Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-25 / 48. szám

1989. február 25,. szombat Somogyi Néplap 3 Kedden ülést tart a megyei tanács Környezetünk állapota használóitól függ Kedden reggel 8 órakor a megyei tanáesszékház nagy­termében tartja idei első ülését a megyei tanács. A testület munkáját ezúttal is figyelemmel kísérhetik az érdeklődök az épület föld­szintjén, valamint a szom­szédos művelődési házban elhelyezett tv-készülékek segítségével. A testület elő­terjesztést hallgat meg a megyei szakigazgatási szer­vezet- és tevékenységkor­szer üsítés tapasztalatairól, megalkotja a megyei tanács idei költségvetési és fejlesz­tési tervét, jelentést hallgat meg a tanácsi szervek ható- ' sági munkájáról, és beszá­molót a településfejlesztési és környezetvédelmi bizott­ság munkájáról. Most fo­gadja el a testület idei mun­katervét és a népi ellenőrzé­si bizottság idei ellenőrzés programját. Károsítjuk a környezetet A megyei tanács keddi ülésén beszámolót hallgat meg a megye környezeti ál­lapotának alakulásáról, a környezetvédelmi munka tapasztalatairól, s az 1986- ban hozott, ezzel kapcsola­tos határozatának végre­hajtásáról. A beszámoló el­ső figyelemre méltó megál­lapítása, hogy nem sikerült érdemben élőre lépni a la­kosság környezeti kultúrá­jában, értékeinek megóvá­sában. Most is gyakoriak az illegális szemétlerakások, a környezet károsítása, ron­gálása. A termőföld védelmével kapcsolatban kedvező tény­ként állapítja meg az elő­terjesztés, hagy mérséklő­dött a termőterület csökke­nése, és növekedett a mű­velés alól kivont területek újrahasznosítása. Ez tavaly például 745 hektáron való­sult meg. A megye termő­földjeinek felét fenyegeti az erózió. A talajpusztulás mértéke a Balaton vízgyűj­tőjén a legnagyobb. Ezen a területen kezdődött meg a környezetvédelmet is figye­lembe vevő térségi meliorá­ciós program: tíz üzemben folynék már a munkák, négy üzemben pedig a ki­viteli tervek készülnek. A jelentés gondként említi a termőtalajok elsavanyodá- sát, és eredményként azt hogy javultak a műtrágya- tárolás feltételei. Jelenleg a megyében felhasznált műtrágya felét agrokémiai telepeken tárolják szaksze­rűen. Megoldódott a Bala- ton-parti állattartó-telepek hígtrágya-elhelyezési gond­ja, a megye más területein azonban változatlanak az üzemek ezzel kapcsolatos gondjai. iTÓYÍzünk mélyről A megyében tovább nőtt a talajvíz, valamint a fel­színi vizek szennyezettsége. Ezért a növekvő ivóvíziigényt a rétegvízkészlet hatéko­nyabb feltárásával lehet csak biztosítani. A megye lakóinak 90,1 százaléka köz­műves ivóvizet kap, ugyan­akkor a csatornázottság csak a 33,8 százalékot éri el. Kaposváron például pénzhiány akadályozza az új szennyvíztisztíto-telepen a biológiai tisztítóberende­zés megépítését. A kivitele­zés elhúzódása belátha­tatlan következményekkel járhat Kaposvárra nézve. A Balaton-parton célcso­portos beruházásból való­sulnak meg a regionális csatornáik és a tisztítótele­pek. A batatonújlaki szenny­víztelep műszaki átadása megtörtént, a boglláclellei és a siófoki kapacitásának bő­vítésére pedig versenytár­gyalást írtak ki. A jelentés szerint az ál­lami kezelésben lévő vízfo­lyások állapota javult a me­gyében, a tanácsi és társu­lati kezelésben lévőké vi­szont tovább romlott. Beixingőzös Balaton A levegő minősége ked­vező a megyében. Kapos­váron az új donneri felül­járó elkészítése után csök­kent a várost érintő közúti légszennyezés. A Balaton sűrűn lakott településein is a kipufogógáz ókozza a leg­több gondot. Siófokon kí­vül Zamárdiban, Bala- tonföldváron, Boglánlellén, Fonyódon és Balatonkeresz- túron is gond ez annak el­lenére, hogy a part levegő­tisztaság-védelmi szem­pontból is kiemelten vé­dett terület. A szakemberek szerint javulást csak úgy lehet elérni, ha megépül a településeket elkerülő út. A megye természetvédel-— mi területe száz hektárral nőtt. Folyamatban van a vó- tapusztaii kastélypark, a csur.gónagy martom ősbük-­kos, valamint Kaposváron egyes növényi ritkaságok védetté nyilvánítása. Az üdülőkörzetekben folytat­ják — a szabadidő eltölté­sét is segítő — tájszervezé­si és fejlesztési munkákat. A pénz azonban nagyon ke­vés. Ennek éllenére a za- máirdi, a balatoinszemesi és a barcsi erdőt kijelölték üdülőerdővé történő fej­lesztésre. A helyi tanácsok a kevés pénzből is jelentős összegeket fordítanak a közterületek, parkok és zöld területek ápolására. Kevés hulladék veszélyes A jelentés szól arról, hogy a hulladéklerakó-helyek többsége a megyében nem felel meg a környezetvédel­mi és a közegészségügyi kö­vetelményeknek. > A legna­gyobb a gond Kaposváron és a Balaton-parton. A ka­posvári szeméttelep bőví­tését tervezik. Marcali kör­nyékén a következő ötéves tervben szükség lesz egy regionális hulladéklerakó­hely bővítésére, A megyé­ben — a jelentés szerint — kevés veszélyes hulladék keletkezik, s ennek újra­hasznosítására törekednek. Legsürgetőbb feladatnak a húskombinátban keletkező vágóhídi hulladék elhelye­zését, újrahasznosítását mi­nősíti a jelentés, megálla­pítva, hogy az előkészítő rfiunkák ezzel kapcsolat­ban megkezdődtek. A népfront megyei bizottságának felhívása ■ ■ Ünnepeljünk együtt március 15-én! A Hazafias Népfront Somogy Megyei Bizottsága a következő felhívással fordult a megye lakóihoz: Honfitársaink! Közeledik az 1848 49-es polgári forradalom és sza­badságharc 141. évfordulója. Március 15-e ismét piros betűs nemzeti ünnepe a „haza és a haladás” nemes eszméjének. Irinyi, Jókai, Kossuth, Petőfi, Táncsics, Vasvári és a névtelen hősök nemzedéke a ma Magyarországának is példát mutatnak; .mindannyian a hazaszeretet, a helytállás, a reform, a nemzeti felemelkedés tanúság­tevői. Tisztelegjünk együtt emlékük előtt, akik bátrak voltak, és rokonszenvet keltő elszántsággal akarták, hogy meghaladva a múltat, hazánk felzárkózzon o korabeli Európához. A magyarság jövője napjainkban is a társadalmi haladástól, az élen járó európai népek közösségéhez való felzárkózástól függ. Ez a kihívás nem kisebb helytállást kíván a hazafiaktól, mint 1848 tavasza. Ma azok mondhatják magukat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseihez méltó utódoknak, akik nemcsak aggódnak, hanem felelősen cselekedni is készek a nemzet felemelkedéséért, sorsának jobbítá­sáért. Március idusán, .nemzeti ünnepünkön hívjuk, várjuk a megyénkben élő valamennyi nemzedéket: emlékez­zünk együtt. Ezúton is együttműködésre kérjük iaz új szerveződéseket, alternatív csoportokat; e napon te­gyük félre az ellentéteket, ahogy 1848-ba'n közösen fogalmazta meg a 12 pontot a radikális Petőfi és a mérsékelt Jókai. Az első független magyar felelős mi­nisztériumban s együtt vállalt megbízatást Kossuth és Széchenyi, avagy .Klauzál és Esterházy. Kérjük, hogy a közösségek, a szülők és gyermekek, az .idősebbek és ifjak tisztelegjenek koszorúikkal, virá­gaikkal a polgári forradalom és szabadságharc so­mogyi emlékműveinél, ,az emlékhelyeken, a névtelen hősök nyughelyeinél. A népfrontbizottságok - össze­fogva a helyi állami és társadalmi szervekkel - min­den településen kezdeményezzenek ünnepségeket. A történelmi visszatekintés szolgálja magyarságtudatunk gyarapodását, erősítse a tettekben megnyilvánuló nemzeti összefogást! Március végéig tart az új gépek próbaüzemel­tetése a Kaposvári Hús­kombinát exportüzemé­ben. A régi 10 éves gé­peket újakra cserélték. A 110,5 millió forintos vi­lágbanki beruházással a Húskombinát a darabolt sertéshús minőségét sze­retné javítani. Az új gé­pek az elektromos auto­mata kábító- és tisztító­sor NSZK-gyártmányúak, míg a hasítógépet Fran­ciaországból szerezték be. Hétfőtől „zőldhitml" Négy kereskedelmi bank február 27-én, hétfőn meg­kezdi a mezőgazdasági nagy­üzemeknek — központi in­tézkedés nyomán — az ed­digieken felül juttatott, a tavaszi munkákhoz, be­szerzésekhez szükséges úgynevezett „zöldhitel” fo­lyósítását — tá-jéikoztatták a Magyar Nemzeti Bankban az MTI munkatársát. A me­zőgazdasági termelési esz­közökre, anyagokra fordít­ható 3 milliárd forintos, pót­lólagos refinanszírozási hi­telből, a jegybank döntése szerint, az Országos Keres­kedelmi és Hitelbank Rt. 1 milliárd 500 millió forinttal, a Magyar Hitel Bank Rt. 800 millió forinttal, a Bu­dapest Bank Rt. 600 millió forinttal, a Magyar Külke­reskedelmi Bank pedig 100 millió forinttal rendelkezik. Az MNB-nél azt is el­mondották: értesítették a kereskedelmi bankokat, hogy a malom-, a cukor-, a tartósító-, a növényolaj- és a boripari vállalatok kérésé­re megkezdhetik a koráb­ban felvett, összesen mint­egy 5—6 milliárd forint rö­vid lejáratú hitelek közép- lejáratúra váltását. Ezzel a nagy tömegű termékek fel­vásárló és egész évben kész­letező élelmiszeripari vál­lalatok hitelképességét ja­vítják, csökkentik tőkehiá­nyukat. Az átváltott hite­lek törlesztsére 1991-ig adnak haladékot, és kedve­ző az is, hagy a kamat mér­tékét 3 százalékkal csökken­tik. Az érintett vállalatok hitelmódosító igényét a bankok soron kívül bírálják ej. Ellátási felelősség vagy piaci viszonyok Ki fizesse a veszteséget? A Balaton-parti tanács­elnökök véleményét tegnapi lapunkban közöltük. Most dr. Bor Lajosné, a Kapos- ker igazgatója és Fris Fe­renc, a megyei, tanács ipari és kereskedelmi irodaveze­tője fejti ki az álláspontját. Dr. Bor Lajosné: — A megyében levő boltjaink összes árbevétele a múlt év­ben 1,8 milliárd forint volt, ebből a Balaton-partra 630 millió forint esik. Az élel­miszer-üzleteknek hatszáz­millió forintos forgalmuk volt a tó mellett, s ezek a boltok „termelték” a húsz­millió forintos^ veszteséget. Ezt 1988-ban sikerült ellen­súlyoznunk a más területen működő üzleteink nyeresé­géből. Az üzemelési költsé­gek viszont évek óta job­ban nőnek, mint az árrés. A Kaposker 29 boltot üze­meltetett 'eddig a Balaton mellett. Ebből tizennégy volt idényjellegű: összessé­gében ötvenszázalékos éves kihasználtsággal működtek. A téli fenntartás, az ener­gia- és a készletgazdálko­dás, az idényen kívüli for­galomcsökkenés költségeit a korábbi szabályozás részben elismerte. A vállalatnak is az az érdeke, hogy ne kelljen egyik napról a másikra fel­számolni a Balaton-parti üzleteket. A hatvanas évek­től a vállalat rengeteget költött az ottani boltok építésére, felújítására. Ak­koriban ezt a költségvetés is támogatta, a helyi taná­csok hozzájárultak: a leg­gyakrabban a területet ad­ták egy üzlet létesítéséhez. — Azóta teljesen megvál­tozott a helyzetünk — foly­tatta az igazgatónő —: a gazdasági környezet olyan, hogy a nyereséges gazdálko­dásra kell törekednünk, mert különben önmagunkat számoljuk föl. Ez azt is je­lenthetné, hogy később a belső-somogyi üzleteink egy részét is be kellene zárni. Az idei évtől nem kapjuk meg az idényjellegű tevé­kenységünk után az árbevé­tellel arányos nyereségadó­kedvezményt. Helyette har­mincszázalékos nyereség­adót kell fizetnünk: ez húsz- százalékos engedményt je­lent a többi gazdálkodóhoz képest. Csakhogy előbb nye­reséget kellene elérni hoz­zá. Ha ugyanis- nem tudunk felmutatni eredményt, ak­kor a kedvezményt sem kapjuk meg, s annak hosz- szabb távon beláthatatlan következményei lennének. — Az intézkedés kárval­lottjai elsősorban a Bala­ton-parti települések állan­dó lakói, de bosszankodnak az üdülők is. — Két élelmiszerboltot kivéve minden balatoni üz­letünk veszteséges. Január­tól megszűntek a kedvez­mények, emiatt a boltok üze­melési költsége várhatóan tízmillió forinttal nő. Meg­lehettük volna, hogy várunk még, „lenyeljük” a további veszteséget, de ezzel a ké­sőbbi működésünket ásnánk alá. Készítettünk egy éves cselekvési programot: sze­retnénk megszabadulni a leginkább gazdaságtalanul működő üzleteinktől. Nevez­hetjük úgy iß, hogy a Ka­posker valamelyest vissza­vonul a Balaton mellől. Tartunk tőle, hogy később emiatt hátrányba kerülünk, de most nincs más megol­dás. ‘ A vállalat sokáig csak élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozott. Az utóbbi idő­ben van ugyan más profi­lunk is, de az onnan szár­mazó bevételek még min­dig nem számottevőek. Négy boltunkat vissza­adunk azoknak, akiktől a helyiséget béreltük, négyet bérbe adnánk és ugyancsak ennyit idényjellegűvé alakí­tunk. A reprivatizálással azt akarjuk elérni, hogy a .bérlő saját tőkéjével szálljon be az üzletbe, de elképzelhető az is, hogy egy-két boltot nem sikerül kiadni; azokat felajánljuk a tanácsoknak. A szezonbolttá alakítás öt­millió forint bevételkiesést jelent, a négy üzlet vissza­adása tizenegyet, összessé­gében a tizenhatmillió fo­rintos kiesés is mutatja, hogy a kiválasztásnál a ke­vésbé forgalmas üzleteket; vettük előre. A bérbeadás­ból 35 millió forint kiesése lesz a vállalatnak, a haszna viszont az, hogy ezeknek a költségei nem minket ter­helnek. — A bérlőket inkább az érd.ekli majd, hogy minél nagyobb nyereséget hozza­nak ki a boltból. — Kétségtelen, de az is elképzelhető, hogy megtart­va az álelmvszerprofiilt, ki­egészítő portékákat is kínál­nak majd, amit jelenleg nem tudunk. S így ezek a boltok tovább működnek majd, mindenki megelége­désére. — Továbbra is szükség van az idényjellegű üzletek bevétellel arányos támoga­tására. — Nem fogadom el azt az érvelést, hogy a mostani adókedvezmény, a szezonárak és az árrések el­lensúlyozzák a veszteségein­ket. A múlt nyáron már ki­derült: az árakat sem lehet az egekig emelni, hiszen a fogyasztás is jelentősen vlsz- szaesett. Ez nem csupán a vállalatot érintő gond, ha­nem olyan, amely országos hatáskörű szervektől megol­dást'vár. Fris Férenc: — Vélemár nyem szerint’ is mindenkép­pen szükség lenne a koráb­bi, árbevétel-arányos nyere­ségadó-kedvezményre. Meg­szüntetése kivált a Kapós- kert érinti, hiszen az áfészek más tevékenységükkel köny- nyebben ellensúlyozhatják a kiesést. A Csemege Keres­kedelmi Vállalat is gazda­ságosan működteti a néhány boltját, mert mindegyik a településnek a legforgalma­sabb helyén van. — Kié hát az ellátási kö­telezettség? — Senkié! A megyei ta­nács nem kötelezheti a Ka- pcskert, hogy a veszteséges üzleteit fenntartsa, mert ön- kormányzati típusú vállalat, így gazdasági kérdésekben egyedül dönt, de a boltok bezárására —, megítélésem szerint — csak a legvégső esetben kerülhet sor. Egyet­len tanácsot sem lehet meg­róni, ha-nem tudja kifizetni a Kaposker által kért há­romszázalékos támogatást, hiszen a tanácsok alig ré­szesednek az idegenforgalmi bevételekből az éves forga­lom után. Á Kereskedelmi Minisztériumtól kértünk or­voslást: a kedvezmény visz- szaállítását, de — áttétele­sen — a pénzügyminiszter elutasította a javaslatunkat arra hivatkozva, hogy jelen­legi adókedvezménnyel és a többi feltétellel is eredmé­nyesen működhetnek a kis­kereskedelmi vállalatok. Manapság ' a piaci viszo­nyokat nem' lehelt megke­rülni: a vállalkozóik elsősor­ban . azokat a területeket választják, ahonnan gyor­sabban meggazdagodást re­mélnek. Élelmiszerkereske­désből senki sem lett az utóbbi időben milliomos: a gyárak, nagykereskedelmi vállalatok számláit nem le­het megkerülni, adómentes jövedelemre, ezen a terüle­ten lehetetlen szert tenni. Faragó László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents