Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-24 / 47. szám

1989. február 24., péntek Somogyi Néplap 5 MÁS NÉZŐPONTBÓL Gondolatok a „Büntetés a ctaládban" című cikkről Grammy­díjak HÉTVÉGI tájoló A Somogyi Néplap 1989. február 1-jei számában Büntetés a családban cím­mel cikk jelent meg a fél­év környékén várható tanu­lói krízis szülői „kezelési módjéról”. Idézek a cikkből: „Nehéz perceket élnek iát ezekben a napokban a gyermekek, hi­szen most kapják meg az „értesítőt” féléves tanulmá­nyi eredményeikről. Többen szorongással gondolnak rá, és a várható szülői reagá­lásra ... Mit tegyen (már­mint la szülő), hogy elkerül­je a nem kívánatos' esemé­nyeket, ha gyermeke na­gyon gyenge eredményt ért el? Talán az a megoldás, hogy ne >büntessen a szülő ilyenkor?” A fenti problémát csati egy irányból közelítette meg a szerző, a büntetés oldalá­ról. Ügy gondolom, hogy a szülőknek több lehetőséget is kell ajánlani. Az alap- helyzetből — más nézőpont­ból közelítve — ugyanis másfajta szülői feladatok is kibontakoznak. Az adaphelyzet következ­mény. A következmény bün­tetését — ha a szülő nem vet számot az ezt kiváltó folyamat elemzésével — el­hibázott szülői gyakorlat­nak kell minősíteni. A csa­lád szocializációs alaptevé­kenységét hangsúlyozva (mely át nem hárítható, . s amely nemcsak jog, hanem kötelesség is), az alaphely - zétre vonatkozó diaignózist csaik széles körű elemzés alapján lehet megállapíta­ni, s ehhez illő, humanizált terápiát alkalmazni. Valóban: mit is tehet a szülő? Ha a gyermek félévi értesítője sokkolta a szü­lőt, az feltehetően abból fa­kadhatott, hogy a gyermek iskolai teljesítményeiről nem szerzett rendszeresen információkat. Az iskola nem azért küldi az értesítést, hogy megüzen­je a családnak a „draszti­kus” motiválást. Ha pedig a szülő már elkövette azt a hibát, hogy egy fél tanév során nem figyelt gyerme­ke iskolai munkájának ered­ményeire, akkor azt ne te­tézze azzal, hogy szélsősége­sen elragadtatja magát. Az időarányos lemaradás­nak sok oka lehet, s ezek között az is, hogy a gyer­mek még nem tudja követ­ni a meghatározott iskolai normákat. A helyzet tár­gyilagos feltárásával — a folyamat elemzésével , — nyilván vallóvá válnak mind­azok a követendő eljárások (a gyermek elmarasztalását is beleértve), amelyek az eredménytelenségből, vagy a gyenge eredményből a ki­vezető utat jelenthetik. Ez pedig csak az isikólával, il­letve a gyermek tanítójával, tanárával együtt, vele közö­sen képzelhető él. Az elem­zés során nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy az otthoni eredménye^, ta­nulásnak olyan feltételei is vannak, amelyeket a csa­ládnak kell biztosítani. A gyermek ezeket önmaga szá­mára nem tudja előteremte­ni még akikor sem, ha a tu­dás megszerzése iránti vágy belső indítékká is vált. Kü­lönösen, ha kisiskolás, még nem tud utat törni a csa­lád szándéka és lehetőségei ellenére meglevő korlátok áthágásához. Hasonló kö­rülmények között a gyermek igazságtalanul kap elma­rasztalást — mert alapvető tevékenységében, az otthoni tanulásban korlátozták. Ezzel együtt, de ettől füg­getlenül is be kell látnia azt a mértéket a szülőnek, amit elvárhat gyermekétől és tudnia kell azt is, hogy honnan kezdve, kerget illú­ziókat. Éz ugyancsak isko­lai kapcsolattartást feltéte­lez. A drasztikus szülői hatá­sok igen szomorú eredmény­hez vezethetnek. A szülői mulasztások átruházása miatt fizikai és szellemi ter­ror a gyermék személyisé­gében mélyen ható, gyó­gyíthatatlan sebeket, ejt. Ha ez a nevelési gyakorlat ha­gyományossá lesz, folyamat jelleget ölt, akkor a gyer­mek „alattvalóvá” szociali­SEGÍTIK A GYÖNGÉBB TANULÓKAT Megjelent az Iskolai Szemle legújabb száma A földrajz: harmadrangú Tantárgy Kutató pedagógusok ta­nulmányaival, vitára kész­tető gondolatokkal, válto­zatos tartalommal megje­lent a somogyi oktatáspoli­tikai-pedagógiai folyóirat legfrissebb száma. Az álta­lános iskolai oktatás eleve­nébe vágó kérdésekkel fog­lalkozik Bóra Ferenc, a Ka­posvári Tanítóképző Főiskola docense, aki azt vizsgálta: mit tesznek a pedagógusok á gyengébb tanulók fölzár­kóztatása érdekében. Több megyére kiterjedő vizsgála­ta azt mutatja, hogy a gyenge tanulók önmaguktól' ritka esetben szólalnák meg. az órákon, kérdést alig fo­galmaznak meg. A megfi­gyelés szerint az elégtelen osztályzatú tanulókat vi­szonylag többször készte­tik a tanárok szóbeli meg­nyilatkozásra. Somogybán a legalacsonyabb a bukott alsó tagozatosok szóbeli ak­tivitása, Zalában a legma­gasabb — állapítja meg tanulmányában a szerző. Passzivitásuk okát a gyenge tudásban, a szorongásban, az önbizalom hiányában, a beszédkészség fogyatékos­ságában, a kudarcokba va­ló beletörődésben látja Bó­ra Ferenc. örvendetes, hogy megszűnőben van a jó tanulók kizárólagos fog­lalkoztatása a tanórákon — ez is beigazolódott vizsgála­ta során — noha a pedagó­gusok a differenciált foglal­koztatós követelményének is igyekeznek eleget tenni. A biológiai és földrajzi ismeretek szerepéről rit­kábban esik szó, mint -más tantárgyak fontosságáról. Éppen ezért érdemes elol­vadni Tari János beszélge­tését Matuszka József kö­zépiskolai szaktanácsadó­val, aki többek között meg­fogalmazta: — A középisko­láikban a földrajz a har­madrangú tantárgyak kö­zé szorult vissza, pedig a biológiai ismeretekkel együtt az általános művelt­ség megalapozói a többi tantárggyal egyetemben. Ke­vesli Matuszka József a földrajz, biológia kétéves oktatását, hiányolja a kí­sérletezés lehetőségiét, rámu­tat a szakkönyvek hiányára. H. B. zálódik a családban. Más­részt a pedagógiai logikával is ellentétes. Az igazságta­lan büntetéssel okozott kü­lönböző korlátozás miatt a gyermek belsőleg állandóan feszült helyzetbe kerül, s ez igen szomorú távlatok felé mutat. Ilyen helyzetben tapasz­talja a szülő, hogy gyerme­ke előbb dacos, az általa is ismert normákat szándéko­san áthágó; egyszóval sok magatartási problémát okozó gyermekké válik. Az ok fel­tárása nélkül, a következ­mény áthárításával alkal­mazott szülői büntetés tehát az oka a gyermeki szemé­lyiségben beálló kedvezőt­len megtartási formáknak. A szülők döntő többsé­gének igen nagyfokú bele­élő képessége van. Szinte együtt élik meg gyermeke­ik iskolai élményeit. A hu­manizált és a családtagok szuverenitását tiszteletben tártó csalódnák az empátia éppúgy eleme, mint a sze­retet, a bizalom és a tiszte­let. Nem kétséges, hogy ezek nem önmagáktól fej­lődnek ki. Hatékony mód­szernek — a moralizólással szemben — a pozitív min­taközvetítés tekinthető. A drasztikus vagy megszégye­nítő . büntetések a toleran­cia és az empátia együttes hiányáról árulkodnak. Jogos lehet az az elvárás, hogy a szülő saját gyerme­kével szemben legyen meg­értő, s ne rendezze el az adott szituációt az erősebb jogán. Nem szükséges, s főleg nem törvényszerű, hogy a szülőket ért ugyan­ilyen társadalmi hatások a családban gyűrűzzenek to­Tracy Chapman, az ame­rikai nagyvárosok feketéi­nek Magyarországon is járt balladása volt a hőse az idei Grammy-díjaknak, amelyek­ből hármat is neki ítéltek. Az év legjobb hanglemezei­ről, azok szerzőiről, előadói­ról titkos szavazáson dönte­nek a szakma legjobbjai, hasonlóan a filmművészet Oscar-díjaihoz. Az éV leg­jobb lemeze szerintük Bu­dapest idei kedvenc száma, Bobby McFerrin „Don’t worry, be happy” című da­la lett. A szerda esti Los Ange- les-i ünnepségen 76 kategó­riában adtak ki díjakat, a popzenétől a klasszikus mu­zsikáig, a countrytól a jaz­zig és a gyermekeknek szó­ló zenéig. A legnagyobb ér­deklődés természetesen a tö­megeknek szóló műfajokat kíséri, tekintettel az anyagi lehetőségekre: a győztesek, helyesebben a mögöttük ál­ló lemezgyártó vállalatok nemcsak a nagy amerikai piacon, hanem világszerte óriási jövedelemhez jutnak a díjazott produkciókkal. Tracy Chapman, a fiatal fekete énekesnő, aki maga szerzi dalait, az amerikai popzene egyik legeredetibb új tehetsége. Ellentétben Michael Jacksonnal és tár­saival, .külsőségektől men­tesen adja elő szerzemé­nyeit, amelyekkel nemcsak a nagyvárosok fekete sze­génynegyedeinek fiataljai azonosulnak, hanem azok visszhangra találnak az egész társadalomban. Kaposváron a Somogy Megyei Múzeumban számos érdekes és színvonalas tár­lat közül válogathatnak a képzőművészetek kedvelői. Elsősorban Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács nyugalma­zott elnökének államfői ki­tüntetéseiből rendezett kiál­lításra hívjuk fel olvasóink figyelmét. Látogatható A jég világa és a Paraszti pi­henés pillanatai című ál­landó kiállítás, valamint a diákok körében eddig is méltán népszerű iskolatör­téneti bemutató. Megtekint­hetjük Bernáth Aurél fest­ményeit, válamint Galim- berti Sándornak a régi me­gyeszékhelyet bemutató vá­rosképeit. Ugyancsak itt lát­ható a kaposvári születésű világhírű fotóművész, Juan Gyenes tárlata. vább. A nevelési alaphelyzetre visszautalva a szülői dikta­túra alkalmazásáról meg­állapítható, hogy a szóban forgó problémát nem old­ja meg, sőt még a kezdeti stádiumba sem helyezi. Az így választott szülői gya­korlat félelmet kelt és tar­tósít. A félelem pedig az önálló személyiség kiala­kulásának géitjává válik. Félelemből még nem szület­tek sikerek sem a család, sem a társadalom számára. Mind a fizikai, mind a szel­lemi terror a fejlődés gátja, a pillanatnyi „siker” szán­dékával való alkalmazása néma ellenállásba, a szel­lemi és fizikai terror irá­nyába sodor. Az erőszak al­kalmazása nyílt bevallása annak, hagy az adott pil­lanatban pedagógiai rövid­zárlat keletkezett, más­képpen a tehetetlenség volt az egyetlen indítóerő. A nevelés-cikitatás folya­matszervezésének alapvető 'közege a családban is a de­mokrácia. Átültetésének ne­hézségeit valószínű, az is okozza, hogy a társadalmi gyakorlatban sem vált még szokásjoggá. Mayer György Az idei Grammy-est má­sik hőse ugyancsak fekete volt, Bobby McFerrin töb­bek között a legjobb férfi­énekes díját kapta. McFer­rin zeneileg kiválóan kép­zett, rendkívüli hangtarto­mányú muzsikus, eredeti előadóművész. A fiatalok mellett aratnak még sikert régebbi sztárok is: így Grammyt kapott Linda Ronstadt és Tina Turner. A klasszikus zenei kategó­riában a jelöltek között volt Kocsis Zoltán egy Bartók- felvétele. Egy kategóriában csak néhány jelölt van, így maga a tény, hogy a világ egy évi hanglemeztermésé­ből egy felvételt jelölnek, rangot jelent. Magyar vo­natkozású siker, hogy a ka­marazenei kategória díját Bartók két zongorára és ütőhangszerekre írt szoná­tájának felvétele kapta meg, az egyik zongorát Sir George Solti, vagyis Solti György szólaltatta meg. Solti még egy díjat kapott: az év legjobb opera’lemeze Wagner Lohengrinjének ál­tala vezényelt bécsi felvéte­le. A Kaposvári Galériában Kunffy Lajos festőművész alkotásaiból válogatott ki­állítás tekinthető meg, a So­mogyi Képtárban pedig Óko­ri művészet címmel, mutat­ják be a Szépművészeti Mú­zeum antik gyűjteményének érdekes alkotásait. A Kapos presszó-galériá­jában Őré Sándor festő ki­állítása látható. Ezen a hét­végén még látogatható a kaposvári Latinca Sándor Művelődési Központban Szentiványi Árpád Erdély című színes fotókiállítása. Ma este hat órakor kez­dődik a kaposvári Munká­csy Mihály - Gimnázium és Egészségügyi Szakközépis­kolában a már hagyomá­nyosan évente megrendezett Munkácsy-est. Az , oktatási intézmény aulájában szín­padra lép a Munkácsy kó­rus, az iskola diákszínpada, de bemutatkoznak többek között hangszeres és énekes szólisták, kamaraegyüttesek és néptáncosok is. A kaposvári városi műve­lődési központ ma este hat órától a Közgazdasági Szak- középiskola szalagavató bál­jának, holnap délután négy­től pedig a Hámán Kató Ál­talános Iskola farsangi mu­latságának ad otthont. A barcsi Móricz Zsigmond Művelődési Központban ma öt órakor az 525. Számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet szalagavató ünnepsége kezdődik. Holnap három órakor az idei művészeti szemle körzeti előváloga tó­ját rendezik meg a táncte­remben. Vasárnap este hét­től a Candy együttes közre­működésével ifjúsági tánc­est várja a fiatalokat. A siófoki Dél-Balatoni Kulturális Központ holnap egy órától vásárral egybe­kötött kisállatbemutatóval várja az érdeklődőket. Ugyanitt délután öttől tini- dizsi diszkó szórakoztatja a közönséget. Nagyatádon a Gábor An­dor Művelődési Központban ezen a hétvégén is megte­kinthető Jávori Béla Erdők és vizek című fotókiállítása, a csurgói művelődési köz­pontban pedig Lelkes Der- gács Mária és Lelkes And­rás festőművészek 'közös tár­lata várja az érdeklődőket. A marcali helyőrségi klub­ban Jurij Uszanov festőmű­vész tárlata látogatható. A tabi galériában Nagy Ferenc fafaragó alkotásaiból rendeztek állandó kiállítást (képünkön). Hétfői előzetesként két programra hívjuk fel olva­sóink figyelmét. Este hat órától a megyei könyvtár ad otthont annak a baráti szim- pozionnak, amelyet Fodor András József Attila-díjas költő 60. születésnapja al­kalmából rendeznek. Az est vendégei: Bertók László, Bodnár György, Csűrös,Mik­lós, Domokos Mátyás, Her­nádi Gyula, Laczkó András, Lator László, Takáts Gyula, Tornai József és Tüskés Ti­bor. A kaposvári Latinca Sándor Művelődési Központ Somogyi Fotóklubja este hattól Kovács Tamás Indiá­ban című diaestjére hívja az érdeklődőket. Régi vágya a marcali zenepedagógusoknak és a muzsikát tanuló di­ákoknak, hogy önálló zeneiskolájuk legyen, s így kikerüljenek a Nosz- lopy utcai általános is­kola helyiségeiből. A vá­rosi tanács a Petőfi ut­cában, a volt kiegészítő parancsnokság helyén tervezi kialakítani a ze­neoktatás marcali fel­legvárát. A gimnázium szom­szédságában lévő régi épületet 1986—87-ber felújították. Most az ú, épületszárnyat építik. A felújítás és az új épü­letszárny felépítése ! millió forintba kerül. A befejezés határidej« szeptember elseje. A marcali zeneiskolát i Bázis Dél-dunántúl Építőipari Vállalat építi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents