Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-23 / 70. szám
1989. március 23., csütörtök Somogyi Néplap 5 GYERMEKÉLELMEZÉSRŐL TANÁCSKOZTAK MOSDÓSON Szója és egészség 2S Béla: Karnevál A kaposvári Egyetemi Színpad bemutatójáról Tudományos előadások és termékbemutató A gyermekélelmezés problémája a gyógy- és közétkeztetésben címmel tanácskozást tartottak tegnap a mosdósi tüdőgyógyintézetben. A kórház és a Fehérjetechnológiai Tudományos Termelési Egyesülés (FTTE) közös rendezvényén dr. Andrásofszky Barna igazgató főorvos köszöntötte a vendégeket. Rövid megnyitójában elmondta, hogy a mosdósi kórház már évek óta részt vesz a csicsóka-, illetve a szójaprog- ramban. Hangsúlyozta, hogy a betegségeket nem „csak” gyógyítani, hanem megelőzni kell, s ebben nagy szerepe van az egészséges táplálkozásnak. Dr. Bódis László, az FTTE igazgatója előadásában a szója eredetéről, fel- használásának terjedéséről beszélt. A szója őshonos ményeit és kedvező tapasztalatait ecsetelte. A csecsemő- és a gyermekkori egészséges táplálkozásról tartott tudományos igényű előadást dr. Cholnoky Péter professzor, a Vas Megyei Kórház gyermekosztályának főorvosa. Kiemelte az anyatejes táplálás jelentőségét: négyhónapos korig kizárólag az anyatej elegendő egy csecsemő egészséges táplálásához. Hathónapos korig — a magyar szokásokkal ellentétben — a csecsemő táplálkozásából a lisztet ki kellene zárfii. A cukor és a csokoládé is nélkülözhető, s a folyadékbevitellel is hibák vannak. Kisgyermek- korban az étkezéssel kapcsolatban pedagógiai bajokat említett. A gyermekek 40 százaléka nem reggelizik. Már ekkor kialakul a rendszertelen táplálkozás, a zilált étkezési szokásrend, a mértékletesség hiánya. Ezt követően Doborján Károlyné, az FTTE igazgatóhelyettese intézményük tevékenységét mutatta be, amellyel az egészséges táplálkozás kialakítását segítik. Dr. Zajkás Gábor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet osztályvezető főorvosa pedig a gyermektáplálkozásban a szója bevezetésének tapasztalatairól beszélt. Dr. Ferenczi György, a Junior Vendéglátó-ipari Vállalat igazgatója a vállalatnál alkalmazott korszerű táplálkozási elvek megvalósításával ismertette meg a hallgatóságot. A vállalat tizenkét éve használ szójatermékeket, amelyek alkalmazásának kettős — élettani és gazdasági — előnye van. Az általuk használt szójatermékeket igen jó minőségben és gazdag választékban a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát biztosítja egy jugoszláv, humán termékeket is előállító gyárral kötött együttműködési szerződés alapján. A húsételek elkészítéséhez 10—15 százalékban szóját használnak, s ez lazábbá, élvezetesebbé teszi az ételt. Tavaly a 41 millió adag élelemhez mintegy 16 tonna szóját használtak föl, az idei terv pedig 25 tonna. Természetesen a szóját nemcsak húsételekhez, hanem süteményekhez is alkalmazzák. Hansúlyozta, hogy a szója felhasználása nem spórolást jelent, hiszen a sütemények esetében drágább, mint a liszt, hanem elsősorban egészségvédelmi célokat szolgál. A tanácskozás végén dr. Frank Kálmán professzor összegezte az elhangzottakat zárszavában. A résztvevők megtekintették a korszerű szójater- mékekből összeállított bemutatót. (Tamási) A Csokonai Színkör nevet is vállalja a kaposvári Egyetemi Színpad, kedd esti bemutatójuk (ősbemutató?) az első szereplés ünnepi eseménye volt. Hamvas Béla Karnevál című regényének adaptációjával azonban mintha éppen az együttes megszületésének ünnepivé- tételét kívánták volna háttérbe szorítani, hiszen a mű, amit az első bemutatóra szántak — pokoli. A kaposvári Egyetemi Színpad igazában egy újabb amatőr együttes. Létrejöttében a tanítóképző főiskola bábáskodott, az intézmény teremtette meg azokat a feltételeket, amelyek működésükhöz nélkülözhetetlenek. A keszthelyi Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési kara nemcsak közreműködője, támogatója az Egyetemi Színpadnak, hanem hallgatói révén részese is az együttesben folyó munkának. Kaposvári középiskolások, amatőr színjátszók is jelentkeztek a Zoltán Gábor irányításával dolgozó színikörbe. Ünnepivé attól vált számomra a fiatalok vállalkozása, a tanítóképző kezdeményezése, hogy sejteti: az értelmiségivé válást szorgalmazza, az alkotó embert segíti kibontakozni. A színjátszás hagyományaira is hivatkozhatunk. A prepák, a tanítójelöltek híva- - tásává vált a falusi színjátszás. A művészi alkotások értelmezése, befogadása hozzájárulhat ma is ahhoz, hogy a pedagógiai munkában is fölfedezzék az alkotás lehetőségét a tanítók. A mai falusi értelmiség másik jelentős részét a mezőgazdák alkotják, ez testesül1 meg a kaposvári Egyetemi Színpad tagságában is, a színkör közös fenntartásában. Nem kell restellkednie a kedd esti előadás nézőjének, hogy talán napokon át bogozhatja a látott színpadi alkotás szálait, az élmény még segíti is ebben, hiszen nehéz lehet a hatástól egyhamar szabadulná. Olyan magyar író művévél találkozott, akiről vajmi keveset tudunk, noha filozófiai írásai, esszéi mellett az utóbbi években megjelenhettek már az esztendőkön át íróasztal fiókjában rejtőző művei, így a Karnevál is. A kaposvári Egyetemi Színpad a Karnevál című regény időtlenségét külső segédlettel (jelmez) abba a korba helyezte, amikor a mű született (1948—1951). Ez segíthette hozzá a nézőt ahhoz is, hogy a szerző alkotói periódusát nagyjából meghatározhassa. 1897-ben, Eperjesen született az esszéírónak optimista, regényírónak dez- illuzionista Hamvas Béla. Nemcsak a Karnevál keletkezésének idejét segítette fölismertetni a rendező oldalán Wágner Tamás tervező, hanem el is indította bennünk annak a történelmi kornak a vizsgálatát, amelynek erénye a létbizonytalanság keltése volt. Maiga a regény is azt sugallja, hogy darabokra hullott az egész, a részek értelmetlenné váltak. A színpadi változat is a színtelen karnevál zaklatottságával hat. Szenvtelenül tárja elénk ezt a világot az író, az én a tudathasadás állapotát elfogadja; a hősök állandóan rendezkednek, mégis zűrzavar támad körülöttük. Földényi F. László írta róla: — A válságról, a nihilizmusról úgy beszél, mint teológusok az Istenről. A kaposvári Egyetemi Színpad erőn felülire vállalkozott. A rendezői elképzelés azonban látomás erejével hatott, amiben Sáry László zeneszerző igen »lágy segítségére volt. A darab beérésének záloga a színészi képességek további fejlesztése. Horányi Barna Á Vatikáni Rádió compactlemezón MÁV Szimfonikusok koncertje A Vatikáni Rádió a napokban jelentette meg első öt compactlemezét, s ezek közül az egyik a MÁV Szimfonikusok hangversenyét örökíti meg. A magyar zenészek II. János Pál pápa tiszteletére adtak koncertet. Az együttes Lorenzo Pe- rozi olasz egyházi zeneszerző különlegességnek számító műveit adta elő Arturo Sacchetti* a Vatikáni Rádió zeneigazgatójának vezényletével. A lemez érdekessége, hogy fölvették a katolikus egyházfő nyilatkozatát is, amelyben a pápa méltatta a zenekar, az Antal Mátyás vezette Budapest Kórus, a szólót éneklő Andor Éva és Fülöp Attila kitűnő előadását. ázsiai növény — mondta —, mintegy négyezer éve ismerik ezt, a keleti világ egyik legfontosabb népélelmezési termékét. Hazánkba az 1870-es években került, s az évtizedek múlásával fel- használásának mértéke hullámzott. Több mint ezerféleképpen hasznosítható az élelmezéstől a takarmányozásig, a gyógyszergyártástól az olajiparig. A szója és az egészség szerves kapcsolatáról tartott előadást dr. Angeli István, a mosdósi tüdőgyógyintézet főorvosa. Mint elmondta, a gyermekkorban megszokott ízek beépülnek a memóriába, tehát a gyermekélelmezés meghatározza a későbbi étkezési szokásokat. Megemlítette, hogy a lakosság 30—40 százaléka túltáplált, s ezt a mozgás- szegény életmód, a rossz táplálkozási szokások okozzák. Sokan akkor laknak jól, ha már túltáplálták magukat — mondta a főorvos. A daganatos betegek zöme is az elhízott emberek közül kerül ki, tehát a túltáplál- kozás egyik jelentős rizikó- faktor. A köztudattal ellentétben a hús nem fogyaszt, a szójafehérje viszont igen. A szója ideális és rendkívül bő fehérjeforrás: 1 kilogramm szójában annyi fehérje van, mint 2,5 kiló húsban, vagy 58 darab tojásban. Előadásában hangsúlyozta a szója rákellenes és fogyasztó hatását, s beszélt a növénnyel kapcsolatos orvosi ellenszenv leküzdéséről. Ezt követően a szója és a csicsóka mosdósi kórházban való felhasználásának jótékony hatását, eredHármanB álra együtt EGY CSURGÓI KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA A hajdani egri diákok barátsága megmérettetett, s harminc év után is kiállta a próbát. Bauhoffer József Majson, Farkas Béla Kaposváron, Pandur József Pécsett született 1939-ben. Egyidősek, mindhárman pedagógusnak készültek, így útjuk az egri Pedagógiai Főiskolán futott össze. A diploma megszerzése után ki-ki folytatta a maga útkeresését, az együtt töltött évek közös élményei azonban kapocsként maradtak meg. Most újból találkoztak a csurgói művelődési ház kiállítótermében, hogy képeikkel is megmérettessenek. Mindhármuk festőképzőművész tanár. Bauhoffer József, Farkas Béla és Pandúr József kiállítása nemcsak azért rendhagyó, mert összehasonlítási lehetőséget ad, láthatjuk az egykori közös iskolai hatás miként vált egyénivé, hanem azért is, mert ezúttal maga a kiállításmegnyitó is különleges volt. A három alkotó egymást mutatta be az érdeklődőknek. Bauhoffer József Móron kezdett tanítani, majd Mohácsra került. Örök barátság szövődött a festő és a város között. Mohács zeg- zúgos utcái, rejtett épületei köszönnek vissza képeiről. szeti Főiskolát, majd az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen doktorált. Ma a Janus Pannonius Tudományegyetemen oktat művészettörténetet. ö vegyes technikával dolgozik. Szinte mindenféle téma iránt fogékony. Leginkább talán éppen az ő képei szolgálnak alapul az összehasonlításra. Ezeken a képeken, festményeken érezni a legjobban, hogy mennyi közös vonás van festői gondolkodásmódjukban, annak ellenére, hogy mindegyikük más és más megoldásokat választott. A hármasfogat szép ajándékkal lepte meg önmagát az ötvenedik születésnapjukon. N. J. Olajjal dolgozik, s főleg a fényhatások érdeklik. Képei Barcsay szellemét sugallják, s ő büszkén felvállalja ezt, mert mesterének tartja Szentendre legnagyobb festőjét. Farkas Béláról nehéz elfogultság nélkül beszélni. Tanárom volt, s láthattam több kiállítását is, megismerkedhettem műtermi világával. Sokáig Kaposváron dolgozott, majd 1984-ben Fonyódra költözött. Az új otthon, az új környezet nagy hatással van művészetére. Mivel szemtanúja a tó sokszor percenkénti változásának, a természet színei meghökkentő játékának, egyazon témát úgy tud többször feldolgozni, hogy képei más és más hangulatot teremtenék. Farkas Béla az akvarellt vallja magáénak, mert ez az, amivel legjobban kifejezheti az őt ért hatásokat. Pandur József pécsi lévén, a diploma megszerzése után hazatért szülővárosába. Elvégezte a KépzőművéFarkas Béla akvarelljei
