Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-23 / 70. szám

1989. március 23., csütörtök Somogyi Néplap 5 GYERMEKÉLELMEZÉSRŐL TANÁCSKOZTAK MOSDÓSON Szója és egészség 2S Béla: Karnevál A kaposvári Egyetemi Színpad bemutatójáról Tudományos előadások és termékbemutató A gyermekélelmezés prob­lémája a gyógy- és közét­keztetésben címmel tanács­kozást tartottak tegnap a mosdósi tüdőgyógyintézet­ben. A kórház és a Fehér­jetechnológiai Tudomá­nyos Termelési Egyesülés (FTTE) közös rendezvényén dr. Andrásofszky Barna igazgató főorvos köszöntöt­te a vendégeket. Rövid megnyitójában elmondta, hogy a mosdósi kórház már évek óta részt vesz a csi­csóka-, illetve a szójaprog- ramban. Hangsúlyozta, hogy a betegségeket nem „csak” gyógyítani, hanem megelőz­ni kell, s ebben nagy sze­repe van az egészséges táp­lálkozásnak. Dr. Bódis László, az FTTE igazgatója előadásá­ban a szója eredetéről, fel- használásának terjedéséről beszélt. A szója őshonos ményeit és kedvező tapasz­talatait ecsetelte. A csecsemő- és a gyer­mekkori egészséges táplál­kozásról tartott tudomá­nyos igényű előadást dr. Cholnoky Péter professzor, a Vas Megyei Kórház gyer­mekosztályának főorvosa. Kiemelte az anyatejes táp­lálás jelentőségét: négyhó­napos korig kizárólag az anyatej elegendő egy cse­csemő egészséges táplálásá­hoz. Hathónapos korig — a magyar szokásokkal el­lentétben — a csecsemő táp­lálkozásából a lisztet ki kel­lene zárfii. A cukor és a csokoládé is nélkülözhető, s a folyadékbevitellel is hi­bák vannak. Kisgyermek- korban az étkezéssel kap­csolatban pedagógiai bajo­kat említett. A gyermekek 40 százaléka nem reggelizik. Már ekkor kialakul a rend­szertelen táplálkozás, a zi­lált étkezési szokásrend, a mértékletesség hiánya. Ezt követően Doborján Károlyné, az FTTE igazga­tóhelyettese intézményük tevékenységét mutatta be, amellyel az egészséges táp­lálkozás kialakítását segí­tik. Dr. Zajkás Gábor, az Országos Élelmezés- és Táp­lálkozástudományi Intézet osztályvezető főorvosa pe­dig a gyermektáplálkozás­ban a szója bevezetésének tapasztalatairól beszélt. Dr. Ferenczi György, a Junior Vendéglátó-ipari Vállalat igazgatója a válla­latnál alkalmazott korsze­rű táplálkozási elvek meg­valósításával ismertette meg a hallgatóságot. A vál­lalat tizenkét éve használ szójatermékeket, amelyek alkalmazásának kettős — élettani és gazdasági — elő­nye van. Az általuk hasz­nált szójatermékeket igen jó minőségben és gazdag választékban a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát biz­tosítja egy jugoszláv, hu­mán termékeket is előállító gyárral kötött együttműkö­dési szerződés alapján. A húsételek elkészítéséhez 10—15 százalékban szóját használnak, s ez lazábbá, él­vezetesebbé teszi az ételt. Tavaly a 41 millió adag élelemhez mintegy 16 tonna szóját használtak föl, az idei terv pedig 25 tonna. Természetesen a szóját nem­csak húsételekhez, hanem süteményekhez is alkalmaz­zák. Hansúlyozta, hogy a szója felhasználása nem spórolást jelent, hiszen a sütemények esetében drá­gább, mint a liszt, hanem elsősorban egészségvédelmi célokat szolgál. A tanácskozás végén dr. Frank Kálmán professzor összegezte az elhangzottakat zárszavában. A résztvevők megtekin­tették a korszerű szójater- mékekből összeállított be­mutatót. (Tamási) A Csokonai Színkör nevet is vállalja a kaposvári Egye­temi Színpad, kedd esti be­mutatójuk (ősbemutató?) az első szereplés ünnepi ese­ménye volt. Hamvas Béla Karnevál című regényének adaptációjával azonban mintha éppen az együttes megszületésének ünnepivé- tételét kívánták volna hát­térbe szorítani, hiszen a mű, amit az első bemutató­ra szántak — pokoli. A kaposvári Egyetemi Színpad igazában egy újabb amatőr együttes. Létrejötté­ben a tanítóképző főiskola bábáskodott, az intézmény teremtette meg azokat a feltételeket, amelyek műkö­désükhöz nélkülözhetetle­nek. A keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem kaposvá­ri állattenyésztési kara nem­csak közreműködője, támo­gatója az Egyetemi Színpad­nak, hanem hallgatói révén részese is az együttesben folyó munkának. Kaposvári középiskolások, amatőr szín­játszók is jelentkeztek a Zoltán Gábor irányításával dolgozó színikörbe. Ünnepivé attól vált számomra a fia­talok vállalkozása, a tanító­képző kezdeményezése, hogy sejteti: az értelmiségivé vá­lást szorgalmazza, az alkotó embert segíti kibontakozni. A színjátszás hagyományai­ra is hivatkozhatunk. A pre­pák, a tanítójelöltek híva- - tásává vált a falusi színját­szás. A művészi alkotások ér­telmezése, befogadása hoz­zájárulhat ma is ahhoz, hogy a pedagógiai munká­ban is fölfedezzék az alko­tás lehetőségét a tanítók. A mai falusi értelmiség másik jelentős részét a mezőgazdák alkotják, ez testesül1 meg a kaposvári Egyetemi Színpad tagságában is, a színkör kö­zös fenntartásában. Nem kell restellkednie a kedd esti előadás nézőjének, hogy talán napokon át bo­gozhatja a látott színpadi alkotás szálait, az élmény még segíti is ebben, hiszen nehéz lehet a hatástól egy­hamar szabadulná. Olyan magyar író művévél talál­kozott, akiről vajmi keveset tudunk, noha filozófiai írá­sai, esszéi mellett az utóbbi években megjelenhettek már az esztendőkön át íróasztal fiókjában rejtőző művei, így a Karnevál is. A kaposvári Egyetemi Színpad a Karne­vál című regény időtlensé­gét külső segédlettel (jel­mez) abba a korba helyez­te, amikor a mű született (1948—1951). Ez segíthette hozzá a nézőt ahhoz is, hogy a szerző alkotói perió­dusát nagyjából meghatá­rozhassa. 1897-ben, Eperje­sen született az esszéírónak optimista, regényírónak dez- illuzionista Hamvas Béla. Nemcsak a Karnevál kelet­kezésének idejét segítette fölismertetni a rendező ol­dalán Wágner Tamás ter­vező, hanem el is indította bennünk annak a történel­mi kornak a vizsgálatát, amelynek erénye a létbi­zonytalanság keltése volt. Maiga a regény is azt su­gallja, hogy darabokra hul­lott az egész, a részek ér­telmetlenné váltak. A szín­padi változat is a színtelen karnevál zaklatottságával hat. Szenvtelenül tárja elénk ezt a világot az író, az én a tudathasadás álla­potát elfogadja; a hősök ál­landóan rendezkednek, még­is zűrzavar támad körülöt­tük. Földényi F. László írta róla: — A válságról, a nihi­lizmusról úgy beszél, mint teológusok az Istenről. A kaposvári Egyetemi Színpad erőn felülire vál­lalkozott. A rendezői elkép­zelés azonban látomás ere­jével hatott, amiben Sáry László zeneszerző igen »lágy segítségére volt. A darab beérésének záloga a színészi képességek további fejlesz­tése. Horányi Barna Á Vatikáni Rádió compactlemezón MÁV Szimfonikusok koncertje A Vatikáni Rádió a na­pokban jelentette meg első öt compactlemezét, s ezek közül az egyik a MÁV Szim­fonikusok hangversenyét örökíti meg. A magyar ze­nészek II. János Pál pápa tiszteletére adtak koncertet. Az együttes Lorenzo Pe- rozi olasz egyházi zeneszer­ző különlegességnek számító műveit adta elő Arturo Sacchetti* a Vatikáni Rádió zeneigazgatójának vezényle­tével. A lemez érdekessége, hogy fölvették a katolikus egyházfő nyilatkozatát is, amelyben a pápa méltatta a zenekar, az Antal Mátyás vezette Budapest Kórus, a szólót éneklő Andor Éva és Fülöp Attila kitűnő előadá­sát. ázsiai növény — mondta —, mintegy négyezer éve isme­rik ezt, a keleti világ egyik legfontosabb népélelmezési termékét. Hazánkba az 1870-es években került, s az évtizedek múlásával fel- használásának mértéke hul­lámzott. Több mint ezerféle­képpen hasznosítható az élelmezéstől a takarmányo­zásig, a gyógyszergyártástól az olajiparig. A szója és az egészség szerves kapcsolatáról tar­tott előadást dr. Angeli Ist­ván, a mosdósi tüdőgyógy­intézet főorvosa. Mint el­mondta, a gyermekkorban megszokott ízek beépülnek a memóriába, tehát a gyer­mekélelmezés meghatároz­za a későbbi étkezési szoká­sokat. Megemlítette, hogy a lakosság 30—40 százaléka túltáplált, s ezt a mozgás- szegény életmód, a rossz táplálkozási szokások okoz­zák. Sokan akkor laknak jól, ha már túltáplálták ma­gukat — mondta a főorvos. A daganatos betegek zöme is az elhízott emberek közül kerül ki, tehát a túltáplál- kozás egyik jelentős rizikó- faktor. A köztudattal ellen­tétben a hús nem fogyaszt, a szójafehérje viszont igen. A szója ideális és rendkí­vül bő fehérjeforrás: 1 ki­logramm szójában annyi fe­hérje van, mint 2,5 kiló hús­ban, vagy 58 darab tojás­ban. Előadásában hangsú­lyozta a szója rákellenes és fogyasztó hatását, s beszélt a növénnyel kapcsolatos orvosi ellenszenv leküzdé­séről. Ezt követően a szója és a csicsóka mosdósi kór­házban való felhasználásá­nak jótékony hatását, ered­HármanB álra együtt EGY CSURGÓI KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA A hajdani egri diákok ba­rátsága megmérettetett, s harminc év után is kiállta a próbát. Bauhoffer József Majson, Farkas Béla Ka­posváron, Pandur József Pécsett született 1939-ben. Egyidősek, mindhárman pe­dagógusnak készültek, így útjuk az egri Pedagógiai Főiskolán futott össze. A diploma megszerzése után ki-ki folytatta a maga út­keresését, az együtt töltött évek közös élményei azon­ban kapocsként maradtak meg. Most újból találkoztak a csurgói művelődési ház kiállítótermében, hogy ké­peikkel is megmérettesse­nek. Mindhármuk festő­képzőművész tanár. Bauhoffer József, Farkas Béla és Pandúr József ki­állítása nemcsak azért rend­hagyó, mert összehasonlí­tási lehetőséget ad, láthat­juk az egykori közös iskolai hatás miként vált egyénivé, hanem azért is, mert ezút­tal maga a kiállításmegnyi­tó is különleges volt. A há­rom alkotó egymást mutat­ta be az érdeklődőknek. Bauhoffer József Móron kezdett tanítani, majd Mo­hácsra került. Örök barát­ság szövődött a festő és a város között. Mohács zeg- zúgos utcái, rejtett épületei köszönnek vissza képeiről. szeti Főiskolát, majd az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen doktorált. Ma a Janus Pannonius Tudo­mányegyetemen oktat mű­vészettörténetet. ö vegyes technikával dolgozik. Szin­te mindenféle téma iránt fogékony. Leginkább talán éppen az ő képei szolgálnak alapul az összehasonlításra. Ezeken a képeken, festmé­nyeken érezni a legjobban, hogy mennyi közös vonás van festői gondolkodásmód­jukban, annak ellenére, hogy mindegyikük más és más megoldásokat válasz­tott. A hármasfogat szép aján­dékkal lepte meg önmagát az ötvenedik születésnap­jukon. N. J. Olajjal dolgozik, s főleg a fényhatások érdeklik. Ké­pei Barcsay szellemét su­gallják, s ő büszkén felvál­lalja ezt, mert mesterének tartja Szentendre legna­gyobb festőjét. Farkas Béláról nehéz el­fogultság nélkül beszélni. Tanárom volt, s láthattam több kiállítását is, megis­merkedhettem műtermi vilá­gával. Sokáig Kaposváron dolgozott, majd 1984-ben Fonyódra költözött. Az új otthon, az új környezet nagy hatással van művészetére. Mivel szemtanúja a tó sok­szor percenkénti változásá­nak, a természet színei meg­hökkentő játékának, egy­azon témát úgy tud több­ször feldolgozni, hogy ké­pei más és más hangulatot teremtenék. Farkas Béla az akvarellt vallja magáénak, mert ez az, amivel legjob­ban kifejezheti az őt ért ha­tásokat. Pandur József pécsi lé­vén, a diploma megszerzése után hazatért szülővárosá­ba. Elvégezte a Képzőművé­Farkas Béla akvarelljei

Next

/
Thumbnails
Contents