Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-10 / 35. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 35. szám Ara: 4,30 Ft 1989. február 10., péntek Ülést tart az MSZMP központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága február 10-ére összehívta a Központi Bizottság ülését. Ja­vasolja, hogy a testület Grósz Károlynak, az MSZMP fő­titkárának előterjesztésében időszerű belpolitikai kérdéseket vitasson meg. Vezető párttisztségviselők konzultációja Előkészület a tsz-konferenciára Üj agrárpolitikára van szükség SOMOGYI VEZETŐK ÁLLÁSFOGLALÁSA A szövetkezeti konferenciának elsősorban arra kell .vá­laszt adni, hogy milyen feltételekkel lábalhat ki jelen­legi súlyos helyzetéből a mezőgazdaság — így foglaltak állást tegnap a tsz-szövetség kibővített elnökségi ülésén Somogy szövetkezeti vezetői. A vitaülésen részt vett és felszólalt Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke, Eosonczi Pál, az Elnöki Tanács nyugal­mazott elnöke, a Központi. Bizottság tagja, dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára és Pásztohy And­rás országgyűlési képviselő. zsej balatonszentgyörgyi el­Grósz Károly, az MSZMP főtitkára részvételével csü­törtökön tanácskozást tar­tattak az MSZMP .megyei és megyei jogú bizottságainak első titkárai. A megbeszélé­sen jelen voltak a Központi Az MSZMP Központi Bi­zottsága mellett működő Ta­nácsadó Testület ülést tar­tott^ s megvitatta a február 10-ére összehívott KB-üléb napirendjével összefüggő kérdéseket. A műit év de­cember 15-én megválasztott stület párttag és pártonikí- vüli szakértői egyaránt hangsúlyozták az időszerű belpolitikai lépések fontos­ságát, a demokratikus poli­tikai pártok lehetséges ala­pításának és az alapítás jo­gi szabályozásának jelentő­ségét, valamint a progresz- szív politikai erők összefo­<MDF—TDDSZ Vélemények március 15-e megünnepléséről A március 15-ei nemzeti ünnephez fűződő megemlé­kezésekkel kapcsolatban több űj társadalmi szervezet juttatta el véleményét csü­törtökön az MTI-hez. A Magyar Demokrata Fó­rum ideiglenes elnöksége azt ajánlja a mozgalom tag­jainak, hogy saját lelkiisme­retük és a csoportjaikban kialakuló közös elhatározá­sok alapján döntsenek az ünneplés módjáról. Az MDF állásfoglalása szerint a mai válságos, veszélyekkel és il­lúziókkal teld heyzetben fel­tétlenül szükséges az ön- szerveződő, független moz­galmak összetartása és kö­zös fellépése, illetve az, hogy akik egyformán éreznek és hasonlóképpen gondolkod­nak, azok közösen ünnepel­jenek. Az ideiglenes elnökség ezért a független mozgal­makkal való közös ünneplést tartja az erkölcsileg legin­kább megalapozott maga­tartásnak. A TDDSZ országos vá­lasztmánya üdvözli, hogy az idén törvények garantálta lehetőség nyílik március 15-e szabad megünneplésére. Egy olyan szakszervezet vá­lasztmányaként, amelynek soraiban szinte minden új társadalmi (Szervezet, moz­galom tagjai megtalálhatók, . nem kívánja testületi állás­foglalással befolyásolni a tagságot, illetve csoportjait március 15-e megünneplés* nek módjában. ti Ellenőrző Bizattáag elnö­ke, a Központi Bizottság osztályainak és intézményei­nek vezetői. A résztvevőik konzultáci­ót folytattak az alkotmány koncepciójáról és időszerű belpolitikai kérdésekről. gjáiséna'k, történelmi tapasz­talatokkal is megerősített szükségességét. A Tanácsadó Testűiért: több tagja sürgette a gazdasági­műszaki haladást hátráltató számos akadály, kötöttség és elavult előírás halogatás nélküli kiiktatását. Hangsú­lyozták továbbá az elegen­dő és megfelelő árualap megteremtésének döntő fon­tosságát abban, hogy az or­szág társadalmi és gazdasá­gi stratégiai céljai elérhetők, illetve fenntarthatok marad­janak. A testület megbízta a munkabizottság elnökét, hogy javaslataikat, indítvá­nyaik változatait ismertesse a Központ Bizottság soros ülésén. Zamárdiból nagyközség lett. A tegnap délután tar­tott tanácsülésen dr. Kerék­gyártó István, a Somogy Me­gyei Tanács önkormányzati és elnöki hivatalának főosz­tályvezetője adta át a nagy­községgé nyilvánításról szó­ló oklevelet Kispéter Sándor tanácselnöknek. A nagyközséggé nyilvání­tás indoka: Zamárdi a tele­püléshálózat-fejlesztési terv szerint aisófokú központ. A Balaton déli partjának je­lentős üdülőhelye, rende­zett településszerkezetű köz­ség; ellátottsága megfelel a nagyközségi átlagnak, sőt több szempontból meghalad­ja azt. Van vezetékes ivóvi­ze, -szennyvízcsatorna-háló­zata. Az út és járda kiépí­tettsége Viszonylag alacsony ugyan, de az átlagnál na­gyobb a gondozott parkterü­lete. Intézményelláitottsága megfelélő. A kereskedelmi és vendéglátóegységeinek száma és azok forgalma — az üdülőhely miatt — ugyan­csak meghaladja a nagyköz­ségi átlagot. Zamárdi ellá­tottsága, valamint üdülőhe­lyi jellege indokolta a nagy­községi tanáccsá nyilvání­tást. A zamárdi nagyközsé­gi tanács közvetlen megyei irányítás alá tartozik. Szenvedélyes, mégis mé­lyen megfontolt hangvéte­lű vita jellemezte a terme­lőszövetkezetek megyei szö­vetségének tegnapi kibőví­tett elnökségi ülését. Ahogy többen is említették: való­ban sorskérdésekről, a ma­gyar falu, a somogyi pa­rasztság helyzetéről, jövőjé­ről foglalt állást a megye termelőszövetkezeti veze­tőinek tekintélyes része. A hónap végén sorra ke­rülő szövetkezeti konferen­ciára való előkészület egyik fontos állomása voit ez a tanácskozás, ahol az orszá­gos tanács helyzetértékelésé­ről, állásfoglalás-tervezeté­ről éppúgy véleményt mondhatnak a résztvevők, mint a megye szövetkezetei­nek körültekintően elkészí­tett állásfoglalás-tervezeté­ről. — A mi szövetkezeteink gondjai az országos átlagnál nagyobbak — mondta Hor­váth László szövetségi elnök megnyitója után vitaindító­jában Herner Endre, a szö­vetség titkára^ A szép ter­melési eredmények ellené­re a somogyi szövetkezete­ket o gazdasági hanyatlás Ezután a végrehajtó bi­zottság múlt évi tevékenysé­géről szóló beszámolót vi­tatta meg és fogadta el a zamárdi tanács. Megállapí­totta, hogy törvényes és eredményes volt a vb mun­kája. Javult a tervek össze­állításával kapcsolatos elő­készítő tevékenység színvo­nala, a korszerű körülmé­nyekhez igazodott és bővült a testületek témaválasztása is. Ez megfelelt a központi követelményeknek éppúgy, mint a helyi igényeknek és a közigazgatási terület sa­játosságainak. Tovább ja­vult a szervezőtevékenység, markánsabbá váltak a de­mokratikus vonások. . A balatonendrédi elöljáró­ság például valamennyi ta­nácsülés! előterjesztést elő­zetesen megtárgyalt és vé­leményt nyilvánított róla. Egyes végrehajtó bizottsági előterjesztéseket is megvi­tattak a társközség elöljárói. A dönések előkészítésébe bevonták a lakosságot, ese­tenként például a rendezési tervek felülvizsgálatakor, s a beruházások, a telekpar­cellázások előkészítése so­rán az üdülőingatlan-tulaj­donosokat is. A nem taná­csi szervekkel való együtt­működésük eredményeként a múlt évben tovább bőví­jellemzi, s ennek fő okait a szövetkezeten kívüli ténye­zőkben kell keresni. A ter­mőhelyi adottság húsz szá­zalékkal, az eszközellátott­ság 30 százalékkal gyengébb az országos átlagnál. — Ebből a helyzetből ki­indulva nekünk új agrárpo­litikára van szükségünk — hangsúlyozta Hemer Endre —, olyan társadalmi prog­ramra, amely az itt élő né­pesség megélhetését bizto­sítja. A szövetkezeti tagság, az alkalmazottak 'dolgozni, termelni akarnak, és tisztes­séges, biztonságos megél­hetést várnak. Meggyőződé­sünk, hogy jó külpiaci ipun- kával, jó anyagi érdekeltség­gel a mezőgazdaság verseny­képes rhás ágazatokkal. Szólt a szövetség titkára az érdekvédelmi munka megújításának fontosságá­ról, a tagsági, a belső érde­keltség megváltoztatásának nélkülözhetetlenségéről és kifejezésre juttatta azt a megyei álláspontot, hogy a rövidesen sorra kerülő kon­ferenciáinak választ kell ad­ni valamennyi mai kérdésre. A vitában először Feil Jó­tették a közműhálózatot és újabb kereskedelmi egysé­gek kezdték meg működésü­ket a közigazgatási terüle­ten. Nem sikerült a kívánt mértékben előbbre lépni a tanácsi beruházások előké­szítésében, illetve betartani a határidőket. A zamárdi is­kola építése és az orvosi rendelő jó példa erre. A mély- és közműépítések so­rán viszont a beruházások előkészítése, megvalósítása az ütemtervnek megfelelő­en, határidőre megtörtént. nők — mint mondta, nem a maga nevében, hanem a me­gye tsz-parasztsága érdeké­ben — kért szót. Határozot­tan bírálta a TOT munkáját azért, mert nem tett a szer­vezet érzékelhető, érdemi lépéseket a szövetkezetek érdekeinek védelmében akár áralkuról, akár az ágazatot érintő igaztalan vádakról volt szó. — Hathatós véde­lem kell, és most! — hang­súlyozta. — Nehogy annyit rontsunk tovább a mezőgaz­daság helyzetén, hogy ne­hezen ’ helyrehozható hibák következzenek be. Kosa Fe­renc, a Kahyb igazgatója ugyancsak az érdekvédelem­mel összefüggésben a gazda­sági érdekképviselet elsőd-' legességét hangsúlyozta, ki­fejezve azt az igényt is, hogy a konferenciának ér­telmes célokat kell megfo­galmaznia, a túlzott politizá­lás helyett döntően a tenni­valókra, a munkára koncent­rálva. Több felszólaló is megerő­sítette azt a kitételét, hogy a szövetkezeti parasztság sorsáról csak a tagsággal együtt szabad és kell dönte­ni. Mint többek között Papp Jenő nagyberíki elnök is mondta: azok, akik ma fel­vetik a földosztás gondola­tát, nem valószínű, hogy a közelmúltban jártak terme­lőszövetkezetben1. ö is, Ta­kács Ernő mernyei és Var­ga Árpád sámsoni elnök is hangsúlyozta, hogy az alap a szocialista mezőgazdasá­gi nagyüzem, ezen az ala­pon képzelhető el a fejlő­dést szolgáló, belső érdekelt­ség, a vállalkozások felvirá­goztatása. — Elengedhetet­len az ágazatban — hang­súlyozták — a vertikális fej­lesztés és a tulajdonosi ér­dekeltségen alapuló valódi önkormányzat. Bárányó Ká­roly szentbalázsi elnök ja­vasolta, hogy a térségi sajá­tos problémáknak minden szinten sokkal nagyobb hangsúlyt kell adni, a me­gyei vezetőknek is, az or­szággyűlési képviselőknek is. Pásztohy András elmond­ta, épp ennek érdekében alakul meg a napokban a parlament agrárszektora. Kovács Zoltán kéthelyi el­nök az utánpótlás gondjai­ról szólt, arról, hogy a fa­luról „elhúzódnak” a fiata­lok, mert nem kötődnek, nem is ismerik saját faluju­kat, hajnalban mennek és sötétben érnek haza a kör­zeti iskolákból. Kovács Fe­renc tabi elnök is ostorozta az ifjúságpolitika nehezen jóvátehető hibáit, s egyúttal számos, sok • somogyi szö­vetkezetét szorító körül­ményt bírált. Mint mondta: szembe kell nézni a ténnyel, nincs jó hangulat a szövet­kezetekben, nőtt az elége­detlenség,, a vezetők kiszol­gáltatottak s kezdenek bele­fásulni a körülményekbe. A mezőgazdaság nem kapja meg azt a megbecsülést, amely egy ország meghatá­rozó ágazatának megjárna. Hangsúlyozta ennek a kon­ferenciának csak az lehet az elsődleges feladata, hogy a helyzetértékelésen túl vá­laszt adjon arra, milyen fel­tételrendszerrel lábalhat ki a súlyos helyzetből az ága­zat. — A jövőről beszélünk reális, megfontoltan gondol­kodó légkörben — mondta dr. Sarudi Csaba —, olyan nyílt, valós előterjesztés alapján, amely mindenkép­pen tiszteletére válik az el­nökségnek. Mivel a somogyi gondok gyökerei messze nyúlnak, ő is hangsúlyozta a térségi sajátosságok részle­tesebb, alaposabb kidolgozá­sának fontosságát. Egyetér­(Folytatás a 3. oldalon) Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának küldöttsége Debrecenben Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának hazánkban tartózkodó ténymegállapító bizottsága csütörtökön Deb­recenbe látogatott. Á megyei tanács székházában az egy­házak képviselőinek jelen­létében Virágh Pál, a vég­rehajtó bizottság titkára, a Romániából áttelepülőket segítő megyei koordinációs bizottság vezetője tájékoz- tattá a delegáció tagjait. El­mondotta, hogy eddig 3623 román állampolgár kapott tartózkodási engedélyt Haj- dú-Bihar megyében. Az át­települtek kétharmada úti- okrriányok nélkül, illegáli­san érkezett hazánkba. A megyében, elsősorban a me­gyeszékhely üzemeiben 1856- an helyezkedtek el. Az ENSZ-bizottság tagjai ezután ellátogattak arra a bölcsődéből átalakított át­meneti szállásra, amelyet a múlt év márciusában ren­deztek be Debrecenben. Egyszerre. 80 személyt tud­nak — általában egyhetes időtartamra — elhelyezni. Eddig összesen 2734-en vet­ték igénybe az átmeneti szállást. Délután a Hazafias Nép­front Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának székhazában a debreceni Erdélyi Kör veze­tőségi tagjaival találkozott az ENSZ Menekültügyi Fő­biztosságának küldöttsége. Bizottság titkárai, a Kozpon­l Az ország stratégiai céljai elérhetők Az MSZMP KB Tanácsadó Testületének ülése KEDVELT, FEJLETT ÜDÜLŐHELY Nagyközséggé nyilvánították Zamárdit

Next

/
Thumbnails
Contents