Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-16 / 64. szám

1989. március 16., csütörtök Somogyi Néplap 3 Március 15. új színei, az összefogás koszorúja (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel a közös koszorúval tisztelegtek 1848 emléke előtt: az egyházak^ a fegy­veres erők és testületek, a Hazafias Népfront Somogy Megyei és Városi Bizottsár ga, a Független Kisgazda és Polgári Párt, a Magyar Hon­védelmi Szövetség megyei és városi, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség megyei és városi bizottsága a Magyar Úttörők' Szövet­sége megyei és városi el­nöksége képviselői,' a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt megyei és városi bi­zottsága, valamint a So­mogy Megyei és Kaposvár Városi Tanács képviselői. hanem ábécé-sorrendben említette a kegyeletüket le- rovókat, így elsőként az egy­házak képviselői tiszteleg­tek a szobor előtt. — Most először veszek részt ezen az ünnepségen, mert most kaptam meghí­vást — mondta Ballai Zol­tán református esperes, a megyei egyházközi békebi­zottság titkára. — A meghí­vást azért fogadtam el. mert mi a népfronttal eddig is együttműködtünk. Ez volt az egyetlen társadalmi-poli­tikai platform, ahol az egy- názat elfogadok. A Demok­rata Fórum és a Fidesz nem hívott meg bennünket ün­A jelképes közös koszorú ötlete Sárái Árpádtól, az SZMT megyei titkárától származott. — Az ötlet nem a sajá­tom. Nemrég tértem haza a Szovjetunióból. Az SZKP Társadalomtudományi Aka­démiáján tanultam, ahol ha­gyomány. hogy az államvizs­ga után a különböző or­szágok hallgatói egy közös nagy koszorút helyeztek el a Lenin mauzóleumnál. Úgy éreztem, ez a mód nálunk is kifejezhetné az összefogást, az együttgondolkodást. Örü­lök annak, hogy az alterna­tív szervezetek egy része is elfogadta ezt. Mások kü­lön akartak ünnepelni és ezt is tiszteletben kell tar­tani. A megyei pártértekez­let egyik szerkesztőbizott­sági tagjaként találkoztam a héten az MDF helyi képviselőivel, hogy a párt és az alternatív szervezetek jövőbeni együttműködésé­nek lehetőségeiről beszél­gessünk. Azt tapasztaltam, hogy bár ma ők külön akar­tak ünnepelni, számos kér­désben közös a törekvésünk az egyetértésre. A hangosanbeszélő ez al­kalommal nem a megszo­kott protokoll-lista szerint. népségére, igv akkor csak magánemberként leszek itt. — Mi a véleménye e szer­vezetek elkülönüléséről? — Ez arra utal, hogy nemcsak március 15-én van megosztottság ebben az or­szágban, hanem 14-én és 16 án is. Szerintem egy tipi­kus magyar betegség ez a ló másik oldalára csúszás .,. — Mit gondol, kigyógyu­lunk belőle? — Remélem, hogy csupán az új lehetőségekre való rácsodálkozásról van szó. ami után ki-ki megnyug­szik. Egyébként egy olyan helyet már találtam az utób­bi napokban, ahol együtt voltunk valamennyien, az MSZMP-től a Szabad De­mokratákon át az egyháza­kig: ez az „Erdélyi Barát) ÜNNEPSÉGEK A MEGYEBEN Megyeszerte megemléke­zéseket tartottak nemzeti ünnepünkről. Tudósítóink je­lentéseiből adunk összefog­lalót Somogy városaiban, falvaiban tartott ünnepsé­gekről. NAGYATÁD A gimnázium diákjai ní­vós műsorral emlékeztek 1848 forradalmi eseményei­re, majd Jámbor László, a Nagyatádi Konzervgyár igaz­gatója, a városi pártbizottság tagja mondott ünnepi beszé­det. Ezután a város képvi­selői koszorúkkal tiszteleg­tek a Kossuth-szobornál mindazok emléke előtt, akik a nemzet érdekében akar­tak tenni. Nagyatád gazdag prog­rammal várta ezen a napon a lakóit. A helyőrségi mű­velődési központban plakát­kiállítás nyílt, a gyerekek­nek játékbörzét hirdettek. Délután a városi művelődési központban kinyitott a Pil­vax kávéház... A várospo­litikai kör és a nagyatádi közéleti-kulturális fórum ez­úttal találkozót tartott. Olyan fontos kérdésekről cseréltek véleményt, mint a hazafi- ság vagy a nemzettudat kér­dése. A História klubban ve­télkedőt tartottak, a szabad­idős klubban pedig a műve­lődési ház KlSZ-alapszerve- zete várta kérdéseivel a já­tékos kedvű látogatókat. Es­te a város lakói fáklyás fel­vonuláson vettek részt. TENGŐD Délután fél hatkor Tengő­dön, az általános iskola és a tabi KISZ-bizottság szerve­zett ünnepséget. A helyi te­metőben megkoszorúzták Zsebeházy István 1848-as honvédszázados sírját, majd az iskola előtt tartottak ün­nepi megemlékezést, és áz emléktáblára elhelyezték a kegyelet virágait. SIÓFOK Siófokon a művelődési központ előtti téren mint­egy kétezren gyűltek össze tegnap délelőtt, hogy az MSZMP, az egyházak és az alternatív szervezetek felhí­vására közösen ünnepeljék meg az 1848-as forradalom évfordulóját. A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága nevében Pin­cehelyi Károly köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Vida Kocsárd országgyűlési képviselő, a Pannónia Válla­lat balatoni igazgatója a 141 évvel ezelőtti dicső forrada­lom és szabadságharc jelen­tőségét méltatta. A képvise­lő szólt a készülő új alkot­mányról, és arról is, hogy az országnak ma nem szét­húzásra, hanem az értelmes emberek összefogására van szüksége. Az MDF siófoki csoportja képviseletében Nagy Lajos mondott meg­emlékezést. FONYÓD Várossá avatásának más­napján a íonyódi Karikás Frigyes Gimnázium aulájá­ban bensőséges ünnepség ke­retében emlékezett meg Fo­nyód 1848. március 15-éről. Az ünnepség szónoka dr. Andrássy Antal, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója szólt a forradalmunk és sza­badságharcunk fordulópon­tot jelentő momentumairól, s beszélt Somogy megye sza­badságharcbeli szerepéről, megemlékezve Fonyód és környéke eseményeiről. Az ünnepség üde színfolt­ja volt a íonyódi zeneiskola, a Magyar Bálint Általános Iskola műsora. A gimnázium irodalmi színpada és tánc­kara hamisítatlan történelmi hangulatot és a márciusi ta­vasz bizakodását varázsolta a Markovecz iroda által megtervezett nagyszerű te­rembe. Kör”. Arra utal ez, hogy ha van egy jó ügy, amelyért együtt lehet tenni, * akkor nem lehet igaz, hogy ez nem folytatódik. Miért ne történhetne ez meg máskor és más közös dolgainkban is. A Kossuth téri ünnepség a Szózat hangjaival fejeződött be. Bíró Ferenc Fotó: Kovács Tibor Alternatívok fáklyás felvonulása Este a Független Kisgaz­dapárt helyi csoportjának részvételével az MDF és a FIDESZ kaposvári szerveze­tei rendeztek fáklyás felvo­nulást. A menet impozáns és fegyelmezett volt, és épp a tüntető harsányság elke­rülésével vált a megmozdu­lás élménnyé. Az ünnepség a Kossuth téri nagytemp­lom harangszavára 7 óra­kor kezdődött, a Himnusz eléneklésével. Ezt követően a rnárciusi ifjak 12 pontját olvasták fel, majd a FIDESZ helyi vezetőségének egy képviselője mondott ünnepi beszédet. Ebben arra a kér­désre is választ adott, hogy a két alternatív szervezet miért ünnepel — mint mondta — a hatalomtól kü­lön. „Valódi demokráciában ez a kérdés nem kérdés: a sokszínűség elismerése ter­mészetes. A külön és az el­zárkózva nem azonos fo­galmak. Az egységről azt tartjuk, ha a tartalom meg­van, a valódi tartalom, jö­het a forma. Eddig fordítva volt. Mindazonáltal üdvöz­lünk mindenkit, bármely rendezvényen is jelennek meg, aki valóban demokra­tikus és nemzeti érzéssel emlékezik március 15-éről.” Továbbiakban Kossuthnak egy általuk ma időszerűnek tartott gondolatát idézte: „Annyi bizonyos, hogy el­késett a nemzet és a hata­lom az igazságossággal. S mivel ezen perc elmúlt, az a perc, melyben először volt igazságos a nép iránt, bom­lásnak indította a népviszo­nyokat ...” A megemlékezést követő­en a három szervezet kép­viselői közös koszorút he­lyeztek el a szobor talapza­tán, majd a résztvevők kö­zül számosán gyertyát gyúj­tottak a szobor előtt. A mindvégig Kossuth-nótákat játszó Zengő együttest kö­vetve a tömeg a Petőfi tér­re vonult, ahol újabb rövid megemlékezésre került sor.' Az ünnepség végén a szer­vezetek képviselői Petőfi szobrát is megkoszorúzták, majd közösen elénekelték a Szózatot. Emlékmű Pogánysze (Tudósítónktól) Pogányszentpéteren — a művelődési házban tartott március 15-i megemlékezés után —a község központjá­ban álló, tujákkal körülvett fehér lepel borította gránit­tömb körül gyülekeztek a helybeliök. A II. Rákóczi Fe­renc közművelődési egyesü­let által szervezett közada­kozásból több mint harminc­ezer forintból a tanács a tsz és a helyi iparosok se­gítségével emlékművet és márványtáblát állítottak az első és a második világhá­borúban elesettek tiszteleté­re. A múlt ősszel elkezdett munkálatok a közelmúltban befejeződtek, s a faluközös­ség úgy döntött, hogy már­cius idusát ezzel teszi emlé­kezetessé. Az avatóbeszédet dr. No- vák Ferenc, megyei nép­fronttitkár tartotta. Hang­súlyozta : egy négyszázlelkes kis község lakói számára is fontos, hogy leróhassák ke­gyeletüket az idegen föld­ben, igaztalan ügyért, de pa­rancsot teljesítőként elesett hozzátartozóik emlékhelyé­nél. A végtisztesség megadá­sa ma nem jelenthet tépe- lődést, politikai fontolgatást, az emberiesség, és az utó­dok akarata az első, a meg­határ/i7n Így érezhették sokan a fehér gránitoszlop leleplezé­se után a könnyező, koszo­rúkkal, virágcsokrokkal tisz­telgő hozzátartozók, hiszen az első világháborúban el­esettek neveit már bizton­sággal fel sem tudták kutat­ni. A második világégésből hazatérni nem tudók közül viszont 13 személyt meg­örökít a márványtábla. A jó ízléssel elkészített emlékmű terveit Ferenc Jó­zsef, a csurgói városi tanács építésze rajzolta, társadalmi munkában, a kivitelezést No­vak József, az egyesület el­Wrvlr,ö ! v,ór-iT7'í+-<'-\-M-o

Next

/
Thumbnails
Contents