Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-16 / 64. szám
Harci ut IS. Iíj txínri, ax összefogás kotxorúja EZREK ÉNEKELTÉK A HIMNUSZT KAPOSVÁRON A KOSSUTH TÉREN mozzanat. Nem formális megemlékező aktus volt ez az ünnep, hanem élmény. ,Aki kokárdát tűzött, már nem vonta magára a nacionalizmus gyanúját, s az sem szerzett rossz pontot, aki az ünnepet kiskertjében töltötte. E felszabadultság szinte mérhetővé vált a Himnusz fölerősödő hangjainál: most mindenki hangosan énekelt. Az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc 141. évfordulójára új, friss színeket kapott nemzeti ünnepünk. A kaposváriak, akik ott voltak a Kossuth-szoborhoz vonuló mintegy tízezres tömegben, valamennyien érezték, március 15-e most vált igazán a sajátjukévá. Ezúttal elmaradt a szokásos protokoll, a túlszervezés és túlbiztosítás, annál több volt viszont a spontán, az érzelmekre is hatni tudó Délelőtt 10 óra előtt a Petőfi téren gyülekezett a tömeg. Itt találkoztunk dr. Varga Károllyal, a Független Kisgazda Párt kaposvári csoportjának ideiglenes elnökével. — önök miért fogadták el a népfront megyei bizottságának felhívását március 15. közös megünneplésére? — Mert egyetértettünk azzal, hogy ez a nap valamennyiünk ünnepe. Nem tartjuk helyesnek az egyes szervezetek elkülönülését. Ezt az sem indokolhatja, hogy az elmúlt években hibás módszerek és túlkapások is előfordultak. Ügy gondolom, már ezek megítélésében sincs köztünk különbség. Nem szabad, hogy a nemzeti ünnep épp most válasszon el bennünket, amikor ki-ki meggyőződésének és érzelmi hőfokának megfelelően ünnepelhet. 1 Közben a szobor előtt a Zengő együttes elkezdte műsorát. Szólt a dal: „Most szép lenni katonának...", s az énekléshez egyre többen csatlakoztak. A Táncsics Diákszínpad szép műsorának üzenete ez alkalommal magától értetődően talált utat valamennyiünk agyához és szívéhez. „Bizony mondom, győz most a magyar ... Azért nem győzött eddig is e hon, mert sohasem volt egy akaraton.. A műsort követően sokan helyeztek el virágot a szobor talapzatán, ám senki sem „hivatalból”, megrendezetten. A Petőfi térről az egyre gyarapodó tömeg a múzeum elé vonult. A volt megyeháza erkélyén a Táncsics Diákszínpad tagjai adtak újabb műsort, fölolvasva többek között a márciusi ifjak 12 pontját. Közben a sétálóutcában néptáncosok tartottak rögtönzött bemutatót verbunkosokból. A Kossuth téren már emelkedett hangulatban folytatódott az ünnepség. A Himnusz közös eléneklése, majd Petőfi Nemzeti dalának elhangzása után Szita Ferenc, a népfront megyei bizottságának alelnöke mon-^ dott ünnepi megemlékezést. Szavai nem csupán a 141 év előtti eseményeket idézték föl és méltatták, hanem 1848 máig ható gondolatait is megfogalmazták. Jókai idézett szavai a ma emberéhez is szóltak. „Testvéreim! A pillanat, amelyet élünk, komolyabb teendőkre szólít fel bennünket. Európa minden népe halad és boldogul. Haladnunk, boldogulnunk 'kell nekünk is. Legyen béke, szabadság és egyetértés!” — Sok eseményt, hétköznapit, és lobogós ünnepet is megért már ez a szpp kaposvári főtér — mondta Szita Ferenc. — Kossuth Lajos nevét viselő, a fakult szürkeségéből éledező tér központjában ránk figyel a forradalom és szabadságharc vezéralakjának szobra. Dacosan és keményen buzdít minket a józan szellemi és társadalmi . megújulásra, országépítő tettekre ... Március 15-ét a nép választotta ünneppé gyász- és örömnapokban oly gazdag ezer éves történelméből. Egy dermedtségből ébredő, a felszabadultság gyönyörűségét, hitét és félelmeit hordozó nép erőt adó ünnepe volt ez az elmúlt időszakokban. Kell, hogy ma is az legyen! 1848 emlékét 1945 után a fiatal magyar demokrácia is magáénak vallotat, lobogóján hirdetve Petőfi jelszavát ... 1848 valódi szelleme később ismét csak száműzve kísértett. Most tesszük ismét maradandó, ünneppé ... A magyar összefogás és egyetértés szimbóluma ez az ünnep, amely kell, hogy vezérelje gondolatainkat és tetteinket. A magyar erő, a jövőbe vetett hit szimbóluma, amely arra tanít meg bennünket, hogy bármilyen kicsi is ez a nép, bármenynyire is megviselt történelmében, ha összetart a józan értelemmel és kitartó munkával cselekszik, akkor a poklok minden ördögei sem képesek erőt Venni rajta. Ma sok a gondunk, mégis hisszük, hogy a legnehezebb és legdöntőbb pillanatokban nagy tettekre is képesek vagyunk. Rendelkezzünk bár sokféle hittel, de kell, hogy a haza közös érdekei irányítsák cselekedeteinket. Ügy, hogy elutasítjuk a széthúzást és felelősséget érzünk saját sorsunkért... Az ünnepi beszéd után két népviseletbe öltözött fiatal helyezte el a szobor talapzatán az óriási koszorút. (Folytatás a 3. oldalon) Nagygyűlés a Múzeumkertben Tegnap reggel Budapesten a nemzetiszínű zászlókkal díszített Hősök terén, a Magyar Hősök Emlékművénél csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszegysége. Fél kilenckor felharsanó kürtök jelezték az ünnepség kezdetét. A díszszázad parancsnoka jelentést tett a térre érkező Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének, aki ezt kö- * vetően Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszterrel ellépett a díszelgő katonák sorfala előtt. • A Himnusz elhangzása, után az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére koszorúkat helyeztek el az emlékművön. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Straub F. Brúnó és Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke koszorúzott. Az Országgyűlés koszorúját Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke és Jakab Ró- bertné alelnök helyezte el. A Minisztertanács nevében Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke és Medgyessy DÓí/i/h n1e>ÄlrViftli'Q++QC Vl o if Aff fejet a Magyar Hősök Emlékműve előtt. A koszorúzás a Szózat elhangzása után a katonák díszmenetével ért véget. Ezután a Kossuth téren folytatódott a megemlékezés. A nemzetiszínű lobogókkal övezett Kossuth-em- lékműhöz vezető sétányon katonák álltak sorfalat. A Himnusz hangjai után a 141 évvel ezelőtti eseményekre emlékezve koszorút helyezett el Kossuth Lajos szobránál az Elnöki Tanács nevében Straub F. Brúnó és Sarlós István, a Minisztertanács nevében pedig Németh Miklós és Medgyessy Péter. Az ünnepség végén a Szózat csendült fel. A megemlékezéseken részt vett a kormány számos tagja, az állami és a társadalmi szervezetek több képviselője. Megjelentek a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai is. Az MSZMP, a Hazafias Népfront és a KISZ által közösen szervezett múzeumkerti nagygyűlésre indulók csoportjai szerdán reggel a f rí x ráérve Vi n r’ n r-m Vwalvc^ín^n gyülekeztek: a Bem téren, a Batthyány örökmécsesnél és a Petőfi-szobornál. Mindhárom helyen koszorúzást is tartottak. A Bem-szobornál a HNF; az MSZMP, a Független Kisgazdapárt, a KISZ, több budai kerületi tanács és a fegyveres erők kerületi képviselői és a- lengyel nagykövetség munkatársai helyezték el a megemlékezés virágait. Ünnepi beszédet az MSZMP és a Független Kisgazdapárt kerületi titkárai. mondtak. A Batthyány örökmécsesnél az MSZMP V. és XIII. kerületi bizottságai, az állami és társadalmi szervek képviselői, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Münnich Ferenc Társaság is koszorúzott. A Petőfi-szobornál tartott megemlékezésen több ezer résztvevő előtt Hegedűs D. Géza színművész elszavalta a Nemzeti dalt, majd az MSZMP, a HNF és a KISZ Budapesti Bizottsága, a Fővárosi Tanács, a fegyveres testületek képviselői, valamint a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, a Magyar—Lengyel Országjáró Diákszövetség és az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákjai koszorúztak. A Nemzeti Múzeum oszlopait átfogó hatalmas kokárda; a múzeum főlépcsőjét lezáró fal tetején lobogó láng; magasba emelkedő transzparensek. ' több tízezernyi ember a Magyar Nemzeti Múzeum előtt — az idei múzeumkerti nagygyűlés méreteiben minden eHHio.it felülmúlt, és nroeramjában is eltért a megszokottól. A nagygyűlés kezdene előtt néhány perccel a rendező szervek — a Hazafias Népfront, az MSZMP és a KISZ — nevében köszöntötték az ünneplők sokaságát és tájékoztatták a nagygyűlés eseményeiről. A magasba emelkedő transzparensek hirdették: Március 15-e az egész nemzeté!, A magyar név megint szép lesz!, Demokratikus szocializmust !, Teljesítő gazdaságot!, Piacgazdaságot, szociális biztonságot!, Az oktatás jelene az ország jövője!, Pályát nem lehet az utcán kezdeni!. Szabad állampolgárt szolgáló államot!. Együtt a nemzet felemelkedéséért!, Európához tartozunk ! A nagygyűlés kezdetén — 11 órakor,— harang kon- dult. A múzeum oszlopai között díszegyenruhás katonák sorakoztak fel, kezükben a nemzetiszínű lobogóval. Fanfárok hangja harsant, szólítva az elnökséget, amelynek soraiban ott voltak a Hazafias Népfront, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és Ifjúsági Mozgalom, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a magyarországi egyházak, a fegyveres erők és testületek, valamint a Petőfi Társaság képviselői. 1848-as honvédat- tilába öltözött fiatalok a múzeum lépcsőin — a közönség tapsa közepette — a ma honvédéinek adták át a szabadságharc zászlaját. A fehér alapon 'piroszöld farkasfogakkal keretezett, közepén Kossuth-cí- merrel díszített lobogót a Himnusz hangjaira vonták fel. Ezt követően Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a nagygyűlés elnöke ünnepi megnyitójában a legszebb nemzeti ünnepnek nevezve március 15-ét, köszöntötte a nagygyűlés minden résztvevőjét, a hazánkban és Magyarország határain túl élő magyarokat, a dunamenti népeket, mindazokat, akik 141 évvel ezelőtt és azóta is összefogva küzdöttek szabadságukért. Mint mondotta: ezen a napon nemcsak meghajtjuk zászlainkat a nagy elődök, a XIX. század reformnemzedéke, a márciusi i|jak, a szabadságharc hőseinek, mártírjainak emléke előtt, hanem tanulunk is eszméikből, tetteikből, mert valljuk, hogy mint annyi mást, a szabadságot is tanulnia és gyakorolnia kell minden tankönyve pedig a történelem. Hangsúlyozta: az nemzedéknek. A szabadság 1848—49-es magyar társadalmi forradalom vezető gárdáját a történelmi tisztánlátás és a cselekvés emelte naggyá. Huszár István megnyitó szavai után a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és Ifjúsági Mozgalom nevében Ruttner György, az elnökség' tagja lépett a mikrofonhoz. Hangoztatta: a szociáldemokrata párt és ifjúság} mozgalom képviselői azért vesznek részt ezen a nagygyűlésen, mert március 15-ét olyan szent ünnepnek tartják, amelyen együtt kell ünnepelni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szociáldemokrácia együtt menetelne a Magyar Szocialista Munkáspárttal. Nem kívánnak osztozni abban a felelősségben sem — mondotta —, hogy évtizedekig a társadalomnak sem volt lehetősége ezen a napon szabadon ünnepelni. Beszéde végén rámutatott: „A mi feladatunk ma dicsőséggel emlékezni a márciusi magyarokra, akik együtt kiáltották az akkori világ haladó népeivel a jelszót, majd életükkel pecsételték meg az emberiség legszentebb elveit : szabadság, egyenlőség, testvériség — vagy a halál!” A független kisgazdapárt képviseletében Vörös Vince társelnök szólt a jelenlevőkhöz. — Ma nagy napot ünnepiünk, tekintet nélkül pártokra, társadalmi szervezetekre, vallásfelekezetekre — mondta bevezetőjében, majd 1848 március 15-e általános politikai tanulságára utalva feltette a kédést: ,mit tehetünk mi, késői utódok? Válasza az volt: követjük a dicső hősök, a szabadság- hősök tanítását, köszönjük nekik .nemzeti történelmünknek ezt a felemelő eseményét és amint legnagyobb- juk, Petőfi Sándor megjósolta, sírjaiknál leborolunk, áldó imádság mellett mondjuk el szent neveiket. Ehhez kapcsoljuk a szeretet, a lélek felszabadulását, a szabadságban való hitet, a másik ember jogának elisme(Folytatás a 2. oldalon)
