Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-02 / 28. szám
1989. február 2., csütörtök Somogyi Néplap 3 Otthonteremtők lehetőségei Kerek* v asztal SZERKESZTŐSÉG: — Szombaton azt írta egyik olvasónk a Somogyi Néplapban: szülői háttér nél- kül egy átlagjövedelmű család csak 46 év alatt tud- ja a lakásra valót össze- gyüjteni. Igaz ez? FARKAS ISTVÁN: — Hitel és kamat nélkül 30 év alatt összejön, de ha kamatot is kell fizetni, azaz reális a 46 év. MOLNÁR GYÖRGY: — Egy négyzetméternyi lakás ára körülbelül 3—4 havi átlagkereset. Ki lehet számítani, hogy egy lakáshoz hány évi keresetre van szükség. A 46 év azért sok, de 20 évi átlagkereset szerintem is kell ahhoz, hogy valaki egy 50— 60 négyzetméteres lakást tudjon venni. Hozzátéve, hogy evésre, ruházkodásra nem költenek. SZERKESZTŐSÉG: — Ebből az is következik, hogy csak saját anyagi erejére támaszkodva nem képes megoldani a lakás- gondját egy átlagos jöve- delmü család. FARKAS ISTVÁN: — Valóban így van, és a tanács építeni sem tud, mert nincs rá pénze; ebben az ötéves tervben befejeződött már a tanácsi lakásépítés. Segíteni azonban tud. Egyrészt azzal, hogy az építés feltételeinek megteremtését területbiztosítással segíti, a telket nem a teljes bekerülési költségen adja az építtetőnek. Másrészt különböző támogatásokat is tud adni. Ilyen a vissza nem térítendő tényleges támogatás, amely legföljebb 250 ezer forint lehet, s ide sorolandó a kamatmentes kölcsön, amelyet vissza kell adni, de nincs rá kamat, és ez jelentős összegű kedvezmény. ILLÉS ANTAL: — 1989-es hitelfeltételek konzerválták a korábbi hitellehetőségeket azzal a módosítással, hogy magasabb, piaci szintű kamatot kérünk a hitel után. Az állam ugyanakkor jelentős törlesztési támogatást ad elsősorban a háromgyermekes nagycsaládok részére. A kétgyermekesek esetében nagyjából a korábbi a hitelezési lehetőség és a törlesztéssel járó teher. Az egygyermekesek esetében és a gyermekteleneknél viszont vitathatatlanul romlottak a feltételek: 18 és fél százalékos kezelési költséggel nyújtjuk a hiteleket, s ez a korábbi 1600—1800 forintos havi törlesztőrészleteket 4600—6000, illetve 7600 forintra emelte. Ezeket a részleteket nem lehet az átlag- fizetésekből törleszteni. Az állam ezért 80 százalékos törlesztési támogatást ad az első 5 évben a háromgyermekeseknek, 70 százalékosokat a kétgyermekeseknek és 60 százalékosat az egygyermekeseknek. Akiknek nincs gyermekük, azok 30 százalékos törlesztési támogatást kapnak. Tehát ahhoz, hogy lakáshoz jusson valaki, gyerekek kellenek vagy az, hogy a fiatalok vállaljanak gyermeket. A szociálpolitikai kedvezmény egygyermekesek esetében 50 ezer, kétgyermekeseknél 200 ezer, három- gyermekeseknél pedig 600 ezer forint. Ebből is látszik, hogy a hitelezési rendszer a nagycsaládosokat támogatja. A háromgyermekes család azonban Magyarországon nem jellemző: inkább a kétOtthonhoz jutni a megyében is csak nehezebb körülmények között lehet. A lakásárak és az építési költségek emelkedtek, drágábban lehet vásárlási, illetve építési kölcsönt kapni. A szociális bérlakásépités - pénzügyi fedezet hiánya miatt - ebben az ötéves tervben befejeződött. Ilyen körülmények hatására vált a megye egyik legnagyobb problémájává a lakásellátás. A feltételekről és a lehetőségekről rendezett kerekasztal-beszélgetésünkröl részt vett Molnár György, a megyei tanács irodavezetője, Farkas István, a Kaposvári Városi Tanács elnök- helyettese, Illés Antal, az OTP megyei igazgatója, Bogó József, a Mészöv lakásszövetkezeti titkárságának vezetője. A Bázis Déldunántúli Épitöipari Vállalatot dr. Bilonka Béla lakásértékesítési irodavezető és Heim Miklós területi igazgató, szerkesztőségünket pedig dr. Kercza Imre képviselte. gyermekes az. Kiemelt törlesztési támogatási kölcsönt vehetnek igénybe az ifjúsági betéttel rendelkezők is, és természetesen az előbb elmondott tanácsi támogatást. SZERKESZTŐSÉG: — Somogybán valamivel több mint háromezer lakásigénylőt tartanak nyilván. Ez a szám az utóbbi időben emelkedett. MOLNÁR GYÖRGY: — A tanácsi bérlakásépítés a megyében megszűnt: 1988-ban még 90 épült, 1989—90-ben pedig mindössze 40. Korábban évente több százat adtak át. Ehhez viszonyítva ez a negyven minimális. A tanácsok ugyanakkor igyekeztek más módon is segíteni a lakáshoz jutást. Alapvetően erre három területen volt lehetőség. Az első a területelőkészítés, tehát az építés területi feltételeinek biztosítása mind a telepszerű többszintes lakások, mind a családiházas területek esetében. A másik a lakáshoz jutás támogatása az úgynevezett helyi támogatás révén. Ez egyre szélesebb körben funkcionál: eredetileg csak a kiemelt településeken volt meg ez a támogatási forma, de 1987 óta már a községekre is kiterjed. 1988- tól pedig már megyei céltámogatás is segíti. Az idén több mint 20 helyi tanács biztosít ilyen támogatást az ott lakóknak. A harmadik mód: a lakáshoz jutás segítése, a meglevő bérlakások jobb felhasználása. Akik képesek egyénileg megoldani a lakásgondjukat, azokat ösztönözzük a bérlakásból való kiköltözésre, s az így felszabaduló lakást a rászorulóknak adjuk. Ennek az ösztönzésnek egyik módja, hogy az úgynevezett lelépési díjat Kaposváron és Siófokon nyolcszorosára, a többi településeken általában ötszörösére emelték a tanácsok. A lakásigénylők száma azért is nőtt, mert a korábbi időszakhoz képest alapvetően megváltozott a lakásigény kielégítése: megszűnt például a tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakás kategóriája. 1987-ben és 1988-ban valóban növekedett a lakást igénylők száma. Ha a tanácsoknál valaki lakásért jelentkezik, akkor a szociális rászorultsága alapján megállapítják, hogy milyen elosztási módban jogosult igénye kielégítésére. Ennek pillanatnyilag két formája van: az egyik a szociális bérlakás, amelyet az alacsony jövedelműek, a többgyermekesek kaphatnak, a másik a tanácsi vevőkijelölésű lakás, amelyet az OTP vagy más vállalkozó épít. FARKAS ISTVÁN: — Az elmúlt években Kaposváron is nőtt a lakásigénylők száma; jelenleg 1900 körül van. Az igénylők számának növekedése akkor következett be, amikor az utóbbi három évben 1142 lakás épült a megyeszékhelyen és a város lakóinak a száma eggyel sem nőtt. Ennek az az oka, hogy felnőtt egy generáció, s nem egy lakásban akarnak élni a generációk. DR. BILONKA BÉLA: — Nem véletlenül sürgetik a bérreformot az árreform mellett. Ebben a jelenlegi bérben nincs benne a lakás ára. Valamikor az 1950-es és az 1960-as években a lakás — az egészségügyi, az oktatási és egyéb szolgáltatásokhoz hasonlóan — az újraelosztás révén került a lakossághoz. A bérstruktúra maradt, a lakásgazdálkodás viszont piaci alapokra került. Változott a lakás árának megállapítása, felszabadult az építőipar által használt kivitelezőanyagok ára, megszűntek a dotációk, s a lakás árában megjelenik a telek ára, a közművesítés költsége. A kivitelezők és a beruházók egyértelműen a nyereségben érdekeltek, a költségeket a lakosságra hárítják. Ebből következik a lakás árának emelkedése. Ezt az áremelkedést viszont nem tudja teljesen ellensúlyozni a költségvetésből származó szociálpolitikai támogatás. BOGÓ JÓZSEF: — Eddig, ha egy fiatal lakáshoz jutott, 5—6 év után fellélegzett, mert a törlesztőrészlete változatlan maradt, a jövedelme viszont emelkedett. Most erre nincs módja, hiszen — ilyen a hitelpolitika új (konstrukciója — 5, 10, illetve 15 év után automatikusan emelkedik a havi törlesztőrészlet. Emiatt nem tud takarékoskodni, nagyobb lakásra gyűjteni és élete végéig abban kénytelen élni, amit fiatal házasként vett. Lényeges változás az is, hogy nem az együtt költöző családtagok számát veszik figyelembe a hitelek megállapításánál, hanem csak a gyermekek számát. A lakáshoz jutás lényegesen nagyobb terhet jelent. Emiatt — sajnos — ismét a kis lakások a keresettebbek; ez — én így gondolom — társadalmi szinten problémát okoz, mert nem oldjuk meg végleg a családok lakásgondját és kedvezőtlenül hat a gyermekvállalási kedvre. DR. BILONKA BÉLA: — Eddig arról beszéltünk, hogy a lakás vevői milyen támogatást és kölcsönöket kaphatnak. Ehhez azonban előbb fel kell építeni a lakásokat: a vállalkozónak hitel kell, amiből az építkezést finanszírozza. Ezek a kölcsönök sem garantáltak, és nem is igényelhetők gond nélkül annak ellenére, hogy a költségvetés ebben az esetben kamattámogatást biztosít a vállalkozó részére: a bankok még rendes forgóeszközhitel-kamatra sem mindig tudnak megfelelő mennyiségű hitelt adni a vállalkozónak. Mivel most már az OTP is kereskedelmi bank, nem biztos, hogy a lakossági hiteligények kielégítését nem gátolja forrásszűke. ILLÉS ANTAL: — A jelenleg érvényes hitelezési rendszer 1989-re szól. A szakemberek már dolgoznak a lakáshoz jutás 1991- től érvényes feltételeinek a kidolgozásán. SZERKESZTŐSÉG: A hitelezés szabályait központilag _____határozzák meg. A feltételekhez azonban hozzá tartozik a területelőkészítés, g telek- kialakítás. Milyennek ítélik meg ezt a tevékenységet? BOGÓ JÓZSEF: — Csak a Rózsa Ferenc Lakásépítő Szövetkezet foglalkozik Kaposváron lakásépítéssel. Amit jelenlegi szervezetével vállalni tud, ahhoz eddig a tanács biztosította a területet. DR. BILONKA BÉLA: — A Bázis Dél-dunántúli Építőipari Vállalat egyik feladata a tömeges lakásépítés. A gondunk az, hogy azokon a területeken, ahol több száz lakást lehetne fölépíteni — például a kisgáti városrészben vagy a Maros utca környékén —, nincs közmű, és nagyon drága lenne annak kiépítése, mert távolról kell odavinni a különböző vezetékeket. A másik probléma az, hogy — legalábbis a tavalyi egyeztetések során ezt tapasztaltuk —, ha fölépülnek a lakások, a tanács nem tudná garantálni a minimális infrastruktúra kialakítását például az óvoda megépítését, a tereprendezést. HEIM MIKLÓS: — Azzal együtt igaz ez, hogy ahol 1989-ben építkezni akarunk, ott rendelkezésre áll a terület. SZERKESZTŐSÉG: — Igaz ez a családi házat építeni szándékozók esetében is? ILLÉS ANTAL: — A fizetőképes keresletből kell kiindulni. 1989-ben hiába lenne több ezer telek Kaposváron, nem akadna, aki megvegye. Ezt a kivitelezők nagyon jól tudják. Somogybán nagyon megugrottak a lakásárak 1987-ben. Ez, véleményem szerint, meghatározta a területelőkészítés ütemét a megyében mindenütt. Egyszerűen nincs értelme építési területet előkészíteni csak azért, hogy legyen. SZERKESZTŐSÉG: — Ez a megállapítás a telepszerű, többszintes lakásépítésre vonatkozik. ILLÉS ANTAL: — Igen. Ezekre a lakásokra nincs fizetőképes kereslet. A családi háziat építők dolgát pedig az 1989-re érvényes hitelpolitikai irányelvek nehezítették: aki a lakótelepen él és családi házat kíván építeni, nem tud megszabadulni a társasháztól, mert az, aki megvenné a lakását — akár bank, akár gazdálkodó szervezet — csak a saját pénzét használhatja föl erre, vagy pedig nagyon magas kamattal kaphat hitelt a számlavezető banktól. Ha magánszemélyeknek kívánja értékesíteni, akkor csak olcsón tudja eladni, mert ezekre a lakásokra nem lehet sem szociálpolitikai kedvezményt, sem kiemelt törlesztési támogatást adni. Ez a tény pedig már meghatározza a vételár nagyságát. Az ingatlan nem forgalmi áron, hanem mélyen alatta kel el. DR. BILONKA BÉLA: — És még egy gond: megszűnt a tartozást vállalás lehetősége. Tehát aki magánforgalomban vesz lakást, nem vállalhatja át a korábbi években nyújtott 3 százalékos, hosszú lejáratú állami kölcsönt. Az adásvétel előtt ki kell egyenlíteni a számlát vagy' a vevő a jelenlegi kamatokkal — viszonylag alacsony törlesztési kedvezménnyel — vásárolja meg az ingatlant. Ez a lakásingatlan-forgalmat visszaveti, s nyilván hatással van az új lakás vásárlóinak a fizetőképességére; a nagyobb lakást vásárlók először mindig el akarnak adni egy kisebbet. SZERKESZTŐSÉG: — A családiházas építési telket érdemes előkészíteni'! Erre van kereslet? FARKAS ISTVÁN: — A korábbi években súlyos gond volt a telkek hiánya, az utóbbi években szerintem nincs területprobléma Kaposváron vagy legföljebb egyedi foghíj esetében adódik kisebb gond. Jelenleg is körülbelül 200 telepszerűen, többszintes házban lévő lakás építésére van lehetőség az Arany utcában: a munka itt még meg sem kezdődött. Az év második felében a Kisgáton is lehetőség lesz építésre. A területelő- készíitéssel tehát a következő években sem lehet gond. Családi ház építésére jelenleg 130—140 telek vár, eladásra Kaposíüreden és a Balogh István utcában: lassabban fogynak a telkek, mint az előző években. Jelenleg tehát nincs gond. Az is tény, hogy ebben az ötéves tervben több telket mi nem tudunk előkészíteni. Előfordulhat azért, hogy 1990 végén vagy 1991-ben majd nem lesz elég építésre alkalmas területünk. Egymásfél éven belül azonban szerintem nem lesz gond. A belvárosi foghíjak építésre előkészítése a legbonyolultabb: általában kisajátítani, elhelyezni, szanálni kell, adódhatnak közműgondok és vannak építészeti meg kapacitásgondok is. Van olyan területünk, amely lassan négv-öt éve készen van és az OTP képtelen előbbre jutni, mert nem megfelelő árajánlattal vagy nem megfelelő technológiával vállalnák csak a kivitelezést. SZERKESZTŐSÉG: — Amikor a Május 1. utca rekonstrukciója elkezdődött, fölvirágzott a tetőtérbeépítés. Bebizonyosodott az is, hogy ez olcsóbb le- hetöség a lakáshoz jutáshoz. Mg alig hallani ilyesmiről. Miért? FARKAS ISTVÁN: — Magánházak tetőtérbeépítésének nincs akadálya. A ma érvényes jogszabály szerint ha bérlakás tetőterében bérlakást alakítanak ki, azt állami pénzből kell csinálni. Ha magánszemély végzi el a munkát szociális bérlakás tetőterében, akkor a használatba vételkor egy összegben vissza kell téríteni a költségeit. Más szóval: legföljebb a kialakítás idejére lehet bevonni a magánerőt. Ha nem szociális bérlakás tetőterét építik be, akkor le lehet lakni a költségeket. A tanácsnak és az IKV-nák nincs pénze ezekre a megoldásokra. SZERKESZTŐSÉG: — Mennyi g beépítésre alkalmas tetőtér? FARKAS ISTVÁN: — Az IKV-val mi többször vizsgáltattuk a kezelésében levő lakóépületeket: 150—200 lakás kialakítását vélték lehetségesnek. Amikor a műszaki állapotot és ezzel együtt a gazdaságosságot is vizsgálták, akkor ötven alá csökkent a megvalósítható javaslatok száma. BOGÓ JÓZSEF: — Mi vizsgáltuk a négyszintes panelépületeket is: új technológiával* kivitelezővel megoldható volna a lapostetős házak magastetőre történő átalakítása tetőtérbeépítéssel. Különösen a tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakások esetében volna ez előnyös. Azt gondoljuk, hogy ha a tetőt vállalkozónak adnánk át építésre, a befolyt pénzből a homlokzatfelújítások jelentős részét is meg lehetne oldani. Ezekben az esetekben a tetőtérbeépítés lehetőségei lényegesen nagyobbak. Elképzeléseinket a tanáccsal elvileg egyeztettük. Vannak olyan területek, ahol bólintottak a terveinkre, másutt — városképi szempontok miatt — gondolkodni kell még azon, hogy miként lehet megvalósítani. SZERKESZTŐSÉG: — Lesz erre vállalkozó? MOLNÁR GYÖRGY: — A vállalkozói lakásépítésről főleg a finanszírozás szempontjából esett szó. Az elmúlt években legalább ilyen súlyos probléma volt az építőipari kapacitás hiánya. Szeretnének vállalkozni a tanácsok, a bankok is, és több más szervezet. Ennek egyik alapvető gátja, hogy nem volt olyan építőipari kapacitás, amelyikre biztonságosan alapozhatták volna a vállalkozásukat. A szövetkezetek is azzal a feltétellel kapnak kedvezményes hiteleket, hogy másfél éven belül elkészül a lakás. Erre, ilyen építőipari háttér mellett, jelenleg nincs garancia. A tanácsnak túl sok pénzt telkek alakítására nem szabad fordítania. Ha évekig százmilliók fekszenek a telekben, az pazarlás. A cél az, hogy folyamatos legyen a kialakítás. Mindinkább ez a gyakorlat is. DR. BILONKA BÉLA: — A Bázis Dél-dunántúli Építőipari Vállalat 1987-ben kezdett el foglalkozni a vállalkozói lakásépítéssel. Ez éppen azért vált akkor időszerűvé, mert kapacitásához képest az OTP-től és a tanácstól a megrendelések jelentős mértékben visszaestek. A kapacitások lekötése és kihasználása tette szükségessé, hogy saját vállalkozásban, saját kockázatra építsünk lakásokat, vállalva a terület biztosításától a kulcsátadásig az összes feladatot. Mi úgy ítéljük meg, hogy a kivitelezésben a 18 —24 hónapos átfutási időt tartani tudjuk. SZERKESZTŐSÉG: — Tehát akkor most építőipari kapacitáshiány van Somogybán vagy kapacitásfölösleg? ILLÉS ANTAL: — Számtalan cégnek — többek között a Bázisnak is — elküldtük a terveket, és árajánlatot kértünk. Nem is válaszoltak. Ez azt mutatja, hogy kapacitáshiány van: nem azt mondták ugyanis, hogy nem vállalják, azt sem, hogy igen, a Pár hónapja elküldött árajánlatra még nem válaszoltak. A Május 1. utca 45—47. és az Arany tér terveit küldtük el. FARKAS ISTVÁN: —Kaposváron eddig 54 vállalkozói lakás készült el: ebből 48 volt a tanácsi és 6 félkészen a Somberé a Korvina téren. A Bázissal 118 lakásra van megállapodásunk. Ezek azok, amelyek megvalósultak vagy konkrét megállapodások biztosítják a megvalósulást. Ezenkívül 30—50 vállalkozói lakás előkészítése folyik kisebb foghíjakban a Tanácsház utcában, a Múzeum közben, illetve más területeken. Előkészítés alatt van az Arany utcai sportpálya környéke is. A szpvetkezetet meg az OTP-t szándékosan hagytam ki ebből, mert az csak részben vállalkozás, részben pedig a tagok pénzéből folyik.
