Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-20 / 67. szám

1989. március 20., hétfő Somogyi Néplap 3 Befejeződött a megyei KISZ-küldöttértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) NAGYOBB ÖNÁLLÓSÁGGAL Amikor dr. Kovács Lajos, a KISZ kaposvári titkára az együttműködési szabályzat tervezetét a küldöttgyűlés elé terjesztette, azt a gon­dolatot erősítette meg, hogy ez sokkal nagyobb önállósá­got tesz lehetővé. — Mi most egy olyan szervezetet, olyan szervező­dési formát, a megyei szö­vetség tervezetét próbáltuk elétek rakni, amely meg­próbálja feloldani az úgy­nevezett bürokratikusán központosított, más elneve­zéssel, sztálini politikai mo­dellt. Dr. Kovács Lajos felhív­ta a figyelmet arra, hogy a közvetlen pártirányítás miatt a politikai szervezetek még a mai napig sem a politikai akarat hordozói, a politikai szövetség megtestesítői. Egy kérdésre válaszolva kiemel­te, hogy az ifjúsági szerve­zetek szövetségén belül a közösen vállalt politikai platform az együttműködés alapja. A küldöttek a KISZ és a párt jelen levő vezetőitől várták a választ arra, van-e és milyen az MSZMP, a me­gyei pártbizottság program­ja. Az is szóba került, nem lehet-e más baloldali párt­tal is szövetséget keresni a most kibontakozó többpárt­rendszerben. UTASÍTÁS helyett MEGGYŐZÉS Kovács József, a megyei pártbizottság titkára el­mondta, hogy csökken a me­gyei pártmozgalom befolyá­sa, sok párttag hagyja ott, mert elégedetlen a tevé­kenységével. Somogy lakos­ságának a bizalma is meg­ingott. Ezen a megyei párt­értekezlet változtatni akar. — Az előkészítése nagyon demokratikus; a megye párttagságát arra kértük, hogy mondjon véleményt azokról a kérdésekről, ame­lyekkel a megyei páftérte- kezlet foglalkozni kíván. A megye lakosságához fordul­tunk, hogy mindenki el­mondhassa a véleményét. Mégiscsak szóvá teszem azonban, hogy elolvasva a leveleket, figyelembe véve azt a sok javaslatot, ami hozzánk beérkezett, nem­igen találtam fiataloktól ér­kezőket. Nagyon szerettük volna, ha a megyei pártér­tekezlet előkészítésében a KISZ-fiatalság részt vett volna, s ilyen módon is be­folyásolni akarta volna, mi­képp döntsön. A fiatalok kérdésére vá­laszolva elmondta, hogy a Központi Bizottság most megjelent politikai program­ja lesz a megyei program alapja. Ezt azonban meg­előzi a KISZ-é. Kovács Jó­zsef megígérte, hogy ezt fel fogják vállalni. Mivel a vitában a köz­vetlen pártirányítás is szóba került, leszögezte: a párt­mozgalom szakít a hatalmi, utasításos eszközökkel, s helyette politikai eszközök­kel, meggyőződéssel, érvek­kel akar befolyásolni, azzal kívánja meghatározó szere­pét érvényesíteni. A társa­dalmi szervezetekkel a part­neri viszonyt erősíti. A me­gyei pártbizottság egyértel­műen politikai szövetséget szeretne kötni a KISZ-moz­galommal. Ez feltételezi a kritikus és eltérő vélemé­nyek kifejtését is. Elhangzott olyan véle­mény, hogy ha a megyei pártbizottság most dolgozza ki programját, akkor ápri­lis 15-e után kell visszatér­niük a küldötteknek arra, milyen legyen a kapcsolat az MSZMP-vel. Ezt azon­ban nagy vita után elvetet­ték. NEM JÓ A KISZ MEGÍTÉLÉSE Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB titkára elégedett volt azzal, hogy ma már vitat­koznak a küldöttek; ez ko­rábban nem volt jellemző. Azt ajánlotta a résztve­vők figyelmébe, hogy elő­ször a KISZ-nek kell elszá­molnia a múltjával. Kitért arra, hogy az ifjúsági szö­vetség politikai, emberi megítélése nem jó. Ezt a képet azonban háromnegyed év alatt nem lehet megvál­toztatni. A saját „sebeik nyalogatása” folytán azon­ban nem lesz kemény, mar­káns politikai erő. Most arra van szükség, hogy a fiata­lokkal beszéljenek a világ­ról, környezetükről. Sokan vannak, akik erre alkalmasak; ezt megmutat­ta a küldöttek szereplése is. így a pénteki lagymatag vi­tát hevessé „provokáló” boglárlellei Hőlczman Jó­zsef, az oktatásügy korsze­rűsítéséért határozottan ki­álló csurgói Lukács Renáta, a kaposvári Papp László, a gazdaság föllendítését szor­galmazó Makkfalvi Árpád egyetemi hallgató, a közös­ségi élet visszaállítását ja­vasoló Sós Tibor és a töb­biek egész biztos, hogy sok hívet szereztek az oktatási igazgatóság nagytermében ülők között. A küldöttgyűlés végül el­fogadta a politikai progra­mot, öt tartózkodással, hét. ellenszavazattal. Ennek alap­ján később cselekvési prog­ram készül. Az együttműkö­dési szabályzatot három tartózkodással fogadták el. A küldöttgyűlés nem dön­tött arról, hogy az öt java­solt név közül melyüket használja; ezt előbb megvi­tatják a tagszervezetek. Ad­dig a KISZ elnevezés ma­rad meg. A jövőben az ed­digi bizottság helyett az el­nökség, az első titkár he­lyett az elnök megnevezést használják. A fiatalok fóruma — Makkfalvi Árpád és dr. De­zső László előterjesztése alapján — véleményt for­mált a KISZ XII. kongresz- szusának dokumentumairól, majd személyi kérdésekben döntött Mihalics Veronika jelölőbizottság-vezető elő­terjesztése alapján. KÉTFORDULÓS SZAVAZÁS Hosszas vita után dőlt el, hogy a többség azt a válto­zatot támogatja: egy elnö­köt és egy alelnököt válasz- szanak. Az első szavazáson csak az vált biztossá, hogy az elnök, dr. Kovács Lajos, a kaposvári KISZ-bizottság eddigi titkára lett. Az alel- nöknek javasolt Horváth Anikó, Kérdi Ferenc, Simon Gábor közül egyik sem kap­ta meg a szükséges szava­zatot. A második forduló­ban induló Kérdi Ferenc és Simon Gábor közül az utób­bit választották meg alel- nöknek. A delegáltakon kí­vül dr. Kovács Lajos és Sós Tibor lett kongresszusi kül­dött öt jelölt közül. A kül­döttgyűlés élt azzal a lehe­tőséggel is, hogy fiatalokat ajánlhatott a megyei párt- bizottságba. A tanácskozás végén Bo­ros Gábor, a KISZ KB mun­katársa megköszönte Miha­lics Veronika eddigi első titkár munkáját. Dr. Kovács Lajos elnök megígérte: kép­viselni fogják a fiatalok érdekeit, ahol a szövetség nevében megnyilatkoznak. A megválasztott elnökség tiszte lesz a küldöttértekez­let' döntése alapján, hogy levélben forduljon a megyei pártértekezlethez, megfogal­mazva azt, hogy mit vár a megyei pártbizottságtól. L. G. NDK-gyártmányű hidraulikus sajtológépet helyeztek üzem­be a Finommechanikai Vállalat Kaposvári Gyárában. Ezzel sokkal pontosabb és termelékenyebb a gyártás; korszerűbb a mélyhúzás, hajlitás és hidegfolyatás technológiája Szombaton volt a helyi szavazás Szemes az önállóság mellett voksolt Az előzetes vélemények és a hétfői falugyűlés han­gulatának ismeretében alig­ha lehetett meglepetés, hogy a szombati helyi szavazá­son Balatonszemes lakossá­gának nagy része az elsza­kadás mellett voksolt. A községi tanács Balatonszár­szóra költözése utáni évek­ben annyi (valós vagy vélt) igazságtalanság történt a település kárára, amennyit a szemesiek az utóbbi idő­szak fejlesztései ellenére sem tudnak igazából meg­bocsátani. Az impozáns, alig fél éve felújított művelődési házban szombaton 1051 helybeli szavazott. Voltak, akik úgy vélték: „inkább legyünk koldússzegények, de önma­gunk dönthessünk sorsunk­ról”. A reggel öttől délután ötig tartó szavazás összeg­zésekor kiderült: az 1050 ér­vényes szavazat közül 965-en az „igen”, 96-an a „nem” szót húzták alá. A válás mellett tehát a szavazásra Gazdasági vezetők a stabilizációért Nagyatádi vélemények a lehetőségről Tanácskozásra hívta a tér­ség kommunista gazdasági vezetőit a nagyatádi párt- bizottság. A városnak és környékének gazdasági hely­zetéről, a feladatokról a múlt év derekán tanácskoz­tak; a mostani megbeszélé­sen tehát visszatértek az eltelt időszak alatt történ­tekre. A kommunista gaz­dasági vezetők véleménye: ezt az időszakot nagyobb megrázkódtatás nélkül — de egy sor ellentmondás, gond közepette — élték* át. A tét most az, hogy képe­sek lesznek-e fenntartani azt az egyensúlyt, amely a térség gazdasági egységei­ben- létrejött. A gyakorta változó gazdasági helyzet nehezíti a hosszabb távú gazdálkodást, a tervezést. Számos kérdés azonban nem tűr halasztást: helyben kell megoldani, mégpedig lehető­leg úgy, hogy az adott egy­ség dolgozói is elégedettek legyenek. Boncz József, a kuta-si tsz elnöke mondta: — Sokféle véleménnyel lehet találkozni a termelő- szövetkezetek más érdekelt­ségi rendszerben való mű­ködtetését illetően. Az ész­szerű és jobbító változások­ra nyitottnak kell lennünk, de a szövetkezetekben szán­tani. vetni és betakarítani kell, különben nem lesz mit elosztanunk. Putics István görgetegi elnök véleménye az, hogy saját háza táját tartsa tisztán mindenki, s ne mások előtt sepregessen. A görgetegi elképzelések helyességét, az új vezetés rugalmasságát a múlt év eredményei igazolták. A szövetkezet vezetői szerint a szövetkezeti forma a jövő mezőgazdaságának és társa­dalmának is a legmegfele­lőbb és a leghatékonyabb szervezete. Sürgették, hogy a gazdaságos működéshez biztosítsák a megfelelő fel­tételeket, a feszültségeket és ellentmondásokat pedig mi­nél előbb oldják fel. Ehhez hatékonyabb támogatást kérnek a megyei és orszá­gos vezetőktől. Aradi József, a Dél-somo­gyi Mezőgazdasági Kombi­nát vezérigazgatója szóvá tette: rendkívül gyenge az agrárágazat piacpolitikája és instabil pénzügyi helyze­te. Megítélése szerint az ér­dekeltség növekedésével megállíthatatlan a létszám további csökkentése. A je­lenlegi pénzügyi és kamat- politika nem kedvez a mun­kahelyteremtésnek. A tanácskozáson jelen le­vő ipari vezetők szerint nem elég csak a teljesítményel­vet hangoztatni, tenni is kell a megvalósításáért. Ha­tékony struktúrára, korsze­rű és a piachoz igazodó, jó minőségű termékekre van szükség. Ehhez pedig az kell, hogy legyen bizalom a gaz­daságirányítás és a vállalat- vezetés, valamint az üzemi vezetők és dolgozók között. Gregor István, a cérnagyár igazgatója a korszerű ter­mékek, a hatékonyabb ter­melés kapcsán említette a jól képzett szakembergárda szükségességét. A cérnagyá­ri kollektíva múlt évi erő­feszítéséi jelentős eredmé­nyeket, jövedelmet és devi­zát hoztak az országnak és a gyár dolgozóinak. Az üze­mi pártmunkáról szólva el­mondta: kismértékű még csak az előrelépés a gazda­ságot érintő kérdésekben. A szerény eredmények azon­ban már érzékelhetők. Több segítséget igényel — minde­nekelőtt a felsőbb pártveze­téstől — Jámbor László, a konzervgyár igazgatója, aki sürgette a rutinszerű gya­korlattól való mielőbbi el­szakadást és az egyértel­műbb megyei támogatást a gazdálkodást akadályozó ügyekben, a gondok feltárá­sában és a megoldás felté­teleinek kidolgozásában. Frank Gyula, a tsz-ker igaz­gatója azt említette, hogy a munkaerőmozgás természe­tes velejárója a hatékony­ság növelése érdekében vég­rehajtott intézkedéseknek és nem ellentétes szocialista el­veinkkel. Az emberi sorso­kat érintő, sokszor nehezen feloldható feszültségek ke­zelése szerinte megyei köz­reműködést is igényel. Hamvas János városi ta­nácselnök véleménye is az volt, hogy továbbra is ke­resni kell minden értelmes megoldást, amely a város­ban és környékén a gazda­sági egyensúly fenntartását szolgálja. Szabó István, a városi pártbizottság első tit­kára őszinte számvetésnek, közös gondolkodásnak mi­nősítette a tanácskozást. A gazdasági vezetők bizonyíté­kát adták, hogy vállalkoz­nak a reform továbbvitelé­re. Dorcsi Sándor jogosultak 75 százaléka vok­solt. — Azt hiszem, pillanat­nyilag majdnem mindenki örül a községben — mond­ja Zrínyi László elöljáró. — Ugyanakkor nagyon jól tud­juk, hogy az önállóság csu­pán lehetőség. Túl sok a bi­zonytalansági tényező, és egyelőre igen nehéz a jövőt tervezni. A meglevő tanács­testületnek a választásokig el kell látnia a feladatát. Megfelelő technikai feltéte­leket kell teremteni az ön­álló tanács működéséhez. A régi tanácsházban például Latinovits-emlékmúzeum van, s ezt nem volna sze­rencsés megszüntetni. Vala­mi más megoldást kell ke­resni. A helyi választás eredményét a szárszói ta­nácsülés megerősíti, azután kérelmünk az Elnöki Tanács elé kerül. A legfelsőbb fó­rum várhatóan az év má­sodik felében foglal állást ügyünkben. Valkó Lajos villanyszere­lő a község nagyon sok la­kosának véleményét tolmá­csolta, amikor kifejtette: — Én tősgyökeres szeme­si vagyok; amióta az esze­met tudom, mindig volt ön­álló jegyzőségünk, taná­csunk. Meggyőződésem, hogy most is helyesen dön­tött a falu. Bennem is föl­merültek kétségek, de úgy hallottam, hogy például a művelődési házban vannak megfelelő irodák, s ott a ta­nácsot el lehetne helyezni. Biztosítottnak látom a jö­vőt. Nagy Károlyné pedagó­gus szintén régi szemesi, bár dolgozni régóta Bala- tonföldvárra jár: — A közhangulat egyér­telműen a válás mellett van. Szemes gyönyörű ter­mészeti adottsággal rendel­kező üdülőtelep. Szárszó pedig egy hagyományos falu volt mindig. A tanácsok egyesülése után Szemest el­hanyagolták, ugyanakkor Szárszón sorra megvalósul­tak az új és újabb beruhá­zások. Ezt a szemesiek nem­igen tudják megemészteni. Még akkor sem, ha komoly kétségeik lehetnek arról, hogy az önállósággal job­ban járnak-e. Gyarmati László

Next

/
Thumbnails
Contents