Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-27 / 49. szám

1989. február 27., hétfő Somogyi Népiap Emlékezés Mátyás királyra Kiállításokkal, tudo­mányos tanácskozások­kal emlékeznek meg jö­vőre orszáigszente Mátyás király halálának 500. év­fordulójáról: a kulturális és tudományos rendezvé­nyek koordinálására, il­letve előkészítéséire a kö­zelmúltban Köpeczi Béla akadémikus elnökletével emlékbizottság alakult. Az elképzelések között szerepel az a történeti emlékkiállítás, amelyre előreláthatólag olasz mú­zeumok is kölcsönöznek műtárgyakat. A Mátyás­kori Magyarországot és a korabeli magyar—olasz kapcsolatokat bemutató tárlatnak a Budapesti Történeti Múzeum ad majd otthont, és a kiál­lítást Olaszországban is láthatja a közönség. Ha­sonló emlékkiállítást ren­dez a visegrádi Mátyás király Múzeum, ahol a királyi palota területén végzett újabb feltárás eredményeivel is megis­merkedhetnek a látoga­tók. A Széahényi Könyvtár Mátyás egykori híres bib­liotékájának darabjait tárja a látogatók elé, s a kiállításon a hazai Cor­vinák mellett helyet kap­nak a világ számos gyűj­teményéből kölcsömzöt- tek is. Az évforduló alkalmá­ból felavatják Székesfe­hérvárott az új Mátyás- emlékművet, Melocco Miklós alkotását. Ugyan­itt és a fővárosban tudo­mányos tanácskozáson idézik föl a nagy uralko­dó alakját. Fodor András köszöntése Baráti szimpozionon kö­szöntik ma este hat órakor hatvanadik születésnapján Fodor András József Attila, díjas költőt pályatársai Ka­posváron a megyei könyv­táriban. Az est vendége lesz Bar­tók László, Bodnár György, Csűrös Miklós, Domokos Má­tyás, Hernádi Gyula, Lacz- kó András, Lator László. Takáts Gyula, Tornai József és Tükés Tibor. A műsor­ban közreműködik Faragó Laura és Sztarenki Pád. Munkácsy-est Kaposváron ÉRTELMISÉGI FIATALOK JAVASLATA Vonzóvá teszi az Intéz­ményt, ha időnként munká­jába a kívülállóknak is be­tekintést enged. Egy iskola életében pedig egyre ége­tőbb, fontosabbá válik a népszerűség is, hiszen a megnövekedett gimnáziumi helyek száma egyfajta kon­kurenciát, egészséges ver. senyt jelent majd az alma materek között. Ugyanakkor egy ilyen nyilvános megmé­retés a diákokat is jobb, te­vékenyebb munkára ösztö­nöz. A kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumban elis­merten szorgos alkotómun­ka folyik, s élénk a kultu­rális élet Pénteken este az intézet kicsinek nem mond­ható aulája zsúfolásig meg­telt érdeklődőkkel: szülők diákok, tanárok, és a prog­ram iránt érdeklődőik vár. ták a bemutatkozást. Az est műsorát Dorogi István ve­zényletével a Munkácsy-kó- rus foglalta keretbe. A részt­vevők — hallgatva az éne. keseket, együttesöket — meggyőződhettek arról, hogy bár a középiskoláikban el­hanyagolták a zeneoktatást, mégis lehet még mindig ze­nével foglalkozó diákokat toborozni. — A nyáron ismét Helsin­kibe készülünk — mondta Dorogi István —; a mű lit évben a kórussal Fonyódli- geten táboroztunk, fölké­szülve erre az évre. Az éhekkaron kívül vegyes kar, kamaraegyüttes és hangsze­res szólisták is képviselik iskolánkat, Finnországban. Eddig sem szűkölködtünk zenei tehetségekben, de re­mélem, hogy jövőre az új értekszak indításával tovább bővülnek lehetőségeink. Volt több színvonalas elő­adás is. Egy versmondón kí­vül fellépett az iskola diák. színpada. Csehov Leányké­rés című művét adták elő Török T. András rendezésé­ben. A kötetlenebb köny- nyetob műfajban az első G osztály Sámson és Delila cí­mű paródiájával állt szín­padra. A szünetben Svenda Ist­ván, a gimnázium rajztaná­ra mondta: — A képzőművészetekkel foglalkozók egy ilyen mű­sor keretében nem tudnak a közönség elé lépni. Az elmúlt években az aulában több kiállítást rendeztünk a légisikeresebb művekből. Az énekkar finnországi útja során az iskola rajzosai ki­állításon mutatkoznak be majd. A BBC együttes műsora, ban Cream- és Dire Straits- számokat játszottak. — Honnan az elnevezés'.' — kérdeztük a csoport gi­tárosától, Hideg Csabától. — Utónevünk kezdőbetűit állítottuk így össze. Szep­temberben alakult meg az együttes. Bár rockosabb mu­zsikát játszunk, az iskola táncos, zenés rendezvényein szeretnénk fellépni. Barna T. Zsolt Az Értelmiségi Fiatalok Szövetségének — a KISZ-en belüli egyik új szerveződé­sének — ideiglenes szervező bizottsága állásfoglalást jut­tatott el az MTI-hez. Ebben javaslatokat tesznek az MSZMP-nek ahhoz a kezde­ményezéséhez kapcsolódóan, hogy „vizsgálják felül az 1945 decemberétől 1962-ig terjedő időszak feltételezhe­tően koncepciós elemeket tartalmazó pereit.” Indítványozzák, hogy a „feltételezhetően koncepciós elemeket tartalmazó pere­ket” ne csupán 1962-ig, ha­nem egészen napjainkig vizsgálják felül. Szorgal­ma zzák: a reh ab i 1 i tá c i ós munkát mindenkire ter­jesszék ki, függetlenül attól, hogy részt vett-e a munkás- mozgalomban vagy sem, és foglalkozzanak azokkal is, akiknek politikái okokból kellett elhagyniuk az orszá­got. Javasolják továbbá, hogy az ügyeket egyénileg vizsgálják felül, és — mivel a vizsgálat a munka várha­tó mennyisége miatt nem oldható meg egy éven belül egy társadalmi bizottság­ban — hozzanak létre az Igazságügyi Minisztériumon belül olyan szervezeti egy­séget, amely kizárólag az ilyen jellegű ügyekkel fog­lalkozik. Elkötelezettség nép és nemzet iránt Szombaton a Ráday Kol­légiumban megalakult a Ma­gyar Protestáns Közművelő­dési Egyesület. Az ideiglenes intéző bi. zottság tagjai ismertették az egyesület szándéknyilatko­zatát, amelyben többek kö­zött kinyilvánították, hogy a magyar protestantizmus­nak mindenkor volt érték­teremtő ereje. A megalakuló szervezet nyitott és kész együttműködni minden más felekezeti és világi, kulturá­lis és közművelődési törek­véssel. Várják mindazokat, akiknek a protestáns törté­nelmi és erkölcsi hagyomány az öröksége, s akik érték­nek tekintik a személyiség tiszteletét, a toleranciát, a puritán életszemléletet, a nép és nemzet iránti elköte­lezettséget és a demokrácia eszményeit. Az alakuló ülésen hangoz­tatták azt is. hogy az egye­sület a kultúra és az er­kölcs együttes fejlesztését szorgalmazza. Az egyesület ökumenikus nyitottságé kö­zösség kíváini lenni, s töb. bgn arról is szóltak, hogy sokrétű tevékenységükkel színesebbé kívánják tenni a magyar közgondolkodást és erkölcsiséget egyaránt. Az egyesület tagijai teoló­giai és bölcseleti, irodalmi, történeti-egyháztörténeti, művészeti-zenei, néprajzi, szociológiai, lélektani, táj- és népismereti szakosztály, ban végzik majd közösségi munkájukat, A Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület el­nökéül az alakuló ülésen megválasztották Szentágot- ha'i János akadémikust, al- elnöknek Nemes Nagy Ág­nes költőnőt és ifj. Bartók Béláit, titkárnak pedig Albert Gábor írót. Féfisz-küldöttgyűlés mézesmadzaggal ,Úristen! Már megint egy szervezet!' Tíz községből száznál több fiatal jött el szombaton He­tesre a Falusi farsangi nap címen hirdetett, éjszakába nyúló programra. Valójában a nap lényege a Falun Élő Fiatalok Szövetsége (Féfisz) küldöttgyűlése volt. A nyil­ván sokat próbált szervezők sejtették, hogy a szellemes karikatúrákkal díszített meghívóban tanácsos lesz a disznótoros ebédet, falujáró vetélkedőt és a többi, ezer leleményt bizonyító mókát kiemelni. Félő Volt — ezt a falusi fiatalok helyzetéről kezdeményezett csoportos beszélgetések nehézkes indu­lása is mutatta —, hogy ezek nélkül a mézesmadzagok nélkül sokan csak legyin­tettek volna: „Űristen! Már megint egy szervezet!” Bicskanyitogató helyzet Ez volt a címe az alka­lomra megjelent, erdetiség- ben nem szűkölködő lap, a Somogyi Bicskás interjújá­nak is, benne nyilatkozott a magát nemes egyszerűség­gel a fölbujtók egyikének ti­tuláló Soós Tibor a Féfisz- ről mint a KISZ független tagszervezetéről, s főként annak céljairól. Soós Tibor az igali iskola tanára, a he­lyi KISZ-bizottság titkára, valójában azoknak a lelke? és tenni is kész fiataloknak -egyike, akik decemberben Batéban 224 alapító taggal létrehozták a Féfisz-t. A Büssüből érkezett Mol­nár Vilmos ügyes riporter­ként jól ráérzett a hallgató­ság kétkedésére, s bár pon­tosan tudta a még csak csí­ráiban meglevő szövetség szándékát, a jelen lévő fia­talok nevében és stílusában kérdezett. — Kellett ez nekünk? Az ember lassan már kiütést kap a sok szervezettől, ami­ről azt sem tudja, eszik-e vagy isszák. — Kellett — válaszolta Soós Tibor. — A falusi KISZ már csak imitt-amott volt működőképes. Kisebb „fa­zonigazításokkal” már nem menthető meg. — Egyáltalán: szervezet­re van most szüksége a fa­lusi fiataloknak? — Nem szervezetre, ha­nem szervezett együttmű­ködésre. Nyilvánvaló, hogy ezt valamilyen szerveződés­nek kell fölvállalnia. — Jó, jó, de ha megint a „nyakunkba kapunk” egy kész szervezeti modellt, at­tól még nem lépünk túl a burjánzó érdektelenségen. — Valóban, csakhogy itt senki sem akar valami ké­szet másokra erőltetni. Szó sincs modellről! Mi a szer­vezés kezdetén csak fölso­roltunk egy csomó lehetsé­ges formát, szóval csak egy mozgalmat igyekeztünk elin­dítani. Ez attól válhat való­di mozgalommá, ha a fiata­lok megérzik, hogy ez az ő ügyük, hogy róluk van szó. s hogy az egész az ő elha-_ tarozásukon áll vagy bukik — Van-e biztosíték arra, hogy a Féfisz más lesz. mint a hagyományos KISZ? Tőlünk függ minden ... — ...Ha élünk a lehető­ségeinkkel, ez a kérdés föl sem vetődhet többé. A beszélgetés további ré­széből kiderült, hogy a szö­vetség a falusi fiatalok sa­játos érdekeit kívánja kép­viselni, s minél több vonzó programot akar teremteni számukra. Pálné Kovács Ilona falu­kutató közvetlen hangú elő­adásából kitűnt, hogy a fa­lusi fiatalok ma nagyon is rászorulnak erre az érdek- képviseletre. Az MTA pécsi intézetének munkatársa vé­gigvezette a falu leértéke­lődésének négy évtizedes fo­lyamatát, s feltárta a több­nyire politikai eredetű téve­déseket, amelyek a falvakat hátrányos helyzetbe hozták, s elsorvasztották a helyi kö­zösségeket. „A fiatalok éve­ken át azzal szembesültek, - hogy nem érdemes falusi polgárnak lenni.” — Ez a korosztály már Így épül nálunk egy szervezet — alulról (Soós Tibor karikatúrája) nem alattvalókból $11, hiszen senki sem ígéri, hogy el fog­ja őket tartani. Ha pedig így van, meg kell tanulniuk beleszólni saját dolgaikba, meg kell tanulniuk vissza­kérdezni, s azt is, hogy mit akarnak és abban kihez for­dulhatnak segítségért. ila ezt nem értik meg, tovább­ra is kívülállók maradnak, akikről mások döntenek. Magas-e a labda? — A hallgatóságot figyel­ve, kétségeim voltak, nem túl magas-e a labda. — Én is érzékeltem ezt, bár igyekeztem egyszerűen beszélni, önmagában is jó dolog, hogy eljöttek, akkor is. ha sokan csak a bál vagy a mulatság kedvéért. Vala­hogy el kell indulni. Ebben az indulásban sokat segít­het a Féfisz. A Somogyi Bicskás egyik karikatúrája két, a háztetőt verejtékezve tartó aktivis­tát ábrázol, akik között még nem sikerült megtalálni az alulról épülő falat rakó em­bereket. Ezt érezhette a fó­rum egyik hozzászólója, aki szerint „Jó lesz ez a Féfisz. ha lesz”. Bíró Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents