Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
1989. január 12., csütörtök x Somogyi Néplap 3 Befejezte munkáját az Országgyűlés Az QlhatároKá* indokai ÁPRILISBAN MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET Egyhangú UitüUti döntés a megyei pártbizottság ülésén Tegnap délelőttre gazdag vitatémák, jó néhány napirendi pont megtárgyalására ült össze a megye politikai vezető testületé. Ezt megelőzően azonban rendkívüli ülést tartott a végrehajtó bizottság, amely a tisztségviselők kezdeményezésére - az előre kitűzött témákat megelőzve — fontos politikai javaslatot terjesztett a megyei pártbizottság elé. Klenovics Imre első titkár - az ülés elnöke - tárta megvitatásra és döntésre a vb álláspontját. (Folytatás a 2. oldalról) határozatok mennyiben vannak összhangban azokkal a nemzetközi kötelezettségekkel, amelyeket korábban vállalt Magyarország. Javasolta végül: az Országgyűlés a beterjesztett indítványok szellemében szólítsa fel' a kormányt, hogy a következő ülésszakon tegyen jelentést, és fogalmazza meg javaslatait a menekültekkel kapcsolatban, Az Orszáiggyű-lés csak ezt kővetően hozzon határozatot. Jakab Róbertné a külügyi bizottság javaslatát, az elhangzott kiegészítő javasatokkal együtt, beleértve a belügyminiszter Indítványát Is, együttesen tette fel szavazásra. Az Országgyűlés — két ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett — elfogadta a javaslatot. Ezután Kovács András (Heves m., 10 vk.) azt javasolta, hogy az elfogadott ügyrend alapján halasszák el az Országgyűlés “egyes bizottságai tisztségviselőivel és tagjaival kapcsolatos személyi változások tárgyalását. Erre a következő ülésen térjenek vissza, s addig az érin/tett bizottságok is kifejthessék álláspontjukat. Kovács András javaslatát az Országgyűlés 5 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta. Ezután Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), a fővárosi Szabó Ervin könyvtár Hl. kerületi főkönyvtárának vezetője kért szót, s bejelentette, hogy a pártonkívüli képviselőcsoport alakuló ülését január 24-én tartják meg. Interpellációk A napirendnek megfelelően az interpellációk következtek. (Tékintettel az idő előrehaladott voltára, több képviselő interpellációját és kérdését a következő ülésszakra halasztotta.) Bozsó Lajosné (Budapest 10. Vk.) Újpest—Káposztás- megyer tömegközlekedése tárgyában a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez interpellált. Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter válaszában hangsúlyozta : február 1-jétől meghosszabbítják és négyöt járművel megerősítik a térség tömegközlekedésé-, ben fontos szerepet játszó autóbuszvonalat, addig is, amíg a metróközlekedés 1990-ben megindul. A miniszteri választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszolt Antal Imre (Pest m., 19. vk.) képviselőnek még a novemberi ülésszakon elmondott interpellációjára a szeszes italok reggel 9 óra előtti árusításával kapcsolatos tilalom megszüntetése tárgyában. A miniszter hangsúlyozta: a kereskedelmi tárca a korlátozás feloldásával egyetért, mivel — vizsgálataik szerint — a korlátozás bevezetése nem eredményez „e az italfogyasztás csökkennését. A tilalom feloldásának feltétele azonban, hogy ezt a tervét a Kereskedelmi Minisztérium egyeztesse az Országos Egészségvédelmi Tanáccsal, valamint a Szociális és Egész - ségügyi Minisztériummal. Aa Országgyűlés a miniszter válaszát 6 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.) az adókivetés és végrehajtás, valamint a vámkezelés tárgyában terjesztette be interpellációját az igazságügy-miniszterhez, illetve a pénzügyminiszterhez. Több olyan esetet említett, amikor véleménye szerint egyes pénzügyi szervek hivatali jogkörükben eljárva, elítélendő gyakorlatot a'kalmaztak. Utalt arra is, hogy a lakosság körében felháborodást ke'tett a külföldi csomagok kultúrálatlan vámkezelése. A végrehajtás visszásságait taglaló kérdésre válaszolva Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter utalt arra, hogy a korábbi rendelkezések elsősorban az adós érdekeit védték; a hitelezők hallatlanul nehezen juthattak pénzükhöz. A jelenleg is érvényben lévő törvényerejű rendelet ezt az adósvédelmi rend. szert bizonyos fokig kiegészítette a hitelező védelmével. A problémát általánosítva Kulcsár Kálmán úgy foglalt állást, hogy az adó- végrehajtással kapcsolatos procedúrát — mivel az állampolgárok alkotmányos jogait érinti — törvényben lenne célszerű szabályozni. A kérdésben felvetett további problémákra Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszolt. A külföldi postaküldeményék vámkezelésével kapcsolatban a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezt az eljárást nemzetközi egyezmények szabályozzák. Ezeknek megfelelően a postai küldeményeket az illetékes postahivatalok kezelik, s ha szükséges, bemutatják azokat vámvizsgálatra. A vizsgálatot egyébként bizottság végzi, amelyben a vámtisztviselőn) kívül a posta két dolgozója is részt vesz. Az Országgyűlés az interpellációra adott miniszteri válaszokat 5 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta. Winkler László (Győr-Sop- ron m., 8. vk.), a hegyeshalmi ’közúti átkelőn kialakult forgalmi helyzet tárgyában interpellált a pénzügyiminiszterhez. Az interpelláló képviselő s az Országgyűlés — 122 elutasító, 54 elfogadó szavazattal és 73 tartózkodás mellett — nem f ogadta el a pénzügyminiszter válaszát. Az elnöklő Vida Miklós ezért az ügy további vizsgálatát a kereskedelmi bizottságnak adta ki azzal a megjegyzéssel, hogy más, érdekéit bizottságokat is vonjanak be a munkába. A bizottság jelentését a következő ülésszakon nyújtja be az Országgyűlésnek. Ezt követően az elnöklő Vida Miklós bezárta az ülésszakot. Jó ütemben halad a Kaposvári Húskombinát exportüzemének rekonstrukciója. Richter Sándor főmérnök mondta: — Az üzem 1979 szeptembere óta működik, tehát majdnem tízéves. A régebbi berendezések felújításra szorultak volna a vágóvo- naion. Elvileg elképzelhető Klenovics Imre bevezetőjében — és emlékeztetőül — .utalt a múlt év október 7-i, november 22-1 és december 18-1 állásfoglalásra. Az előbbi két ülésen — mint ez ismeretes a közvélemény előtt —, az akkori politikai helyzet és ismereteik alapján úgy foglalt állást a vezető testület, hogy az országos pártértekezlet nyomán szükségszerű megújuláshoz Somogybán nem tartja indokoltnak megyei pártértekezlet összehívását. Az akkori érvek is a valóság talajára támaszkodtak. Ezt bizonyítja, hogy december 16-án a megújulás iránti készség és elhatározás jegyében számottevő változás következett be a pártbizottság . testületi tagjai és tisztségviselői körében. A megyei pártbizottság első titkára ezután hangsúlyozta : a december közepe óta eltelt idő, az azóta is változó politikai hangulat, a városi pártértekezletek előkészítése során mélyebbről is megmutatkozó pártközvélemény azt indokolja, hogy újra vitassuk meg a legfelsőbb megyei politikai vezető fórum ösz- szehívásánafc szükségességét. Klenovics Imre a végrehajtó bizottság nevében javasolta: ez év áprilisában hívják össze a megyei pártértekezletet. A javaslatot ez után új indokokkal támasztotta alá. Mindenekelőtt hangsúlyozta: a vb álláspontja szerint a korábbi döntést nagyrészt az motiválta, hogy túlságosan közel van a XIV. kongresszus előkészítése, ezért nincs szükség egy évvel korábban összehívni a rendkívüli pártértekezletet. A központi pártvezetés mérlegelése szerint volt az is, hogy a tíz éve ■fölszerelt gépeket, eszfközö- ket följavítjuik, de a világpiaci változásoík, a minőségi követelményeik megnövekedése miatt úgy döntöttünk, hogy célszerűbb új vágóvonalat telepíteni. Az NSZK-beli Banss cégtől — amely annak idején az eredeti gépeket is szállította — azonban a pártkongresszus összehívása csak az egyéb választások után, 1991-ben várható. December közepe óta azt tapasztalta a megyei vezetés, hogy a párttagság bizonyos köreiben — főként a városokban — a valódi megújulást csak pártértekezlet döntése nyomán tudják elképzelni. A tisztesség azt kívánja tőlünk, hogy ezt a véleményt semmiképp se hagyjuk figyelmen kívül. Azt tapasztaltuk továbbá — mondta az előterjesztő —, hogy a már megtartott pártértekezlet kommunistái, illetve a most következő városi pártértekezletek küldöttei, az őket megválasztó kommunisták többsége is igényli a megyei pártértekezlet összehívását. A döntésre szánt ajánlás nem hagyta figyelmen kívül az új és várható eseményeket. Első helyen említette a közelgő zárszámadásokat, és kifejtette: lehetséges, hogy az új szabályozók hatására megyénkben válság ágazattá válik a mezőgazdaság. Ezzel a legmagasabb megyei pártfórumnak kell foglalkoznia. Korábban jobbnak ítéltük meg Somogy munkaerő- helyzetét is, mint amilyennek napjainkban látszik. Azóta nőtt a munkanélküli- segélyt igénylők száma, s van egy réteg, amelyben tartós munkanélküliséggel lehet számolni. Üj munkahelyekről kell tehát gondoskodnunk. Állást kell foglalnia a pártértekezletnek abban is, hogy a megyénkben is bekövetkezett megélhetési gondokat, a kialakult helyzetet miként kell kezelnünk. De több másról is szó esett. Például arról, hogy a kobehoztuk a mai legmodernebb berendezéseket. Ezek jobb minőségű munkát végeznek és az emberi erőt jobban kímélik, mint elődeik. A mennyiségi teljesítmény is növelhető velük, de ezt nem tekintettük fontosnak, a fő cél a minőség javítása volt. — Volt elegendő tőkéje a húskombinátnak ehhez a rekonstrukcióhoz? — Világbanki hitelre volt szükség, ezt meg is kaptuk. A munka nagy értékű, a pontos forint- vagy nyugatnémet rnárfcaösszegrűl nem kívánok beszélni. — Mikor kezdték meg a szerelést és mikorra fejezik be? — December végén szedtük szét a régi vágóvonalat és január elején kezdődött az új fölállítása. Több tonnás monstrumokat kellett megmozgatnunk, s az sem volt kis feladat, hogy egyáltalán bekerüljenek az új berendezések az épületbe. Reggel hattól este tízig dolgozunk, de később lehet, hogy egy harmadik műszarábbi döntéseket megelőzően csak a különböző törvénytervezetek előzetes vitáját ismertük. Azóta új törvények születtek és születnek. Ezekhez igazodni kell további munkánkban. Ki kell munkálnunk a különböző alternatív szervezetekhez való viszonyunkat. A választások közeledtével világossá kell tennünk azt is, hogy milyen legyen a párt magatartása e fontos eseményekkel kapcsolatban. Klenovics Imre ezután hangsúlyozta: december 16-a óta a kommunisták és a pártonkívüliek szerint a pártbizottság, a vb összetételének, s a tisztségviselők személyének változását eltérően fogadták. Mondják, hogy sok a vezető, nincs mezőgazdasági képviselet a végrehajtó bizottságban, a fiatalítás aránya sem elégséges, és így tovább. Mindez azt indokolja, hogy vállaljuk a megméretést, álljunk a párttagság elé. A kommunisták döntő többségében — sajnos — változatlanul él az az illúzió, hogy az MSZMP intézkedő, ügyintéző párt. Ezt a tévedést, beidegzettséget is fel kell számolnia a pártértekezletnek. Mint ahogy igaz: ha a bizalom visszaállítását csaik az alulról építkezés teremtheti meg, akkor élnünk hell ezzel a lehetőséggel jés kötelezettséggel. Az indokok sorát nem befejezve, csak főbb mozzanatait feltárva ezután véleményalkotásra, döntésre kérte Klenovics Imre a testület tagjait, és alternatív javaslatot terjesztett elő: a) Döntsön a megyei párt- bizottság a pártértekezlet összehívásáról, s a tanácskozás jelöljön majd utat, vonja le a szükséges következtetéseket. kot is megszervezünk. Nagy erőfeszítést, olykor tizenkét órás munkát kíván minden embertől' naponta ez a feladat, hiszen február első hetében végezni akarunk. Néhány napos csúszás is előfordulhat, de néhány nappal korábbi befejezésre is lehet esélyünk. Egy új építésnél ez a rekonstrukció nehezebben ütemezhető, több benne a váratlan esemény. — Hányán dolgoznak? — Harminc tagú a csapat, mind a húskombinát munkásai. Egy NSZK-beli vezető szerelő segíti, irányítja a tevékenységet. Nem emberseregre volt szükségünk, hanem épp ennyi naib) Ne határozzon a megyei pártbizottság, hanem döntése előtt kérdezze meg valamennyi alapszervezet kommunistáit a pártértekezlet megtartásának szükségességéről. Higgadt és felelős felszólalások, rövid észrevételek és személyes állásfoglalásaik sora hangzott el ezután. összesen 14-en kértek és kapták szót. Vitának nem nevezhető az eszmecsere, hiszen a felszólalók nagy többsége egyetértett a vb elképzelésével, inkább újabb érvekkel, indokokkal támasztotta alá az előterjesztést. Voltak ketten, akik állást foglaltaik benne, csupán megfontolásra ajánlatták a második alternatíva elfogadását, a többség azonban arról beszélt, hogy miután ma már kellő ismeretekkel rendelkezik a testület a kommunisták széles körének véleményéről, válassza az első megoldást, hiszen ez a további időveszteségtől is megkíméli a pártot. Voltak, akik a leendő pártértékealet kívánatos szellemére utalva hangsúlyozták: ne a személyi kérdések körül forogjon a gondolat, hiszen ezek az ügy szempontjából másodlagosak. A szemléleti változásokról, u működési feltételekről essék inkább szó; pártálláspontok alakuljanak ki főként a mozgalmi, a szociálpolitikai kérdésekben, a belső működési zavarok felszámolásában. Mások azt hangsúlyozták: a most elhangzott tények jelentős részét októberben még nem- ismertük, így hát korábbi döntései miatt nem kell leltóismeretfurdalást érezniük a testület tagjainak. Megint mások arról vallottak, hogy a korábbi döntések felülbírálata nem csökkentené, ellenkezőleg: növelné a párt tekintélyét. A szavazás végül is egyhangú volt: a Somogy Megyei Pártbizottság úgy döntött, hogy 1989 áprilisában összehívja a megyei pártértekezletet. Két fontos napirendi témára lapunkban még visz,gyon összehangoltan, -nagyon hatékonyan dolgozó munkásra és vezetőre. — Az üzembe helyezés előtt még egy alapos nagytakarításra is szükség lesz. — A nyugati -partner évente rendszeresen ellenőrzi az üzemet. A következő higiéniai szemlének itt mindent patika-tisztaságúnak kell találnia. Jelenleg egyébként a belföldi üzem dolgozik csak. De készültünk a rekonstrukcióra úgy is, hogy ha most hirtelen jelentkezne egy többletexport -iránti igény, ükkor azt somkakonzerwel a raktáron levő készletből tó tudnánk elégíteni. r sz&terűnik. Rekonstrukció a húskombinát exportüzemében Megújul a vágóvonal L. P.