Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-20 / 43. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 43. szám Ara: 4,30 Ft 1989. február 20., hétfő Iskolázottság A szóvivőhelyettes a napirendekről Mindkét fél alaposan tájékoxódik A tankötelezettségről szóló törvény szellemében a haza kis polgárait rendre beíratják az általános iskolákba. Most már megtehetik azt is. hogy kivárják, amíg valóban diákká érnek az apró emberkék. így növekszik esélyük a sikeres iskolakezdésre. Az óvodának a visz- szamaradókkal megkülönböztetett figyelemmel kell foglalkozni. A marcali gyerekintézményekben — mint azt a minap a városi tanáés V. B. értékelte — javult az óvodák iskolai előkészítő munkája és hatékonyabbá vált az óvodák és az általános iskolák között az együttműködés is. Milyen tartalmi változást jelez a megállapítás? Azt, hogy az óvodák megismerték az általános iskolai követelményeket, és a gyerekek foglalkozásait ha- ' tékonyabban szervezik meg. Kérdezhetnénk: „és a mesés gyerekkor hová lesz?” Ám ne csak az óvodától kérjük számon ezt, hanem a szülőktől, az általános iskolától, a gyerekek környezetétől is. Egyre kevésbé jellemző ebben a kisvárosban, hogy a gyerekintézmények — munkájuk fogyatékosságát elfedve — egymásra mutogatnak. Sok a gond mégis a tankötelezettség végrehajtásával, és nemcsak Marcaliban. Az általános iskolázottság követelménye ma éppen olyan fontos, mint sok más feladat. Mit tudunk tenni azért, hogy az általános iskolákban ne növekedjen a túlkorosok száma? Azoké, akik tizenhét éves korukig nem fejezik be tanulmányaikat. Hol lehet a mulasztás? Mennyiben felelős az iskola, a társadalom azért, hogy az iskolaérett gyerek miért nem fejezi be időben tanulmányait? Nem azzal a huszonhat kisgyerekkel lesz gondja a marcali általános iskoláknak sem, akik egy évet még várnak azért, hogy iskolaéretté váljanak, hanem azokkal, akik már évek óta iskolapadban * ülnek. Növekvő azoknak a száma is, akik felmentést kapnak a mindennapos iskolába járás alól. A társaiknál egy-két évvel idősebb tanulóknak még van esélyük arra, hogy tizenhat éves korukra megszerezzék a nyolc osztály elvégzését tanúsító bizonyítványt, ám a három, vagy. annál is több éves lemaradás behozására már kevés a remény. Megdöbbentő az adat, amelyet a marcali tanács illetékesei a vb elé tártak: az ilyen tanulók száma a korábbi évekhez képest nyolcvannyolc százalékkal emelkedett. Kikből lesznek a túlkorosok, azok, akik az általános iskolázottság egyre fontosabbá váló követelményének nem tesznek eleget? Nemcsak a cigány tanulókból! A túlkorosok sorában azokat találjuk, akik úgynevezett veszélyeztetett környezetben élnek. Miként orvosolható az általános iskolázottság, a tankötelezettség teljesítésének súlyos fogyatékossága? Az óvodai felkészítés sikere nem takarhatja el az iskolának, a gyerekek környezetének, a szülői háznak a felelősségét. A veszélyeztetett környezet fölszámolása adhat alapot arra, hogy legkésőbb tizenhat éves korig — mint ahogy a tankötelezettségi törvény előírja — a mainál jóval több gyerek fejezze be általános iskolai tanulmányait. Horányi Barna MA: KB-ÜLÉS A ma kezdődő központi bizottsági ülés napirendje is jelzi: a tavasz ismét egyfajta, az elmúlt évet is jellemző szellemi pezsgést, megújulást hozhat a pártban, tovább viheti azt a folyamatot, amelynek révén a kommunisták igazi részeseivé válhatnak a saját és az ország sorsát is meghatározóan befolyásoló döntések megalkotásában — hangsúlyozta Kimmel Emil, a KB szóvivőhelyettese az MTI munkatársának nyilatkozva. Mint ismeretes, a testület előtt három napirendi pont szerepel. Fejti György KB- titkár előterjesztésében megvitatja az új alkotmány koncepciójáról szóló tervezetet. Ehhez kapcsolódóan Kimmel Emil hangsúlyozta: fontos szakaszához érkezett az alkotmányozó munka. Hosszas, felelős, tudományos elemzés után készült el az alaptörvény szabályozási koncepciója. A tervezetet alaposan meg kell vitatni, s ennek csak egy stációja a mostani tanácskozás, a végállomása a KB által is javasolt népszavazás lesz. Menet közben olyan fontos kérdéseket is meg kell vitatni, mint azt, hogy.milyen részkoncepciót tartalmazzon végül is az alkotmány. Ide tartozik például a köztársasági elnöki intézmény bevezetése, az alkotmánybíróság létrehozása, a választási rendszer vagy a társadalmi, politkai, gazdasági renddel foglalkozó rész. Ez utóbbinál az is felvetődik: szerepeljen-e a szocialista jelző. Nagyon lényeges, hogy időtálló elveket, előremutató, progresszív törekvéseket, stabil értékeket rögzíten, ugyanakkor nyitott maradjon, ne zárja le a kívánatos politkai, társadalmi változások útját, hagyja nyitva a kaput a most még pontosan nem látható vátozások előtt. Fontos az is, hogy szűnjék ^meg az alaptörvény diszkontinuitása az ezeréves magyar államisággal, s a polgári alkotmányjog egy sor, azóta időtállónak bizonyult tételével. Ebbe a folyamatosságba beletartozik elmúlt 40 évünk történése, s ennek figyelmen kívül hagyása politikai és történelmi abszurditás lenne. A szocializmus olyan alapértékeit is fel kell tehát vonultatni, mint például a közösségi tulajdon meghatározó volta, az elosztás társadalmi igazságossága, az esélykülönbségek mérséklése, amelyek együttesen teszik világossá eddigi és további fejlődésünk szocialista jellegét és karakterét — hangsúlyozta Kimmel Emil. A Központi Bizottság megvitatja az agrárpolitika megújítására vonatkozó előterjesztést is, amelynek előadója Iványi Pál KB-titkár lesz. A szóvivőhelyettes hangsúlyozta: sok program kimunkálásán dolgozik intenzíven a testület, közülük az egyik legnagyobb horderejű az agrárpolitikai elgondolás megújítása. Mivel a felnőtt lakosság több mint felét — nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az élelmiszer- iparban, s az ehhez kapcsolódó területeken dolgozókat — érinti, a társadalom jelentős rétegének adhat valódi programot. Az országos pártértekezlet óta eltelt kilenc hónap alatt jelentős változáson ment keresztül a pártmozgalom. Ez azonban nem mindig volt áttekinthető, érződik politkai kultúránk zavara, sőt zavarodottsága is. Ez is indokolja, hogy a testület napirendjére tűzi a városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól készített jelentést, amelynek előadója Lukács János, a Központi Bizottság titkára lesz. Kimmel Emil kifejtette: a pártértekezleti vitákban hol lefékeződtek, hol felerősödtek az említett jelenségek, ez azonban az önmozgás eredményének tekinthető. A tanácskozások tapasztalataiból is kitűnt, hogy erősödött a pártmozgalom, személyi ügyekben is jelentős változások történtek a különböző szintű pártértekezleteken. A megyék több mint 50 százalékában volt többes jelölés az első titkári és a titkári funkciókra. Az újjáválasztás mindenütt pártértekezleten történt. Megállapítható, hogy a választásoknak hosszabb távú hatása van. Hazaérkezett a magyar parlamenti küldöttség Strasbourgból Fölmerült annak a lehetősége, hogy Magyarország idővel társult viszonyt alakítson ki a Közös Piaccal — mondta Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi' Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, azt követően, hogy az általa vezetett magyar parlamenti küldöttség szombaton hazaérkezett Strasbourgból. A delegáció az Európai Parlament meghívásának tett eleget. A Ferihegyi repülőtéren Mary György, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese/ valamint Demeter Sándor, az Országgyűlés Irodája nemzetközi főosztályának vezetője fogadta a hazatérő képviselőket. A nyolctagú küldöttség tagjai közt volt jogász, újságíró, katolikus pap, olajmérnök, szabványügyi' szakértő egyaránt. A pluralista összetételt mutatja, hogy három MSZMP-tag mellett öt pártonkívüli kapott helyet a delegációban. A vendéglátókkal folytatott eszmecseréken a többféle megközelítés meg is nyilvánult bizonyos kérdésekben, így például a magyarországi (Folytatás a 2. oldalon) Szombaton a fonóban Jó piaca van a pamutfonalnak, s ezért ötszázan töltötték munkában a szombati napot a kaposvári textilművekben, és több mint 30 tonna fonalat fontak. Bajer Nándor igazgató mondta: — Nem ez az első és nem :s az utolsó szabad szombat amikor két műszakban termel a gyár. Az idei tervünk 12 ezer tonna fonal előállításáról! szól. Az igény azonban itthon és külföldön is nagyobb ennél. Ezért döntöttünk a hétvégi műszakok mellett. Ha így megy tovább, akkor a tervnél 400— 500 tonnával többet gyártunk az idén. Az már szinte biztos, hogy az első negyedév végéig minden hétvégét munkával töLtünk a gyárban. Ez a többletmunka magasabb béreket, nagyobb’ nyereséget jelent. Ezért döntöttünk úgy, hogy a túlóráért járó pénzt megtold- juk még: így is ösztönözzük a dolgozókat a szombati műszakok vállalására. SZÓVÁ TETTÉK A FÉNY ÉS A JÓ GUMIK HIÁNYÁT * Félszemű autók, színehagyott karosszériák A kékcsíkos rendőrautó az ádándi elágazóhoz tart. Kurucz Ernő alezredestől hallottam a siófoki rendőr- kapitányságon az egész országot átfogó akció okáról: a szokatlanul enyhe idő miatt többen vették elő járművüket. Gépjárműparkunk megint öregebb lett: sok a hat-nyolc-tíz, sőt a tizenöt éves kocsi, s ezek műszaki állapotát álladóan ellenőrizni kell a forgalom biztonsága érdekében. Február 6-án kora reggel, 17-én pedig a késp délutáni órákban vonultak ki, a rendőrök az utakra. — Az első alkalommal főként a telephelyeket és az onnan induló járműveket és vezetőiket ellenőriztük — mondta az alezredes. Több műszaki hiányosságra derült fény: két esetben a szonda is jelezte, hogy a járművezető már hajnalban ivott. Hajdú Imre és Török Ferenc törzsőrmester, Landauer József önkéntes rendőr itt a rendőrautóban meséli, hogy egy IFA rendszeresen parkolt a kocsma környékén. Vezetője meglepődött; megfújatták vele a szondát. Akkor jutott eszébe: a jogosítvány neki a kenyérkeresetet jelenti! Egy buszvezetőnél reggel hat órakor zöldült el a szonda. Bizonygatta, csak az előző este ivott. Vérvételre vitték és várják az eredményt. Az ádándi útelágazásnál két egyenruhás rendőr sorra állítja le a járműveket, az önkéntes rendőr pedig a rendszámokat jegyezgeti, tölti ki a papírokat, ha szükség van rá. Szürke kis teherautó áll meg elsőnek, majd egy Tamásiba tartó, munkásokat szállító busz. Az iratok, a világítás, az index, a gumik állapota rendben van. A buszsofőr a szonda láttán zavarba jön.. Megfújja, de kiderül, hogy nincs baj, nem zöldül a kis cső. Mehet tovább. Sáros, rozsdásodó, valaha pirosra festett Lada gurul az útpadkára. — Fakitermelő vagyok, erdőben dolgozom, azért ilyen piszkos a rendszám- tábla — mondja a sofőr. A kocsi utasa — egy terebélyes asszonyság hozzáteszi: — Ez nem luxuskocsi, mi ezzel dolgozunk! Arra viszont nem tudnak válaszolni, hogy miért nem ég a rendszámtáblát megvilágító lámpa, miért nem kapcsolták be a biztonsági " övét. A férfi kifizeti a 300 forintos helyszíni bírságot. Siófok irányából egy sárgás Polski Fiat közelít: bal oldali lámpája „hunyorít”. Utasai ünneplőben: temetésről jönnek. Az intézkedő rendőr félreállította őket, javítsák meg a világítást. Negyed óráig tartott. Egy piszkos sárga Ladában mentegetőzik a hölgy, mert nem ég a rendszám- táblát megvilágító lámpa és kopottak a gumik is. A törzsőrmester betétlapot kér: a vezető hamarosan írásbeli figyelmeztetést kap majd, hogy fordítson nagyobb gondot a jármű műszaki állapotára. Kék Trabant - érkezik; helyzetjelző világítással. A, fiatalember azt mondja: — Tíz perce az M7-esen a gumik miatt büntettek meg 300 forintra. A helyzetjelzőt azért ' kapcsoltam fel, mert én még jól látok, de engem is jobban lássanak. (Városi világítással indulhat- csak tovább.) Sárga Wartburg Kombi a következő: a tetőcsomagtartón csövek. Minden rendben van, még a csövek számlái is előkerülnek: mehet tovább. Egy sárga Trabant vezetője otthon felejtette a személyi igazolványát és a jogosítványát. A közelben lakik, hazamenne, de a kocsi nem indul, gyenge az akkumulátora. Betoljuk, s negyed óra múlva már újra ott van és igazolja magát. Közben egy vajszínű Dacia taxi jobb’ oldali lámpáját javítja a sofőr és egy ütött-kopott magánteherautó vezetője azért fizet 300 forintot, mert a megengedett három helyett négyen ültek a vezetőfülkében. Gyarmati László
