Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-23 / 46. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLV. évfolyam, 46. szám Ára: 4,30 Ft 1989. február 23., csütörtök KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. fobruár 20—21-oi üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bízóit tsá©a 1989. február 20— 21-én Kádár Jáinos elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei j.cgú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Párt- bizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — _ Fejti György előterjesztésében az új alkotmány koncepcióját: — Iványi Pál előterjesztésében az agrárpolitika megújítására tett javaslatot; — Lukács János előterjesztésében a városi és a megyei pártértckezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól szóló, jelentést; a pártmozgalom néhány szervezeti eljárásának módosítását; valamint — Grósz Károly előterjesztésében a személyi javaslatokat. I. 1. A Központi Bizottság jelentést hallgatott meg a jelenlegi alkotmány felülvizsgálatáról, és kialakította állásfoglalását az új alkotmány koncepciójáról. Megállapította, hogy ; z ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Kor«wány«óvivői tqjékoitató A Minisztertanács szerdal ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Németh Miklós miniszterelnök beszámolóját Franz Vranitzky vei, az Osztrák Köztársaság szövetségi 'kancellárjával folytatott .határ menti munkatalálkozójáról. A kormány kezdeményezte a honvédelmi törvény és a Büntető Tönvénytkönyiv -módosítását. A Minisztertanács a Romániából áttelepültek helyzetéről, •az ezzel 'kapcsolatos feladatokról előterjesztést hallgatott meg, és úgy határozott, hogy azt'az Országgyűlés elé te-- jeszti. A kormány kezdeményezte, hogy Magyarország csatlakozzék a menekültek befogadására vonatkozó genfi egyezményhez. A Minisztertanács határozatot hozott a koncepciós büntető ügyek felülvizsgálatáról. A kormány elfogadta az igazságügyi szervek által benyújtott jelentést, és egyetértett azzal, hogy javítani szükséges a bíróságok, ügyészségek működésének tárgyi és személyi feltételeit. A Minisztertanács megvitatta a gazdaságilag elmaradott térségek helyzetéről és fejlesztéséről szóló előterjesztést. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter javaslatát elfogadva a 'kormány úgy határozott, hogy Magyar- ország csatlakozzék az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyvhöz. TÁRSADALMI KÖTELEZETTSÉG — ÉS NEM ADOMÁNY Napirenden a hátrányos helyzetű térségek fejlesztése A gazdasági fejlődés mellett szükség van a szellemi, a kulturális fellendülésre — állapította meg tegnapi ülésén a megyei párt-végrehajtóbizottság. A testület Somogy gazdaságilag elmaradott térségeinek helyzetét tekintette át, és állást foglalt a megkezdett program további folytatása mellett. Még tartott a Miniszter- tanács szerdai ülése, amikor Marosán György kormányszóvivő és Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit a tanácskozáson elhangzottakról. A kormány tárgyalt a gazdaságilag • elmaradott térségek helyzetéről és a fejlesztésükkel összefüggő feladatokról. Az eddigi munkákról az Országos Tervhivatal és a Központi Népi Ellenőrzési, Bizottság képviselői számolták be. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a terület-, és a településfejlesztés eddigi eredményeiről szóló jelentést' az új középtávú terv kidolgozási munkálataiba illesztve — új területfejlesztési stratégiát és programot felvázolva — 1990-ben indo- - költ az Országgyűlés elé terjeszteni. A kormány szükségesnek tartja, hogy az agrárpolitika megújításával összehangolva egy új falufejlesztési programot is fogalmazzanak meg. A kormány a katonai szolgálat jelenlegi rendszerének megváltoztatásával összefüggésben javasolja a honvédelmi törvény és a Büntető Törvényikönyv módosítását. Ennék értelmében a fegyveres szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók részére lehetővé tett fegyver nélküli katonai szolgálat mellett meg kell teremteni a polgári szolgálat intézményét is. A belügyminiszter tájékoztatta a Minisztertanácsot készülő parlamenti beszámolójáról. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a menekülték ügye belpolitikai életünk problematikus jelenségévé vált. Nemzetközi visszhangja is számottevő. Bár a kormány politikáját illetően a közvéleményben megosztottság is tapasztalható, a lakosság többsége támogatja a menekültek befogadásával, beilleszkedésének segítésével kapcsolatos intézkedéseket. A külügyminiszter javaslata alapján a kormány indokoltnak tartotta, hogy a Magyar Népköztársaság csatlakozzék a menekültek befogadására vonatkozó genfi egyezményhez, és az ehhez csatolt New York-i jegy zőköny vhöz. A szóvivő bejelentette: a kormány a március elsejére tervezett víz- és csatorna* 'díj-emelést nem lépteti ha• (Folytatás a 2 oldalon) 1949-ben megalkotott és 1972-ben módosított alkotmány felülvizsgálata az országos pártártekezlet határozatának megfelelően — politikai és tudományos vitákkal, s • gondos szakmai munkával -- befejeződött. Egyetértett azzal, hogy a magyar társadalom előtt álló feladatokhoz új alkotmányra van szükség. Támogatta, hogy a koncepció alapján kezdődjön meg az új alaptörvény, Magyar- ország alkotmányának előkészítése. 2. Áz új alkotmány olyan törvény legven, amely alapvető kérdésekben — más jogszabályok közbeik-» tatása nélkül — önmagában is alkalmazható jogként érvényesül. Építsen a több mint ezeréves magyar államiság és jogfolytonosság, valamint a magyar és az egyetemes alkotmányfejlődés maradandó értékeire, szocialista társadalmunk több mint négy évtizedes eredményeire. Fejezze ki, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam, államformája továbbra is népköztársaság. A társadalmi-gazdasági-poli- tikai rendre vonatkozó fejezet ezeken az értékeken alapuló elveket rögzítse. A Magyar Szocialista Munkáspárt nem tart Igényi vezető szerepének alkotmányos deklarálására. A társadalom Irányításában azonban politikai munkára alapozott meghatározó szerepet kíván betölteni. 3. Az emberi és az- állam- polgári jogok, illetve kötelességek — nemzeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségokmányokban vállalt magyar kötelezettségekkel összhangban — jelentőségüknek megfelelően Szülök határában a napokban felállították a palántanevelő sátrakat és a gondosan elegyengetett ágyásakba rövidesen elvetik az asszonyok a dohánymagokat. A homokszentg.vörgyi Aranyhomok téesz és a Dohányfermentáló Vállalat tavaly gazdasági társulást hozott létre a zölddohány termesztésére és feldolgozásá- . ra. Mintegy száz hektáros területen ültetik el a heveszerepeljenek az díj alaptörvényben. Az állam és az állampolgárok kapcsolatában is teljeskörűen érvényesüljön a jogállam eszméje. 4. Az alkotmány teremtse meg a modern állaim intézményi feltételeit. Fejezze ki: az Országgyűlés — a -népfélség elve alapján — alapvetően fontos jogok hordozója, de nem ezek ösz- szességéneik letéteménvese. Rögzítse, hogy egyetlen szerv vjrgy szervezet sem lehet a hatalom kizárólagos* birtokosa. Biztosítsa, hogy a törvényhozó hatalom mellett a végrehajtó és a bírói hatalom is- .teljes szuverenitással működjön. Mindezek érdekében a Központi Bizotsáig támogatja az új intézményekre vonatkozó javaslatokat, nevezetesen: a köztársasági elnöki tisztség bevezetését, az a 1 k o t má ny.b íróság feláll í tá sát, a közigazgatási bíráskodás megszervezését és az állami számvevőszék létrehozását. A Központi Bizottság indokoltnak tartja, hogy az alkotmány tegye lehetővé a bevált alapelveken nyugvó, független Igazsáigszolgálta- tás megteremtését. Az alkotmány garahtál- ja az önkormányzatok széles körű működését. A tanácsok önálló gazdálkodását alkotmányosan is szükséges biztosítani. 5. A Központi Bizottság támogatja, hogy az alkotmány a maguk teljességében rögzítse a nemzeti jelképeket. Ajánlja, hegy az állam címere Magyarország tradicionális nemzeti jelképein alapuljon. (Folytatás a 2. oldalon) si zölddohány-palántákat Somogybán és Baranyában. Az elmaradott gazdasági térségek felzárkóztatásé keretében tavaly csaknem kilencmillió forintos segítséget kapott a szövetkezet, ebből építették meg a do- hányszárító-telepet is. így már a Délhyugat-iDdnántu- lon termett összes dohányt fel tudják dolgozni. , A gazdasági társulás területén — üzemi integráció1987-ben indult az a közép- és hosszútávú progT ram, melynek célja a megye három gazdaságilag elmaradott térségében élők helyzetének, élet- és munkakörülményeinek javítása volt. Az országosan hát megyét érintő térségi fejlesztéseikhez a költségveté's Somogynak kétszázharmincmillió forintot juttatott 1990- ig, melyhez további negyvenmilliót biztosított a megye. Ez az összeg áll rendelkezésre a pályázatok útján elnyerhető támogatásokhoz. Az elínútt két évben benyújtott 162 pályázat közül 63-at ‘ támogatott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Ezek a vállalkozások csaknem másfél milliárd fo ■ rint értékű, döntő többségében gazdaságfejlesztő beruházást tesznek lehetővé a tafoi, a csurgói és a Kaposvártól délre eső területeken. Eddig tizenkét iter- melő és tizenhét infrastrukturális beruházás valósult meg 612 millió forint értékben, 274 embernek teremtődött új munkahely. Jó ütemben, a szerződéses kötelezettségeket teljesítve valósulnak meg a célkitűzések, érthetően kedvező hátáét kiváltva az érintett területeken. A testületi ülésen elhangzott, hogy közüggyé vált ez a program, oldott egy sor feszültséget, kilátástalanságot az itt élőkben. A helyi politikai, társadalmi szervek . — egyetértésben a lakossággal — mindenképpen a következetes folytatást igénylik, ban — kistermelők foglalkoznak a dohánytermeléssel. A többség a téesztől vásárolja a palántákat, de még akad olyan gazda is, aki úgy látja jónak, ha saját maga nevelgeti a sarjadó hajtásokat. Tavaly több mint négyszázezer palántát értékesített a szövetkezet, várhatóan az idén még nagyobb lesz az érdeklődés az egészséges növények iránt. A fóliasátrak többségébe akár már most is elvethetnék a magokat, de előbb még fertőtlenítik a talajt. A dohánymagvak március 15— 20 között kerülnek a földbe: igen fontos, hogy pontosan tartsák a megadott időt, különben május elején nem lehetne kiültetni a palántákat. A jelenleg ingatag burgonyapiac mellett egyre többen próbálkoznak meg Szülök környékén a dohány- termesztéssel. Az időigényes és kézi munkát követelő termeléshez a téesz ültető- és bakháthúzó gépet is kölcsönöz a vállalkozókedvű I gazdáknak. Az első, kedvező tényeket elismerve igaz az is, hogv még nem mérhető átfogóan az eddig elvégzett fejlesztések javító hatása sem a gazdaságszerkezetbe, sem az életkörülményekben. Ugyanakkor a vállalkozói kedv mérséklődése is tapasztalható; évről évre- kevesebb a hátrányok csökkentését szolgáló pályázatok száma. Az okokat a végrehajtó bizottság sokoldalúan igyekezett feltárni. Szóba került a vitában, hogy a térségi fejlesztési programmal nincsenek mindig szinkronban a szabályozók és ez éppúgy visz- szaveti a vállalkozói kedvet, mint az a tény, hogy a térségek fő gazdálkodói szervezeteinek, a termelőszövetkezeteknek lényegesen romlik az anyagi helyzete. Egyes helyeken ötlet-szegénység is tapasztalható, míg másutt az az erő hiányzik, amely felkarolná, szervezné, koordinálná a jó ötlet megvalósítását. Többek között dr. Sarudi Csaba és dr. Széles Gyula fogalmazta meg, hogy a helyi szervek nagyfokú mindennapi leterheltsége miatt feltétlenül szükség lenne valaki — vagy valakikre —, akik vállalati szinten- koordinálnának, összefognák az érdekeket, megszerveznék agy-egy célravezető elgondolás, vállalkozás véghezvitelét. Mert javaslatok, különböző tanulmánytervek vannak, készülnek, sőt, a kor változásaihoz igazodva módosulnak kis. Mások — például Mihalics Veronika, Leitner Sándor — ezeknek a térségeknek szellemi, kulturális felemelkedését szorgalmazták, utalva arra a tényre, hogy a gazdasági féllendülélshez elengedhetetlen a szellemi kultúra fejlesztése. Ezért nem csu- páh beruházási, anyagi téma, hanem például oktatás- politikai ügy is a hátrányos helyzetű térségek felzár- kózatáisa. Ahogy vitazárójában hangoztatta Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, az országos és a megyei átlagnál is rosszabb helyzetben jevő térségek •gazdasági, társadalmi fejlesztése hosszú távon és változatlanul kiemelt feladat. Ma három térség ötvenhárom településéről van szó. Am az elemzések azt bizonyítják, hogy hasonló helyzetben- van Marcali környékén huszonhét, Barcs környékén tizenegy település. A jövő feladatainak tervezésénél ezt is feltétlenül figyelembe kell venni. Valamint azt is — ami éppen tegnap látott napvilágot —, hogy a Minisztertanács milyen adókedvezményben részesíti az elmaradott térségekben létesülő új beruházásókat. Ez az adókedvezmény Somogybán jelenleg ötvenhárom települést érint, és remélhető, ez a döntés újabb lendületet ad ' majd az eddigi következetes, eredményes munkához.---------------1 A FÓLIASÁTRAK MÁR ÁLLNAK Rövidesen vetik magvakat
