Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-03 / 53. szám

2 Somogyi Néplap 1989. március 3., péntek Gorbacsov a Vatikánba látogat Jól értesült források sze­rint vatikáni körökben ked­vezően fogadták Mihail Gor­bacsov szovjet pártvezető és államelnök esetleges talál­kozóját II. János Pállal. Ezt Achille Occhetto, az OKP főtitkára vetette föl moszk­vai megbeszélésein, amelye­ket a szovjet vezetővel foly­tatott. A találkozóra Gorbacsov- nak az idén tervbe vett ró­mai látogatásakor kerülne sor. Vatikáni illetékesek közöl­ték: megvan a mód arra, hogy diplomáciai úton elő­készítsék a találkozót, amely az első lenne egy szovjet ve­zető és a katolikus egyház­fő között. Agostino Casaroli bíboros-érsek, vatikáni ál­lamtitkár a múlt nyáron az orosz ortodox egyház ezred- évi évfordulója alkalmából már járt Moszkvában. II. János Pál meghívást fogadott el Magyarország­ra is; ez szintén annak a je­le — hangoztatták illetéke­sek —, hogy a Vatikán foko­zott érdeklődést tanúsít a kelet-európai fejlemények iránt. II. János Pál a múlt év őszén Strasbourgban, az Európai Parlament előtt mondott beszédében az euró­pai tömbök felszámolásáról szólt, s az együttműködés fokozásáról, „közös európai értékekről”. Ordonoz Moszkvában Csütörtökön, a késő dél­utáni óráikban hivatalos lá­togatásra Moszkvába érke­zett Francisco Femandez Ondonez spanyol külügymi­niszter. A szovjet főváros­ban megkülönböztetett fi­gyelmet szentelnek Ordonez moszkvai látogatásának, nemcsak a szovjet—spanyol viszony szempontjából, ha­nem azért is, mert jelenleg Spanyolország tölti be az EGK soros elnöki tisztét. Ordonezt a tervek szerint pénteken fogadja Mihail Gorbacsov. Nemzeti jelleg és nyitás Az Európai Parlament küldöttségének megbeszélései Az Európai Parlament küldöttsége, amely Paul Staes belga politikus vezetésével tartózkodik hazánkban, csü­törtökön délelőtt az Országház Vadásztermében találkozott Szűrös Mátyással, a magyar Országgyűlés külügyi bizott­ságának elnökével, valamint a bizottság többi tagjával. A taláúkoizón Szűrös Má­tyás áttekintést adott a magyar külpolitika idősze­rű kérdéseiről. Emlékezte­tett rá: a nálunk is tért hó­dító új politikai gondolko­dásmód eredményeként a nemzetközi életben enyhü­lési irányzat érvényesül. Részben a szovjet—ameri­kai közeledésnek, résziben a világ egyéb konstruktív erőinek köszönhetően meg­szűnt a nukleáris háború közvetlen veszélye. Ma­gyarország úgy kívánja ala­kítani külpolitikáját, hogy a kelet—nyugati kapcsolatok­ban hídszerepet töltsön be, saját szövetségi rendszerén belül pedig a reformok irá­nyába lendítse a közösség szekerét. A magyar reform- politika ma már olyan tá­mogatókat tudhat maga mögött, mint a Szovjetunió és Kína. A folyamatok to­vábbvitele szempontjából kedvező, hogy a nyugati vi­lág is rokonszenwel figyeli törekvéseinket. Külpolitikánk két fő jellemzője a nemzeti jelleg hangsúlyozása, valamint a nyitás gyakorlati megvaló­sítása — mondta Szűrös Má­tyás. A korábbi egyoldalú­ság helyett kiegyensúlyo­zottá kívánjuk tenni kap­csolatrendszerünket, az együttműködés fejlesztésé­re törekszünk Kelettel és Nyugattal egyaránt. Ter­mészetesen nem hanyagol­hatjuk el a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokat: po­litikailag — de geostratégiai okok miatt is — fontos szá­munkra, hogy jó viszony­ban legyünk legnagyobb szomszédunkkal — hangoz­tatta a külügyi bizottság el­nöke. A nyugat-európai vendé- gek egyik kérdésére vála­szolva Szűrös Mátyás ki­fejtette: ma már a nemzet­közi helyzet sem indokolja a szovjet haderő magyar­országi jelenlétét. Áprilisban a tervek szerint megkezdő­dik a szovjet csapatok rész­leges kivonása Magyaror­szágról. Ezzel is deklaráljuk azt, hogy nincsenek támadó szándékaink, s hogy mi sem tartunk támadástól. Támo­gatjuk azt a szovjet kezde­ményezést, hogy 2000-ig va­lamennyi országból vonják ki az összes külföldi kato­nát. A végső cél azonban a katonai szövetségi rendsze­rek felszámolása, aminek nyomán értelmét vesztené a semlegesség kérdése is — hangoztatta Szűrös Mátyás. Egy másik kérdésre vála­szolva a külügyi bizottság elnöke elmondta: szívesen vennénk az Európai Közös­ségek támogatását a Romá­niából érkező menekültek gondjainak enyhítése ér­dekében, mert ez nagy anya­gi terheket ró ránk. Feszített programú, négy­napos magyarországi láto­gatásuk végére érve a dele­gáció tagjai csütörtökön az esti óráikban nemzetközi sajtókonferencián találkoz­tak az újságírókkal a Par­lamentben. Magyarországon szerzett tapasztalataikat összegezve a vendégek elégedetten szóltak arról, hogy be­ható, nyílt, őszinte pár­beszédre nyílt alkalmuk a magyar vezetőkkel. Volt, aki most első ízben jutott el hazánkba, így a látoga­tás — fogalmazták meg — egyesek számára reveláció- ként hatott. Ezzel kapcsolat­ban a sajtókonferencia min­den résztvevője állást fog­lalt amellett, hogy Keleten és Nyugaton egyaránt a kap­csolatok szorosabbra fűzé­sén kell munkálkodniuk a felelős politikai tényezők­nek. A maga eszközeivel ezt kívánja előmozdítani a de­legáció is. Ennek szellemé­ben tájékoztatják kitűnő magyarországi tapasztala­taikról az Európai Parla­ment „tisztikarát” is. Ami a magyar reformtö­rekvéseket illeti, a vendégek a tárgyalópartnereikkel folytatott beszélgetések alapján úgy vélték: Magyar- ország határozottan elköte­lezte magát pgy nyílt de­mokratikus rendszer kiépí­tése mellett. Ennek kap­csán elhangzott: Magyar- ország az előfutár sze­repét vállalhatná a KGST- országok között, s közvetítő szerepet tölthetne be Kelet és Nyugat között. A hivatalos program be­fejeztével a delegáció tag­jai közül néhányan magán­emberként hazánkban töl­tenek néhány napot, mások hazautaztak Budapestről. Veszélyezteti Jugoszlávia egységét A nemzetiségi nyugtalan­ság súlyosan, veszélyezteti Jugoszlávia egységét — je­lentette ki Lazar Mojszov, az államelnökség tagja, volt államfő, azon a rendkívüli parlamenti ülésen, amelyet a mind jobban romló biz­tonsági helyzet megvitatá­sára hívtak össze Beigrád­A kistermelők érzik a bizonytalanságot (Folytatás az 1. oldalról) Nevezzék nevén a gyere­ket: azaz az árutermelő pa­rasztgazdaságot — mondot­ta Csipkó Sándor (Bács- Kiskun megye) a kisterme­lés fejlesztéséről benyújtott MÉM előterjesztés vitájában. Ezt az álláspontot képvisel­te lényegében Rednágel Je­nő miniszterhelyettes, aki úgy vélekedett: a kisterme­lés régen túlnőtt már egy­kori keretein, az élelmiszer- termelésnek immár egyhar- madát adja, és ezt a „nagy­korúvá” vált termelői kört valóban másként akarják kezelni. Ezt a véleményt hangsú­lyozta Eleki János (Békés megye) — úgy is, mint a TOT főtitkára — hozzátéve: a szövetkezeti tulajdonke­reten belül kellene kibonta­koztatni a szabad vállalko­zási formákat. Számos kép­viselő, igy Hankó Mihály (Békés megye) a kisterme­lők kiszolgáltatottságát ne­hezményezte, mivel — mint mondta — a tervutasítás rendszere már megszűnt, de az igazi piac még nem ala­kult ki, és a kistermelők va- lóhan érzik az átmeneti idő­szak bizonytalanságát. Má­sok, így Szántó Sándor (Sza. bolcs-Szatmár megye) is, ki­fogásolták : még mindig megesik, hogy a kistermelők közül is az jár jól, aki — úgymond — közelebb van a tűzhöz. Ök esetenként még szerződés nélkül is termel­hetnek, míg másoknak nya­kán marad az áru. Rednágel Jenő a piaci vi­szonyok alakításának szük­ségességét hangsúlyozta ez­zel kapcsolatban is. Kilátás­ba helyezte, hogy az árkér­désekben a minisztérium ál­láspontja az, hogy túlter­melés esetén a szabad ár­nak nincsen különösebb je­lentősége. Annak ellenére, hogy az agrártermékek 90 százaléka immár ebbe az árformába tartozik, 60 szá­zalékuk esetében az ár to­vábbra is ugyanúgy funk­cionál, mint régen —azaz a termelők számára gyakran elfogadhatatlan. Ezen a helyzeten — ami az úgyne­vezett árbejelentési kötele­zettséggel is összefügg — változtatni kell. Az érdekvé­delemmel közös fellépést is tervez a minisztérium. El­hangzott még, hogy a kis­termelők a jövőre esedékes világbanki kölcsönből fej­lesztéseket hajthatnak vég­re, kérdés azonban — amint azt szintén többen fölvetet­ték —, hogy milyen áron juthatnak hozzá a gépekhez, berendezésekhez. A vitában egyébként hosz- szú idő óta először csendült kii az a vélemény: a MÉM ezúttal igen alapos, szakmai­lag jól átgondolt előterjesz­tést készített, amely egyút­tal koncepció is lehet a kis­termelés hazai fejlesztéséhez korszerűsítéséhez. (MTI) ban. Mojszov a koszovói szükségállapot bevezetésé­nek indokaival kapcsolat­ban kifejtette: a trepcai bá­nyászok sztrájkja olyan „for­gatókönyv” része volt, amely az albán szeparatisták és naoionalisták koszovói ha­talomra jutását célozta. Hozzátette: e forgatókönyv utolsó fázjsa egy fegyveres fölkelés lett volna. Miközben a parlamentben a képviselők tanácskoztak, az épület előtt mintegy húszezren tiltakoztak a ko­szovói szerb kisebbség ül­dözése ellen. A belgrádi ha­tóságok este felhívással for­dultak a város lakosságá­hoz, kérve a már napok óta tartó tüntetések beszünte - téisét. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter csütörtökön a tárgya­lások haladéktalan meg­kezdését sürgette a harcá­szati atomeszközök kérdé­séről, s felhívta a Szovjet­uniót, hogy a létfontosságú tárgyalások megkönnyítése végett egyoldalúan csök­kentse rövid hatótávolságú nukleáris rakétáinak szá­mát. Az ENSZ égisze alatt KOSZOVÓ A belgrádi televízió je­lentette: egy szerb férfi a fővárostól délre fekvő Kra- gujevácon kedden agyonlőtt két albán nemzetiségű sze­mélyt. A részeg szerb fegy­veres egy „török kávézó­ban” lőtte agyon a kávézó tulajdonosát és annak édes­anyját. A hatóságok a gyil­kost pszichopatának minő­sítik, s véleményük szerint a gyilkosságnak semmi kö­ze sincs a Koszovo tarto­mánybeli nemzetiségi konf­liktushoz. Ennek ellenére tette súlyos következménye­ket idézhet elő. folyó genfi leszerelési ér­tekezleten Genscher síkra- szállt azért is, hogy még az idén. kössék meg a megálla­podást a vegyi fegyverek teljes betiltásáról. A harcászati rakétákról folytatandó tárgyalások fontosságának hangsúlyo­zásával Genscher burkoltan a rakéták modernizálását sürgető Washington állás­pontját bírálta. Genscher a harcássati atomeszközökről Sürgeti a megállapodást Gazdasági jogalkotás, cégbíróság, cégközlöny Sajtótájékoztató az Országházban A következő 2—3 eszten­dőre szóló gazdasági jogal­kotási elképzelésekről tá­jékoztatta dr. Sárközy Ta­más igazságügy-miniszter­helyettes csütörtökön a sajtó képviselőit az Országház­ban. Előrebocsátotta, hogy a minisztérium formálódó el­gondolásairól ad áttekintést, mivel ezekkel konkrétan még nem foglalkozott sem a par­lament, sem a kormány. Az 1992-ben létrejövő nyugat-európai integrációval való szoros együttműködé­sükhöz elengedhetetlen a gazdasági joganyag korsze­rűsítése, hozzáigazítása a nemzetközi normákhoz, különösen a fogyasztóvéde­lem, az iparjogvédelem, a jog és a társasági jog terü­letén. A régi jogszabályok szabványosítás, a verseny­felülvizsgálatába, valamint az újak előkészítésébe a bírói gyakorlatot mélyrehatóan ismerő szakembereket kell bevonni, mert előfordulhat, hogy a legjobb elméleti té­telek a valóságban nem al­kalmazhatók. A tudomány képviselőinek közreműkö­dése nélkül lehetetlen kor­szerű gazdasági jogszabályo­kat alkotni, s a jogtudósok tapasztalatait már a kon­cepció készítésekor fel kell használni. Ugyancsak szük­séges az érdekképviseletek véleményét kérni e nagy horderejű kérdésekről. Ez nem azt jelenti, hogy min­denben közös nevezőre kell jutni; a jogalkotásban nincs közmegegyezés. Itt az érde­keket kell súlyozni, s a vég­ső döntést az Országgyűlés mondja ki. Törvényi szabályozás Dr. Sárközy Tamás utalt azokra a bírálatokra, ame­lyek azt kérik számon: miért „csak” módosítják a válla­lati, a szövetkezeti, a föld­es a szövetkezeti törvényt, miért nem alkotnak helyet­tük újat? Mint mondotta, az új alkotmány elfogadását követően — amely minden bizonnyal rendelkezik a tu­lajdonviszonyokról — ke­rülnek napirendre az új törvények. Manapság a gaz­dasági viszonyok olyan mér­tékű változásának vagyunk tanúi, hogy „kalandorság” lenne olyan kérdéseket tör­vényi szinten szabályozni, amelyekre a gazdaságpoliti­ka még nem adott választ. Ezért idén az átalakulási törvényhez kapcsolódó ha­laszthatatlan módosításokat terjesztik elő. A vállalati törvényt kü­lön is kiemelte a miniszter- helyettes, mondván, hogy az átalakulás tapasztalatai alapján döntenek ennek jö­vőjéről. Amennyiben a vál­lalatok jelentős része gazda­sági társasággá alakul, fel­tehetően nem szükséges új törvényt alkotni a vállala­tokról. Ám még az idén je­lentős módosításra tesznek javaslatot: a vállalatok és a szövetkezetek törvényességi felügyeletét 1990. január 1- jétől a cégbíróság lássa el az ágazati minisztériumok és a tanácsok helyett. Egyebek között ezért is korszerűsíte­ni kell a cégbíráskodásról szóló törvényerejű rende­letet, amely mára elavulttá vált. Ugyancsak idejétmúlt a felszámolás szabályozása, ezért már megtörténtek az előkészületek új csődtörvény kidolgozására. Alapvető vál­tozás indokolt az alapítvá­nyok tekintetében is. A’z egyik legnagyobb fel­adat kétségtelenül a Polgá­ri törvénykönyv felülvizsgá­lata. Egyebek között a kü­lönféle szerződésekre vonat­kozó szabályokat kell kor­szerűsíteni. Régóta dolgoz­nak a szakemberek a pol­gári perrendtartás áttekin­tésén is. Egy új versenytör­vény kidolgozásán is mun­kálkodnak, ez a tervek sze­rint a jövő év első felében a parlament elé kerül. Devizakódexet is A gazdaságirányítás téma­körébe tartozóan kezdemé­nyezik a tervezésről szóló 1972-es törvény módosítását. Az állami pénzügyekről szó­ló, mára már elavult tör­vény felülvizsgálata is indo­kolt; várhatóan még az idén az Országgyűlés elé kerül — a Pénzügyminisztérium gon­dozásában — az államház­tartási törvény. Magas szin­tű jogszabály rendelkezik majd az értékpapírok kibo­csátásáról és forgalmazásá­ról, benne a tőzsdék fel­ügyeletéről. Magát a tőzs­dét azonban nem szabályoz­za külön törvény, hiszen mindenütt a világon az ér­dekeltek állapítják meg az előírásokat, az állam nem avatkozik bele. Hozzáláttak a szakemberek a banktör­vény előkészítéséhez is, ez a banktevékenységre és a jegybankra szóló szabályo­kat foglalja össze. Korszerűsíteni szükséges a devizakódexet is — össze­függésben a vámjoggal —, bár itt elsősorban nem jogi problémákat kell rendezni. Újragondolják a számviteli rendet, a vagyonértékelés és az állami vagyonkezelés szervezetét. Az igazságügyi tárca szerint időszerű lenne egységes törvénybe foglalni az egyéni vállalkozások elő­írásait'. A túlszabályozás elleni küzdelemről szólva a mi­niszterhelyettes indokoltnak tartotta a deregulációval foglalkozó kormánybizott­ság felállítását. Rengeteg felesleges jog­szabályt kell hatályon kívül helyezni. A túlszabályozás nem a törvényekre vonatko­zik, hanem a rendeletekre, utasításokra, leiratokra. 810 új cég Ezt követően a magyar cégbíróságok hivatalos lap­ját, a Cégközlönyt mutatta be a sajtó képviselőinek dr. Sárközy Tamás, a kiadvány főszerkesztője. A próba­számban mindazok a tudni­valók olvashatók, amelyek megkönnyítik a jogi képvi­selők dolgát. Csütörtökön megjelent az újság 1. száma is, amely megkezdte az új társaságok legfontosabb ada­taiknak a közzétételét. A cégbíróságok működé­sének tapasztalatairól dr. Varjas Gézáné, a fővárosi cégbíróság vezetője adott rövid áttekintést. Mint mondotta, Budapesten bo­nyolódik le a cégeljárások fele. A társasági törvény' életbe lépése óta, az elmúlt két hónapban csaknem há­rom és félezer kérelem fu­tott be a Fővárosi Bíróság­hoz, ebből 810 új cégek be­jegyzésére vonatkozott. Ezek közül 390 cég már a társasá­gi törvény szerint alakult. Figyelemre méltó azonban, hogy mindössze 71-et lehe­tett bejegyezni, mivel a töb­bi beadvány hiányos volt, ezért pótlásra kellett felszó­lítani az érintetteket. Ha megfelelő kérelmet nyújta­nak be, a bejegyzés 30 na­pon belül megtörténik. A vegyes vállalatok bejegyzé­se előnyt élvez, ezt igyekez­nek még rövidebb időn be­lül elintézni. A cégbíróságok személyi és tárgyi feltételei jelentősen javultak ez évtől. Az új cégbíráknak azonban „bele kell rázódniuk”, ki kell alakulni az ehhez a mun­kához szükséges jogérzé­küknek. Mindent figyelem­be véve, várhatóan szep­temberre zökkenőmentes lesz e nagy felelősséggel já­ró bírósági munka. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents