Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 27. szám Ára: 4,30 Ft 1989. február 1., szerda Felelős önállóság Február 10-én KB-ülés Ülést tartott a Politikai Bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága keddi ülésén február 10-re összehívta a Központi Bizottságot. Napirendjéül időszerű politikai kérdések megtárgyalását javasolja. Ötvenegy vállalat az eladásra kínáltak listáján Az ipar helyzete és feladatai BERECZ FRIGYES SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Szovjet csapatkivonások Magyarországról Kinyíltak a tájékoztatás kapui — ha nem is teljes szélességükben. A szélesre tárulkozást még nehezítik a beidegződések, a kétségek, s ami ezzel ellentétes: a „vak­merő” túlkapások a szószá­tyárkodás. Az előbbi gátol­ja a nyíltság kibontakozá­sát, az utóbbi pedig meg­kérdőjelezi hasznát, hiszen a felelőtlenség nem visz előre — viszont rokonszen­ves lehet más felelőtlenek­nek. Épp a javuló tájékoz­tatás révén értesülhetünk arról, hogy milyen színes lett belpolitikai életünk, s hogy mennyi új és mennyi maradiság mutatkozik na­ponta társadalmunkban. Állampolgára válogatja, hogy ki az, akinek gondot okoz az információözön, és ki az, aki lubickol benne. Mint ahogy az új lehetősé­gek — a gazdasági vállalko­zások bővülésének lehetővé tétele, az alternatív szerve zetek és csoportok megjele­nése, a területi önállóság továbbfejlesztésének szándé­ka — is megosztják a véle­ményeket. Több fórumon tanúja voltam, hogy például az alternatív szervezetek puszta említése a jelképes ökölrázástól kezdve a való­ságosig sokakban indulatot kelt, ugyanakkor vannak akik a küllnösebb produk­tum és program nélküli cso­portosulásokat egyből a keb­lükre ölelnék. Egyik reagálás sem he­lyeselhető, mert tevékenysé­gük alapján méretnek meg az alternatív egyesülések is. Meglehet, a korábbi szerve­zetek és mozgalmak egy irányba „bokszolnak” az újakkal, miért kellene hát — kinyilatkoztatott szán­dékaikban kétkedve — meg­nehezíteni működésüket? Azt az aggodalmat még az elő­relátó történészek sem me­rik bizonyossággal állítani, hogy a sokféle szervezet és csoport megosztja majd a társadalmat. Néhány somo­gyi párttaggyüiésen már el­hangzott, hogy nem a véle­mények és nézetek sokféle­ségétől kell félteni az egy­séget, hanem az érvek, ér­dekek és nézetek rejtve ma­radásától, a hiányosan mű­ködő demokráciától és a hibás gyakorlattól. A koráb­ban „kényesnek” ítélt kér­dések megvitatása, a de­mokrácia gyakorlatának fej­lesztése végül is segíti a szocialista társadalom építé­sét. Ami viszont valóban árt — egyénnek és közösségnek egyaránt — az a körülte­kintést mellőző egyoldalú szemlélet, felelőtlenség, vá­daskodás és rágalmazás. Meg a jól hangzó általános­ságok szövevénye. Ezzel föl­fegyverkezve vivja ugyanis közéleti csatáját a „függet­lenség lovagja”, elfelejtve azt, hogy a függetlenség, az ön­állóság felelősséggel is járt. Bajainkból azonban csakis a felelős cselekvés vezethet ki. A felelőtlenség persze nem az új szervezetek sajátja; bizonyos mértékben meg­nyilvánul gazdasági életünk irányítóinál is. A legfris­sebb áremelésekkel kapcso­latban például azokkal a közgazdászokkal értek egyet, akik úgy látják, hogy az ár­emelések inkább elleplezik, mintsem megoldják gondja­inkat. A látszatmegoldások­tól éppúgy tartózkodnunk kell, mint a látszatigazságok hangoztatásától. Kovács Gyula A szovjet kormánynak a fegyveres erők és a fegyver­zet egyoldalú csökkentéséről hozott határozata értelmében Magyarország területéről ki­vonnak 22 szovjet katonai egységet, köztük egy teljes létszámú páncélos hadosz­tályt, egy kiképző páncélos ezredet, egy deszant-roham- zászlóaljat, egy vadászrepü- lő-ezredet, egy vegyvédelmi zászlóaljat és egy katonai tisztes iskolát. A már ko­rábban bejelentett szovjet csapatkivonás részleteiről kedden a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Borisz Sztukalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete, Mat- vej Burlakov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Had­seregcsoport parancsnoka és Fedot Krivda hadseregtábor­nok, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegy­veres Erői főparancsnoká­nak magyarországi képvise­lője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képvi­selőit. Matvej Burlakov sajtó- nyilatkozatában elmondta, hogy a most sorra kerülő csapatkivonás után a déli hadseregcsoport létszáma több mint 10 ezerrel csök­ken; mintegy 2400 tiszt és zászlós, s csaknem 8000 al­tiszt, illetve katona hagyja el Magarországot. Ugyancsak jelentős mér­tékben csökkentik a harci eszközök számát is: kivon­nak több mint 450 tankot, több mint 200 löveget és ak­navetőt, több mint 3000 gép­kocsit, illetve más eszközö­ket. A több szakaszra osztott csapatkivonás során elsőként május—júniusban a harcko­csi-hadosztály és a kiképző harckocsiezred hagyja el Magyarországot. Az év má­sodik felében távozik a va- dászrépülő-ezred és a de- szant-rohamzá&zlóa 1 j. A töb­bi egységet jövőre vonják ki. A részleges csapatkivonás 1990 végére fejeződik be. A nagy létszámot és je­lentős mennyiségű haditech­nikát megmozgató csapatki­vonás zökkenőmentes előké­szítése nagy feladatokat ró a szovjet katonai vezetésre, gyakorlatban ezt úgy szeret­nék végrehajtani, hogy a le­hető legkisebb mértékben akadályozzák a forgalmat, il­letve ne zavarják a lakossá­got. A csapatokat főként vas­úton szállítják majd, amihez — számitásaink szerint — mintegy nyolcvan vasúti sze­relvényre lesz szükség. Burlakov hadseregtábor­nok utalt arra is, hogy a ki­vonás után megszűnik 11 szovjet helyőrség, s létesít­ményei a magyar fél tulaj­donába kerülnek. Köztük lesz számos műemlék is, így például a gödöllői Grassal- kovich-kastély és az eszter­gomi Bazilika szomszédságá­ban lévő történelmi értékű épület. A szovjet csapatok a többi között átadnak mint­egy 900 lakást, illetve 19 lak­tanyát, s felszabadul negy­ven olyan objektum, ame­lyet mintegy 38 millió rube­les költséggel a déli hadse­regcsoport épített. A létesít­mények átadásának rendjét és módját az illetékes szov­jet és magyar hatóságok a közeljövőben egyeztetik. A parancsnok külön ki­emelte, hogy a Varsói Szer­ződés védelmi doktrínájá­val összhangban vissza­vonják a szovjet csapato­kat az osztrák határtól. Meggyőződését fejezte ki, hogy a csapatok kivonása Szombathelyről, Mosonma­gyaróvárról, Fertődről és Győrből, jó példája lesz a biztonsági övezet gyakorlati megteremtésének. A csapatkivonás menet­rendjének ismertetése, után a sajtókonferencián • részt vevő szovjet vezetők vála­szoltak a nagy számban megjelent újságírók kérdé­seire. A televízió tudósítója azt kérdezte Fedőt Krivda had- seregtábomoktól, milyen a szovjet hadsereg vezeté­sében a peresztrojka hlyei­nek és a konzervatív erők­nek a viszonya; akadtak-e ellenzői az egyoldalú csa­patcsökkentésnek. A szovjet katonai vezető válasza: „az egész nép egységes abban, hogy a csapatcsökíkenitéseket olyan mértékben kell vég­rehajtani, ahogy azt Gor­bacsov főtitkár az ENSZ- közgyűlés 43. ülésszakán be­jelentette. Az iparban tavaly nem születtek kiugró gazdálkodá­si eredmények, de a szerke­zetátalakítási törekvések va­lóra váltásában az egyes ágazatok szerény sikereket elértek. így jellemezte az 1988-as év ipari eredményeit Berecz Frigyes ipari mi­niszter keddi sajtótájékoz­tatóján. Elmondta: az álla­mi ipar eredményei az elő­ző évhez képest 1—2 száza­lékkal visszaestek, ugyanak­kor az ipari szövetkezeteké és a magánkisiparé javultak. Különösen a gépipar teljesít­ménye maradt el, elsősorban a közlekedési eszközök szo­cialista exportjának erőtel­jes csökkenése következté­ben. A kohászat viszont ki­használta a tőkés piacon ta­pasztalt konjunktúrát, e piacra jóval többet expor­tált, mint korábban, és egyes termékek árát 50—60 száza­lékkal is emelni tudta. A miniszter arról is szólt, hogy fokozatosan "megszűnik az ipar költségvetési támo­gatása. Néhány évvel ezelőtt költségvetési befizetéseik egynegyedét, több mint 40 milliárd forintot az állam visszajuttatott különböző tá­mogatások formájában, ta­valy ez az összeg már csak 26 milliárd forint volt. Az idén a bányászat, a kohászat és a könnyűipar még kap ki­sebb támogatást, összesen 11—12 milliárdot, de a vegy­iparé megszűnik, a gépipar­ban pedig az eddiginél is magasabb lesz az elvonás aránya. 1989-ben a költség- vetési befizetések 26 százalé­kát, mintegy 140 milliárd fo­rintot az iparnak kell telje­sítenie. Berecz Frigyes kiemelte, hogy a jövőben a kutatások­nak, fejlesztéseknek foko­zottabban kell szolgálniuk a szerkezetátalakítási progra­mot. Az e célra juttatott összegek 80 százaléka már eddig is a feldolgozóipar fej­lődését segítette, és csak 20 százaléka az anyagkitermelő ágazatokat és az energia­ipart. összhangba kell hozni a műszaki fejlesztéssel kap­csolatos beruházáspolitikát is. Külföldi tapasztalatok szerint az ilyen jellegű fej­lesztéseknek a beruházási yonzata tízszeresen haladja meg a műszaki feljesztésre közvetlenül fordított össze­geket, nálunk ez a különb­ség legfeljebb csak négysze­res. A közelmúltban befeje­zett fejlesztések közül a pak­si erőmű bővítése, a Dunai Vasmű kokszolójának fel­építése, a Videoton Thomson licenc-vásárlása, a Taurus vagy a Papíripari Vállalat beruházásai szintén a szer­kezetátalakítást szolgálják, csakúgy mint a még folya­matban lévő korszerűsítések, köztük a Rába új szerelő- csarnokának építése, a bükk­ábrányi fejlesztés, vagy a BVK és a TVK műanyag- feldolkozó kapacitásának bővítése. Ide sorolhatók a világ­banki támogatással készü­lő korszerűsítések is, ösz- szesen mintegy 13 milliárd forint értékben, ezek a gyógyszeripart, a műanyag- gyártást és az energiaracio­nalizálást segítik. A vállalati jövedelmek­ről szólva a miniszter azt mondta: úgy tervezték, hogy 1988-han a vállalatok nyeresége az előző évinek csak 41,3 százaléka lesz, de ennél több lett, 65,2 száza­lék. Ugyanakkor a rosszul gazdálkodó üzemek veszte­sége 2 milliárdról 4 milli­árd forintra nőtt. összes­ségében az Ipari Miniszté­rium felügyelete alá tarto­zó vállalatok nyeresége meghaladja az 58 milliárd forintot. Arra a kérdésre, hogy melyek azok a ténye­zőik, szabályozók, amelyek pozitív irányba befolyásol­ták a vállalati eredménye­ket, s melyek azok, amelyek fékezték, a miniszter el­mondta, hogy kedvezően ha­tott a szaldószabályozás, a bérklub alkalmazása, az exportpályázati rendszer, a dollárárfolyam-emelés, a gyorsított amortizáció le­hetősége és a különféle adó- kedvezmények : fékezőleg hatottak viszont a pénzszű­kítő intézkedések megoldá­sai, a vállalati jövedelem- szabályozás, sőt a személyi jövedelemadó-rendszer is. Ez évtől újabb ösztönzők segítik a vállalati munkát, például az importliberalizá­lás. Kérdésekre válaszolva a miniszter kifejtette,, hogy a hadiipari termelés csök­kentése miatt több vállalat gondokkal küzd majd. Kö­zülük jó néhány, például az Orion és a Videoton bekap­csolódik a távközlésfejlesz­tési programba. A sze­mélygépkocsi-gyártásról szól­va Berecz Frigyes el­mondta, hogy 1991-ig nem áll rendelkezésre akkora ál­lami támogatás, amelyből összeszerelő-gyárat épít­hetnénk, bár a kormányzat — főleg ellátási okokból — már támogat egy ilyen ter­vet. A minisztérium szerint az osztrákok * példáját kö­vetve célszerű lenne a részegység- és alkatrészgyár­tást oly módon fejleszteni, hogy akár 100 ezer gépko­csit is kapjunk. Szeretnénk bekapcsolódni a szovjet autóipar nyugati licencvá­sárlásába is. Az MTI munkatársának kérdésére válaszolva el­mondta, hogy jelenleg 51 vállalat szerepel azon a lis­tán, amelynek részleges vagy teljes eladását ajánlja fel az ipar külföldieknek. Közöttük vannak nagyvál­lalatok is, de a vállalati lis­tát a versenytárgyalások je­lenlegi szakaszában nem kivánják nyilvánosságra hozni. Annyi tény, hogy a külföldi partnerek érdeklő­dése meglehetősen nagy a magyar vállalatok megvá­sárlása iránt. Várkonyi Péter Luxemburgban János nagyherceg, luxem­burgi uralkodó, tegnap Vár­konyi Péter látogatásának második napján audiencián fogadta a magyar külügymi­nisztert. Előzőleg Várkonyi a lu­xemburgi parlament tag­jaival találkozott. Tájékoz­tatta a képviselőket a ma­gyar reformfolyamatról és külpolitikai törekvéseink­ről. Az érdeklődés igen élénk volt, több mint tu­cat kérdésre kellett ' vála­szolnia a miniszternek. Ezt követte szívélyes légkörű találkozója René Urbanyval, a luxemburgi KP elnökével. A zsúfolt programban szerepelt még a Guardian Europe amerikai tőkéjű vállalat luxemburgi leány- vállalatának, a float-üveget gyártó Luxguard gyárá­nak megtekintése. Az ült-' ramodern üzem a mintája annak, amelyet a Hunguaírd Float-Üveg Kft. — a Ma­gyar Üvegipari Művek és a Guardian Europe vegyes vállalata — az orosházi üveggyár korszerűsítésével hoz létre 1990 végére, 115 millió dolláros közös beru­házással. Luxemburgi jogi személlyel kötött szerződés révén világszínvonalú tech­nológiára építhet a magyar üveggyártás. Présbordákat gyártanak Siófokon a Mahart siófoki üzem­egységénél. Az új vállalkozással a Balatoni Hajózási Leány­vállalat valutát takarít meg az országnak. A présbordák az országban egyedül itt készülnek a Krupp típusú présekhez. Legnagyobb megrendelőjük az Állatifehérje-feldolgozó Vál­lalat, valamint a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat. Évente 16,2 millió forint értékben készítenek présbordákat, a tiszta nyereség pedig eléri a négymillió forintot.

Next

/
Thumbnails
Contents