Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 27. szám Ára: 4,30 Ft 1989. február 1., szerda Felelős önállóság Február 10-én KB-ülés Ülést tartott a Politikai Bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága keddi ülésén február 10-re összehívta a Központi Bizottságot. Napirendjéül időszerű politikai kérdések megtárgyalását javasolja. Ötvenegy vállalat az eladásra kínáltak listáján Az ipar helyzete és feladatai BERECZ FRIGYES SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Szovjet csapatkivonások Magyarországról Kinyíltak a tájékoztatás kapui — ha nem is teljes szélességükben. A szélesre tárulkozást még nehezítik a beidegződések, a kétségek, s ami ezzel ellentétes: a „vakmerő” túlkapások a szószátyárkodás. Az előbbi gátolja a nyíltság kibontakozását, az utóbbi pedig megkérdőjelezi hasznát, hiszen a felelőtlenség nem visz előre — viszont rokonszenves lehet más felelőtleneknek. Épp a javuló tájékoztatás révén értesülhetünk arról, hogy milyen színes lett belpolitikai életünk, s hogy mennyi új és mennyi maradiság mutatkozik naponta társadalmunkban. Állampolgára válogatja, hogy ki az, akinek gondot okoz az információözön, és ki az, aki lubickol benne. Mint ahogy az új lehetőségek — a gazdasági vállalkozások bővülésének lehetővé tétele, az alternatív szerve zetek és csoportok megjelenése, a területi önállóság továbbfejlesztésének szándéka — is megosztják a véleményeket. Több fórumon tanúja voltam, hogy például az alternatív szervezetek puszta említése a jelképes ökölrázástól kezdve a valóságosig sokakban indulatot kelt, ugyanakkor vannak akik a küllnösebb produktum és program nélküli csoportosulásokat egyből a keblükre ölelnék. Egyik reagálás sem helyeselhető, mert tevékenységük alapján méretnek meg az alternatív egyesülések is. Meglehet, a korábbi szervezetek és mozgalmak egy irányba „bokszolnak” az újakkal, miért kellene hát — kinyilatkoztatott szándékaikban kétkedve — megnehezíteni működésüket? Azt az aggodalmat még az előrelátó történészek sem merik bizonyossággal állítani, hogy a sokféle szervezet és csoport megosztja majd a társadalmat. Néhány somogyi párttaggyüiésen már elhangzott, hogy nem a vélemények és nézetek sokféleségétől kell félteni az egységet, hanem az érvek, érdekek és nézetek rejtve maradásától, a hiányosan működő demokráciától és a hibás gyakorlattól. A korábban „kényesnek” ítélt kérdések megvitatása, a demokrácia gyakorlatának fejlesztése végül is segíti a szocialista társadalom építését. Ami viszont valóban árt — egyénnek és közösségnek egyaránt — az a körültekintést mellőző egyoldalú szemlélet, felelőtlenség, vádaskodás és rágalmazás. Meg a jól hangzó általánosságok szövevénye. Ezzel fölfegyverkezve vivja ugyanis közéleti csatáját a „függetlenség lovagja”, elfelejtve azt, hogy a függetlenség, az önállóság felelősséggel is járt. Bajainkból azonban csakis a felelős cselekvés vezethet ki. A felelőtlenség persze nem az új szervezetek sajátja; bizonyos mértékben megnyilvánul gazdasági életünk irányítóinál is. A legfrissebb áremelésekkel kapcsolatban például azokkal a közgazdászokkal értek egyet, akik úgy látják, hogy az áremelések inkább elleplezik, mintsem megoldják gondjainkat. A látszatmegoldásoktól éppúgy tartózkodnunk kell, mint a látszatigazságok hangoztatásától. Kovács Gyula A szovjet kormánynak a fegyveres erők és a fegyverzet egyoldalú csökkentéséről hozott határozata értelmében Magyarország területéről kivonnak 22 szovjet katonai egységet, köztük egy teljes létszámú páncélos hadosztályt, egy kiképző páncélos ezredet, egy deszant-roham- zászlóaljat, egy vadászrepü- lő-ezredet, egy vegyvédelmi zászlóaljat és egy katonai tisztes iskolát. A már korábban bejelentett szovjet csapatkivonás részleteiről kedden a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Mat- vej Burlakov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka és Fedot Krivda hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának magyarországi képviselője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. Matvej Burlakov sajtó- nyilatkozatában elmondta, hogy a most sorra kerülő csapatkivonás után a déli hadseregcsoport létszáma több mint 10 ezerrel csökken; mintegy 2400 tiszt és zászlós, s csaknem 8000 altiszt, illetve katona hagyja el Magarországot. Ugyancsak jelentős mértékben csökkentik a harci eszközök számát is: kivonnak több mint 450 tankot, több mint 200 löveget és aknavetőt, több mint 3000 gépkocsit, illetve más eszközöket. A több szakaszra osztott csapatkivonás során elsőként május—júniusban a harckocsi-hadosztály és a kiképző harckocsiezred hagyja el Magyarországot. Az év második felében távozik a va- dászrépülő-ezred és a de- szant-rohamzá&zlóa 1 j. A többi egységet jövőre vonják ki. A részleges csapatkivonás 1990 végére fejeződik be. A nagy létszámot és jelentős mennyiségű haditechnikát megmozgató csapatkivonás zökkenőmentes előkészítése nagy feladatokat ró a szovjet katonai vezetésre, gyakorlatban ezt úgy szeretnék végrehajtani, hogy a lehető legkisebb mértékben akadályozzák a forgalmat, illetve ne zavarják a lakosságot. A csapatokat főként vasúton szállítják majd, amihez — számitásaink szerint — mintegy nyolcvan vasúti szerelvényre lesz szükség. Burlakov hadseregtábornok utalt arra is, hogy a kivonás után megszűnik 11 szovjet helyőrség, s létesítményei a magyar fél tulajdonába kerülnek. Köztük lesz számos műemlék is, így például a gödöllői Grassal- kovich-kastély és az esztergomi Bazilika szomszédságában lévő történelmi értékű épület. A szovjet csapatok a többi között átadnak mintegy 900 lakást, illetve 19 laktanyát, s felszabadul negyven olyan objektum, amelyet mintegy 38 millió rubeles költséggel a déli hadseregcsoport épített. A létesítmények átadásának rendjét és módját az illetékes szovjet és magyar hatóságok a közeljövőben egyeztetik. A parancsnok külön kiemelte, hogy a Varsói Szerződés védelmi doktrínájával összhangban visszavonják a szovjet csapatokat az osztrák határtól. Meggyőződését fejezte ki, hogy a csapatok kivonása Szombathelyről, Mosonmagyaróvárról, Fertődről és Győrből, jó példája lesz a biztonsági övezet gyakorlati megteremtésének. A csapatkivonás menetrendjének ismertetése, után a sajtókonferencián • részt vevő szovjet vezetők válaszoltak a nagy számban megjelent újságírók kérdéseire. A televízió tudósítója azt kérdezte Fedőt Krivda had- seregtábomoktól, milyen a szovjet hadsereg vezetésében a peresztrojka hlyeinek és a konzervatív erőknek a viszonya; akadtak-e ellenzői az egyoldalú csapatcsökkentésnek. A szovjet katonai vezető válasza: „az egész nép egységes abban, hogy a csapatcsökíkenitéseket olyan mértékben kell végrehajtani, ahogy azt Gorbacsov főtitkár az ENSZ- közgyűlés 43. ülésszakán bejelentette. Az iparban tavaly nem születtek kiugró gazdálkodási eredmények, de a szerkezetátalakítási törekvések valóra váltásában az egyes ágazatok szerény sikereket elértek. így jellemezte az 1988-as év ipari eredményeit Berecz Frigyes ipari miniszter keddi sajtótájékoztatóján. Elmondta: az állami ipar eredményei az előző évhez képest 1—2 százalékkal visszaestek, ugyanakkor az ipari szövetkezeteké és a magánkisiparé javultak. Különösen a gépipar teljesítménye maradt el, elsősorban a közlekedési eszközök szocialista exportjának erőteljes csökkenése következtében. A kohászat viszont kihasználta a tőkés piacon tapasztalt konjunktúrát, e piacra jóval többet exportált, mint korábban, és egyes termékek árát 50—60 százalékkal is emelni tudta. A miniszter arról is szólt, hogy fokozatosan "megszűnik az ipar költségvetési támogatása. Néhány évvel ezelőtt költségvetési befizetéseik egynegyedét, több mint 40 milliárd forintot az állam visszajuttatott különböző támogatások formájában, tavaly ez az összeg már csak 26 milliárd forint volt. Az idén a bányászat, a kohászat és a könnyűipar még kap kisebb támogatást, összesen 11—12 milliárdot, de a vegyiparé megszűnik, a gépiparban pedig az eddiginél is magasabb lesz az elvonás aránya. 1989-ben a költség- vetési befizetések 26 százalékát, mintegy 140 milliárd forintot az iparnak kell teljesítenie. Berecz Frigyes kiemelte, hogy a jövőben a kutatásoknak, fejlesztéseknek fokozottabban kell szolgálniuk a szerkezetátalakítási programot. Az e célra juttatott összegek 80 százaléka már eddig is a feldolgozóipar fejlődését segítette, és csak 20 százaléka az anyagkitermelő ágazatokat és az energiaipart. összhangba kell hozni a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos beruházáspolitikát is. Külföldi tapasztalatok szerint az ilyen jellegű fejlesztéseknek a beruházási yonzata tízszeresen haladja meg a műszaki feljesztésre közvetlenül fordított összegeket, nálunk ez a különbség legfeljebb csak négyszeres. A közelmúltban befejezett fejlesztések közül a paksi erőmű bővítése, a Dunai Vasmű kokszolójának felépítése, a Videoton Thomson licenc-vásárlása, a Taurus vagy a Papíripari Vállalat beruházásai szintén a szerkezetátalakítást szolgálják, csakúgy mint a még folyamatban lévő korszerűsítések, köztük a Rába új szerelő- csarnokának építése, a bükkábrányi fejlesztés, vagy a BVK és a TVK műanyag- feldolkozó kapacitásának bővítése. Ide sorolhatók a világbanki támogatással készülő korszerűsítések is, ösz- szesen mintegy 13 milliárd forint értékben, ezek a gyógyszeripart, a műanyag- gyártást és az energiaracionalizálást segítik. A vállalati jövedelmekről szólva a miniszter azt mondta: úgy tervezték, hogy 1988-han a vállalatok nyeresége az előző évinek csak 41,3 százaléka lesz, de ennél több lett, 65,2 százalék. Ugyanakkor a rosszul gazdálkodó üzemek vesztesége 2 milliárdról 4 milliárd forintra nőtt. összességében az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok nyeresége meghaladja az 58 milliárd forintot. Arra a kérdésre, hogy melyek azok a tényezőik, szabályozók, amelyek pozitív irányba befolyásolták a vállalati eredményeket, s melyek azok, amelyek fékezték, a miniszter elmondta, hogy kedvezően hatott a szaldószabályozás, a bérklub alkalmazása, az exportpályázati rendszer, a dollárárfolyam-emelés, a gyorsított amortizáció lehetősége és a különféle adó- kedvezmények : fékezőleg hatottak viszont a pénzszűkítő intézkedések megoldásai, a vállalati jövedelem- szabályozás, sőt a személyi jövedelemadó-rendszer is. Ez évtől újabb ösztönzők segítik a vállalati munkát, például az importliberalizálás. Kérdésekre válaszolva a miniszter kifejtette,, hogy a hadiipari termelés csökkentése miatt több vállalat gondokkal küzd majd. Közülük jó néhány, például az Orion és a Videoton bekapcsolódik a távközlésfejlesztési programba. A személygépkocsi-gyártásról szólva Berecz Frigyes elmondta, hogy 1991-ig nem áll rendelkezésre akkora állami támogatás, amelyből összeszerelő-gyárat építhetnénk, bár a kormányzat — főleg ellátási okokból — már támogat egy ilyen tervet. A minisztérium szerint az osztrákok * példáját követve célszerű lenne a részegység- és alkatrészgyártást oly módon fejleszteni, hogy akár 100 ezer gépkocsit is kapjunk. Szeretnénk bekapcsolódni a szovjet autóipar nyugati licencvásárlásába is. Az MTI munkatársának kérdésére válaszolva elmondta, hogy jelenleg 51 vállalat szerepel azon a listán, amelynek részleges vagy teljes eladását ajánlja fel az ipar külföldieknek. Közöttük vannak nagyvállalatok is, de a vállalati listát a versenytárgyalások jelenlegi szakaszában nem kivánják nyilvánosságra hozni. Annyi tény, hogy a külföldi partnerek érdeklődése meglehetősen nagy a magyar vállalatok megvásárlása iránt. Várkonyi Péter Luxemburgban János nagyherceg, luxemburgi uralkodó, tegnap Várkonyi Péter látogatásának második napján audiencián fogadta a magyar külügyminisztert. Előzőleg Várkonyi a luxemburgi parlament tagjaival találkozott. Tájékoztatta a képviselőket a magyar reformfolyamatról és külpolitikai törekvéseinkről. Az érdeklődés igen élénk volt, több mint tucat kérdésre kellett ' válaszolnia a miniszternek. Ezt követte szívélyes légkörű találkozója René Urbanyval, a luxemburgi KP elnökével. A zsúfolt programban szerepelt még a Guardian Europe amerikai tőkéjű vállalat luxemburgi leány- vállalatának, a float-üveget gyártó Luxguard gyárának megtekintése. Az ült-' ramodern üzem a mintája annak, amelyet a Hunguaírd Float-Üveg Kft. — a Magyar Üvegipari Művek és a Guardian Europe vegyes vállalata — az orosházi üveggyár korszerűsítésével hoz létre 1990 végére, 115 millió dolláros közös beruházással. Luxemburgi jogi személlyel kötött szerződés révén világszínvonalú technológiára építhet a magyar üveggyártás. Présbordákat gyártanak Siófokon a Mahart siófoki üzemegységénél. Az új vállalkozással a Balatoni Hajózási Leányvállalat valutát takarít meg az országnak. A présbordák az országban egyedül itt készülnek a Krupp típusú présekhez. Legnagyobb megrendelőjük az Állatifehérje-feldolgozó Vállalat, valamint a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat. Évente 16,2 millió forint értékben készítenek présbordákat, a tiszta nyereség pedig eléri a négymillió forintot.
