdaság bajban van! £s aki észreveszi, értetlenül áll a tények előtt, hogyan lehetséges, hogy az agrárágazat az utóbbi években hanyatlik, jó néhány üzem a gazdasági . lehetetlenülés határán áll, amikor mi, 'fogyasztók hovatovább nem tudjuk megfizetni az általuk termelt termékeket? Miféle ellentmondás ez? Valójában nagyon egyszerű. Csak egy kicsit a számok mögé kell nézni. A példákat a közelmúltban a tsz-konferencián hallottam. Egy kiló búzáért a termelő ma három forint nyolcvan fillért kap. A fogyasztó ezért az egy kiló búzáért huszonhat forint nyolcvan fillért fizet. Vagyis a zsemle, a kenyér, a jószágnak adott korpa árából a termelő, — aki kilenc hónapon keresztül — olykor a kivédhetetlen időjárási viszonyok közepette — kockázatot vállal, mindössze tizennégy százalékban részesül. Az egy kiló búzára nyolcvanhat százaléknyi költség rakódik rá a felvásárlás, a tárolás, a feldolgozás során. Elgondolkodtató arány, illetve aránytalanság ez? Ügy 'vélem, a kérdésben benne van a felelet. £s az is, hogy mi miatt kerülték válságos helyzetbe a termelők. Arról nem is beszélve, ha világpiaci árakon értékesíthetnék gabonájukat, akkor „már” harmincöt vagon búzáért venni tudnának egy John Deere traktort. A hazai felvásárlási árakon számolva viszont nyolcvanöt vagon (!) búzát kell eladniuk, hogy egy ilyen traktort vásárolhassanak. Bajban vannak az üzemek. — és bajban vagyunk J«i, fogyasztók. Nekik túl kevés haszon jut munkájuk után, nekünk túl drága, amit az élelmiszerekért fizetni kell, Mégis mi vagyunk indulatosak egymással szemben. Pedig az alapvető problémánk nagyon is közös: hiányzik a piacgazdaság, az értékeket megfelelően kifejező árrendszer! A forintok, a fillérek nemcsak nekünk váltak lényegessé, hanem a termelőknek is! Vörös Márta Tárgyalások a Kremlben Németh Miklós megbeszélése Gorbacsovval A magyar és a szovjet fél kész további erőfeszítéseket tenni az együttműködés elmélyítése és korszerűsítése érdekébeh. Egyebek között ezt hangsúlyozták a magyar és a szovjet kormányküldöttség péntek délelőtti moszkvai, megbeszélésén. Németh Miklóst fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke is. A Lenin-mauzóleum és az ismeretlen katona sírjának megkoszorúzásával kezdődött Németh Miklós alig egynapos szovjetunióbeli munkalátogatásának hivatalos programja pénteken. A koszorúzás után az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a magyar kormány elnökét az SZKP KB székházában fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. A két politikus megbeszélése a tervezettnél hosszabb ideig, egy és háromnegyed óra hosszat tartott. A magyar miniszterelnök tájékoztatta a szovjet vezetőt az MSZMP-nek a magyar társadalom mostani fejlődési szakaszában követett politikájáról. Ennek a politikának — hangoztatta Németh Miklós — a kommunistákat, az ország minden polgárát a jelenlegi nehéz feladatok megoldására sarkalló világos, mozgósító erejű cselekvési programra kell épülnie. A gazdaságpolitikában a legfontosabb a reform további kibontakoztatása, amelynek alapját az áru- és pénzviszonyok, ' a piaci kapcsolatok, a termelői önállóság erősítése, a központi irányítás korszerűsítése képezi.. A kommunista párt maga oldja meg feladatait, saját történelmi adottságainak és nemzeti értékeinek megfele-. lően, szuverén módon dolgozza ki politikáját. Ez kikezdhetetlen elv. A pártok tevékenységében ugyanakkor sok közös vonás is van, keresik az utat a szocializmus lehetőségeinek a népek érdekeit szolgáló mind teljesebb kibontakoztatásához. — Azt mondhatjuk — jelentette ki Gorbacsov —, mindannyiunk számára a legfontosabb az ember . felé fordulás, szavatolni az emberi alkotómunka lehetőségeinek feltárását. A Szovjetunió — mint Gorbacsov kitért rá — sorsfordító időszakban él, amikor szakítanak a régi életmóddal, a megrögződött szokásokkal és elképzelésekkel. Gyökeresen megújulnak a gazdasági struktúrák, létrejön egy demokratikus politikai rendszer, a hatalom ismét a szovjeteké lesz. Az átalakítás sikerének záloga a szovjet emberek aktív magatartásában van. A barátság és a kölcsönös megértés légkörében lezajlott beszélgetésben mindkét fél hangsúlyozta országának érdekeltségét a hasznos kétoldalú gazdasági, tudomá(Folytatás a 2. oldalon) AZ MSZMP ES AZ MSZDP ELŐZETES TÁRGYALÁSAI A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselői 1989. március 3-án, pénteken előzetes, informatív tárgyalásokat folytattak az MSZMP Központi Bizottsága székházában. Fejti György, az MSZMP KB titkára és dr. Révész András, az MSZDP elnöke vezetésével tartott megbeszélésen főként két kérdéscsoportról esett szó: az új választási törvényről, valamint az alkotmányozás időszerű politikai kérdéseiről, a tárgyaló felek szükségesnek tartják további két- vagy többoldalú tárgyalások folytatását annak érdekében, hogy a többpártrendszeren alapuló parlamenti demokráciára való átmenet és az alkotmányozási folyamát a konstruktív társadalmi erők együttműködésén alapuljon. Megnyílt az atlétikai vb A Budapest Sportcsarnokban a délelőtt folyamán már megrendezték az első versenyeket, ám híven a nagy világeseményeken megszokott forgatókönyvhöz, a hivatalos megnyitót csak az első nap délutánján tartották meg. Az ünnepségen megjelent Crósz Károly, az MSZMP főtitkára, a világbajnokság fővédnöke, Bielek József, Budapest Főváros Tanácsának elnöke és Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke. A résztvevő országok képviseletében katonazenére vonultak be a sportolók a csarnok küzdőterére. Spiegl József, a szervezőbizottság elnöke köszöntötte a vendégeket, a nézőket, a sportolókat, hangsúlyozva: a házigazdák igyekeztek úgy dolgozni, hogy megfelelő körülményeket biztosítsanak a versenyzőknek, és hogy. a nézők maradandó sportélményhez jussanak. Ezután Primo Nebiolo, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke mondott köszöntőt. Ezt követően Grósz Károly megnyitotta a II. fedettpályás atlétikai világbajnokságot. Fölhangzott a Himnusz, s eközben ünnepélyesen felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzeti szövetség zászlaját. Az ünnepélyes megnyitó záró akkordjaként elvonultak a csapatok, hogy helyet adjanak a vetélkedésnek, benne a három döntőnek. (Folytatás a 15. oldalon.) Rendkívüli ülést tartott a somogyi képviselőcsoport A somogyi képviselőcsoport tegnapi, Kaposváron tartott zárt ülését épp nyitottsága tette rendkívülivé. A párt által kezdeményezett konzultáción nemcsak a pártonkívüli képviselőknek jutott hely, hanem a sajtónak is, s mint kiderült, korántsem „titkokról” volt szó, csupán egyelőre nyitott kérdésekről. Az ülésen, melyen részt vett dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára és dr. Novák Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára is, a Politikai Bizottság megbízásából Borbély Gábor, a Központi Bizottság tagja, a Népszabadság főszerkesztője folytatott eszmecserét a képviselőkkel,. három, a parlament jövő heti üléséhez kapcsolódó témakörökben. A házelnöki tisztség alót felmentését kérő Stadingcr István utódjaként szobáké - rült személyekkel kapcsolatban megoszlottak a vélemények. Abban viszont minden képviselő egyetértett, hogy reprezentatív tisztségből megfeszített napi munkát kívánó feladattá lett a parlamenti elnöki poszt. Az elhangzott konkrét személyi javaslatokat Pász- tohy András továbbítja majd, aki képviselőtársai egyetértésével közreműködik majd, a HNF Országos Tanácsa által létrehozandó jelölőbizottság munkájában. A következő parlamenti ülésen várhatóan indítvány hangzik majd ei a gyülekezési törvény módosítására, amely jelenlegi formájában — következetesen betartva — például az augusztus 20-i Kossuth téri tísztavatást is lehetetlenné tenné. A somogyi képviselők többsége egyetértett a kompromisszumos javaslattal, miszerint a téren a parlamenti ülések idejét kivéve lehessen tömegmegmozdulásokat tartani. Voltak azonban, akik ezt a korlátozást is fölöslegesnek ítélték, állítva, hogy egy esetleges tüntetés nem ingatná meg a képviselőket véleményükben. Egyébként a várható módosítás lehetőségével élve maguk a képviselők is „gyülekeznek” majd a téren március 14-én, amikor a parlamentnek 1848- as évforduló előtt tisztelgő ünnepi ülését követően megkoszorúzzák a szobrot. Ugyancsak várható, hogy egy képviselői csoport kc-z.- deményezi majd. hogy az Országgyűlés ismét foglalkozzon a Bős—Nagymaros üggyel. Egybehangzó volt a vélemény, hogy igazán jó megoldás itt nincs és az is, hogy túlságosan a közvéleménybe ivódott az a tévedési hogy a parlament az ősszel döntött a kérdésben, jóllehet csak tájékoztatót hallgatott meg. A képviselők úgy látták, hogy a népszavazás lehetősége nem zárható ki, ám azt megelőzően szükség van a közvélemény alapos tájékoztatásáÉPÜL A KIKÖTŐ Vitorlássporthajó-kikötő épül Fonyódon, a hajóállomás szomszédságában, a fonyódi tanács, valamint az Inart kisszövetkezet közös vállalkozásában. A költségekhez 1,8 millió forinttal a Balatoni Intéző Bizottság Is hozzájárult. 240 méter hosszan elkészült a móló, s a Balatoni Vízügyi Kirendeltség kotróhajói már a kikötőt mélyítik. Ha végeznek, a két méter mély vízben a tőkesúlyos hajók is kiköthetnek. Az ötvenmillió forintos beruházással július végété szeretnének elkészülni. Gyertyás László felvétele Ugyanezt mondták el a tervezett Budapest—Bécs világkiállítás kapcsán is, amelyet sokan már valamiféle második vízlépcsőként kezelnék, s nem látják, hogy ez a kiállítás az utolsó esélyünk, hogy országunk fölzárkózzon Európához. Nem értik, hogy itt nem egy „pénznyelő” beruházásról van szó, amely innen és onnan elviszi a forrásokat, hanem egy nagyszabású vállalkozásról, amelynek eredményei ezredfordulónkat is meghatározzák. A képviselők . most attól tartanak, hogy — jóllehet ismét csak tájékoztatót hallgatnák majd meg —, a közvéleménybe ez ás úgy kerül be, mint parlamenti döntés. Figyelemre méltó gondolatot fogalmazott meg drj_ Borsos Sándor képviselő: téved az 'elmaradott térségben lakó polgár, ha azt hiszi, hogy ha a tömegnyomás elsodorja ezt a tervet, lakóhelye fejlesztésére jut majd több. Annál is inkább, mert a kiállításhoz kapcsolódó beruházások zömét a külföldi tőke finanszírozza. Az említett térségek felzárkóztatását tehát a világkiállítás nem gátolja, inkább ennek a feltételeit teremti meg. Bíró Ferenc NYITOTT KÉRDÉSEK, NYllT VITA