Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-22 / 69. szám
1989. március 22., szerda Somogyi Néplap Fedezetet az oktatásra Ülésezett a megyei művelődési bizottság Négy esztendővel az után, hogy megszületett az oktatási törvény, vajon milyen feltételek hiányára gondolt a Somogy Megyei Tanács végrehajtó bizottsága mellett működő művelődési bizottság, amikor tegnapi ülésén a reform kibontakozását sürgette? Többen kezdték úgy felszólalásukat, hogy vajon időszerű-e most az oktatási törvény végrehajtásának tapasztalatait összegezni, hiszen az oktatásügy a korrekciók napjait éli át. A szenvedélyes vitában azonban bebizonyosodott, hogy a téma időszerűsége a változásokban rejlik, nem beszélve arról, hogy április elején a megyei tanács végrehajtó bizottsága foglalkozik majd az oktatási törvény végrehajtásának tapasztalataival, s foglal állást a feladatokról. Az utóbbiban rejlő lehetőséget ismerték föl a bizottság tagjai, amikor talán a- megszokottnál is élénkebben foglaltak állást a dr. Sótonyi Sándor irodavezető által előterjesztett .írásos beszámoló megállapításáról. Azokról a szükséges tennivalókról folyt az eszmecsere dr. Horváth Sándornak, a megyei tanács társadalompolitikai főosztálya vezetőjének, a megyei művelődési bizottság elnökének vezetésével, amelyek a régió sajátos adottságaiból erednek, s meg is valósíthatók. A megyei tanács oktatási irodájának beszámolójához a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet is készített értékelést az oktatási törvény végrehajtásának tapasztalatairól, a kettőt együtt tárgyalták meg a művelődési bizottság tagjai. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elé kerülő jelentés magvasan fogalmazta meg az oktatás tárgyi, személyi feltételeiről szerzett tapasztalatokat. Szólt a helyenkénti kritikus tanteremhiányról éppúgy, mint a kollégiumi hálózat elégtelenségéről, vagy éppen a pedagógusok élet- és munkakörülményeiről, az intézményi önállóságról, az önálló gazdálkodásról. A hetedik ötéves tervben nem épül meg valamennyi szükséges • tanterem az általános iskolák számára, különösen kritikus a helyzet e tekintetben Kaposváron, Barcson, Siófokon. A százhetvenhat általános iskolából hatvannégyben nincs tornaterem, illetve még tornaszoba sem. A középiskolások számára szükségtantermeket tudnak csak biztosítani, mivel a tervezett tantermek egyharma- dának megépítésére nincs fedezet. A kollégiumokban várhatóan háromszáz diák igényét nem tudják kielégíteni. Azoknak, akiknek nem jut majd hely, a megye jelentős anyagi támogatással externátusi elhelyezést biztosít szeptembertől. Az oktatási törvény szellemének megvalósításában a kulcsszerep a pedagógusoké. Hiába biztosít azonban mintegy száz főiskolásnak, egyetemistának ösztöndíjat a megye, sokan nem fogadják el a fölkínált állásokat. Énnek okát abban látja a megyei tanács irodavezetője, hogy a pedagóguslakások elavultak. korszerűtlenek. Itt is megállapították, hogy az országos béreknél öt százalékkal alacsonyabbak a pedagógus átlagbérek Somogybán. Ám máris hallhattunk olyan példákról, amelyek ösztön- zőek lehetnek. A Siófoki Városi Tanács mintegy kétmillió forintot biztosított a pedagógusbérek jelentős emelésére. A pályakezdők alapfizetését 6500 forintban állapította meg. Innováció, önállóság, szaktanácsadás. Az egyik hozzászóló e három fogalmat állította egymás mellé, hogy bizonyítsa: a pedagógusokban megvan a készség a megújulásra, kezdeményezői az iskolák, ám a feltételek igazán nem segítik kibontakozását. Éppúgy nem, mint a nagyobb önállóság kivívását. A szaktanácsadás ugyan sokat fejlődött — állapította meg —, ám még így sem tud eléggé az iskolák igényének megfelelni. Szigetvári György, a bizottság tagja az oktatásügy teljes reformjának átgondolását sürgette. Az idegen nyelv oktatásának tapasztalatairól többen is szóltak. Ebben is nagyobb önállóságot várnak az iskolák. Mások a zenei oktatás ki- terjesztését igényelték. Páré Irén, a Pedagógusok Szakszervezete Somogy Megyei Bizottságának titkára így fogalmazott: az oktatási törvényt bizalommal fogadták a pedagógusok, ám a bevezetés is már ellentmondásos volt, végrehajtásában pedig sok a bizonytalanság, aminek eredője a feltételek hiánya. Paizs Imre, a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa az oktatási törvény végrehajtásának tapasztalatait, tanulságát abban ismerte föl, hogy számos változást indított el az iskolákban, s hogy ezek beérjenek, a feltételeik megteremtése a legfőbb feladat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legközelebbi ülése e feladatok meghatározásában segítheti az oktatási törvény szellemének, az oktatás megújulásának kibontakozását. Horányi Barna Az ágyút nem rabolták el A talpas ház gólyát és vendéget vár A Siotour kulturális intézményeit tavaly 278 ezer vendég kereste fel. Ezek közül különösen népszerű a balatonszentgyörgyi Csillagvár, mely 1987-ben a bűnügyi krónikákban is szerepelt. Talán mert régóta nem őrzik fegyveres legények (végvári vitézek, vagy erdőjáró vadászok), betörők vetettek szemet rá, s értékes régiségeket zsákmányoltak a várban. (Az ágyút nem rabolták el.) De szerencsére' a régiségek hamarosan megkerültek. s a kiállítást újra megrendezhették a szakemberek. A múlt évben aztán háromszor annyian keresték fel, mint a korábbi esztendőkben (talán éppen a bűnügyi tudósítások hatására). A romantikus épület környéke a déli part egylk^ legkedveltebb kirándulóhelye. A Csillagvárban rendezett kiállítás a Balaton mellett húzódó egykori végvári rendszert idézi, s a végvári vitézek életét mutatja be. Noha az épület még nem létezett a török hódoltság idején, valójában a Festetichek építették vadászháznak, s később erdészek laktak/ benne — az eredetiség illúzióját kelti. Erdőszerű sánc veszi körül, s az emberek fantáziáját a benne található ritka mély kút is igencsak foglalkoztatja. A várat műemlékké nyilvánították. Szervezett csoportok és egyéni turisták egyaránt szívesen látogatják; különösen kedvelik a tinédzser korú diákok. Bálátonszentgy.örgy valaha gazdag volt népi építészeti emlékekben is, ám ezek többségét lebontották. Csak az utolsó órában sikerült megmenteni a talpas házat, amely ugyancsak bontásra ítéltetett. A Siotour megvásárolta, az Országos Műemléki Felügyelőséggel közösen helyreállította. (Nemrég újították fel másodszor.) A ház kéményére minden évben gólyák költöznek — már várják őket, akárcsak a vendégeket. A talpas házban — stílszerűen — népi iparművészek mutatják be műveikét. Fotó: Gáspár Andrea Ádándon a „csoda” nem három napig tart Az ádándi Berzsenyi Dániel Közművelődési Egyesület 1986. szeptember 15-én 154 taggal alakult; azóta száz új taggal és több ezer „szimpatizánssal” gyarapodott. Az egyesület elnöke, Pollák Tibor, a Magyar Népfőiskolái Társaság elnökségének is tagja. — Meddig jutott az ádándi közművelődési egyesület? — Megalakulásunk után hamarosan elindítottuk a népfőiskolát, azért, hogy a Szabadiban épp véget érő Sió mente népfőiskola hagyományait a környéken is meggyökereztessük. Az eltelt három év jelentős eredményeket hozott mind az egyesületben, mind a szűkén vett népfőiskolái mozgalomban. Egyre nagyobb iránta az érdeklődés, és egyre több a támogatónk. Programjaink zöme művelődési, de kötődik a gazdasághoz, a politikához, a sporthoz is. Három szakterületen — vagy ha úgy tetszik: három szakosztályban — dolgozunk. Népfőiskolánk önszerveződő, saját vezetősége van. Hároméves oktatási formát választott; ez épp most járt le. Érdekes előadásokat hallgattak a tagok, s a környékről, illetve Siófokról, Boglárlelléről is érkeztek érdeklődők. 1987- ben vetettük föl először, hogy csatlakozni szeretnénk az úgynevezett „Európa-ház” hálózathoz, amely a különböző nemzetközösségeket igyekszik egymáshoz közelíteni, szellemileg és érzelmileg. A különböző nemzetek egymás életével, kultúrájával, társadalmi fölépítésével, politikájával és népfőiskoláinak tevékenységével ismerkednek meg. Az idegenforgalomban kevésbé kihasznált terület a kulturális turizmus. Az ádándi kör kultúrát akar terjeszteni, ismerkedési lehetőségeket biztosít. A múlt nyáron megszerveztük az első ádándi nemzetközi népfőiskolát; ez a siker mellett sok tanulsággal is szolgált. Az első mindjárt az, hogy nem márciusban kell meghirdetni. Hiszen a nyugat-európai országokban akkorra már mindenki eldönti, hogy hol tölti a szabadságát. Tavaly csak Kö- zép-Európából érkeztek mintegy harmincán. A felhívásunkra viszont számtalan visszajelzést kaptunk, hogy 1989-re egyénileg, sőt csoportosan is sokan eljönnének hozzánk... — Eszerint az idén többen lesznek a nemzetközi népfőiskolán? — A logikus ez volna, a valóság azonban sajnos más; nem sikerült ugyanis szálláshelyet biztosítani a hallgatóknak, így hiába volt a dán, a holland, a svéd érdeklődés, nem tudjuk vállalni a rendezést. 1990-re talán meg lesznek a feltételei; akkor valóban sor kerül a második nemzetközi kurzusra. — A népfőiskolái tennivalók mellett az egyesület sporttal is foglalkozik. Miként alakul a ralli-cross szakosztály tevékenysége? — A község adottságai rendkívül jók. A falu életét nem zavarja, hírnevét pedig öregbíti a ralli-cross. Társadalmi összefogással épült és épül a pályánk, a versenyek némi anyagi hasznot is hoznak. Az idén például négy versenyt rendezünk, közülük három országos bajnoki futam lesz, egy pedig — ha igaz — nemzetközi verseny. Az autóralli mellett szeretnénk fejleszteni a motocrosst. Egyelőre csak az autóversenyeken, bemutató jelleggel tervezünk motocrossfutamokat, később azonban nagy versenyekről is szó lehet. így a pályát, a létesítményeket is jobban ki tudnánk használni. — A múlt év-végén részvénytársaság alakult Ádándon nemzetközi golfpálya és idegenforgalmi központ létGyű/feménykezefőJr, restaurátorok képzése A múzumokban dolgozó középkáderek szakmunkás- képzése országosan megoldatlan volt eddig. Ugyanakkor a fölhalmozódott muzeális értékek kezelése, leírása, katalogizálási és raktározási szabályainak ismerete egyre megalapozottabb szakmai tudást igényel. Ezt a gondot oldotta meg a Központi Múzeumi Igazgatóság kezdeményezése, amelyről Szellő János, a Somogy Megyei Múzeum igazgatóhelyettese mondta: — Januárban az országban több helyütt; Kaposváron kívül Budapesten, Szegeden, Győrben és Egerben négyszáz órás gyűjtemény- kezelői- és tárgyrestaurátori tanfolyam kezdődött. A képzési idő tízszer egy hetes, a részt vevők havonként találkoznak. TANFOLYAM A MEGYEI MÚZEUMBAN — Miért esett a választás többek között a Somogy Megyei Múzeumra? — Mert a múzeumunk a tanfolyam kezdeményezői között volt és a Központi Múzeumi Igazgatóság a képzés sikerének egyik garanciáját látta a megyénkben történő tudományos, feldolgozó gyűjteménykezelői és restaurátori munkában. Az itt folyó képzés színvonalát mutatja, hogy van hét hallgatónk, aki máshol kezdte el a tanfolyamot, ám néhány hét után átkérte hozzánk magát. — Kik vehetnek részt a tanfolyamon? — Akik már múzeumban dolgoznak, összesen huszonhármán tanulnak nálunk. — Milyen tematika szerint folyik az oktatás? — Központi tematika irányítja a munkánkat. Az első félévben többek között muzeológiával és műtárgyanyagismerettel, valamint műtárgyvédelemmel* audis- vizuális ismeretekkel, illetve a gyűjteménykezelők raktározással és raktárrendezéssel foglalkoznak. -Az első félévet mindkét csoport ásatáson való részvétellel fejezi be. Minden nagyobb témakör után vizsgán számolnak be hallgatóink a szerzett tudásukról. — Az első témazáró vizsga március 6-án volt. Kik értékelték a hallgatók beszámolóit és milyenek a tapasztalatok? — A szóbelit a megyei múzeum szakemberei, az írásbeli vizsgát pedig országos hírű, a tanfolyamon előadónak meghívott szaktanárok értékelték. A szóbeli viizsga tapasztalatai igen kedvezőek: a hallgatók komoly felkészültségről adtak számot. — Mi a második félév anyaga? — A restaurátorok különböző történeti korú tárgyak kezelésével, illetve restaurálásával, a gyűjtemény,kezelők pedig a szaktudományoknak megfelelően — a régészetitől, a néprajziig, az iparművészetitől a természettudományiig — különböző gyűjtemények kezeié- - sével, feldolgozásával és raktározásával f ogl al koz nak. — Kik vezetik a foglalkozásokat? — Egyrészt a téma országos hírű, legjobb szakértői, másrészt pedig a megyei múzeum munkatársai: dr. Takács Éva, dr. Költő László, Szabó Magdolna, Horváth János, Ábrahám Levente és jómagam, zömében a gyűjteménykezelőkkel foglalkozunk, Marton Klára és Vámosi Lajosné a restaurátorokat tanítja. A fotózási ismereteket Gőzsi Gáborné, az audiovizuális tudnivalókkal pedig Huszka Imre ismerteti meg a hallgatókat. — Lesz-e folytatása a tanfolyamnak? — A Központi Múzeumi Igazgatóságtól kapott visszajelzés alapján a kaposvári kihelyezett tanfolyam a következő évben újra indul. T. R. rehozására. Mikor kezdődik az építkezés és mit jelent majd a községnek? — Az elmúlt időszakban tudatos falufejlesztési koncepciót alakítottunk ki; ez megváltoztatja Ádánd életét. A tavaly novemberi alakuló ülést követően december 28-án megtörtént a cég- bejegyzés, így az ádándi Golf klub Hotel Részvény- társaság januártól hivatalosan is megkezdhette működését. Célja, hogy olyan minőségi idegenforgalmat teremtsen, amely a túlzsúfolt és egysíkú' balatoni lehetőségeket a tóparttól 15 km-nyire színesíti. Egy 18 plusz 9 lyukú, nemzetközi golfpályát építünk, mellé klübhotel-rendszerben . mintegy 50 kétszemélyes, önálló faépületet, valamint egy központi szállodaépületet. Az egész összesen 25Q—300 személy fogadására lesz alkalmas, s a falubeli magánszállások még további vendégek elhelyezését teszik lehetővé. Készülünk a gyógyvíz feltárására is. Ez az egész évi üzemelést lehetővé tenné. A vállalkozás iránt nagy a külföldi érdeklődés, jelenleg 4—5 nyugati partnerrel tárgyalunk. Március 30-án ül össze az igazgatótanács, amely az ajánlatokat megvizsgálja és dönt a nemzetközi részvénytársasággá alakulásról. A tényleges építkezéseket csak ezután kezdjük. — IAz ádándi falufejlesztési programot, a közművelődési egyesület tevékenységét, úgy tudom, ,nagy hazai és nemzetközi érdeklődés kíséri. — Nem panaszkodhatunk. Az elmúlt néhány évben az ország 19 megyéjéből 13 képviselő járt nálunk, tapasztalatcserén. Fogadtunk svéd és holland népfőiskolái csoportokat. Az utóbbi . két évben itthon, valamint Finnországban, Spanyolországban, Belgiumban és az Amerikai' Egyesült Államokban mintegy 200 kisebb- nagyobb cikk adott hírt rólunk. Tudjuk, hogy mindez magyarázható az újszerűséggel. Bízunk azonban abban, hogy hamarosan „maradandó érték lesz”, amit végeztünk és amit végzünk. Gyarmati László Falufejlesztő egyesület
