Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-16 / 64. szám
1989. március 16., csütörtök Somogyi Néplap 3 Március 15. új színei, az összefogás koszorúja (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel a közös koszorúval tisztelegtek 1848 emléke előtt: az egyházak^ a fegyveres erők és testületek, a Hazafias Népfront Somogy Megyei és Városi Bizottsár ga, a Független Kisgazda és Polgári Párt, a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei és városi, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei és városi bizottsága a Magyar Úttörők' Szövetsége megyei és városi elnöksége képviselői,' a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei és városi bizottsága, valamint a Somogy Megyei és Kaposvár Városi Tanács képviselői. hanem ábécé-sorrendben említette a kegyeletüket le- rovókat, így elsőként az egyházak képviselői tisztelegtek a szobor előtt. — Most először veszek részt ezen az ünnepségen, mert most kaptam meghívást — mondta Ballai Zoltán református esperes, a megyei egyházközi békebizottság titkára. — A meghívást azért fogadtam el. mert mi a népfronttal eddig is együttműködtünk. Ez volt az egyetlen társadalmi-politikai platform, ahol az egy- názat elfogadok. A Demokrata Fórum és a Fidesz nem hívott meg bennünket ünA jelképes közös koszorú ötlete Sárái Árpádtól, az SZMT megyei titkárától származott. — Az ötlet nem a sajátom. Nemrég tértem haza a Szovjetunióból. Az SZKP Társadalomtudományi Akadémiáján tanultam, ahol hagyomány. hogy az államvizsga után a különböző országok hallgatói egy közös nagy koszorút helyeztek el a Lenin mauzóleumnál. Úgy éreztem, ez a mód nálunk is kifejezhetné az összefogást, az együttgondolkodást. Örülök annak, hogy az alternatív szervezetek egy része is elfogadta ezt. Mások külön akartak ünnepelni és ezt is tiszteletben kell tartani. A megyei pártértekezlet egyik szerkesztőbizottsági tagjaként találkoztam a héten az MDF helyi képviselőivel, hogy a párt és az alternatív szervezetek jövőbeni együttműködésének lehetőségeiről beszélgessünk. Azt tapasztaltam, hogy bár ma ők külön akartak ünnepelni, számos kérdésben közös a törekvésünk az egyetértésre. A hangosanbeszélő ez alkalommal nem a megszokott protokoll-lista szerint. népségére, igv akkor csak magánemberként leszek itt. — Mi a véleménye e szervezetek elkülönüléséről? — Ez arra utal, hogy nemcsak március 15-én van megosztottság ebben az országban, hanem 14-én és 16 án is. Szerintem egy tipikus magyar betegség ez a ló másik oldalára csúszás .,. — Mit gondol, kigyógyulunk belőle? — Remélem, hogy csupán az új lehetőségekre való rácsodálkozásról van szó. ami után ki-ki megnyugszik. Egyébként egy olyan helyet már találtam az utóbbi napokban, ahol együtt voltunk valamennyien, az MSZMP-től a Szabad Demokratákon át az egyházakig: ez az „Erdélyi Barát) ÜNNEPSÉGEK A MEGYEBEN Megyeszerte megemlékezéseket tartottak nemzeti ünnepünkről. Tudósítóink jelentéseiből adunk összefoglalót Somogy városaiban, falvaiban tartott ünnepségekről. NAGYATÁD A gimnázium diákjai nívós műsorral emlékeztek 1848 forradalmi eseményeire, majd Jámbor László, a Nagyatádi Konzervgyár igazgatója, a városi pártbizottság tagja mondott ünnepi beszédet. Ezután a város képviselői koszorúkkal tisztelegtek a Kossuth-szobornál mindazok emléke előtt, akik a nemzet érdekében akartak tenni. Nagyatád gazdag programmal várta ezen a napon a lakóit. A helyőrségi művelődési központban plakátkiállítás nyílt, a gyerekeknek játékbörzét hirdettek. Délután a városi művelődési központban kinyitott a Pilvax kávéház... A várospolitikai kör és a nagyatádi közéleti-kulturális fórum ezúttal találkozót tartott. Olyan fontos kérdésekről cseréltek véleményt, mint a hazafi- ság vagy a nemzettudat kérdése. A História klubban vetélkedőt tartottak, a szabadidős klubban pedig a művelődési ház KlSZ-alapszerve- zete várta kérdéseivel a játékos kedvű látogatókat. Este a város lakói fáklyás felvonuláson vettek részt. TENGŐD Délután fél hatkor Tengődön, az általános iskola és a tabi KISZ-bizottság szervezett ünnepséget. A helyi temetőben megkoszorúzták Zsebeházy István 1848-as honvédszázados sírját, majd az iskola előtt tartottak ünnepi megemlékezést, és áz emléktáblára elhelyezték a kegyelet virágait. SIÓFOK Siófokon a művelődési központ előtti téren mintegy kétezren gyűltek össze tegnap délelőtt, hogy az MSZMP, az egyházak és az alternatív szervezetek felhívására közösen ünnepeljék meg az 1848-as forradalom évfordulóját. A Hazafias Népfront városi bizottsága nevében Pincehelyi Károly köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Vida Kocsárd országgyűlési képviselő, a Pannónia Vállalat balatoni igazgatója a 141 évvel ezelőtti dicső forradalom és szabadságharc jelentőségét méltatta. A képviselő szólt a készülő új alkotmányról, és arról is, hogy az országnak ma nem széthúzásra, hanem az értelmes emberek összefogására van szüksége. Az MDF siófoki csoportja képviseletében Nagy Lajos mondott megemlékezést. FONYÓD Várossá avatásának másnapján a íonyódi Karikás Frigyes Gimnázium aulájában bensőséges ünnepség keretében emlékezett meg Fonyód 1848. március 15-éről. Az ünnepség szónoka dr. Andrássy Antal, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója szólt a forradalmunk és szabadságharcunk fordulópontot jelentő momentumairól, s beszélt Somogy megye szabadságharcbeli szerepéről, megemlékezve Fonyód és környéke eseményeiről. Az ünnepség üde színfoltja volt a íonyódi zeneiskola, a Magyar Bálint Általános Iskola műsora. A gimnázium irodalmi színpada és tánckara hamisítatlan történelmi hangulatot és a márciusi tavasz bizakodását varázsolta a Markovecz iroda által megtervezett nagyszerű terembe. Kör”. Arra utal ez, hogy ha van egy jó ügy, amelyért együtt lehet tenni, * akkor nem lehet igaz, hogy ez nem folytatódik. Miért ne történhetne ez meg máskor és más közös dolgainkban is. A Kossuth téri ünnepség a Szózat hangjaival fejeződött be. Bíró Ferenc Fotó: Kovács Tibor Alternatívok fáklyás felvonulása Este a Független Kisgazdapárt helyi csoportjának részvételével az MDF és a FIDESZ kaposvári szervezetei rendeztek fáklyás felvonulást. A menet impozáns és fegyelmezett volt, és épp a tüntető harsányság elkerülésével vált a megmozdulás élménnyé. Az ünnepség a Kossuth téri nagytemplom harangszavára 7 órakor kezdődött, a Himnusz eléneklésével. Ezt követően a rnárciusi ifjak 12 pontját olvasták fel, majd a FIDESZ helyi vezetőségének egy képviselője mondott ünnepi beszédet. Ebben arra a kérdésre is választ adott, hogy a két alternatív szervezet miért ünnepel — mint mondta — a hatalomtól külön. „Valódi demokráciában ez a kérdés nem kérdés: a sokszínűség elismerése természetes. A külön és az elzárkózva nem azonos fogalmak. Az egységről azt tartjuk, ha a tartalom megvan, a valódi tartalom, jöhet a forma. Eddig fordítva volt. Mindazonáltal üdvözlünk mindenkit, bármely rendezvényen is jelennek meg, aki valóban demokratikus és nemzeti érzéssel emlékezik március 15-éről.” Továbbiakban Kossuthnak egy általuk ma időszerűnek tartott gondolatát idézte: „Annyi bizonyos, hogy elkésett a nemzet és a hatalom az igazságossággal. S mivel ezen perc elmúlt, az a perc, melyben először volt igazságos a nép iránt, bomlásnak indította a népviszonyokat ...” A megemlékezést követően a három szervezet képviselői közös koszorút helyeztek el a szobor talapzatán, majd a résztvevők közül számosán gyertyát gyújtottak a szobor előtt. A mindvégig Kossuth-nótákat játszó Zengő együttest követve a tömeg a Petőfi térre vonult, ahol újabb rövid megemlékezésre került sor.' Az ünnepség végén a szervezetek képviselői Petőfi szobrát is megkoszorúzták, majd közösen elénekelték a Szózatot. Emlékmű Pogánysze (Tudósítónktól) Pogányszentpéteren — a művelődési házban tartott március 15-i megemlékezés után —a község központjában álló, tujákkal körülvett fehér lepel borította gránittömb körül gyülekeztek a helybeliök. A II. Rákóczi Ferenc közművelődési egyesület által szervezett közadakozásból több mint harmincezer forintból a tanács a tsz és a helyi iparosok segítségével emlékművet és márványtáblát állítottak az első és a második világháborúban elesettek tiszteletére. A múlt ősszel elkezdett munkálatok a közelmúltban befejeződtek, s a faluközösség úgy döntött, hogy március idusát ezzel teszi emlékezetessé. Az avatóbeszédet dr. No- vák Ferenc, megyei népfronttitkár tartotta. Hangsúlyozta : egy négyszázlelkes kis község lakói számára is fontos, hogy leróhassák kegyeletüket az idegen földben, igaztalan ügyért, de parancsot teljesítőként elesett hozzátartozóik emlékhelyénél. A végtisztesség megadása ma nem jelenthet tépe- lődést, politikai fontolgatást, az emberiesség, és az utódok akarata az első, a meghatár/i7n Így érezhették sokan a fehér gránitoszlop leleplezése után a könnyező, koszorúkkal, virágcsokrokkal tisztelgő hozzátartozók, hiszen az első világháborúban elesettek neveit már biztonsággal fel sem tudták kutatni. A második világégésből hazatérni nem tudók közül viszont 13 személyt megörökít a márványtábla. A jó ízléssel elkészített emlékmű terveit Ferenc József, a csurgói városi tanács építésze rajzolta, társadalmi munkában, a kivitelezést Novak József, az egyesület elWrvlr,ö ! v,ór-iT7'í+-<'-\-M-o
