Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-14 / 62. szám

2

Somogyi Néplap

1989. március 14., kedd

I ORSZÁGGYŰLÉS

Változnak az idők...

interparlamentáris konferencia Budapesten

(Folytatás az 1. oldalról)

Daouda Sow, az Interparlamentáris Unió Tanácsának elnöke kijelentette: az Unió számára külön öröm, hogy tavaszi tanácskozását Budapesten tarthatja, mert Magyarország a kilenc alapító ország egyike, s azóta is tevékeny résztvevője a parlamentek közötti együttműködésnek. A mostanit megelőzően már három alkalommal tartottak hasonló tanácskozást Budapesten, s az unió munkájában olyan személyiségek vettek részt, mint Jókai Mór, aki a magyar csoport első elnöke volt. A második világháborút követően ezt a tisztet Károlyi Mihály töltötte be.

A tanácskozás érdemi munkája a hétfő délutáni plenáris üléssel kezdődött

Délután ülést tartott az interparlamentáris tanács. Az ülésen felvették az unió tagjainak sorába San Mari- nót és Etiópiát.

A plenáris ülésen a tanács javaslatára a 81. Interparlamentáris Konferencia elnökévé egyhangúlag Barcs Sándort, az IPU magyar csoportjának elnökét választották meg. Barcs Sándor bejelentette: a konferenciák hagyománya, hogy meghívják előadásra a vendéglátó ország egy vezető politikusát. A konferencia meghívására kedden délután felszólal a tanácskozáson . G rf'isz Károly, az MSZMP főtitkára.

Ugyancsak a tanács javasolta, hogy hívják meg a konferenciára Jasszer Arafa- tot, a PFSZ elnökét, kihasználva azt a lehetőséget, hogy ebben az időpontban Magyarországon tesz látogatást.

A konferencia határozatot hozott arról, hogy 3. napirendi pontként megvitatja a parlamentek feladatait a közel-keleti helyzet rendezésére irányuló nemzetközi konferencia összehí- sában.

Este az Operaházban díszelőadást tartottak a konferencia résztvevői tiszteletére. A megjelent delegációvezetőket Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte. (MTI)

Sikerrel

útjára

indult

a Discovery

Hétfőn sikerrel útjára indult a Discovery amerikai űrrepülőgép. A gép öttagú személyzetével helyi idő szerint reggel, közép-európai idő szerint ikora délután szállt fel a floridai Kennedy űrrepülőtérről, ötnapos útjának fő feladata, hogy pályára állítson egy hírközlési műholdat. A százmillió dollárba került berendezés — amelynek párját tavaly szeptemberben vitte föld körüli pályára egy hasonló expedíció — a jövendő repülésék irányítását és az űrjárművek közötti összeköttetést szolgálja, feleslegessé téve öt földi hírtovábbító állomást.

Hetekkel ezelőtt a magyar Országgyűlésről szóló nyugati tudósításók jó részét az afféle — néha, mi tagadás bosszantóan lekezelő — újságírói eszmefuttatások alkották, amelyek biztos hazai közönségsikerre számítva a magyar demokrácia kínos botladozását taglalták és igencsak kétkedőén szóltak a magyar pluralizmus esélyeiről. Ez a hangnem igazán érzékelhetően a múlt heti ülésszak idején változott meg: az eljárási bizonytalankodás, időt felemésztő ügyrendi viták felett a sajtó és a hírügynökségek olyan — tapintatos — formulákkal siklanak el, mint a „ ... majd hosz- szasan • vitáztak (döntöttek, szavaztak) ügyrendi kérdésben" — de ezután nyomban az érdemi kérdésekre térnek; ezekkel kapcsolatban a kételyek halványulnak és fenntartásokkal ugyan, de kiemelik a magyar Parlament „egyre markánsabb véleményalkotó és döntéshozó szerepét”, az utóbbira téve a hangsúlyt.

E változás értékelésekor nem lehet mellőzni, mi történt a legutóbbi ülésszak óta, hiszen a nyugati újságírás a magyar belpolitika történéseit, a változásra, reformokra tett ígéreteket mindig beágyazza a pluralizmus felé tett valós lépésekbe, amelyek a politika, gazdaság és a társadalom egészében megtétettek: ebben a tekintetben — és a kételyek csökkentésében — döntőnek bizonyult, hogy az MSZMP Központi Bizottsága február elején a többpártrendszer mellett foglalt állást és lépéseket is tett a hatalom megosztása felé. Szinte nincs is országgyűlési tudósítás az erre való hivatkozás nélkül.

A Kangváltás egyik jellemző példája volt, hogy Bős—Nagymaros ügyében, vagy a sztrájktörvény vitájának elnapolásában a kormány álláspontjának

módosulását a tudósítók zöme nem csak „a kommunista hatóságok meghátrálásaként” látta — akadt ilyen is —, hanem észrevették a szándékot is, hogy az említett „hatóságok” törekednek a sokféle érdek figyelembe vételére; s ha ezt nyomásra teszik, nos, érdekcsoportok nyomása még a nyugati demokráciáknak is természetes — elengedhetetlen — tartozéka, egy a

parlamenti játékszabályok közül.

Ezen az ülésszakon is voltak slágertémák: Németh Miklós kormányfőnek a „pártállam” kudarcáról az alkotmányvitában elhangzott kijelentései, Szűrös Mátyásnak a „Brezs- nyev-doktrína haláláról” szóló szavai, a magyar—román vita ügye vagy az „alkotmánymódosítás — amerikai mintára” — ahogy ezt a japán Asziahi Simbun megfogalmazta.

Az alkotmányvita keltette a legnagyobb figyelmet. A Reuter brit hírügynökség Németh Miklós beszédében rendkívül figyelemre méltónak találta, hogy az új magyar modellbeh a változás alapja nem lehet egy vagy két osztály, társadalmi réteg; megint megdőlt egy tabu, hiszen a magyar kormányfő „elvetette a hagyományos szocialista felfogást, miszerint a munkásosztály a társadalom vezető osztálya” — vélekedett a brit hírszolgálati iroda. A brit The Independent című lap a kormányfő beszédéből kiemelte, hogy kormánya rehabilitálni fogja az igaztala- nul elítélteket. „Bár nevet nem említett, a rehabilitálandó áldozatok listáját Nagy Imrének kell vezetnie” — írta a lap. A TASZSZ-nak az tűnt fel, hogy az alkotmányozásról nemcsak a „hagyományos” szervezetek mondtak véleményt, hanem az alternatív csoportok és az egyházak is. A lengyel Zycie Warszavy azt tartotta kiemelésre méltónak, hogy az új alkotmány egyetlen pártnak sem fog kivételezett helyet biztosítani, sőt, tiltani fogja, hogy valamely szervezet vagy személy a hatalom kizárólagos birtoklására formáljon

igényt. A francia Libération című lap arról cikkezett, hogy a magyar képviselőket megfertőzte a „demokrácia vírusa”; még az alternatívok is remélik, hogy az új magyar alkotmány nagyot lép előre az 1949-es „sztálinista” alaptörvényhez képest, de kifogásolják, hogy azt a tervek szerint a jelenlegi összetételű Országgyűlés fogadná el.

A nyugati tudósításokból nem maradtak ki olyan kérdések sem, mint azok, hogy .a Köztársaság legyen-e Nép- köztársaság, s tegyék-e eléje a „szocialista” jelzőt. Az AFP tudósítása — nem egyedül — rámutatott, hogy a „szocialista” jelzőnek az alaptörvénybe való bevételét sok politikai erő ellenzi, mert szerintük ez akadályozná a többpártrendszer működését.

Hírügynökségek körében élénk figyelmet keltett, hogy Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés új elnöke pénteki sajtóértekezletén a „Brezs- nyev-doktrína haláláról” mondottak mellett arra is rámutatott, hogy — az AP szavaival — „míg a szovjet vezetők támogatják Magyar- ország reformtörekvéseit, addig más kommunista szövetségesek kételyekkel viseltetnek irántuk”. A tudósításból nem maradt el a „finn példára” való hivatkozás, sem pedig a majdani, a katonai tömbök feloszlatása utáni semleges Magyar- országra való utalás.

Említésre méltó, hogy az Országgyűlésről szóló színes és pozitív irányban változó tudósítások megemlítik: a magyar politikai pezsgés szűk kört érint, a gondok- kal-bajokkal küszködő lakosság túlnyomó része közönyös — még mentes a „demokrácia vírusától”.

Fodor György

meg. Horn Péter országgyűlési képviselő, a nyolc ta-* gú magyar küldöttség vezetője a napirendről szólva elmondotta: a magyar delegátusok tevékenyen kívánnak részt venni mind a gyermekek jogaival, mind pedig a gyarmatosítás felszámolásával, a fajüldözés és a-faji elkülönítés megszüntetésével, valamint a nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó előterjesztés vitájában. Várható, hogy a tanácskozáson harmadik napirendi pontként szó lesz a közel-keleti válság békés rendezésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekről is.

Mint Horn Péter közölte, a tanácskozásra eddig mintegy kilencven küldöttség érkezett. A legnépesebb delegációval Nagy-Britannda, az NSZK és Japán képviselteti magát, de sokan érkeztek az Egyesült Államokból, a Koreai Köztársaságból, Kanadából, Finnországból, Franciaországból is. Jelen vannak az Egyesült Nemzetek Szervezete, valamint az ENSZ fontos szakosított szervezetei: az UNICEF, a Nemzetközi Munkaügyi

Szervezet, az UNESCO, a Világbank és a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap képviselői. Meghívottként vesz részt a munkában az Európai Parlament, valamint a Palesztin Nemzeti Tanács küldöttsége, jelen vannak a regionális parlamenti szövetségek delegátuBORISZ JELCIN PROGRAMJA

Erősítsék a peresztrojkába vetett hitet

A voluntarizmus, az önkényes vezetési stílus, és a személyi kultusz elleni harcot jelölte meg legfőbb célkitűzéseként Borisz Jelcin arra az esetre, ha parlamenti küldötté választják. Az SZKP KB Politikai Bizottságának volt tagja, egykori moszkvai első titkár, vasárnap este fejtette ki nézeteit a fővárosi választási küz delmek egyik terepekén! szolgáló tévés vitaműsorban. A moszkvai körzeti csatornán sugárzott adásban részt vett Jelcin választási ellenfele, Jevgenyij Brakov, a ZIL autógyár vezetője is.

Borisz Jelcin, aki hosszú idő után kapott ismét lehetőséget nézetei nagy nyilvánosság előtt való kifejtésére, programja első pontjaként jelölte meg a szovjet törvényhozás munkájának gyökeres megreformálását.

Hangot adott annak a véleményének, hogy a szovjet törvényhozásnak kell alárendelni valamennyi állami és társadalmi szervezetet, így a pártot is, az államfőt pedig alulról felfelé kell megválasztani. Jelcin programjának egyik sarkalatos pontja volt az a korábban is hangoztatott nézete, hogy meg kell szüntetni a vezetői réteg valamennyi kiváltságát, a külön ellátási rendszert csakúgy, mint a külön kórházi ellátást. A Moszkvában továbbra is igen nagy

Borisz Jelcin, az SZKP KB tagja, az Állami Építési Bizottság első elnökhelyettese beszél március 12-én a Moszkvában tartott választási nagygyűlésen

népszerűségnek örvendő politikus politikailag a legfontosabb feladatok közé sorolta a lakossági élelmiszer- és áruellátás, a szolgáltatások, valamint a lakáshelyzet mielőbbi javítását, hogy valós életszínvonal-emelkedés révén erősíthessék az emberek peresztrojkába vetett hitét.

Jelcin választási programjának egyik érdekes, az eddigi hivatalos állásponttal némileg szembenálló eleme volt, hogy a volt moszkvai párttikár zászlajára tűzte — a katonai kiadások csökkentése mellett — a tetemes pénzeket felemésztő űrkutatási programok 5—6 évvel

való elhalasztását, lelassítását is.

Jevgenyij Brakov programbeszéde számos vonatkozásban eltért Jelcinétől, s elsősorban az újfajta parlamentarizmus erősítését, a helyi, moszkvai problémák megoldását helyezte előtérbe. Az időként közismert általánosságokat is megfogalmazó Brakov elismerte ugyanakkor, hogy ellenfelének, Jelcinnek választási kampánya szervezettebb és „zajosabb” is mint az övé. (A két jelölt az OSZSZK egyes számú, moszkvai választókörzetében verseng a jelöltségért.)

Á „hatok" nyílt levele Ceausescuhoz

A The Independent hétfőd számában teljes terjedelmében ismertette azt a nyílt levelet, amelyet a Román Kommunista Párt hat veterán vezető személyisége intézett Nicolae Ceauses- cu román államelnökhöz.

A „hatok” nyílt levelét a múlt szombaton a BBC rádió világszolgálata ismertette először. A BBC-hez eljuttatott dokumentum teljes szövegéből kiderül, hogy a román kormányzat jelenlegi politikájának megsemmisítő bírálatát követően a „hatok” három pontos követelését terjesztették a román államfő elé, s ezek teljesítése esetén készségüket nyilvánították a párbeszédre a zsákutcából való kiút keresésében.

A nyílt levél így kezdődik: „Nicolae Ceausescu elnök úr, olyan időkben, amikor az ön politikája már magának a szocializmusnak az eszméjét fosztja meg hitelétől — azt az eszmét, amelyért harcoltunk — és amikor országunk elszigetelődik Európában, úgy döntöttünk, hogy meg kell szólalnunk. Teljes tudatában vagyunk annak, hogy ezzel szabadságunkat, sőt, még életünket is kockáztatjuk, mégis kötelességünknek tartjuk, hogy visszafordulásra szólítsuk fel önt a jelenlegi úton, mielőtt túlságosan késő lenne.

A nemzetközi közösség elítéli önt annak a helsinki záródokumentumnak a be nem tartása miatt, amelyet ön saját kezűleg írt alá1. Románia állampolgárai elítélik önt annak az alkotmánynak a be nem tartása miatt, amelyTe ön felesküdött.”

A nyílt levél ezután tételesen felsorolja az alkotmány és a nemzetközi kötelezettségek megsértésének tényeit, kezdve a falurombolása terv emberi jogi vonatkozásaival, folytatva a külföldiekkel való érintkezés tilalmával, az állambiztonsági szerveknek a nép ellen fordításával, a régi párttagok és az értelmiségiek üldözésével, a törvényesség semmibevételével, egészen az ipar és a mező- gazdaság tönkretételének és a falu-'Szisztematizálás gaz- dasági-társadalmi-politikai következményeinek leírásáigA román államfőhöz intézett nyílt levél zárószaka- sza így hangzik:

„Végezetül mélységesen aggaszt bennünket Románia nemzetközi helyzetének és tekintélyének gyors romlása. Ez megmutatkozik abban is, hogy — amint ön tudja — jónéhány állam bukaresti nagykövetségének bezárása mellett döntött. Ami a legriasztóbb, olyan európai országok, mint Dánia és Portugália követségei már távoztak, s mások is követhetik őket. Fokozódó elszigetelődésünk nemcsak a diplomáciai kapcsolatokat érinti. Elvesztettük a legnagyobb kedvezményt az amerikai kereskedelemben, s ennek következtében egyes textilgyárainknak nincs

megrendelésük, Az EGK nem hajlandó meghosszabbítani kereskedelmi megállapodását Romániával, ami negatív kihatással lesz gazdaságunk más szektoraira is. ön mindig azt tartotta, hogy a csúcstalálkozók döntő fontosságúak az államközi kapcsolatok javításában. Ámde, hogyan gondolja ön jobbítani Románia államközi kapcsolatait, amikor Európa nem-kommunista nemzeteinek egyiik vezetője sem hajlandó találkozni önnel? Románia európai ország, és az is marad, s mint ilyen együtt kell haladnia a helsinki folyamattal, nem pedig szembefordulni vele. ön nekifogott a vidék földrajzának megváltoztatásához, ámde ön sem viheti át Romániát Afrikába.”

Az aláírók végül így fogalmazzák meg követeléseiket:

„A nemzetünket mind idehaza, mind nemzetközileg szorongató negatív folyamatok megállítása végett felhívjuk önt, hogy —

első lépésként tegye meg a következő intézkedéseket:

1. Jelentse ki kategorikusan és egyértelműen, hogy feladta a falvak szisztemati- zálásának tervét,

2. Állítsa helyre az állam- polgári jogok alkotmányos garanciáit; ez lehetővé tenné önnek az emberi jogokról tartott bécsi értekezlet határozatainak betartását;

3. Vessen véget az élelmiszerexportnak, ami már biológiai létében fenyegeti nemzetünket.

Mihelyt ezek az intézkedések megtörténnek, készek vagyunk építöszellemű párbeszédben résztvenni a kormánnyal a jelenlegi zsákutcából való kijutás útjairól és módjairól.

Gheorghe Apostol, a politikai bizottság volt tagja és a szakszervezetek volt elnöke; Alexandru Birladfanu, a politikai bizottság volt tagja, a tervbizottság volt elnöke; Cornel Manescu, volt külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés volt elnöke; Constantin Pirvulescu, a kommunista párt alapító tagja; lleana Raceanu, a kommunista párt veteránja; Silviu Brucan, a .Scinteia’ volt főszerkesztője.”