Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-22 / 69. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV- évfolyam, 69. szám _____________________________________________Ara: 4,30 Ft 1989. március 22., szerda Alte rnatív Azelőtt, ha valakinek az egyedül üdvözítőnek tartott „hivatalos" állásponttól el­térő nézetei voltak, könnyen megkaphatta az ellenség bé­lyegét és börtönbüntetést kockáztatott. Azután jött a következményeiben már $ze- lídebb ellenzékiség vádja. Olyanok esetében is, akik csak abban különböztek má­soktól, hogy kimondták, amit amazok csak gondoltak. Az „ellenzéki” már nem sza­badságát, csupán egziszten­ciáját kockáztatta. Napja­inkra — s ez már nem meg­bélyegző — az alternatív kifejezés vált használatossá, jelezve, a hatalom toleran­ciájának szélesedését, nyi­tottságát. Alternatív már bárki veszélytelenül lehet, s szabadon hangoztathatja el­lenvéleményét. Hovatovább már több bá­torság kell ahhoz, hogy va­laki egyetértsen, mint ahhoz, hogy vitatkozzon. Aligha véletlen, hogy az ilyenfajta kiállás épp azokat jellemzi, akik korábban akár párttag­ként is föl merték emelni szavukat az ellen, hogy jó szándékú embereket sommás jelzőkkel határoljunk el ma­gunktól. ök most nem szi­matolnak veszélyt abban, hogy az érdekek sokfélesége a vélemények különbözősé­gében is megjelenik, sőt ab­ban sem, hogy már-már sikk alternatívnak lenni. Tudják, szükségszerű ellenhatása ez egy hosszú időszaknak, ami­kor nem volt tényleges vá­lasztási és érdekérvényesíté­si lehetőség. Velük értek egyet abban is, hogy rokonszenves a közéleti palettának ez az új sokszínűsége. Más kérdés, hogy szerencsés-e az oly gyakran használt alternatív kifejezés. Kérdés ugyanis, hogy egy új szervezet me­lyik MSZMP-hez képest al­ternatív. Az 1970-eshez, a 85-höz, a tavalyihoz, vagy a jelenlegihez? Az évek során az MSZMP egész politiká­ja, munkamódszere és stílu­sa is sokat változott. Amit például a párt reformerői képviselnek, az még három­négy éve is ellenzékiségnek számított volna. A mai MSZMP egésze alternatív mozgalomnak tekinthető még az egy év előttihez képest is. Azaz, hogy mégsem egé­szen, az MSZMP ugyanis — s ez megkülönbözteti bár­mely alternatív szervezettől — az IGENT vállalja egy olyan időszakban, amikor a NEM-mel könnyebb tömege­ket megnyerni. Az ország társadalmi, gazdasági kibon­takozását szolgáló programot kíván adni, amikor a nép­szerűséghez elegendő néhány pontokba fogalmazott illúzió, vagy hangzatos jelszó a de­mokráciáról és emberi jo­gokról. Híveket már egy ügyes hordószónok is nyer­het, ám mennyivel nehezebb vállalni a vezetés felelőssé­gét! A pálya széléről szidni a játékosokat és a bírót köny- nyebb, mint végigfutni a 90 percet és gólokat lőni. Az is igaz, hogy a pályán kí­vülről jobban látszanak az összjáték gyengeségei és job­ban a kínálkozó helyzetek is. A hasonlat azért nem egészen szerencsés, mert po­litikai és közéletünkben már adott a lehetőség, hogy akár az alternatív szervezetek tagjai is, ne csupán bírálja­nak, hanem tegyenek is a jobbításért. Ha úgy tetszik, már bárki beállhat, aki nemcsak szavakra képes, aki nemcsak megnyerni .akar tö­megeket, hanem felelősséget érez irántuk, aki vállalja az IGEN-t is. Bíró Ferenc Öt napirendi pont vitája FOLYTATJA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Csaknem kéthetes szü­net után ma délelőtt foly­tatja munkáját Budapes­ten az Országgyűlés márciu­si ülésszaka. A hónap ele­jén megtartott három par­lamenti munkanap után — a március 8-án jóváhagyott tárgysorozatnak megfelelő­en — öt napirendi pont megvitatása vár még a tör­vényhozó testületre. Először a képviselők az Országgyűlés idei program­tervét tárgyalják, majd a # törvényhozók önálló indít­ványainak sorsáról dönt a testület. A tervek szerint ezután tűzik napirendre a sztrájktörvény tervezeté­nek tárgyalását. A tör­vényjavaslatot Halmos Csa­ba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke terjeszti elő. A jogszabály előkészíté­sét kísérő társadalmi viták tanúsága szerint az ország házában is élénk vita vár­ható a tervezet fölött. Erre utalt az is, hogy már az ülésszak tárgysorozatának vitájában fölmerült: vegyék le a napirendről a sztrájk- törvény tervezetét, amely- lyel számos szakszervezet és politikai szervezet jelenlegi formájában nem ért egyet. A sztrájktörvény vitája után a parlament Beck Ta­más kereskedelmi minisz­ter beszámolóját hallgatja meg az 1995-re tervezett Budapest—Bécs világkiállí­tás előkészítéséről. Ülést tartott a Politikai Bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága március 21-én, kedden ülést tartott. . A testület elemezte a politikai rendszer reformjáról a párton belül lefolytatott viták tapasztalatait. A tagság észrevételeinek figyelembe vételével a Politikai Bizottság ajánlja a Központi Bizottságnak az erről kiadott állás­foglalástervezet módosítását. A Politikai Bizottság összefoglaló jelentést hallgatott meg az országban tartott március 15-ei ünnepségekről és ennek tapasztalatairól tájékoztatja a Központi Bizottságot. A továbbiakban .a testület időszerű politikai kérdéseket tárgyalt. Újra kell tanulnunk 1919 történetét KOSZORÚZÁSI ÜNNEPSÉG KAPOSVÁRON Vándorzászló a Kaposgép fiataljainak A Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 70. év­fordulója tiszteletére meg­emlékezéssel egybekötött koszorúzási ünnepséget rendezett a megyei és a vá­rosi párt- és a KlSZ-bizott- ság tegnap délután négy órakor Kaposváron, a For­radalmárok terén. A helyőrség fúvószene­kara eljátszotta a Himnuszt, majd Verseghy Ferenc, a Táncsics diákszínpad .tagja elmondta Gábor Andor „Proletárnak, rossz napok­ra" című versét az esernyők alatt álldogáló ünneplők­nek. Ezután dr. Széles Gyula, az Agrártudományi Egye­tem Állattenyésztési Kará­nak dékánja, a megyei párt-ivb tagja lépett a mik­rofonhoz. — Az eredeti forrásmun­kák, a történeti dokumen­tumok meggyőzően bizo­nyítják: 1919-ben világfor- radalmi perspektívában. gondolkodtak a Tanácsköz­társaság politikusai, tehát rövid élettartamúnak té­telezték föl a proletárdikta­túrát. Ekkor még inkább eredeti, marxi értelemben vett formáját kívánták megvalósítani: gyors átme­netre számítottak. Ezért elképzeléseikben az államot úgy építették föl, hogy már 19-es állapotában is önma­gában hordja az elhalás csí­ráit. Lukács György és Kun Béla munkáiból azonban a munkásönkormányzat szük­ségessége is kiolvasható. Ügy vélik, munkásönkor­mányzati szisztémára azért van szükség, hogy megaka­dályozzák az elidegenedett hatalom létrejöttét. És hoz­záteszik azt is, hogy ameny- nyiben ez az elidegenedett hatalom mégis létrejönne, akkor annak az apparátus­nak a kezéből akár erőszak­kal is ki kell venni a hatal­mat, mert magától nem fog­Dr. Sarudi Csaba és dr. Horváth Sándor koszorúzott a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács nevében. ja odaadni. Tehát elképzel­hető. volt számukra az, hogy a forradalomnak lesz egy második menete is. A léte­ző szocializmus története pedig egyenlő volt ennek az elidegenedett hatalomnak a történetével. Ebben a pro­letárdiktatúra értelmezése egy félig-meddig zárt, kato­nai jellegű struktúrát je­lentett, amelyet főleg a sztálinizmus alakított ki, és alkalmazott a későbbiek­ben. Azzal, hogy ezt az ab­szolút törvényszerűség rangjára emelték, kompro­mittálta magát az egész gon­dolatot, degradálta a politi­kai közgondolkodásban. Dr. Széles Gyula Kun Bé­lát idézte: —.Megtanultuk, hogy a diktatúra sokkal hosszabb átmenet a kapita­lizmus és szocializmus kö­zött, mint ahogy azt vala­mennyi bolsevik hitte an­nak idején. Megtanultuk, hogy a szocializmus építé­se nem történik a „hala­déktalan ‘ szocializmus” szellemében, mint ahogy ak­koriban gondoltuk, hanem a hatalmon lévő proletariátus vezette szocialista gazdaság és a kapitalista maradvá­nyok hosszú harcának for­májában. A Tanácsköztársaság so­mogyi hőseinek méltatása után megkezdődött a ko­szorúzás. Elsőként dr. Sa­rudi Csaba, a megyei párt- bizottság megbízott első tit­kára és dr. Horváth Sándor, a megyei tanács főosztály- vezetője, majd Weisz Zol­tán, a városi pártbizottság titkára és dr. Barna Lajos, a városi tanács vb-titkára koszorúzott. Őket Rostás Károly, a Hazafias Népfront megyei elnöke és Svajda Jó­zsef, az SZMT titkára kö­vette. A fiatalok nevében dr. Kovács Lajos, a KISZ megyei elnöke és Biczó Ka­talin városi úttörőelnök ko­szorúzott. A fegyveres erők és testületek koszorúját dr. Mátyás József ezredes, me­gyei rendőrfőkapitány-he­lyettes, Telegdi Béla ezre­des, a magasabb egység pa­rancsnokhelyettese ■ és Jur- man Béla megyei munkás- őrparancsnok-helyettes he­lyezte el. Az ünnepség végén a helyőrségi zenekar eljátszot­ta az Internacionálét. A megyében minden ta­nácsköztársasági emlékmű­nél, szobornál, táblánál tartottak megemlékezése­ket, koszorúzási ünnepsége­ket. KISZ-kitüntetési ünnepség Megyei és városi ünnep­séget rendezett a KISZ teg­nap este hat órakor a Ka­posgép ebédlőjében a tava­szi történelmi ünnepek al­kalmából. Dr. Kovács Lajos, a KISZ most megválasztott megyei elnöke emlékezett meg a Tanácsköztársaság, valamint a KISZ zászlóbon­tásának évfordulójáról. Mihalics Veronika, a KISZ megyei bizottságának volt első titkára adta át a me­gyei, dr. Kovács Lajos pe­dig a városi kitüntetéseket. (Folytatás a 2. oldalon) Együtt az ifjúsággal A Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 70. és a magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség zászlóbontásá­nak 32. évfordulója alkalmá­ból ünnepséget rendeztek kedden Debrecenben. A ta­nácsköztársasági emlékmű megkoszorúzása után a Köl­csey Ferenc Művelődési Köz­pont melletti téren lezajlott" demonstráción először Gön­czi János, a KISZ Központi Bizottságának titkára szólt az egybegyűltekhez. Hang­súlyozta, hogy a 32 éves KISZ egy hónap múlva megkezdődő kongresszusán létrejön az ifjúsági szerve­zetek szövetsége, amely olyan baloldali szervezete­ket köt majd össze, ame­lyeknek önálló arcuk, önálló programjuk van, s e szö­vetség a megújuló, a való­ban mozgalmi karakterű MSZMP ifjúsági szövetsége­seként, partnereként műkö­dik majd. (Folytatás a 2. oldalon.) Változás olőtt a ÚJABB ÜZLETEKRE KÉSZÜLNEK hasznot lát tevékenységük­A Tszker is meg akar újulni — hallhattuk tegnap Nagyatádon a területi köz- pon rész-igazgatótanácsi ülésén. Frank Gyula igaz­gató egyebek között el­mondta, hogy tavaly 47,8 millió forint nyereséget ér­tek el, miközben a hetven­hat somogyi termelőszövet­kezet mindössze 480 millió forinthoz jutott. Az ellent­mondás oka az, hogy a je­lenlegi agrárpolitika nem kedvez a mezőgazdasági ter­mények forgalmazásának. A . területi központ viszont olyan gépek forgalmazásá­val is foglalkozik, amelyek­kel tisztes haszonhoz juthat. Más kérdés persze — hal­lottuk Frank Gyulától —, hogy a gépforgalmazás tő­keigényes, tőkével pedig ez a területi központ sem büsz­kélkedhet. Ezért rendszere­sen hitelekért kell fordul­niuk a bankokhoz, s a köl­csönök növelik a kamatter­heket. Radnóti Huba, a Tszker országos központjának ve­zérigazgatója .hozzászólásá­ban egyebek között elmondt- ta, hogy a gazdálkodáshoz igénybe vehető hitellehető­ségek egyre kisebbek lesz­nek, ezért a Tszkernek ma­gának kell tökét keresnie. Indokolt a korábbi szerve­zeti rendszer megváltoztatá­sa. Az országos központ nem egy válságban levő szerve­zetet akar megmenteni, ha­nem a hatékonyabb munka alapjait kívánja megterem­teni, amikor a váltást java­solja a területi központnak. Az új társulási formák le­hetőséget adnák arra, hogy ne csak mezőgazdasági üze­meket vonjanak be munká­jukba, hanem minden olyan érintettet, aki gazdasági ben. A területi központ igaz­gatója elmondta, hogy jú­lius elsejétől új formában fog működni a Tszker. Ar­ról, hogy részvénytársaság, vagy korlátolt felelősségű társaság lesz-e a rész-igaz­gatótanács a következő ülé­sén dönt. A pillanatnyi ja­vaslat szerint a nagyatádi központ önálló részvénytár­sasággá szerveződne, s egy­ben tagja lenne az országos központ Rt-jének is. Fontos ez azért, mert a Tsz-ker ko­rábban jelentős piacokat tu­dott meghódítani egyes ter­ményekkel, szükség lenne a közös fellépésre a továb­biakban is. A csurgói termelőszövet­kezet elnöke szerint is szük­ség van az agrárszövetkeze­tek kereskedőházára, hiszen az elmúlt hónapokban is bi­zonyították, hogy rugalma­san tudják képviselni az ala­pítóik érdekeit. A barcsi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet elnökhelyettese ugyan­csak az önálló nagyatádi részvénytársaság mellett szólt. (Nagy)

Next

/
Thumbnails
Contents