Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-03 / 29. szám

1989. február 3., péntek Somogyi Néplap 5 Eöh/ös József nevét * vette föl a csurgói iskola Az oktatásügy reformerére emlékeztek A magyar oktatásügy leg­nagyobb reformerének, Eöt­vös Józsefnek a nevét vet­te föl tegnap a csurgói 1. számú általános iskola. Toka Ferenc igazgatóval beszél­gettünk a névválasztás előz­ményeiről és arról, hogy miért esett Eötvös Józsefre a választás. — Már az iskola avatá­sakor fölmerült, hogy a jel­legtelen „első számú” he­lyett olyan nevet kellene vá­lasztani amely kapcsolódik törekvéseinkhez, és a név­adónak csurgói kapcsolatai is voltak. Több elképzelés is volt, amikor felhívták a fi­gyelmünket Eötvös csurgói és környékbeli kapcsolatai­ra. Eötvös József lánya In- kére ment férjhez, és fele­ségét, Rosty Ágnest a szom­szédos Iharosban temették el. Ő volt a szorgalmazója annak a tanítóképzőnek, amely 1869-ben nyílt meg Csurgón, s amely 1880-tól iskolánk helyén állt. Papp Imre, az iskola egy­kori tanára, Csurgó lelkes helytörténésze mesélte, hogy 1933-ig ezerkétszáz pedagó­gust képeztek az Eötvös Jó­zsef alapította tanítóképző­ben. Az épületben — ötévi szünet után — különböző iskolák működtek, egészen addig, amíg 1980-ban le nem bontották, mert többszöri felújítása ellenére az épület életveszélyessé vált. Helyén készült el 1984-ben az új, korszerű iskola. A régi ta­nítóképzőnek csupán a ha­rangja maradt fenn, ennek felhasználásával tervezett emlékművet Deák Varga Dé­nes, a Somogyterv munka­társa. A múltat idéző kompozí­ciót tegnap, Eötvös József halálának 118. évfordulóján avatta föl dr. Kelemen Ele­mér, a Művelődési Miniszté­rium főosztályvezetője. Az ünnepségre a megye és a város vezetői mellett eljött Ipolyi-Keller Tamásné In- key Tekla, a dédunoka is. A főosztályvezető beszédében méltatta a magyar oktatás­ügy nagy reformerének te­vékenységét. Hangsúlyozta: Eötvös József nemcsak író­ként vonult be a történél-' műnkbe, hanem közéleti emberként is; azon refor­merek közé tartozott, akik százötven évvel ezelőtt fel­ismerték, hogy egy ország gazdaságának és társadal­mának fejlődéséhez kell a műveltség is. Olyan pedagó­gusokat,. tanítókat képzeltei, akik megfelelő tudással ne­velhetik a jövő nemzedékét. Ezért sóikat tett 1848—49- ben, majd 1867-től vallás- és közoktatásügyi miniszter­ként. Megteremtette a mo­dern polgári közoktatás fel­tételeit. Az egészség, a humaniz­mus és a béke témakör­ben a Szovjet Vöröskereszt és a Vörös Félhold. Társasá­gok Szövetsége meghirdet­te a szocialista országok Vö­röskereszt nemzeti társasá­gainak III. nemzetközi pla­kátversenyét. Ezen a Magyar Vöröskereszt is részt vesz. A versenyen hivatásos művészek és művészeti fő­mondla — méltó Eötvös örökségének ápolására, hi­szen az itt folyó pedagógiai munka kiváló színvonalú, a gyerekek számos alkalom­mal bizonyították felkészült­ségüket. Toka Ferenc igazgató mu­tatta be kiállításukat. Köny­vek, fényképek, dokumen­tumok sorakoznak a tárlók­ban. Eötvös életét kutatva jutottak ezekhez. A kiváló író és politikus életművé­vel így jobban megismer­kedhetnek a diákok, akik egyébként már az ősszel ve­télkedőt tartottak munkás­ságáról,. — A múltat kutatva ta­láltunk egy levelet, amelyet Eötvös József 1870-ben írt fiához. Ebben írta, amely egyezik a mi hitvallásunk­kal is: „tapasztalásból szó­lok, korodban bárhol kezd­jük a munkát, a fő dolog csak az, hogy hozzáfogjunk és komolyan foglalatoskod­junk vele. Minden munka erősít és neveli képességün­ket, és ez a fő dolog” ... iskolások vehetnek részt. A versenyfelhívás értelmében a plakátok ismertessék a szocialista országok vörös- kereszt társaságainak rész­vételét az- emberek egész­ségének védelméért, a bé- • kéért s a leszerelésért, a nemzetközi együttműködés kiszélesítéséért folyó harc­ban. A hazai alkotások be­küldési határideje 1989. április 15-e. A magyar kultúra külföldön Magyar művészeti fesz­tivál kezdődik tavasszal a svájci Lausanne-ban. Bár 1985-ben Genfben a nyári zenei hetek alkalmával már voltak magyar napok, ilyen átfogó, több művésze­ti területet érintő magyar bemutatót még nem ren­deztek Svájcban. Az ápri­listól októberig tartó prog­ramsorozat kiállításai kö­zött látható majd a Magyar Nemzeti Múzeum ötvösmű­vészeti kincseiből összeál­lított, s korábban az Egye­sült Államokban már nagy sikert aratott tárlat, továbbá a magyar impresszionista festők műveiből válogatott bemutató. A nyári Bartók- fesztiválon többek között a Kodály vonósnégyes, a Bu­dapesti fúvósötös, Jandó Je­nő és Szabadi Vilmos vesz részt. Az ősszel képzőművé­szeti kiállítás nyílik a ma­gyar avantgárd legjellegze- • tesebb műveiből. Áprilisban rendezik meg — prágai és pozsonyi köz­ponttal — a magyar kultúra napjait Csehszlovákiában. Ennek sorában három egy- felvonásos művel fellép a Magyar Állami Operaház; XX. száadi magyar képző- művészeti tárlatot, a Haj­lék építészcsoport alkotá­saiból kiállítást, és rockszín­házi bemutatókat tekinthet meg a közönség. Októberhan — több év után újra — átfogó magyar kulturális seregszemlét rendeznek Londonban. A brit főváros új kulturális központjában, a Barbican Centre-bep zajló Magyarok — Tisztelet Magyarország­nak című program nyitó hangversenyét a Budapest Fesztiválzenekar tartja. Hasonlóan gazdagnak • ígérkezik a magyarországi idei kulturális seregszem­lék kínálata. Március 22— 29. között az NDK-beli mű­vészetről kap áttekintést a közönség. Hazánkban ven­dégszerepei majd a Hallei Opera és a Weimari Nem­zeti Színház társulata, a Ma­gyar Nemzeti Galéria pedig Drezda művészetét repre­zentáló bemutatónak, az Ernst Múzeum fiatal kép­zőművészek tárlatának ad otthont. Április 18. és 24. között osztrák kulturális napokat rendeznek hazánkban. En­nek egyik kiemelkedő ese­ménye lesz a bécsi Opera­ház vendégjátéka, vala­mint a Wiener Konzertve­rein hangversenye. A Mű­csarnokban XX. századi osztrák képző- és iparmű­vészeti kiállítást mutatnak be. a Magyar Nemzeti Ga­lériában pedig a századelő jeles grafikusának, Alfred Kubinnak a munkásságát is­merheti meg a közönség. A közkedvelt üenko Di­xieland Band kaposvári koncertjével folytatódik a farsangi napok hagyomá­nyos rendezvénysorozata a somogyi megyeszékhelyen. Ma este — 19 órakor — a Kilián György Városi Mű­velődési Központban szere­pel a városunkban is nép­szerű együttes. Ezt a ren­dezvényt a kaposvári far­sangi napok kezdete leg­főbb eseményeként is te­kinthetjük, hiszen szomba­ton reggeltől zajlanak az események. Nyolc órától ki­világos kivirradtig számos látványosságban és szóra­koztató programban lesz ré­szünk. Reggelre felütik sátrai­kat a kézművesek a Csoko­nai utcában. Délelőtt tíz órától népi sportjátékokban mérhetik össze ügyességü­ket a fiatalok, s bárki be­nevezhet a patkódobálásba, a kakasütésbe, a karikahají­tásba, az ostorpattogtatás- ba; lesz zsákban futás és hordógurítás is a várQsi művelődési központ előtti téren. Az intézményben mű­soros farsangi családi ve­télkedőre kerül sor még a délelőtt folyamán. Farsan­gi játékszín keretében szó­rakoztató program - lesz 14.30-tól a Kossuth téren. 15 órakor megkoszorúzzák a víg poéta, CsokQnai kapos­vári szobrát, majd megkez­dődik a hagyományos kar­nevál — a Kossuth téren ás a sétálóutcában — a hagyo­mányőrző együttesek, nép- táncosok, gyermek-tánccso- portok részvételével. 17 órakor bohócok, tűznye­lők, artisták ejtik bámulat­ba a farsangolókat. Este több helyen bált tartanak, Dorottya és Karnevál her­ceg kíséretével a Kiliánban mutatja meg magát. Nagyatádon még a héten nyitva tart az erdélyi mene­kültek segélyezésére ren­dezett jótékony célú kép­zőművészeti kiállítás, ame­lyet a somogyi alkotók anya­gából állítottak össze. Szombaton — ugyancsak Nagyatádon — a Gábor An­dor Művelődési Központban 16 órától a diáktanya várja a hetedik és nyolcadik osz­tályos diákokat. Marcaliban a képtárban Jurij Uszanov festőművész tárlata tekinthető meg. A csurgói Csokonai mű­velődési központban szom­baton 17 órától Koós János mutatja be műsorát, köz­reműködik Szilágyi János, Dékány Sarolta és Harmath Andrea. Hétfőn a művelődé­si központban az adóról tar­tanak tájékoztatót a lakos­ságnak az APEH szakembe­rei. A homokszentgyörgyi mű­velődési központban vasár­nap videóról nézhetik meg az érdeklődők a Televízió szilveszteri műsorát. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban Ha­mar János “ festőművész tárlata látható. Vasárnap délelőtt Kapos­váron a Latinca Sándor Mű­velődési Központban a bé­lyeggyűjtő gyerekek talál­koznak fél tízkor. Ugyanitt videofilmeket vetítenek, tombolát rendeznek, és ter­mészetesen bélyegvásár is lesz. Hétfői előzetesünk: Szentiványi Árpád Erdély címmel mutatja be fotóit a Latinca művelődési köz­pontban. A kiállítást délután 6 órakor nyitják meg. (Ké­pünkön : Szentiványi Árpád Békás-szoros c. fotója a ki­állítás anyagából.) — Ez az iskola — mint Nagy Jenő Vöröskeresztes plakátverseny AZ ÓKOR MŰVÉSZETE Az ókori kultúrák rokonít­ható jegyzeteit ötvözi .kiállítás formájában az a bemutató, amely tegnap nyílt Kapos­váron a Somogy Képtárban a Szépművészeti Múzeum anyagából. Görög, itáliai, ró­mai művészeti remekek lát­hatók a somogyi megyeszék­helyen május elejéig. A Földközi-tenger környé­ki ókori kultúrák emlékei­nek gyűjtése Magyarorszá­gon a reneszánsz idején kez­dődött. A Mátyás-kori, illet­ve a XIX. század elejéig lét­rehozott gyűjtemények azon­ban szétszóródtak A későb­bi alapítású magángyűjtemé­nyek java külföldre került. Az 1802-ben létrehozott Ma­gyar Nemzeti Múzeumba ugyan több antik tárgy ke­rült, a múzeum mégse vált az ókori művészetek gyűjte­ményévé. Ezt a feladatot egyrészt a Szépművészeti Múzeum vállalta.. Az utóbbi három évtizedben a külön­böző múzeumokból össze­gyűjtött anyagot vásárlások­kal egészítették ki, így ma már ötezer tárgyra tehető a Szépművészeti Múzeum óko­ri tára. A kiállítás anyaga a bronzkor és a római kor közti időszak leleteit öleli föl. Várdorkiállításként ér­kezett Kaposvárra. A sajátos rendezés az ókor emlékeit egyedi művészeti tárgyakként tárja a néző elé. Tehát nem törekedett a ren­dező arra, hogy a klasszikus művészetek történetét il­lusztrálja. A kiállítás legkorábbról való bemutatott tárgya a gö­rög előtti korból, hely sze­rint pedig Ciprusról szárma­zik. Egy vörös agyagból ké­szült teknősbékát ábrázol. Amit legtöbben ismerünk: a ■görög vázák — belőlük • is szép válogatás látható. A kor vázafestészetében Korintho- szé volt az elsőség, a keres­kedelem is közrejátszott ab­ban, hogy sok helyen elter­jedtek ezek a díszes tárgyak. Technikai újdonságnak szá­mított korábban az a váza, amelyen a karcolást vörös, illetve fehér színnel élénkí­tették. A pár centis frízeken csata- és vadászjelenetek láthatók. A Korinthoszból származó fémsisakok nem­csak művészeti remekek, ügyes ötvösök keze- munká­ját dicsérik, hanem a hábo­rúskodó korról is vallanak. A görög előtti és a görög szobrászatból is fölvillant néhány emléket a kiállítás. Egy rozsdabarna színű tor­zóra érdemes fölfigyelnünk, amit a hódító rómaiak szá­mára másolatként készítet­tek. A Parthenonon munkál­kodó mesterek munkáját di­csérik a síremlék szobrok. Nem volt szokatlan a ka­rakter ábrázolása sem az ókorban, ennek egyik jeles példája a komédia világát idéző, hordóhasu figura. Az itáliai etruszk alakos”' vázák a korinthoszi elődök nyomán készültek. A dioszkurok ké­pével díszített etruszk bronz­tükör emelkedik ki látvá­nyával a díszes tárgyak kö­zül. A római korban eléggé el­terjedtek a kis műfajok — ezekből is ízelítőt ad a kiál­lítás. Számos szobrocska, mécses idézi föl a császárkor iparművészetét. Az agyag­szobrocskák legtöbbször a gyermek Isist és Sarapist áb­rázolják. Az ókor művészetében re­mek kalauzunk a tegnap megnyílt kaposvári kiállítás. Horányi Barna HÉTVÉGI tájoló

Next

/
Thumbnails
Contents