Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-07 / 32. szám
1989. február 7., kedd Somogyi Néplap 3 A megyei tanács tevékenység- és szervezetkorszerűsítése Országosan is figyelmet keltő vállalkozás Bányagépet szerelnek Hatalmas méretű külfejtéses bányagépet szerelnek a Voest-Alpine osztrák cég és a Mátraalji Szénbányák szakemberei a visontai Thorez külfejtéses bányaüzemben. Az önjáró, lánctalpas, tirisztoros vezérlésű, 1700 tonna önsúlyú gép óránként 6500 köbméter anyagot mozgat meg. Az óriás kotrót az év második negyedében állítják üzembe. (MTI-fotó H. Szabó Sándor felvétele) Válasz a lakosság javaslataira Fórumok a várospolitikáról A megyei tanács tevékenység- és szervezetkorszerűsítéséről dr. Gyenesei István tanácselnök adott írásos tájékoztatót a megyei pártbizottság múlt szerdai ülésén. Szóbeli kiegészítőjében hozzáfűzte: január 2-án alakított szervezet kezdte meg a munkát. TÁMOGATÓ KÖRNYEZET A megyei tanácsok szervezete több mint 30 évvel ezelőtt jött létre. Az évtizedek során a szervezetben számos belső átfedés, párhuzamosság keletkezett, ami elmosta a felelősséget gyengítette a vezetői döntések és a számonkérés hatásfokát. Az indokoltnál több volt a vezetői szint, jelentős az apparátus „önmozgása” Vagyis' elkerülhetetlen lett a változás. Jóleső érzés volt január 20-án a Parlamentben Németh Miklós miniszterelnök által vezetett tanácsi kollégiumi ülésen hallani: „A megyei tanácsi tevékenység és szervezetkorszerűsítés Somogybái kiindulva vált országos üggyé.” Tudjuk, minden modell kialakítása és bevezetése kockázattal jár: ebbe a vállalkozásba is bele lehetett volna bukni, amit azonban szerencséi® elkerültünk. A folyamat ma már megfordíthatatlan. A megmaradt legnagyobb kockázati tényező, hogy a megyei tanácsi szint szerepe, funkciója át alakulóban van. Csökkenti viszont a kockázatot, hqgy ez az átalakulás logikával prognosztizálható. A mesterséges okoskodás helyett aiz élethez való igazodás szükségességének elve a legbiztosabb támpont ahhoz, hogy jó irányba lépjünk. A fő trendéket illetően sok választási lehetőség nincs. A megyét mindenképpen meg kell tisztítani a paternalista, rátelepedő felfogástól, és a nemzeti önkormányzás részének kell tekinteni. Ezt 'határozottan támogatja a társadalmi környezet is. Ebből következően nem véletlen, hogy elképzelésiünk megvalósítását a lakosságon kívül a legegységesebben és szinte fenntartás nélkül a megyei tanács testületi tagjai és a községi, városi tanácsok elnökei támogatják. A JÖVŐ IGÉNYEINEK FELEL MEG önmagunkkal szemben támasztott követelmény, hogy az igazgatásban a1 centralizáció, az önkormányzatban pedig a demokratizálódás felé mozduljunk el. A létrehozott szervezet a jól bemérhető holnap igényeinek megfelel. A régi szervezet a kisebb atka 1 mazfcodásra is képtelen volt. Az új szervezet pedig (mivel a megmerevedett kereteket összenoppantatta), ß várható, éls a ma még nem ilátható változásokra is rugalmasabban tud reagálni. Bíznunk kell iaiz elvárt tartalmi változásban. Ezt azonban nem akarjuk a véletlenre bízni, s azt az új szervezettel szinte kikény szentjük. Hiba lenne azt gondolni,, hogy ez a szervezet önmagáiban garancia a hatékony működésre, de mint nélkülözhetetlen eszköz feltétlen magában hordozza ennek lehetőségét. Azzal is tisztában vagyunk, hogy csak iákkor vizsgázhatunk jelesre, ha az átszervezés nem a tartalmi hiányosságok elfedését, hanem a rejtett hibák felszínre hozását szolgálja. MAS TÍPUSÚ KAPCSOLATRENDSZER Az új szervezet létrehozása fontos lépés, de csak részeredmény: az igazán izgalmas, és nem kevésbé nehéz időszak most kezdődik. Négy pontban összefoglalva a következőket kell megvalósítani: A kezdeti lépések folytatása és a ktalakult progresszivitás törésmentes továbbvitele elengedhetetlen a testületi munkában. Segíteni, gerjeszteni kell a helyi önkormányzat kiépítését, kibontakoztatását. Szakmailag alkalmassá kell tenni a községi tanácsi igazgatást. A velük való törődés és kapcsolattartás igényli a legnagyobb és leggyorsabb változást a megyei apparátus felfogásában, munkájában. Ennek megvalósítása adja az egyes részlegek, dolgozóink minősítésének, értékelésének alapját. Az új megyei tanácsi szervezetiben úgy kell folyamatosan elvégezni a szükséges korrekciókat, hogy közben határozottan akadályozzuk meg az esetleges visszarendeződést. A korszerűsítés legnagyobb visszhangot kiváltó eleme a 20 százalékos létszámcsökkentés, amit egy évvel ezelőtt megelőzött egy 10 százalékos, összességében tehát az ügyintézői állományban csáknem 30 százalékos létszámleépítést hajtunk végre. Álláspontunk: ha a régi módon akarunk dolgozni, akkor kevesen leszünk, ha viszont korszerű felfogásban fogunk, akkor a létszámot tekintve elegen vagyunk. Ez még akkor is igaz, ha a kétszintű irányításra való fokozatos áttérés (január 1- jétől már a 70 tanácsból 28 közvetlenül a megyéhez tartozik) látszólag több munkát jeliem!. Ez iaz átállás minőségileg kíván más típusú kapcsolatrendszert a megyétől. GYORS ÜTEMŰ VOLT A VÁLTOZÁS A magasabb követelménynek való megfelelést támasztja alá, hogy a felszabaduló bért a megyei apparátus dolgozói között osztjuk fel: felkészültebb munkatársainkat magasabb bérrel tudjuk több és jobb munkára késztetni, és közben megszüntetjük a korábban kialakult indokolatlan bérkülönbségeket is. Kezdeményezzük iós folyamatosan segítjük a helyi tanácsi apparátusok bérkorrekcióit nemcsak szóban, hanem forintokkal is. A közelmúltban például megyei kezdeményezésre mintegy 2,5 millió forintot adtunk a bérek rendezésére. A jövőt illetően döntően a meglévő apparátusra építettünk. Ez inem mond fiién t a megújulásnak, mert más a konzervatív, esetenként diktatórikus apparátusi szemlélet, és más az egyes dolgozók alkalmassága. A dolgozók az új_ szervezetben, ha ahhoz új követelmények is kapcsolódnak, megszabadulhatnák rossz reflexeiktől. A minőségi cserékre az irodákon belül ezután kerül majd sor: a minőségi munkának feltétele az is, hogy ne csak eltávozok, hanem bejövök is legyenek nagyabb számban. A jogszabályok adta merevséget rugalmas ügyintézéssel párosítani, az élet .igényelnek megfelelő döntéseket hozni csak minőségi apparátus képes. A hangulat szempontjából is fontos, hogy .az átszervezés a vártnál kisebb összeütközésekkel zajlott le. Ennek egyik feltétele az átfogó és gyors változtatás volt. Lerövidült a folyamat és elviselhetővé vált az átszervezés természetes velejárója, a bizonytalanság érzete, ugyanakkor csökkent a visszarendeződés esélye. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vezetés a vitathatatlan feszültségek ellenére bírta és birtokolja az apparátus bizalmát. Beigazolódott: nincs könnyek nélküli változás, de körültekintő humánummal és kezelhető demokratizmussal elviselhetővé lehet tenni. Szembekerültünk bíráló nézetekkel is, de ezek inkább segítették, mintsem akadályozták a helyes út megtalálását. SZÖVETSÉGES VOLT A LAKOSSÁG A korszerűsítést az országos és a helyi hírközlő szervek által biztosított széles nyilvánosság előtt hajtottuk végre. Ez sokat segített az ellenállás kezelhetőségében. Legfőbb szövetségesünkké a lakosság vált, hiszen a sajtópropaganda által megalapozott, bennünket segítő közhangulat ellen azok sem tehettek semmit, akik enél- kül valószínűleg nehezítették, lassították volna a megoldást. A megyei tanács közössége részére ez a feladat embert próbáló, vezetőket érlelő munka volt. Ennek alapján esélyünk van a tartalmi megújulásra. Az 1989- es év az átlagosnál nehezebb, a korábbiaktól eltérő módszereket igénylő feladatok sorát hozza a tanácsok számára. Ezeket már az új, ütőképes szervezettel tudjuk fogadni. Köszönjük az állampolgárok leveleit, a biztató szavait, köszönjük a megyei tanácstagok, a helyi tanácselnökök, a .megyei pártbizottsági tagok többségének, illetve a tanácsi apparátus progresszív részének támogatását. Köszönjük a jószándékú figyelmeztetéseket, a segítő kezet, amire szükségünk volt, s még inkább szükségünk fesz. Együttműködők, s követők nélkül fáradozásunk csak fél sikert hozhat. Az alapos munkával előkészített, gyors változás már most politikai tőkévé vált, s még inkább azzá válhat. Minden bizonnyal a párt számára is hasznos lett volna, ha nemcsak támogatja, hanem saját eredményének is tekintve több fórumon, politikai érvként hasznosítja e konkrét somogyi változást. Nem csekély produktumról adhatunk számot, mégsem vagyok, nem lehetek elégedett. Többet szeretnék: minél előbb, minél szélesebb körben érzékelhető változást. A testületektől kapott megbízást, rríínt eddig, ezután is szolgálatnak tekintem, amivel nem összeférhetetlen a megfontolt határozottság. Ez a szemlélet kell, hogy jellemezze a megyei tanács apparátusát. TÁMOGATÁST AZ ÚTKERESŐKNEK Ehhez azonban biztos háttérre is szükségünk van. Nem csupán a magunk, hanem sokkal inkább az újat. s ezáltal a kockázatot vállalók érdekében kérem az állampolgárokat, a párt- és tömegszervezeteket, mozgalmakat, egyesületeket, hogy különös figyelemmel és megértéssel álljanak ki azok mellett, akik Somogy megyében vállalják az új út keresését. Végezetül álljanak itt Széchenyi István nemcsak somogyi valóságunknak szóló szavai: „Minden változásra, legyen az a legjózanabb, fog minden bizonnyal valami zavar — krízis — következni, s ezt kiállani mindenki nem akarja, vagy nem tudja, s kétséget nem szenved, hogy az átváltozást időszakban minden reiídetlenebbül forog, mint Tzelött. így azok, kik előre kombinálni nem tudnak, megijednek, s mielőtt a szebb rend helyreállott volna, már a kezdettel felhagynak, s magukat régi helyzetökben, még jobban leszegezik.” ÓVNI AZ ÚJAT A tájékoztatót tartalmas vita követte. A hozzászólók tapasztalataikkal kiegészítve mondtak véleményt. Valamennyien elismerték a korszerűsítést, hozzátéve: eredményességét az életnek ezután kell igazolnia. A változás a tevékenységi körben és a tanácsi szervezetben a lehetőségét teremtette meg a korszerűbb munkának. Éppen ezért szinte valamennyi felszólaló figyelmeztetett: még nem múlt el a veszélye a visszarendeződésnek. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a mostani szervezetet nem szabad örökérvényűnek tekinteni; ha az élet megköveteli, változtatni kell rajta. Dr. Széles Gyula, az Állattenyész tési Kar dékánja szerint az új szervezeti forma a megyében való gondolkodást és cselekvést teszi szükségessé és lehetővé: előtérbe helyezi a korszerű, menedzser típusú vezetést és irányítást. Ezért is példamutató. Dr. Németh Jenő, a barcsi városi pártbizottság első titkára jövőt szolgálónak minősítette az új szervezetet. Hozzátette azonban, hogy a megyei tanács testületi működését illetően van még javítani, korszerűsíteni való. El kell érni, hogy ne csak a tanács apparátusának, hanem a tanács tagjainak is legyenek alternatívái a különböző kérdések megoldását illetően. A megyei ön- kormányzat működése, struktúrája — szerinte — nem egyszerűen igazgatási, hanem hatalmi kérdés. Boros József, a Mezőgép vezérigazgatója szerint ez a szervezet és munkastílus az újra való törekvés és az útkeresés eredménye, benne van a hiba lehetősége is. Ezeket időben kell felismerni és kijavítani. Leitner Sándor, a tanítóképző főigazgatója tudományosan megalapozott és minta értékű szervezetkorszerűsítésnek nevezte és javasolta: a tanács tegyen intézkedéseket egy új intézményirányítási módszer kialakítására. Müller László, a ruhagyár nyugdíjas igazgatója így vélekedett: azt, hogy hatékony-e a szervezeti változás, csak a következő évek bizonyíthatják. Szerinte viszont az új szervezetben nincs kellő súlya az ellenőrzésnek. Léber Gyulá- né lábodi tanácselnök véleménye az, hogy a szakigazgatási szervezet a helyi tanácsokhoz jobban alkalmaz kodik, erősödik a segítő jelleg. Azzal, hogy hat főosztály végzi el azt, amit korábban tizennégy osztály végzett. HASZNOSÍTANI A JAVASLATOKAT Dr. Grübl László, a marcali városi pártbizottság első titkára a városok részére is példa értékűnek minősítette a szervezetkorszerűsítést. A megyei pártbizottság — összegezve a vitát — értékes munkának, országosan is kezdeményező, korszerű vállalkozásnak minősítette a megyei tanács tevékenység- és szervezetkorszerűsítését, kifejezve azt a szándékát, hogy a testület a jövőben is támogatja az új módszerek bevezetését. Felhívta a megyei tanács vezetőinek figyelmét a javaslatok hasznosítására. Nem elég a plakát, az Elkészült a kaposvári városrészi tanácskozások, tanácstagi beszámolók programja. A megyeszékhelyen gyakorlattá vált, hogy minden tanácstag megjelenik a körzetében tartott fórumon, közülük azonban egy tartja a beszámolót. Ezen szó esik Kaposvár fejlődéséről, az idei elképzelésekről, s természetesen arról is, milyen nagy takarékosságra van szükség ahhoz: mindenre jusson a meglevő pénzből, ami fontos a város élete szempontjából. Dr. Tóth Mihály, a városi tanács osztályvezetője elmondta, hogy az idén huszonegy helyen tartanak városrészi tanácskozást, tanácstagi beszámolót. Az első a Cserben lesz, február 27-én, az utolsót pedig a Délviép •irodaépületében tartják, április 17-én. Most is minden segítséget megkapnak a számadásra készülő tanácstagok. így például rövid számvetést állítanak össze a város múlt évi fejlődéséről. Azök az állampolgárok, aikiik tavaly is részt vették a városrészi fórumokon, kíváncsiak arra, mi lett a jairásos meghívó vasiatok sorsa, mikor valósulhat meg, amit kértek. A tanácstagoik a városi tanács apparátusának segítségével erre is választ adnak majd. Több körzetben szó lesz a tanácstagok fogadóóráinak látogatottságáról. Egyrészt a mostaninál sokkal nagyobb propagandára van szükség, másrészt az ottlakóknalk is jobban kellene támogatniuk ötletekkel, javaslatokkal a tanácstagjukat. Fontos, hogy a tanácstagok — karöltve a körzeti népfrontbizottságokkal — nagy gondot fordítsanak a tanácskozások és beszámolók megszervezésére. Nem elég a plakát, az írásos meghívó, szükség van a személyes beszélgetésre is. Tavaly is előfordult ugyanis olyan panasz, hogy nem mindenki tudott a fórumról, sőt néhányan még a megismétlését is kérték az egyik körzetben. A mai körülmények között sókkal nehezebb a szervezés, éppen ezért a Petőfi körzetben a tavalyi három helyett csalk két fórumot tervezték. L. G.
