Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-16 / 40. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 40. szám Ára: 4,30 Ft 1989. február 16., csütörtök Grósz Károly baráti munkalátogatása Prágában Megelégedéssel nyilatkozott Milos Jakessel, a CSKP KB titkárával folytatott prágai megbeszéléseiről Grósz Károly. Az MSZMP főtitkára a CSKP KB Központi Bizottságának meghívására tegnap tett egynapos baráti munkalátogatást a csehszlovák fővárosban. Grósz Károly, akit útjára elkísért Kótai Géza, a". MSZMP KB tagja, a KP nemzetközi pártkapcsolatok osztályának vezetője és Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója, szerdán a reggeli órákban érkezett Prágába. A repülőtéri fogadtatás után Grósz Károly és Milos Jakes a CSKP Központi Bizottságának székházában kezdték meg tárgyalásaikat, amelyen egyebek között a két párt kapcsolatait, a politikai és gazdasági együttműködés fejlesztésének időszerű kérdéseit vitatták meg, tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről és szó volt nemzetközi kérdésekről is. A tárgyalásokkal egyidejűleg Kótai Géza csehszlovák partnerével, Michal Stefanákkal, a CSKP KB nemzetközi osztályának vezetőjével tartott megbeszélést. A kora délutánig tartó tárgyalások után Milos Jakes a Praha Szállóban ebéden látta vendégül Grósz Károlyt, majd délután a CSKP KB székházában rövid plenáris zárótárgyalást tartottak. Grósz Károly és Milos Jakes a plenáris ülést követően találkozott a magyar és a csehszlovák sajtó képviselőivel. Az MSZMP főtitkára az MTI prágai tudósítójának adott nyilatkozatában megelégedettségének adott hangot és hasznosnak nevezte prágai tárgyalásait. Mint mondotta, jó érzéssel tér vissza Magyar- országra. — A Milos Jakessel tartott megbeszélés — hangsúlyozta Grósz Károly — nagyon világos, pontos, tárgyszerű és nyílt volt, minden, a két pártot foglalkoztató kérdésről véleményt cseréltek. Az MSZMP főtitkára elmondotta: alapos tájékoztatást adott a magyar párt mozgalmas mindennapi életéről, és Milos Jakes megismertette a csehszlovákiai tapasztalatokkal. A belpolitikai és a pártélet kérdésén túl szó volt a két ország együttműködéséről a politikában, a gazdaságban, a nemzetközi életben. A gazdaságot illetően konkrét kérdésekről is szót váltottak, támogatva azokat a konzultációkat, amelyeket február 6-án Budapesten a két ország miniszterelnök- helyettesei folytattak, egyebek között az ország gazdasági együttműködésének továbbfejlesztését szolgáló vegyes vállalati és kooperációs formákról. Grósz megemlítette azt is, hogy Jakessel véleményt cseréltek a turizmus időszerű kérdéseiről is. Az MSZMP főtitkára hangoztatta: köszönetét mondott azért a nemzetiségi politikáért, amelyet Csehszlovákiában folytatnak, és szó volt a bős—nagymarosi vízmű építésével kapcsolatos időszerű kérdésekről. A Magyar Rádió tudósítójának a többpártrendszerrel kapcsolatos kérdésére válaszolva Grósz Károly azt mondotta: az MSZMP döntésével kapcsolatban megértést és nem fenntartást tapasztalt, rendkívül nagy ér- déklődéssel és figyelemmel hallgatták meg, hogy milyen megfontolás alapján döntött a magyar párt; megértik, hogy Magyarországon bonyolult politikai körülmények között keresik egy új szocialista modell kialakításának útját. A csehszlovák televíziónak nyilatkozva Grósz Károly ezt hangoztatta: Magyarországon most a párt egységének megszilárdítása a fő feladat, annak érdekében, hogy a reform- törekvések mind a gazdaságban, mind a politikában sikeresek legyenek. A Rudé Právo kérdésére válaszolva Grósz hangsúlyozta a politikai és gazdasági reformok szoros kapcsolatát, egymástól való függőségét. Ugyanakkor hozzátette: beláthatatlan konfliktusok támadnak abból, ha e két terület törvényszerűségeit összekeverik. A Népszabadság prágai tudósítójának kérdésére válaszolva Jakes elmondotta: a kölcsönös együttműködés volt az egyik legfontosabb megvitatott kérdés. Grósz Károllyal nem csak tapasztalatokat cserélték, hanem megvitatták, hogyan lehet utat nyitni a további sokoldalú együttműködésnek. Hangsúlyozta, hogy e tekintetben kulcsszerepe van a gazdaságnak. Jakes egyébként lehetségesnek nevezte a háromoldalú együttműködést, akár kapitalista ország bevonásával is. A CSKP KB főtitkára, emlékeztetve arra, hogy a közelmúltban Budapesten átadták a csehszlovák kulturális és tájékoztatási központ új épületét, kijelentette: hasonló lépéseket akarnak tenni a Csehszlovákiában működő magyar kulturális központok tevékenységének kibővítésére. Jakes ezzel összefüggésben megjegyezte: jó a kulturális együttműködés, de vannak még tartalékok. A CSKP KB főtitkára megerősítette Grósz Károlyinak azt a kijelentését, miszerint rendkívül fontos, hogy a nemzetiségi kérdésben teljes az egyetértés. Jakes hangsúlyozta: a két fél mindent megtesz országaikban a nemzetek és nemzeti kisebbségök jólétéért. Grósz Károly és kísérete tárgyalásai befejeztével hazautazott Budapestre. A látogatásról a következő szövegű közleményt hozták nyilvánosságra: Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására 1989. február 15-én baráti munkalátogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és megbeszéléseket folytatott Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával. A baráti, nyílt légkörű megbeszéléseken Grósz Károly részletesen szólt az MSZMP KB február 10— 11-ei üléséről. Kiemelte, az MSZMP eltökélt szándéka, hogy folytatja a gazdasági törvényszerűségek érvényesülése alapján hatékonyan működő szocialista piacgazdaság kialakítását, a politikai intézményrendszer reformját, a többpártrendszerre való áttérés feltételeinek megteremtését. Milos Jakes tájékoztatást adott a gazdasági mechanizmus átalakításával és a társadalmi élet demokratizálásával kapcsolatban a CSKP előtt álló időszerű feladatokról. Rámutatott arra, hogy Csehszlovákia társadalmi életében növekszenek a nemzeti frontba tömörült politikai pártok és szervezetek feladatai. A két főtitkár hangsúlyozta, hogy az MSZMP és a CSKP önállóan alakítja politikáját, tevékenységükért saját népüknek tartoznak felelősséggel. Egyetértettek abban is, hogy a szocialista építőmunka új tapasztalatai fokozottan szükségessé teszik a nézetek egybevetését, a közös marxista-leninista helyzetértékelést, az elvtársi együttműködést. Nyíltan szóltak a meglévő nehézségekről, megfelelő kezelésük és megoldásuk szükségességéről. Az MSZMP főtitkára és a CSKP KB főtitkára megállapította, hogy a két párt együttműködése az önállóság, az egyenjogúság, az internacionalizmus és a marxizmus—leninizmus elvei alapján fejlődik, s szilárd alapot képez a Magyar Népköztársaág és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a két országban élő népek sokrétű kapcsolatainak további gazdagításához. Hangsúlyozták, hogy a kapcsolatokban feltáratlan tartalékok vannak. Kiemelték, hogy a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokban a hosszú távú együttműködést minőségileg magasabb szintre emelő új formákat kell energikusan alkalmazni. Intenzívebbé kell tenni a szakosítás, a kooperáció, valamint a tudományos— műszaki együttműködés további elmélyítésére irányuló munkálatokat. Aláhúzták a gazdálkodó szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok bővítésének, közös vállalatok létrehozásának és a harmadik piacokon való együttműködésnek a jelentőségét, valamint a testvér- megyei és a testvérvárosi kapcsolatok még hatékonyabbá tételének fontosságát. Grósz Károly és Milos Jakes kifejtette: az MSZMP és a CSKP arra törekszik, hogy hatékony és rendszeres tapasztalatcserét folytasson a megújuló szocialista társadalom legfontosabb kérdéseiről. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták a nyíltság fontosságát, a tömegtájékoztatási eszközök szerepét és felelősségét. A két ország közeledésében fontos szerepet játszik a lakossági kapcsolatok bővítése, a kulturális értékek cseréje, a turizmus feltételeinek javítása. Az MSZMP és a CSKP a lenini nemzetiségi politika elveiből kiindulva a jövőben is folytatja az együttműködést, elősegíti a két országban a nemzetiségek sokoldalú fejlődését, nemzeti arculatuk és nyelvük megőrzését, kultúrájuk gazdagítását. A két párt arra törekszik, hogy a nemzetiségi politika a jövőben is hozzájáruljon a két ország népei barátságának erősítéséhez. A két főtitkár szorgalmazta a KGST működési mechanizmusának és struktúrájának gyorsabb átalakítását annak érdekében, hogy a szocialista országok sokoldalú együttműködése a gazdasági fejlődés hatékony eszközévé váljon. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott véleménycsere során kifejezésre jutott a nézetek és álláspontok egysége a világ- politika fő kérdéseiben. Az MSZMP és a CSKP az atomháború veszélyének elhárítását, a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megszilárdítását tekinti legfontosabb feladatának. Megállapították, hogy a szocialista országok és a világ más realista erői törekvéseinek erdményeként a nemzetközi kapcsolatokban fokozatosan teret nyer az új gondolkodás, amelynek középpontjában az egyetemes emberi haladás előmozdítása, az emberi értékek, a környezet megóvása áll. Megelégedésüket fejezték ki a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták teljes felszámolásáról kötött egyezmény végrehajtásával kapcsolatban. Aláhúzták a hadászati fegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről kötendő egyezmény, valamint a vegyi fegyverek felszámolását és betiltását célzó konvenció jelentőségét. Rámutattak az európai hagyományos fegyverzetkorlátozási és leszerelési folyamat megkezdésének kiemelkedő fontosságára. A két párt vezetői nagyra értékelték az európai kapcsolatok kedvező fejlődését és üdvözölték a bécsi utótalálkozó eredményes befejezését. Támogatják az MSZMP- nek, az Olasz Szocialista Pártnak és a Finn Szociáldemokrata Pártnak az atomfegyverrel nem rendelkező országok együttműködésére vonatkozó közös kezdeményezést, a CSSZSZK javaslatát a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi viszony övezetének létrehozására a Varsói Szerződés és a NATO-orszá- gok határvonalán, valamint a Csehszlovákiával szomszédos országok kormányfői, ökológiai kérdésekkel foglalkozó prágai találkozójának összehívására vonatkozó javaslatot. Véleményt cseréltek a kommunista és munkásmozgalom helyzetéről, aláhúzták a haladó erők együttműködésének fontosságát. Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy más pártokkal szoros együttműködésben elősegítik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseinek korszerű megválaszolását. Grósz Károly és Milos Jakes megbeszélései elmélyült, elvtársi és konstruktív légkörben zajlottak le. Az MSZMP főtitkára magyarországi látogatásra hívta meg a CSKP KB főtitkárát, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Csak a nyereség számít LEÁNYVÁLLALATOT ALAPÍTOTT A VOLÁN Belföldi szállítmányozási leányvállalatot alapított a Kapos Volán. Dr. De Sorgo Tibor igazgatót kérdeztem: miért látták szükségét ennek az újdonságnak? — Így lehet szétválasztani a szállítmányozást és a fuvarozást, azt is remélve, hogy az új vállalkozás nem lesz fuvaros-szemléletű.-T Ne haragudjék, de a laikus nemigen tud különbséget tenni a két fogalom között. Miért más a szállítmányozás, mint a fuvarozás? — A szállítmányozás komplett szolgáltatás. A megbízó költségére az áru minden helyváltoztatását, átmeneti raktározását, gyűjtését, szétosztását vállalja a speditőr vállalat. A fuvarost csak a helyváltoztatás érdekli. A leányvállalat azért lesz különleges, mert eszközök, tehát teherautók nélküli, tisztán ügynöki tevékenységet ellátó céget alapítottunk. — Amely majd a Volánnal szállíttat? — Egyáltalában nem így lesz; teljesen szabadon választja ki a le'gjobb ajánlatot tevő fuvarost. Ez persze lehet a Kapós Volán is, de lehet a MÁV, lehet maszek, lehet szövetkezet és így tovább. Ezzel együtt maga a Kapos Volán is megtart szállítmányozói feladatokat. Azaz végső soron megteremtettük most önmagunk versenytársát, s nem várunk tőle egyebet, mint azt, hogy nyeresége legyen. Csak ez számít. ( — Még mindig nem értem ,egészen pontosan a manőver lényegét és értelmét. — Nem is csoda. Talán egy hosszabb magyarázat segít. Hiszen épp a kuszaságot igyekszünk ezzel a sakkhúzással tisztázni, az érthetetlen kuszaságot. Valaha, a szigorú tervutasításos rendszerben megszületett a nagy, az egész országot átfogó szállítóvállalat. Azt jól lehetet felülről vezérelni. A gazdaság azonban túlnőtte, s mivel a kézi vezérlés csődöt mondott, mindenütt elkezdték megalakítani a cégek saját szállítási részlegeiket. Óriási, a szükségesnél sokszor nagyobb szállítókapacitás teremtődött így az országban, és a kihasználtsága rendkívül rossz. Mindez tulajdonképpen azért történt így, mert nem voltak speditőr cégek, amelyek profi módon megszervezték a fuvarozást, a szállítmányozást. Elindult a karaván telerakva, például az M 7-es autópályán vidékről a fővárosba és. a fővárosból vidékre reggel. Délután pedig megismétlődött ugyanez üresen. — Büntetés is sújtotta az üresen futó teherautókat. — Való igaz. De adminisztratív eszközökkel nem lehet rendet teremteni ott, ahol szervezéssel kellene megoidáni a gondokat. Mi most át akarjuk .tömi a gátakat a leányvállalat megalapításával, Ennek majd elemi érdeke lesz, hogy ne fussanak üresen a kocsik. És ha lesz még az országban sok kisebb-nagyobb speditőr, akkor majd mind tökéletesebben fog működni ez a rendszer. Az NSZK- ban, a Ruhr-vidéken százszámra vannak szállítmá- . nyozási vállalkozók, és mind megél. Ha a mienknél „kissé” fejlettebb nyugatnémet gazdaságban bevált ez a módszer, talán nálunk is ki lehet próbálni. Hátha jó... — A Kapos Volán régebbi önelszámoló szállítmányozói irodája, valamint az egész vállalat belső tartalékainak feltárásával nem lehetett volna eredményre jutni? Feltétlenül szükséges volt „leányt szülni”? — Nem hiszek a végtelenül feltárható belső tartalékokban. A vállalatban valóban benne van még húszharminc százaléknyi feltárni való, de a hagyományos módszerekkel benne is maradna. Itt alapos operáció kell, s nem egy-két gyógyító tabletta. Ez a leányvállalat-alapítás az egész szervezeti és irányítási rendszerünk reformjának egyik eleme. A decentralizálás nagyon fontos, mert a piaci sikerekhez sokkal jobb érdekeltségi rendszer kell. A nagyvállalat sok kölöncöt cipel, de ezek egy részét soha sem lehet megtalálni, elbújnák valahol a nagy szervezet zugaiban. A kisebb önálló egységeknél azonban hamar és könnyen nyakon csíphetek az ilyen, visszahúzó gazdasági „potyautasok”. — Mindebből arra következtetek: nagy munkába kezdtek. Nem túl nagyba? — Nem. De valóban nagyon nehéz lesz végigverekedni ezt az átalakítást. Ám ez sem csoda, A nagy műtétek akkor is nehezek, ha végül is hatásuk üdvös lesz. L. P.
