Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-07 / 32. szám

1989. február 7., kedd Somogyi Néplap 3 A megyei tanács tevékenység- és szervezetkorszerűsítése Országosan is figyelmet keltő vállalkozás Bányagépet szerelnek Hatalmas méretű külfejtéses bányagépet szerelnek a Voest-Alpine osztrák cég és a Mátraalji Szénbányák szakemberei a visontai Thorez külfejtéses bányaüzem­ben. Az önjáró, lánctalpas, tirisztoros vezérlésű, 1700 tonna önsúlyú gép óránként 6500 köbméter anyagot mozgat meg. Az óriás kotrót az év második negyedében állítják üzembe. (MTI-fotó H. Szabó Sándor felvétele) Válasz a lakosság javaslataira Fórumok a várospolitikáról A megyei tanács tevé­kenység- és szervezetkorsze­rűsítéséről dr. Gyenesei Ist­ván tanácselnök adott írá­sos tájékoztatót a megyei pártbizottság múlt szerdai ülésén. Szóbeli kiegészítő­jében hozzáfűzte: január 2-án alakított szervezet kezdte meg a munkát. TÁMOGATÓ KÖRNYEZET A megyei tanácsok szer­vezete több mint 30 évvel ezelőtt jött létre. Az évtize­dek során a szervezetben számos belső átfedés, pár­huzamosság keletkezett, ami elmosta a felelősséget gyengítette a vezetői dönté­sek és a számonkérés ha­tásfokát. Az indokoltnál több volt a vezetői szint, je­lentős az apparátus „ön­mozgása” Vagyis' elkerülhe­tetlen lett a változás. Jóleső érzés volt január 20-án a Parlamentben Németh Mik­lós miniszterelnök által ve­zetett tanácsi kollégiumi ülésen hallani: „A megyei tanácsi tevékenység és szervezetkorszerűsítés So­mogybái kiindulva vált or­szágos üggyé.” Tudjuk, minden modell kialakítása és bevezetése kockázattal jár: ebbe a vál­lalkozásba is bele lehetett volna bukni, amit azonban szerencséi® elkerültünk. A folyamat ma már megfor­díthatatlan. A megmaradt legnagyobb kockázati té­nyező, hogy a megyei taná­csi szint szerepe, funkciója át alakulóban van. Csökken­ti viszont a kockázatot, hqgy ez az átalakulás logi­kával prognosztizálható. A mesterséges okoskodás he­lyett aiz élethez való igazo­dás szükségességének el­ve a legbiztosabb támpont ahhoz, hogy jó irányba lép­jünk. A fő trendéket illető­en sok választási lehetőség nincs. A megyét mindenkép­pen meg kell tisztítani a pa­ternalista, rátelepedő felfo­gástól, és a nemzeti önkor­mányzás részének kell te­kinteni. Ezt 'határozottan tá­mogatja a társadalmi kör­nyezet is. Ebből következő­en nem véletlen, hogy el­képzelésiünk megvalósítását a lakosságon kívül a leg­egységesebben és szinte fenntartás nélkül a megyei tanács testületi tagjai és a községi, városi tanácsok el­nökei támogatják. A JÖVŐ IGÉNYEINEK FELEL MEG önmagunkkal szemben támasztott követelmény, hogy az igazgatásban a1 cent­ralizáció, az önkormányzat­ban pedig a demokratizáló­dás felé mozduljunk el. A létrehozott szervezet a jól bemérhető holnap igényei­nek megfelel. A régi szervezet a kisebb atka 1 mazfcodásra is képtelen volt. Az új szervezet pedig (mivel a megmerevedett ke­reteket összenoppantatta), ß várható, éls a ma még nem ilátható változásokra is rugalmasabban tud reagálni. Bíznunk kell iaiz elvárt tar­talmi változásban. Ezt azon­ban nem akarjuk a vélet­lenre bízni, s azt az új szer­vezettel szinte kikény szent­jük. Hiba lenne azt gondol­ni,, hogy ez a szervezet ön­magáiban garancia a haté­kony működésre, de mint nélkülözhetetlen eszköz feltétlen magában hordoz­za ennek lehetőségét. Az­zal is tisztában vagyunk, hogy csak iákkor vizsgázha­tunk jelesre, ha az átszer­vezés nem a tartalmi hiá­nyosságok elfedését, hanem a rejtett hibák felszínre hozását szolgálja. MAS TÍPUSÚ KAPCSOLATRENDSZER Az új szervezet létrehozá­sa fontos lépés, de csak részeredmény: az igazán izgalmas, és nem kevésbé nehéz időszak most kezdő­dik. Négy pontban összefog­lalva a következőket kell megvalósítani: A kezdeti lépések folyta­tása és a ktalakult prog­resszivitás törésmentes to­vábbvitele elengedhetetlen a testületi munkában. Segí­teni, gerjeszteni kell a he­lyi önkormányzat kiépíté­sét, kibontakoztatását. Szakmailag alkalmassá kell tenni a községi tanácsi igazgatást. A velük való tö­rődés és kapcsolattartás igényli a legnagyobb és leg­gyorsabb változást a me­gyei apparátus felfogásá­ban, munkájában. Ennek megvalósítása adja az egyes részlegek, dolgozó­ink minősítésének, értéke­lésének alapját. Az új megyei tanácsi szer­vezetiben úgy kell folyama­tosan elvégezni a szükséges korrekciókat, hogy közben határozottan akadályozzuk meg az esetleges visszaren­deződést. A korszerűsítés legna­gyobb visszhangot kiváltó eleme a 20 százalékos lét­számcsökkentés, amit egy évvel ezelőtt megelőzött egy 10 százalékos, összességé­ben tehát az ügyintézői ál­lományban csáknem 30 százalékos létszámleépítést hajtunk végre. Álláspon­tunk: ha a régi módon aka­runk dolgozni, akkor ke­vesen leszünk, ha viszont korszerű felfogásban fo­gunk, akkor a létszámot te­kintve elegen vagyunk. Ez még akkor is igaz, ha a két­szintű irányításra való fo­kozatos áttérés (január 1- jétől már a 70 tanácsból 28 közvetlenül a megyéhez tar­tozik) látszólag több mun­kát jeliem!. Ez iaz átállás mi­nőségileg kíván más típusú kapcsolatrendszert a megyé­től. GYORS ÜTEMŰ VOLT A VÁLTOZÁS A magasabb követel­ménynek való megfelelést támasztja alá, hogy a fel­szabaduló bért a megyei ap­parátus dolgozói között osztjuk fel: felkészültebb munkatársainkat magasabb bérrel tudjuk több és jobb munkára késztetni, és köz­ben megszüntetjük a ko­rábban kialakult indoko­latlan bérkülönbségeket is. Kezdeményezzük iós folya­matosan segítjük a helyi ta­nácsi apparátusok bérkor­rekcióit nemcsak szóban, hanem forintokkal is. A kö­zelmúltban például megyei kezdeményezésre mintegy 2,5 millió forintot adtunk a bérek rendezésére. A jövőt illetően döntően a meglévő apparátusra épí­tettünk. Ez inem mond fi­ién t a megújulásnak, mert más a konzervatív, eseten­ként diktatórikus appará­tusi szemlélet, és más az egyes dolgozók alkalmassá­ga. A dolgozók az új_ szer­vezetben, ha ahhoz új kö­vetelmények is kapcsolód­nak, megszabadulhatnák rossz reflexeiktől. A mi­nőségi cserékre az irodákon belül ezután kerül majd sor: a minőségi munkának fel­tétele az is, hogy ne csak eltávozok, hanem bejövök is legyenek nagyabb szám­ban. A jogszabályok adta merevséget rugalmas ügy­intézéssel párosítani, az élet .igényelnek megfelelő döntéseket hozni csak minő­ségi apparátus képes. A hangulat szempontjából is fontos, hogy .az átszerve­zés a vártnál kisebb össze­ütközésekkel zajlott le. En­nek egyik feltétele az átfo­gó és gyors változtatás volt. Lerövidült a folyamat és elviselhetővé vált az átszer­vezés természetes velejá­rója, a bizonytalanság érze­te, ugyanakkor csökkent a visszarendeződés esélye. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vezetés a vitathatatlan fe­szültségek ellenére bírta és birtokolja az apparátus bi­zalmát. Beigazolódott: nincs könnyek nélküli változás, de körültekintő humánummal és kezelhető demokratiz­mussal elviselhetővé lehet tenni. Szembekerültünk bí­ráló nézetekkel is, de ezek inkább segítették, mintsem akadályozták a helyes út megtalálását. SZÖVETSÉGES VOLT A LAKOSSÁG A korszerűsítést az orszá­gos és a helyi hírközlő szer­vek által biztosított széles nyilvánosság előtt hajtottuk végre. Ez sokat segített az ellenállás kezelhetőségében. Legfőbb szövetségesünkké a lakosság vált, hiszen a saj­tópropaganda által megala­pozott, bennünket segítő közhangulat ellen azok sem tehettek semmit, akik enél- kül valószínűleg nehezítet­ték, lassították volna a meg­oldást. A megyei tanács közössé­ge részére ez a feladat em­bert próbáló, vezetőket ér­lelő munka volt. Ennek alapján esélyünk van a tar­talmi megújulásra. Az 1989- es év az átlagosnál nehe­zebb, a korábbiaktól eltérő módszereket igénylő felada­tok sorát hozza a tanácsok számára. Ezeket már az új, ütőképes szervezettel tudjuk fogadni. Köszönjük az állampolgá­rok leveleit, a biztató sza­vait, köszönjük a megyei tanácstagok, a helyi tanács­elnökök, a .megyei pártbizott­sági tagok többségének, il­letve a tanácsi apparátus progresszív részének támo­gatását. Köszönjük a jószán­dékú figyelmeztetéseket, a segítő kezet, amire szüksé­günk volt, s még inkább szükségünk fesz. Együttmű­ködők, s követők nélkül fá­radozásunk csak fél sikert hozhat. Az alapos munkával elő­készített, gyors változás már most politikai tőkévé vált, s még inkább azzá válhat. Minden bizonnyal a párt számára is hasznos lett vol­na, ha nemcsak támogatja, hanem saját eredményének is tekintve több fórumon, politikai érvként hasznosítja e konkrét somogyi válto­zást. Nem csekély produktum­ról adhatunk számot, még­sem vagyok, nem lehetek elégedett. Többet szeretnék: minél előbb, minél szélesebb körben érzékelhető válto­zást. A testületektől kapott megbízást, rríínt eddig, ez­után is szolgálatnak tekin­tem, amivel nem összefér­hetetlen a megfontolt hatá­rozottság. Ez a szemlélet kell, hogy jellemezze a me­gyei tanács apparátusát. TÁMOGATÁST AZ ÚTKERESŐKNEK Ehhez azonban biztos hát­térre is szükségünk van. Nem csupán a magunk, ha­nem sokkal inkább az újat. s ezáltal a kockázatot vál­lalók érdekében kérem az állampolgárokat, a párt- és tömegszervezeteket, mozgal­makat, egyesületeket, hogy különös figyelemmel és megértéssel álljanak ki azok mellett, akik Somogy me­gyében vállalják az új út keresését. Végezetül álljanak itt Szé­chenyi István nemcsak so­mogyi valóságunknak szóló szavai: „Minden változásra, legyen az a legjózanabb, fog minden bizonnyal valami zavar — krízis — következ­ni, s ezt kiállani mindenki nem akarja, vagy nem tud­ja, s kétséget nem szenved, hogy az átváltozást időszak­ban minden reiídetlenebbül forog, mint Tzelött. így azok, kik előre kombinálni nem tudnak, megijednek, s mielőtt a szebb rend hely­reállott volna, már a kez­dettel felhagynak, s magu­kat régi helyzetökben, még jobban leszegezik.” ÓVNI AZ ÚJAT A tájékoztatót tartalmas vita követte. A hozzászólók tapasztalataikkal kiegészítve mondtak véleményt. Vala­mennyien elismerték a kor­szerűsítést, hozzátéve: ered­ményességét az életnek ez­után kell igazolnia. A vál­tozás a tevékenységi körben és a tanácsi szervezetben a lehetőségét teremtette meg a korszerűbb munkának. Éppen ezért szinte vala­mennyi felszólaló figyelmez­tetett: még nem múlt el a veszélye a visszarendező­désnek. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a mostani szervezetet nem szabad örökérvényűnek tekinteni; ha az élet megköveteli, vál­toztatni kell rajta. Dr. Szé­les Gyula, az Állattenyész tési Kar dékánja szerint az új szervezeti forma a me­gyében való gondolkodást és cselekvést teszi szükségessé és lehetővé: előtérbe helye­zi a korszerű, menedzser tí­pusú vezetést és irányítást. Ezért is példamutató. Dr. Németh Jenő, a barcsi vá­rosi pártbizottság első titká­ra jövőt szolgálónak minő­sítette az új szervezetet. Hozzátette azonban, hogy a megyei tanács testületi mű­ködését illetően van még javítani, korszerűsíteni való. El kell érni, hogy ne csak a tanács apparátusának, ha­nem a tanács tagjainak is legyenek alternatívái a kü­lönböző kérdések megoldá­sát illetően. A megyei ön- kormányzat működése, struk­túrája — szerinte — nem egyszerűen igazgatási, ha­nem hatalmi kérdés. Boros József, a Mezőgép vezérigaz­gatója szerint ez a szerve­zet és munkastílus az újra való törekvés és az útkere­sés eredménye, benne van a hiba lehetősége is. Ezeket időben kell felismerni és kijavítani. Leitner Sándor, a tanítóképző főigazgatója tudományosan megalapozott és minta értékű szervezet­korszerűsítésnek nevezte és javasolta: a tanács tegyen intézkedéseket egy új in­tézményirányítási módszer kialakítására. Müller László, a ruhagyár nyugdíjas igaz­gatója így vélekedett: azt, hogy hatékony-e a szerveze­ti változás, csak a követke­ző évek bizonyíthatják. Sze­rinte viszont az új szerve­zetben nincs kellő súlya az ellenőrzésnek. Léber Gyulá- né lábodi tanácselnök véle­ménye az, hogy a szakigaz­gatási szervezet a helyi ta­nácsokhoz jobban alkalmaz kodik, erősödik a segítő jel­leg. Azzal, hogy hat főosz­tály végzi el azt, amit ko­rábban tizennégy osztály végzett. HASZNOSÍTANI A JAVASLATOKAT Dr. Grübl László, a mar­cali városi pártbizottság el­ső titkára a városok részére is példa értékűnek minősí­tette a szervezetkorszerűsí­tést. A megyei pártbizottság — összegezve a vitát — érté­kes munkának, országosan is kezdeményező, korszerű vállalkozásnak minősítette a megyei tanács tevékenység- és szervezetkorszerűsítését, kifejezve azt a szándékát, hogy a testület a jövőben is támogatja az új módszerek bevezetését. Felhívta a me­gyei tanács vezetőinek fi­gyelmét a javaslatok hasz­nosítására. Nem elég a plakát, az Elkészült a kaposvári vá­rosrészi tanácskozások, ta­nácstagi beszámolók prog­ramja. A megyeszékhelyen gyakorlattá vált, hogy min­den tanácstag megjelenik a körzetében tartott fórumon, közülük azonban egy tartja a beszámolót. Ezen szó esik Kaposvár fejlődéséről, az idei elképzelésekről, s ter­mészetesen arról is, milyen nagy takarékosságra van szükség ahhoz: mindenre jusson a meglevő pénzből, ami fontos a város élete szempontjából. Dr. Tóth Mihály, a városi tanács osztályvezetője el­mondta, hogy az idén hu­szonegy helyen tartanak vá­rosrészi tanácskozást, tanács­tagi beszámolót. Az első a Cserben lesz, február 27-én, az utolsót pedig a Délviép •irodaépületében tartják, áp­rilis 17-én. Most is minden segítséget megkapnak a számadásra készülő tanács­tagok. így például rövid számvetést állítanak össze a város múlt évi fejlődéséről. Azök az állampolgárok, aikiik tavaly is részt vették a városrészi fórumokon, kí­váncsiak arra, mi lett a ja­irásos meghívó vasiatok sorsa, mikor való­sulhat meg, amit kértek. A tanácstagoik a városi tanács apparátusának segítségével erre is választ adnak majd. Több körzetben szó lesz a tanácstagok fogadóóráinak látogatottságáról. Egyrészt a mostaninál sokkal nagyobb propagandára van szükség, másrészt az ottlakóknalk is jobban kellene támogatniuk ötletekkel, javaslatokkal a tanácstagjukat. Fontos, hogy a tanácsta­gok — karöltve a körzeti népfrontbizottságokkal — nagy gondot fordítsanak a tanácskozások és beszámolók megszervezésére. Nem elég a plakát, az írásos meg­hívó, szükség van a sze­mélyes beszélgetésre is. Ta­valy is előfordult ugyanis olyan panasz, hogy nem mindenki tudott a fórum­ról, sőt néhányan még a megismétlését is kérték az egyik körzetben. A mai körülmények kö­zött sókkal nehezebb a szer­vezés, éppen ezért a Petőfi körzetben a tavalyi három helyett csalk két fórumot tervezték. L. G.

Next

/
Thumbnails
Contents