Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám

2 Somogyi Néplap 1989. február 11., szombat A Külügyminisztérium közleménye a kabuli magyar nagykövetségről Magyarország átmenetileg szünetelteti kabuli diplomá­ciai képviseletének műkö­dését — jelentette be Nagy Gábor külügyminiszter-he­lyettes. Mint mondta, az er­ről hozott döntést kizárólag biztonsági megfontolások tették szükségessé. Az afgán fővárosból már korábban hazautaztak a kís- létszámú magyar kolónia tagjai, csak a nagykövet, egy munkatársa, valamint a ke­reskedelmi tanácsos maradt a nagykövetségen. Ez a há­rom személy a tervek sze­rint szombaton elutazik Af­ganisztánból. Ketten haza­térnek, a kabuli magyar nagykövet azonban a térség­ben, Üj-Delhiben marad, és onnan kíséri figyelemmel az afganisztáni fejleményeket Csak az afgán belső körül­mények alakulásán múlik, mikor térhet vissza nagykö­vetünk állomáshelyére. Gorbacsov Párizsba látogat Hubert Vedrine, a fran­cia elnök szóvivője bejelen­tette, hogy Mihail Gorbacsov, a,z SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke július 4. és 6. között hivatalos látogatást tesz Franciaországban. Fran­cois Mitterrand francia köztársasági elnök tavaly november végén járt a Szov­jetunióban. George Bush beszéde 309 milliárd dollár katonai kiadásokra George Bush amerikai elnök beiktatása utáni beszédét tartja a szenátus és a képviselöház együttes ülésén február 9-én, a törvényhozás költségvetési vitájában. Mögötte: Dán Quayle alelnök Bush amerikai elnök első költségvetésében növekvő hangsúlyt ad a polgári célú kiadásoknak a katonaiakkal szemben. Az elnök csütörtö­kön este terjesztette elő ja­vaslatait a törvényhozásban, egyúttal méltatva a Szovjet­unióban folyó átalakulás je­lentőségét. Az amerikai költségvetés a következő évre 1,16 billió dollár. Ebből kereken 109 milliárdot szánnak katonai kiadásokra, ami azt jelenti, hogy elmarad la Reagan el­nök álltai tervezett 2 száza­lékos növekedés. Bush mindenesetre közölte, hogy az erős védelem változatlan cél, ezért a következő évek­ben reálértékben 1-2 száza­lékkal ismét többet kap majd a Pentagon. Bush azt mondotta, hogy „lendületesen folytatja majd” az űrvédelimi kez­deményezést, de költségveté­si igazgatója megerősítette a sajtó előtt: valószínűleg még a Reagan által e célina előirányzott kutatási költ­ségeket is mérsékelni fog­ják. Bush egyébként a hely- változtató indítóállású MX- rakéták építését javasolja a hadászati fegyverkorsze­rűsítés keretében. Az elnök elismerte, hogy az ország égető belső gondjai is igény­lik a Pentagonnál felszaba­duló milliárdokat: további nagy összegeket fordítanak a kábítószer elleni harcra, mert az országban 23 millió ember él már, drogokkal. Erőfeszítéseket tesznek a közoktatás javítására, amelyben Amerika lemaradt más fejlett államoktól, a műszaki-tudományos kuta­tások fellendítésére. A NA­SA, az Űrkutatási Hivatal nagyobb forrásokat kap programjaira, köztük állan­dó űrállomásra. Az elnök eredetileg az or­szág helyzetéről szóló szoká­sos évi jelenltést terjesztette volna elő, de végül költség- vetési beszédet mondott. Eb­ben is megemlékezett azon­ban a Szovjetunióban vég­bemenő „nagy változások­ról”. „A józan, ész aat dik­tálja. hogy próbáljuk megér­teni e változások teljes je­lentését, vizsgáljuk felül po­litikánkat s azután óvatosan cselekedjünk. Már korábban személyesen biztosítottam Gorbacsov főtitkárt, hogy amint e felülvizsgálatot be­fejeztük, készek leszünk a haladásra, egyetlen lehetősé­get sem mulasztunk majd el, hogy a békéért dolgoz­zunk” — mondotta. Hajóbaleset a Karib-tengeren Szabályosan kettévágott pénteken egy kubai teher- hajót egy amerikai utasszál­lító Kuba északkeleti csücs­ke közelében. A baleset kö­vetkeztében a cementtel megrakott kubai hajó tatré­sze pillanatok alatt elsüly- lyedt és a legénység három tagja eltűnt, egy tengerész pedig súlyosan megsebesült. A 47 ezer tonnás ameri­kai luxushajó csak kisebb károkat szenvedett és a fe­délzetén tartózkodó több mint másfél ezer embernek nem esett baja. Az amerikai tulajdonban levő, de libériái zászló alatt hajózó „Celeb­ration” nyolcnapos Karib- tengeri körutazásról tartott Miami felé, amikor a - bal­eset történt. A luxushajó azonnal fedélzetére vette a kubai hajó személyzetének 42 tagját és megkezdődött a kutatás az eltűntek után. HETI BSBMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT; — Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter Sanghajban találkozott Teng Hsziao-pinggel, Kína első számú politikusával. — Az előző napi katonai puccs után beiktatták hivatalába Paraguay ideiglenes államfőjét. — Elhunyt a Pancsen Láma, Tibet második számú vallási vezetője. VASÁRNAP: — A szovjet külügyminiszter a pakisz­táni vezetőkkel tárgyalt Iszlámábádban az afganisztáni helyzetről. — Francesco Cossiga olasz államfő hivatalos látogatásra Egyiptomba érkezett. — Az utolsó szovjet katonai egység Is elhagyta az afgán fővárost. HÉTFŐ: — Varsóban megkezdődött a régóta tervezett kerékasztal-tárgyalás a nemzeti megegyezés lehetőségé­ről. Az iráni 'óvárosban tárgyalt Julij Voroncov külügyminiszter-helyettes, a Szovjetunió kabuli nagy­követe. — Az amerikai külügyminisztérium, az emberi jogok helyzetéről készített éves jelentésében elmarasz­talta Izraelt a megszállt területeken gyakorolt politikája miatt. — Első alkalommal érkezett svájci külügyminisz­ter hivatalos látogatásra Varsóba. KEDD: — New Yorkba érkezett Tárik Aziz iraki kül­ügyminiszter, hogy az iraki—iráni tűzszünetről tárgyal­jon az ENSZ főtitkárával. — Az amerikai külügymi­nisztérium bejelentette, hogy felülvizsgálják a Szovjet­unió ellen, 1979-ben bevezetett kereskedelmi korlátozá­sokat. SZERDA: — A közép-amerikai csúcs előkészítéséről kezdett tárgyalást az ENSZ-székhelyén a térség öt ál­lamának külügyminisztere. — Eredmény nélküli meg­beszélést tartottak Panmindzsonban Dél-Korea és a KNDK képviselői. — 144 ember halt meg az Azori- szigeteken történt repülőgép-szerencsétlenségben. — Az arab országok .a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kérték az Izrael által megszállt területeken kialakult helyzet megvitatására. — Díszdoktorrá avatták a bo­lognai egyetemen Andej Szaharov Nobel békedíjas szovjet fizikust. — Pokolgépet robbantottak az észak­csehországi <Űsti nad Labem tanácsházában. CSÜTÖRTÖK: — Harminc év óta először szovjet akadémiai küldöttség érkezett Kínába. — Elnökválasz­tást tartottak Jamaikában. — Az örményországi föld­rengésben megsebesült gyerekek csoportja érkezett gyógykezelésre gz Egyesült Állagokba. PÉNTEK: — James Baker amerikai külügyminiszter nyugat-európai körútra indult. — George Bush ameri­kai elnök .munkalátogatást tett Kanadában. A hét kérdés* Mit ír — és mit nem — a szovjet sajtó Magyaror­szágról? Alighanem már véglege­sen a múlté a szovjet saj­tóban az a gyakorlat, hogy a szocialista országokról csak szépet és jót lehet ír­ni, csak a valós vagy annak mutatott sikereket lehet di­csérni a korábban senki ál­tal nem olvasott, „a szocia­lizmus világában” című ro­vatokban. Az állandó rovat megmaradt a lapokban — a tartalom alaposan megválto­zott. Ami Magyarország bemu­tatását illeti, különösen igaz ez a megállapítás. Az utób­bi időben pedig valóságos Hegynek ütközött és felrobbant február 8-án egy Boeing 7U7 típusú utasszállító repülőgép. Képünkön: a gép egyik mo­torja és szárnytöredéke a város repülőterétől mindössze pár kilométerre lévő 550 méter magas Pico Alto hegy oldalában. A jelentések szerint az amerikai gépen utazó 137 utas és 7 főnyi személyzet közül senki sem élte túl a szerencsét­lenséget Annageldy Mamedov, ashab^di munkás Afganisztánból haza­tért katonafiát köszönti február 9-én, a szovjet—afgán ha­tár mentén fekvő türkméniai Kuskában „magyar szezon van a szov­jet tömegtájékoztatásban. A kép, ami kirajzolódik ró­lunk, meglehetősen pontos. Az újságírók azt sem titkol­ják, hogy a reform oldalán állnak, még akkor is, ha a magyarországi folyamatnak több árnyoldala van, sok a gazdasági és politikai ne­hézség. 1988 az alternatív mozgal­mak éve volt Magyarorszá­gon. Vajon minek nevezzük majd 12 hónap múlva 1989-et? — tette fel a kér­dést kétrészes írásának vé­gén a Novoje Vremja című politikai hetilap „Forradal­mi fordulat megy végbe az országban, vagy eluralko­dott a káosz?” — adott han­got helyszíni riportjában az útja során gyakran hallott aggodalomnak a Pravda tu­dósítója. A szovjet televízió Fórum műsorában egy néző azt kérdezte, hogy „testvé­riesen” viselkedett-e a ma­gyar kormány, amikor dip­lomáciai kapcsolatokat léte­sített Dél-KQreával ? A kiragadott kérdések is jól mutatják, hogy a gyor­san változó magyar valóság lényegi vonásai érdeklik az újságírót és az olvasót — nézőt, hallgatót — egyaránt. Ráadásul a Szovjetuniót közvetlenül érintő „kényes témák” is kezdenek teret kapni: az 1956-os esemé­nyekről kirobbant vitáról a napokban részletesen tudó­sított a szovjet tv-híradó, a Vremja. (Igaz, a tudósító arra tette a hangsúlyt, hogy a „népfelkelés” megítélés nem a Központi Bizottság, hanem csak egy ember kö­vetkeztetése volt.) A beszámolók többsége nem felejt el emlékeztetni arra, hogy az 1968-as gaz­dasági reformmal Magyar- ország indult el elsőként azon az úton, amely mára oda vezetett, hogy a szocia­lizmus sztálini modelljének teljes felszámolása került napirendre több szocialista országban. Nem hiányzik a képből a többpártrendszer mind konkrétabb lehtőségé- nek felrajzolása sem. A Magyarországon zajló eseményeket a Moszkvában dolgozó nyugati újságírók is figyelik, s szépszámmal akad kérdésük is ezekkel kapcsolatban. Veszélyeztetve érezné-e magát mint szov­jet állampolgár, ha Magyar- ország a nyugati típusú de­mokráciát választja? — tel­ték fel a kérdést a minap egy sajtóértekezleten Oleg Bogomolov akadémikusnak, a szocialista világot kutató akadémiai intézet vezetőjé­nek. Vélhetőleg a kérdezőt is meglepte a válasz. Az aka­démikus hipotézisként haj­landó volt elfogadni a lehe­tőséget, hogy Magyarorszá­gon olya változások mehet­nek végbe, melynek erednr i- nveként az osztrákhoz, vagy a svédhez hasonló rendszer jönne létre a Kárpát-me­dencében. Ez a Magyaror­szág is tagja maradhatna a Varsói Szerződésnek, de ha a semlegességet választaná, akkor sem jelentene veszélyt a Szovjetunióra nézve — mondta. Bogomolov akadémikus hi­potézise egyelőre a szovjet közvéleményben nem keltett vitát: erről a kérdésről még nem vett tudomást a szov­jet tömegtájékoztatás. Gőzön István A szovjet védelmi ipar átállítása A Szovjetunióban állami tervet dolgoznak ki a védel­mi ipari üzemek egy részé­nek lakossági fogyasztási cikkek termelésére történő átállítására — közölte Igor Belouszov szovjet miniszter­elnök-helyettes. A TASZSZ hírügynökség­nek adott interjújában Be­louszov elmondta, hogy az átprofilírozott védelmi üze­mek elősorban a könnyű­ipar, az élelmiszeripar és a feldolgozóipar számára gyár­tanak majd gépeket, beren­dezéseket. Az eddig e célra kijelölt 345 katonai üzem állítja elő az elmített ipar­ágak idei gépszükségletének egyötödét. Az átlállított katonai üze­mek termelési programjában mintegy 140 féle, modern műszaki fogyasztási cikk gyártása is szerepel. A lengyelországi reformokról rendezett konferencia keretében ruár 8-án a gazdasági szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozó kezdte meg munkáját feb- „kerekasztal-bizottság”. Föld körüli pályán a Progressz—40 Progressz—40 jelzéssel újabb szovjet teherűrhajót állítottak pénteken föld kö­rüli pályára a Szovjetunió­ban. Az automatikus vezér­lésű űrhajó moszkvai idő szerint 11 óra 54 perckor startolt, és utánpótlást, va­lamint tudamányos berende­zéseket szállít a Mir űr­komplexumra, ahol jelenleg három szovjet űrhajós dol­gozik. Mint emlékezetes, az előző teherűrhajót kedden választották le a Mirről, s a Progressz—39 még aznap a földi légkörbe érve meg­semmisült. A Progressz—40 pályájá­nak adatai: a Földtől mért legnagyobb távolság 262 ki­lométer, a legkisebb 193 ki­lométer; keringési idő 88,8 perc, a pálya síkjának az Egyenlítő síkjával! bezárt szöge 51,6 fok. BONN—MOSZKVA /# „forró drót A bonni kancellári hiva­tal és a moszkvai Kreml kö­zött hamarosan „forró dró­tot” létesítenek Ebben álla­podott meg Helmut Kohl nyugatnémet kormányfő Mi­hail Gorbacsov szovjet fő­titkárral és államfővel — jelentette be pénteken Fri­edhelm Ost államtitkár, a bonni kabinet szóvivője. Nyugatnémet és szovjet szakértők még ebben a hó­napban megkezdik a mun­kát a közvetlen telefonösz- szeköttetés létrehozása érde­kében. A „forró drótot” már használják Gorbacsov jú­niusi NSZK-beli látogatásá­nak előkészítésekor is. Kohl kancellár — mint a szóvivő idézte — a Moszkvával való „forró drót” megteremtését jelentős bizalomerősítő lé­pésnek nevezte. A kancellá­ri hivatalból „forró dróton” mián- elérhető a Fehér Ház és a másik német állam veze­tése is.

Next

/
Thumbnails
Contents