Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-03 / 2. szám

2 Somogyi Néplap 1989. január 3., kedd Megfenyegették a SAS légitársaságot A magyar rendőrséget riasztották Egy ismeretlen telefonáló azzal fenyegette meg a SAS skandináv légitársaságot, hogy felrobbantják egyik repülőgépét — jelentette be hétfőn Stockholmban a tár­saság szóvivője. Elmondta, hogy a fenyegetést a ma­gyar rendőrséggel közölték Budapesten. Az MTI értesülése szerint az ismeretlen telefonáló az Országos Rendőrfőkapitány­ság központi ügyeletével kö­zölte a repülőgép felrobban­tásának szándékát. A ma­gyar rendőrség az Interpol budapesti irodáján keresztül a történtekről haladéktala­nul tájékoztatta az Interpol központját és a svéd rend­őrséget. Három napon belül ez a második fenyegetés a skan­dináv légitársaság címére. Egy svéd laphoz szombaton eljuttatott üzenetben az állt, hogy Arafat december eleji stockholmi látogatása miatt három héten belül felrob­bantják a SAS egyik skandi­náviai járatát. — A fenyegetést komolyan vesszük, és minden repülő­téren a lehető legszigorúbb biztonsági ellenőrzést vezet­tük be — közölte hétfőn John Herbert, a SAS szóvi­vője. — A légitársaságnak — mondta — nincs semmi­féle információja arról, hogy kik és miért fenyegetőznek. A rendkívüli intézkedések miatt jelentősen késnek a légitársaság gépei. A szóvivő szerint minden alapot nélkülöz a Svenska Dagbladet című svéd kon­zervatív lapnak az a hétfői híre, hogy a fenyegetés egy iráni síita csoporttól ered. A svéd sajtó feltételezése szerint iráni fundamentalis­ták bosszút akarnak állni azért, hogy Svédország az utóbbi időben közvetített a palesztin ügyben. Svédországba december elején találkozót szervezett Stockholmban Jasszer Ara­fat, a PFSZ VB elnöke és amerikai zsidók között, majd Stockholm közreműködött abban, hogy Arafat genfi beszéde után megkezdődhe­tett a párbeszéd a PFSZ és az Egyesült Államok között. Castro-beszéd az évfordulón Kuba a szocializmus „bástyája” marad A harminc évvel ezelőtti napok eseményeit idézte föl ünnepi beszédében Fidel Castro 'kubai államfő va­sárnap este Santiago de Cu- bában. Ebbe, a sziget keleti vidé­kén fekvő városba vonult be 1959. január elsején a felkelő hadsereg Castro ve­zette hadoszlopa, hogy a vi­lág tudomására hozza a for­radalom, a nép győzelmét a Ba t ista- diktatúra fölött. A beszédben a santiagói születésű kubai elnök a vá­ros és lakói érdemeit tag­lalta. A történelmi vissza­tekintés után éppen csak érintette a három évtized alatt elért haladást, s az eredmények közül azt emel­te ki, hogy több százezer tanárt, orvost és mérnököt képeztek ki azóta. Castro megerősítette, hogy ma, „ezekben a zavaros időkben" Kuba a szocializ­mus, a marxizmus-leniniz- mus és az internacionaliz­mus „bástyája” marad, s a forradalom tudatában van a felelősségének, amelyet első­sorban a harmadik világ népei iránt visel. Gyermekek játszanak a január 1-jei földcsuszamlás során megsérült autó tetején Caracasban (Venezuela), nem sokkal a katasztrófa után. A természeti csapás következtében ha­tan meghaltak, több mint ezren váltak hajléktalanná, tizen­négyen eltűntek Nincs béke az olajfák alatt Izraeli katonák jár- őröznek a kclet-jcruzsá- lemi, arabok lakta Szil­ván kerületben az El Fatah, a PFSZ legna­gyobb tagszervezete megalakulásának 24. év­fordulóján. A megszállt területeken az izraeli hatóságok szigorú biz­tonsági intézkedéseket vezettek be. FÜLÖP-SZIGETEK. „Gyilkos" újév Howe közel-keleti körutazáson Tűzszünet után tűzpárbaj Afganisztában a felkelők a kormány által január 1- jétől meghirdetett tűzszü­net életbe lépése után úgy­szólván azonnal, vasárnap kora reggel nehézfegyve­rekkel támadtak a kor­mánycsapatok Nangarhar tartomány beli állásaira. A támadást választűz követ­te. Az akcióban a felkelők veszteségeket szenvedtek, az áldozatok száma eddig nem ismeretes. A TASZSZ a Bahtar af­ganisztáni hírügynökségre hivatkozva azt jelentette, hogy az ellenállók között véres összeütközések vol­tak. A Kabul, .Parvan, Lag- man, Zábul és Kandahar tartományokban lezajlott harcokban harmincán meghaltak vagy megsebe­sültek. Rendőr­áldozatok Az Egyesült Államokban az elmúlt évben 153 rendőr vesztette életét szolgálata teljesítése közben — ol­vasható a rendőrkapitányo­kat tömörítő országos szervezet vasárnap köz­zétett jelentésében. Ez a szám valamivel ki­sebb, mint az 1987-es adat, akkor 155 rendőr halt meg. A rendőrök közül hetven­ötén lövöldözésben, ötven­nyolcam járműbaleset kö­vetkeztében vesztették éle­tüket. A legtöbben, huszonhár­mán Kaliforniában haltak meg. Az áldozatok átlag­életkora 27 év. A kimutatás szerint tavaly nyolc női rendőr vesztette életét a közrend védelmében. Huszonheten meghaltak, és több százan megsebesül­tek a Fülöp-szigeteken az év végi ünnepeken — je­lentették be hétfőn Mani­lában. A jelek szerint a szi­getország lakossága oltha- ta ti a műi szereti a petárdá­kat, a tűzijátékokat és a bengáli tüzeket; ezekre évente több millió dollárt költenek. A többszöri tiltás dacára az ország területén minden évben ideális kis­üzemek létesülnek, hogy különböző robbanószerke­zeteket gyártsanak az ün­nepekre. Karácsony előtt három nappal ilyen üzem robbant föl egy Manila mel­letti faluban. Tizenkét em­ber meghalt, több tucatnyi megsebesült, s a kis telepü­lés fele romba dőlt. A Clark amerikai támasz­ponton is voltak halálos ál­dozatai az újévi mutatás­nak. Ott egy katona és egy gyermek halt meg. Embe­rek tucatjai szenvednek szem- és torokirritációtól, amit a robbanások nehéz, toxikus füstje okoz. Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter hétfőn .hat Perzsa (Arab)-öbölbeli arab országot érintő ■ körlátoga­tásra utazott Kuvaitba. Mértékadó londoni forrá­sok szerint a brit diplomá­cia vezetője a Palesztinái Felszabadítás! Szervezetet támogató kormányokkal mindenekelőtt Jasszer Ara­fat Izraelhez intézett tár- gyar.lási felhívásáról kíván eszmecserét folytatni klenc- napos körútja során. Ku­vaiti megbeszéléseit kö­vetően Szaúd-Arábiában, Abu Dzabiban, Duhajban, Maszkatban, Dél-Jemen- ben. és Dzsibutiban tesz lá­togatást. Sir Geoffrey Howe mos­tani látogatókörútja önál­ló brit közel-keleti kezde­ményezést készít elő, amely- lyel London áthidalni re­méli a PFSZ által felaján­lott tárgyalások izraeli el­utasítás miatt keletkezett holtpontját és az amerikai kormányzatváltás „üresjá­rati” időszakát. A brit diplomáciai közve­títés kilátásai szempontjá­ból Londonban különös je­lentőséget tulajdonítanak Margaret Thatcher újévi tv-nyilatkozatának, amely­ben a brit kormányfő jogo­sulatlannak nevezte a „sze­met szemért, fogat fogért” elvet és nyomatékosan el­utasította a bosszúállás po­litikai eszközként való al­kalmazását a Pan Am utas- szállító gép elleni bomba­merénylet megtorlására. „Thatcher asszony ezzel világos jelzést adott a hiva­talba lépő Bush-kormány- zatnak, hogy ezúttal nem szankcionálna egykönnyen (Líbia ellen 1986-ban végre­hajtott bombatámadáshoz hasonló) amerikai katonai akciót, ha a Pan Am-gép elleni bombamerénylet kap­csán a vádló ujjak a Közel- Keletre mutatnának” — állapítja meg hétfőn a brit kormányhoz közel álló The Daily Telegraph. Jókívánságok a császárnak A kilencven esztendős Kenji Matsumuro (középen) egy japán zászlóval tiszteleg abban a 600 fős tömegben, amely jókívánságait fejezte ki Hirohito császár mielőbbi gyógyulása reményében ja­nuár 2-án, az Imperial Pa- lace-ben (a császári palotá­ban). A látogatók és az uralkodó közötti személyes találkozó ugyan elmaradt, de a megjelentek a látogatók könyvébe jegyezhették be üzeneteiket. A világ legszegényebb gyermekei A leginkább eladósodott afrikai és latin-amerikai or­szágok súlyos gazdasági vál­sága 1988-ban közvetve leg­alább 650 ezer gyermek ha­lálát okozta. Mindez árnyé­kot vet a világ országaiban az egészségügy terén elért eredményekre. Ezekkel a vádló szavakkal kezdődik James Grantnak, az ENSZ Gyermekalap (UNICEF) igazgatójának éves jelentése, amelyet a világszervezet do­kumentumaként az év végén tettek közzé. A legszegényebb országok­ban a családok jövedelme 1980-hoz képest 10—25 szá­zalékkal csökkent. A kor­mányok az elmúlt időszak­ban ötven százalékkal csök­kentették az egészségügyi ki­adásokat, és 25 százalékkal kevesebb pénzt fordítottak oktatási célokra. Ennek tudható be, hogy számos latin-amerikai és af­rikai országban, többek kö­zött Argentínában, Brazíliá­ban, Mexikóban illetve Li­bériában, Nigériában és Tó­gában a korábbi évekkel szemben ismét növekszik az öt éven aluli gyermekek halandósága. Az eladósodott országokban egyre kevesebb 6—11 éves korú gyermek jár iskolába és romlik az isko­lás korú gyermekek egészsé­gi állapota. Az UNICEF igazgatója ugyanakkor beszámolt arról is, hogy a nehezedő feltéte­lek és a szűkös anyagi for­rások ellenére a szervezet bizonyos sikereket könyvel­hetett el a gyermekegészség­ügy terén. Az utóbbi tíz év­ben a különböző fertőző be­tegségek ellen beoltott gyer­mekek aránya a fejlődő or­szágokban 5-ről 50 százalék­ra nőtt. A védőoltások évente több mint másfél millió gyermek életét mentik meg. A szer­vezet célul tűzte ki, hogy 1990-ig a fejlődő világ or­szágaiban élő gyermekek 85 százaléka megkapja a szük­séges oltásokat. A jelentés szerint e téren jelentős si­kereket ért el Kína, ahol a világ gyermekeinek egyha- toda él. A távol-keleti or­szágban jelenleg nyolcvanöt százalékos a gyermekek ol- tottsági aránya, míg Indiá­ban száz gyermekből hatvan részesül védőoltásban. A szervezet célul tűzte ki az elmaradott országokban élő nők tetanusz-védőoltását, amely védelmet nyújt az új­szülötteknek is, mivel a megfelelő higiénés körülmé­nyek hiányában évente 800 ezer csecsemő hal meg vér­mérgezésben. A fejlődő világ országai­ban korábban évente mint­egy. 4 millió gyermek hald­iáihoz vezetett a krónikus has­menés okozta kiszáradás. A WHO 1980-ban indított pr ogramja eredményeként a kiszáradást gátló olcsó tab­letták bevezetésével . több mimt 1 millió gyermek éle­tét sikerül megmenteni éven­te. Az eredmények ellené­re a UNICEF igazgatója borúsan látja a szegény or­szágokban élő gyermekek jövőjét. A szűkösen csordo­gáló anyagi eszközökkel nem lehet megoldani a gondokat. Grant szerint a fejlődő or­szágokban élő gyermekek helyzetének javítása átfogó •Intézkedéseket követel. Meg­oldást kell találni a súlyos adósságválságra, mivel a kormányok a szociális ki­adások csökkentésével pró­bálnak kiutat találni szo­rongató helyzetükből, ez pe­dig az amúgy is nyomorúsá­gos sorsú fiatal nemzedékek helyzetének további romlá­sához vezet. Sóik függ persze az adós országok kormá­nyaitól is, hiszen nem rit­kán a nemzeti jövedelem harminc százalékát költik fegyverekre. Az egészség­ügy és oktatás céljaira for­dított összegek jóval elma­radnak a hadi kiadósok mö­gött. K. L.

Next

/
Thumbnails
Contents