Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLV. évfolyam, 10. szám Ara: 4,30 Ft 1989. január 12., csütörtök Befejezte munkáját az Országgyűlés Az Országgyűlés ülésszaka szerdán délelőtt 9 órakor folytatódott. Az- ülésszak második munkanapját Stadinger István, a Ház elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi biaottság kedden késő estig ülésezett. Az egyesülési és a gyülekezési törvényjavaslatok feletti együttes vita lezárult. Ezután Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter foglalta össze a vitában elhangzottakat. Dr. Kulcsár Kálmán válasza Dr. Kulcsár Kálmán — aki a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állásfoglalását is összegezte — elöljáróban hangsúlyozta: a kormány elfogadja Bállá Éva és más képviselők módosító javaslatát a törvény- tervezet 29. szakasza 1. bekezdését illetően. Ebben arról van szó, hogy büntető jogi tényállást állapítanak meg akkor, ha valaki egy adott szervezet bejegyzését elutasító bírósági határozat után részt vesz a megalakult társadalmi szervezet vezetésében. A képviselők érvelését elfogadva a törvényjavaslat - szövegét úgy módosították: „Aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, vétséget követ el, és ezért egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható”. A továbbiakban arról szólt, hogy a kormány nem tudja elfogadni Púja Frigyes képviselő javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy a politikai pánt létrehozásának lehetősége ne szerepeljen a törvénytervezetben. Nem tud azonosulni a kormány azzal a több képviselő által előadott módosító javaslattal sem, hogy nincs szükség a politikai pártok alapítását szabályozó külön törvényre. A politikai pártok létrehozására vonatkozó külön törvény szükségességét indokolva hangsúlyozta: a pártoknak a társadalomban különböző funkcióik vannak. Ezeket a funkciókat részben politikai szervezetek is ellátják, anélkül, hogy pártnak neveznék magukat. Tehát nem az elnevezésen, hanem a tartalmi működésen van a hangsúly. Azoknak a szervezeteknek viszont, amélyek politikai pártként kívánnak majd működni a jövőben, szükségük van időre, hogy a funkcióik ellátásához — például a képviselt érdekeknek megfelelő politikai program kialakításához — szükséges feltételeket megteremtsék. Dr. Kulcsár Kálmán foglalkozott Tóth Károly képviselő, református pöspök javaslatával is, miszferint külön védelmet biztosítsanak az egyházaikkal kapcsolatos elnevezések használatánál. Ez, az igény jogos — hangsúlyozta Kulcsár Kálmán —, s a törvénytervezet megfelelő paragrafusa eleget is tesz ennek. A törvényjavaslat nem kezeld külön a sportegyesü- leteket, erre nem alkalmas a jogszabály. Géczi István képviselő ezzel kapcsolatos felvetésére a miniszter válaszában elmondotta: hamarosan elkészül a sport- egyesületékre is érvényes, az egyesületek belső gazdálkodását meghatározó minisztertanácsi rendelet. Emellett több, csak a sport- egyesületeket érintő jogszabály megalkotására is szükség van. A kormány ezzel egyetért, s a jogalkotási munka hamarosan meg is kezdődik, ám a képviselő által kért határidőt nem tudják elfogadni. A továbbiakban elmondotta, hogy az egyesülési jognak ki kell zárni a fegyveres szervezeték létrehozásának lehetőségét. Ám a vadásztársaság, a sportlövő klub nem tekinthető fegyveres szervezetnek. Rájuk tehát nem vonatkozik az említett tilalom. Végül dr. Kulcsár Kálmán arra kérte a képviselőket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot — a kormánynak azzal az ígéretével együtt, hogy a pártról szóló törvényt ez év augusztus 1-jéig benyújtja az Országgyűlésnek — fogadják el. Az Országgyűlés az egyesülési jogról szóló törvényt 6 ellenszavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta. Egv fontos kérdésben lezárult tehát a vita: a törvény kimondja a pártalapítás jogát, a részletes szabályozást külön párttörvény feladatává teszi. Ezt a törvényjavaslatot a kormánynak legkésőbb augusztus 1-jén kell az Országgyűlés elé terjeszteni. Ezt követően a gyülekezési törvénytervezetről döntött a parlament. Dr. Kulcsár Kálmán elmondotta, hogy ehhez a törvénytervezethez kevesebb észrevétel érkezett. Ezeket megtárgyalta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is, s a miniszter válaszában egyben a bizottság álláspontját is képviselte. Azt javasolta, hogy válaszait követően az Ország- gyűlés a kormány eredeti előterjesztését fogadja el. Ezután az elnöklő Stadinger István bejelentette, hogy a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat feletti határozathozatal következik. A már elfogadott módosításokkal együtt bocsátotta szavazásra a törvényjavaslatot. Az eredmény: az Országgyűlés a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot 2 ellenszavazattal és 18 tartózkodás n vei lett elfogadta. Dr. Korom Mihály expozéja Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — az Országgyűlés ügyrendjének módosítása tárgyában dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m., 8. vk.) az új Házszsabályokat előkészítő bizottság elnöke tartotta meg expozéját. Elmondta, hogy a bizottság széles körű vita alapján terjeszti az Országgyűlés elé ügyrendmódosítási javaslatait, amelyekről mások mellett véleményt mondott a parlament számos állandó bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront is.. A módosító indítványok, észrevételek közül a bizottság valójában csak egy sarkalatos témakört nem fogadott el; nem ért egyet azzal, hogy az Országgyűlés és a kormány egymáshoz való kapcsolatának kérdéseit a most előterjesztett Házszabályokban rendezzék. Így abból kimaradnak a Minisztertanács elnökének és tagjainak jelölésére, választására, visszahívására, g, bizalmi, illetve bizalmatlan- sági indítvány intézményére • vonatkozó javaslatok. A bizottság határozott álláspontja szerint is olyan nagy fontosságú politikai és állami kérdéseikről van szó, amelyeket az alkotmány rendelkezései . között keil szabályozni. Mivel most csak kisebb alkotmánymódosításokra került sor, a bizottság elnöke kérte a képviselőiket, hogy. — javaslataik jogosságának elismerése mellett — legyenek türelemmel 'és várják meg az új alaptörvény megalkotását. Dr. Korom Mihály ezután ismertette a tervezet főbb módosítási javaslatait. Ezek sorában az Országgyűlés tisztikarának megválasztásánál a parlamenti demokrácia erősítése céljából indítványozzák a jelölőbizottság létrehozását, amely a plenáris ülés elé terjeszti a személyi javaslatokat. Ez a megoldás vonatkozna az alakuló ülésre éppúgy, mint az időközben szükségessé váló személyi változásokra. A megválasztott jelölőbizottság ezért az ország- gyűlési ciklus egész időtartama alatt működne. Voltak, akik a jelölőbizottság választását formálisnak tartották, hivatkozva arra, hogy az Országgyűlés tisztikara ösz- szetételének megállapítására meghatározó befolyása van a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. Ez természetesen igaz; a politikai pártok a világ bármely parlamentjében kialakítják a maguk álláspontját fontos személyi kérdésekben. Így van ez hazánkban is; ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelölőbizottság eleve valamiféle kötelező listát kapna, amelyet — akár egyetért vele, akár nem — elő kellene terjesztenie. Javaslat hangzott el a kötelező többes jelölés előírására a tisztségviselők körében. Ezt a javaslatot azonban a bizottság nem támogatja. Üj rendelkezés, hogy személyi kérdéseikben — kivéve az állandó bizottságok tisztség- viselőit ás tagjait — kötelezővé teszik a titkos szavazást. Régi kívánságnak tesz elegét az ünnepélyes eskütétel bevezetése. A bizottság azt javasolja, hogy a képviselők az ülésteremben, a tömegkommunikációs eszközök közvetítésével az egész ország nyilvánossága előtt tegyék le esküjüket. (Folytatás a 2. oldalon.) PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI: A BIZALOM MÉRLEGE Az egyesülési és gyülekezési törvényjavaslatokról szóló markáns vita lényegében akörül folyt, hogy a jogszabályokban az állampolgár korlátozása, vagy az állam önmérséklete va.n-e túlsúlyban. A hozzászólók véleménye nagyon ds elitért a kötelmek és a felszabadított lehetőségek helyes arányának megítélésében. Erről kérdeztük dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter véleményét. — Ä kérdés ilyen fölvetése azt a látszatot keltheti, mintha a kölcsönös jogok és kötelezettségek meghaíáro- záisa csupán a jogalkotói szándéktól függene. Ez nem így van. Ezek alapvető emberi jogok. Nemzetközi egyezmények határozzák meg, hogy mi az, amit ezekben az állam korlátozhat. Mii ezeket az elveket fordítottuk le konkrét jogszabályra úgy, hogy csak a legszükségesebb esetben legyen korlátozás. Itt teháit kötött jogi feltételek vannak, s ezek alapján a két törvény mindkét cél kötelezettségeit jogszerűen tartalmazza. E szabadságjogok a világon sehol sem abszolút vagy korlátozhatatlan jogok, ám esetünkben csak olyan észszerű korlátozásokat fogalmaztunk meg, amelyek a társadalomi és tagjai védelme érdekében szükségesek. Az Országgyűlés ügyrendjének módosítása kapcsán a legizgalmasabb kérdés a bizalmi szavazás lehetőségének megteremtése volt. Az igazságügy-miniszter azt ígérte, hogy március 31-ig beterjeszti a bizalmatlansági indítványra vonatkozó alkotmánymódosítást, és az erről szóló törvénytervezetet. A parlament jogi bizottságában azonban több képviselő indítványoztál, hogy már a házszabály módosításában fogalmazzák meg ezt a lehetőséget. Marosán György kormányszóvivőtől kérdeztük: a bizalmi szavazás fölvetésének lehetősége nem tenné-e instabillá a kormányt? Ma számos szigorító döntés nem látszik elkerülhetőnek, ugyanakkor a bizalom megvonásától való félelem a kormány cselekvőképességét korlátozná. — Ez a veszély valóban fennáll. A világ más országaiban a • bizalmi szavazás intézménye azt, jelenti, hogy az a képviselői csoport, amelyik bizalmi szavazást kezdeményez és az adott kérdésben a többség támogatását elnyeri, kormányt alakíthat. A mi esetünkben ez elképzelhetetlen, így viszont a bizalom megvonása csak az instabilitást erősíti. Mégsem tenné ez működésképtelenné a kormányt. Tény, hogy a bizalmi szavazás intézményének a parlament munkájában szerepe van, ám a ház ügyrendjét majd csalk akikor lehet megalapozottan kialakítani, ha elkészül az új alkotmány, amely az egész választási, politikai és államrendet újra gondolja, és ezzel összefüggésben határozza meg a bizalmi szavazás kereteit. Ha ennek iritézményesítésére mégis előbb kerülne sor, az kétségkívül megnehezítené a kormány munkáját. — Arra gondol, hogy egy népszerűtlen javaslat miniszterek székébe kerülheti? — Ha többpártrendszer esetén van egy biztos kormánypárti többség, akkor a kényszerű lépések is bizalmat kapnak. A mi parlamentünk esetében nem érzékelek ilyen egyértelmű kormánypárti többséget. A képviselők jelentős mértékben választóik pillanatnyi érdekeihez kötődnek, ugyanakkor sr kormánynak — s persze az Országgyűlésnek is — az egész társadalom távlati érdekeivel is számolnia kell. E kettő között olykor ellentmondás van, amelyet csaik kompromisszumok oldhatnak fel. Nem hiszem, hogy egy adótörvény vagy egy rétegérdekeket sértő költségvetés miatt a pénzügyminiszternek feltétlenül le kellene mondania. Egy pénzügyminiszter a világon sehol sem népszerű, hiszen az a dolga, hogy a fogához verje a garast, s akkor felel meg jól feladatának, ha a költségvetés jobb egyensúlya érdekében nemet is mer mondani. Ugyanerről a kérdésről mondta Pozsgay Imre államminiszter: . — A bizalom megvonásának lehetősége nehezítheti a kormány helyzetét, ugyanakkor könnyítheti is. Ha például egy vitás kérdésben maga a kormány kéri a bizalmi szavazást és megkapja a támogatást, akikor kétszeres erővel foghat hozzá feladatához. Én nem félek attól, hogy ez az intézmény működésképtelenné teszi az áliamlrányítást. A kormány maga is elébe ment e jog megteremtésének és vállalja döntései megméretését. — A hétfői kaposvári értelmiségi nagygyűlés egyik hozzászólója azzal kezdte, hogy elégedetlen volt az ön beszédével, míg mások olyan kérdéseket tettek fel, amelyeket korábban tálán a kényelmetlen vagy udvariatlan jelzővel illethettünk volna ... — Nem tiszteletlennek, sokkal inkább megtisztelőnek éreztem ezt a szókimondó nyíltságot. Kényelmetlen sem volt, hiszen valamennyi kérdésre voltak válaszaim. A feladatom inkább azért nem volt irigylésre méltó, mert nehéz egy előadónak azt az igényes közös nevezőt megtalálni, amelyben 2500 különböző érdeket, szükségletet és nézetet képviselő ember egyaránt talál mondanivalót. Ezért reméltem, hogy lesz vita, lesznek hozzászólások, s ment így volt, örültem, hogy közös munkával formálódott ki a közös mondanivaló. Bíró Ferenc
