Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-11 / 9. szám
Somogyi Népiap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁP]A f 1 1M- 1 --'----------------’ ’ X L. évfolyam, 9. szám Ara: 4,30 Ft 1989. január 11., szerda Tanácskozik az Országgyűlés Kedden délelőtt 10 órakor az 1988. december 20-án megkezdett ülésszak munkáját folytatta az Országgyűlés. A tervezett napirend szerint a képviselők megvitatják az alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Az Ország- gyűlés megtárgyalja a Ház ügyrendjének módosításával összefüggő kérdéskört. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A keddi munkanapot megnyitó Stadinger István Házelnök üdvözölte a' közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét, a parlament munkájában miniszterként először résztvevő Derzsi Andrást. Ezután bejelentette, hogy az országos választási elnökség javaslatot nyújtott be a Nagy László képviselő elhalálozása miatt megüresedett képviselői hely betöltésére. Pesta László jegyző felolvasta az átiratot, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 16. számú országgyűlési képviselői választókörzetbe a megválasztott pótképviselöt — Tóth István — javasolta. Az Országgyűlés a választási elnökség jelentését tudomásul vette, és Tóth István képviselőt egyhangúlag igazoltnak jelentette ki. Ezután Pesta László ismertette a december 22-én bere- kesztett ülésszak óta érkezett új interpellációkat és kérdéseket. Ezt követőn Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tartotta meg — a három törvényjavaslatot együtt tárgyaló — expozéját. Kulcsár Kálmán expozéja Elöljáróban hangsúlyozta: a politikai rendszer változását nem csak a gazdasági reform sikeres kibontakoztatása teszi elkerülhetetlenné; a most beterjesztett törvényjavaslatok az új alkotmány megalkotáséinak részét alkotják, de nem helyettesítik az új alkotmányt. — Ha mőst az alkotmány módosítását kérem a tisztelt Országgyűléstől, ezzel nem kívánom megzavarni az új alkotmány előkészítését; még kevésbé gondolok arra, hogy ezekkel a módosításokkal helyettesítsük az új alkotmányt. Azt azonban ki kell jelentenem, hogy a módosításokat a kidolgozandó alkotmány szellemében kérem, s azokban az elemekben, amelyekre előterjesztést teszek, már az új alkotmány képe rajzolódik fel. Hozzáteszem, hogy az új alkotmány elfogadásáig a kormány nem kívánja már kérni a jelenlegi alkotmány további módosítását. Egy eset kivételével. Az új választójogi törvény kidolgozását megelőzően — különös tekintettel a társadalmi vita tanulságaira is — határoznia kell a Tisz- -> telt Háznak egy-két olyan kérdésben, amelynek eldöntése nélkül ez a törvény nem dolgozható ki. Márpedig a választójogi törvény elkészítése nem halasztható az alkotmány elfogadása utáni időre, mert a választások előkészítésének időigénye ezt nem engedi meg. Kulcsár Kálmán bejelentette: a kormány legkésőbb március 31-ig be fogja terjeszteni a bizalmatlansági indítványra vonatkozó alkotmánymódosítást, illetve az ehhez kapcsolódó törvénytervezetet. — Az alkotmánymódosításról szóló most benyújtott törvényjavaslat az alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvényi szintű szabályozásához elengedhetetlen, valamint az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok előkészítése során: felmerült és szükségessé vált, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetését lehetővé tevő módosításokat tartalmazza.. E mellett a javaslat a gyakorlatban felmerülő igényeknek megfelelően az alkotmány módosításával lehetőséget kíván adni arra,, hogy város és község is létrehozhasson közös tanácsot — mondta Kulcsár Kálmán, majd részletesen indokolta a módosításokat. — Az alkotmányosság és a törvényesség védelmére vonatkozó szabályozás továbbfejlesztésének társadalmi igényéből, az alkotmányos jogállam kialakítására irányuló alapvető célkitűzéséből következik az alkotmánybíróság létrehozása. Az alkotmánybíróságnak az új alkotmány megalkotása előtt való létrehozását pedig az indokolja, hogy az új alkotmány elfogadásáig várhatóan. a jelenlegi szabályozás számos meglévő és várhatóan kialakuló ellentmcndását kell feloldani. — A lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesülésének elmozdítása érdekében indokolt az alkotmány honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezésének módosítása. A fegyveres, illetőleg a katonai szolgálatot Lelkiismereti, vallási okból nem vállaló állampolgárok számára szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy honvédelmi kötelezettségüket polgári szolgálattal teljesítsék. — Az alkotmánybíróság létrehozásához, illetőleg az alternatív katonai szolgálat bevezetéséhez az alkotmány módosítása mellet* természetesen külön törvény megalkotása, illetve a honvédelmi törvény módosítása is szükséges. Ezért a rájuk vonatkozó rendelkezések hatálybaléptetését a javaslat külön törvényre bízza. Ezután az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatot taglalta. Mint mondotta: ez a javaslat a gyülekezési jogról beterjesztett törvényjavaslattal együtt a politikai rendszer reformjában, ezen belül jogállamiság ki- teljesítésében az első konkrét jogalkotási lépésnek tekinthető. — Az egyesülési és a gyülekezési jog két olyan egymáshoz szorosan kapcsolódó szabadságjog, amelynek szabályozása alapvetően meghatározza az állampolgároknak a közéletben való részvételét, szabályozásuk tartalma pedig a társadalom demokratizmusának fontos mércéje. Az egyesülési jog és a gyülekezési jog az emberek elidegeníthetetlen joga, amelyek demokratikus társadalomban csak olyan ésszerű korlátozásoknak vethetők aló, amelyek a társadalom és tagjai védelme érdekében szükségesek. Ebből következően a szabályozás alapeszméje az, hogy e szabadságjogok sem tekinthetők abszolút, vagyis korlótozhatatlan jognak, ám gyakorlásukat csak a büntetőjog által védett érdekek, illetőleg mások jogai és szabadsága korlátozhatja. — Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat mindezekre figyelemmel határozza meg e jog tartalmát, gyakorlásának módját, garanciáit és törvényes korlátáit. A korábbi szabályozáshoz képest a javaslat lényegesen egyszerűbben szabályozza az egyesülési jog alapján létrejövő szervezet megalakítását. Mindössze három feltételt _ ír elő a megalakuláshoz; ezek a következők: legalább tíz alapító tag mondja ki a szervezet megalakítását, állapítsa meg az alapszabályát, válassza meg ügyintéző és képviseleti szerveit. Ezt követően kérhető a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vétel azonban nem a megalakulás, hanem a jogi személlyé válás feltétele. A bíróság által történő nyilvántartásba vétel ebből következően nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. — A javaslat a korábbi szabályozáshoz viszonyítva új elvekből vezeti le az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek felett bármiféle általános jellegű törvényességi vagy szakmai felügyeletet gyakoroljanak. — A javaslat értelmében a társadalmi szervezet működésének törvényességét az ügyészség ellenőrzi, ám az ügyészség jogköre az ellenőrzésen túlmenően csak arra terjed ki, hogy felhívja a társadalmi szervezetet a törvényes állapot helyreállítására, illetőleg, ha ez nem következik be, a törvényesség helyreállítása céljából a bírósághoz fordulhat. — A törvényesség betartása érdekében a társadalmi szervezetre nézve kötelező döntést — az ügyész keresete alapján — kizárólag a bíróság hozhat. A bíróság döntési jogköre — a törvénysértés jellegétől függően — széles skálán mozog, a társadalmi szervezet feloszlatásáig terjed. (Folytatás a 2. oldalon.) Parlamenti tudósítónk jelenti: Á többpártrendszer nem „bevezetés" kérdése Több mint ötvenezren vettek részt és nagyrészt véleményt is mondtak a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvénytervezetek előzetes társadalmi vitáiban. A megannyi fórum után is sok nyitott kérdés és vitatéma maradt a - januári országgyűlésre, Valamennyi hozzászóló érvekkel alaposan fölfegyverkezve foglalt állást a társadalmi vitákban is nagy hangsúlyt kapott egy vagy többpártrendszer kérdésében. Az egyesülésről szóló tör. vényjavaslat a többpártrendszer jogi feltételeinek első lépcsőjét jelenti, a páirtalapításnak elvi, ám még nem a gyakorlati lehetőségét. Ez utóbbiról a tervezett, s várhatóan még az idén az Országgyűlés elé kerülő párttörvény rendelkezik majd. E kétlépcsősség indokoltságát többen megkérdőjelezik, mintegy föltételezve, hogy a többpártrendszer létrehozása egy tollvonással megoldható, sőt azt is, hogy csupán arról van szó, hogy az MSZMP elodázni igyekszik a nyílt politikai versenyt ... Erről kérdeztük Berecz Jánost, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titkárát. — Én a fokozatos építkezés híve vagyok. Nemcsak néhány embernek kell megszoknia, hogy pártot alapíthat, hanem az egész társadalomban is tudatosulnia kell e lépés lehetőségének és felelősségének is. Az elmúlt évtizedek nem jelentették jó iskolát a politikai kűltúra és a tolerancia kialakulásához, márpedig, ha ezek híján egyből politikai harc kezdődik az új alakulatok között, akkor az zavart is hozhat a társadalomban. Ezért szükséges előbb az együttműködés és a párbeszéd szabályait és szokásait kialakítani. Ez nem képzelhető el máról holnapra, akkor sem, ha az MSZMP kész vállalni a versenyt, a párbeszédet minden olyan esetleges párttal, amelynek programja és tevékenysége összhangban áll az alkotmánynyal. Véleményem, szerint a többpártrendszerrel kapcsolatban tapasztalható, helyenként túlzott remények és vágyak oka, hogy a korábban kialakult politikai struktúrában a demokrácia működése nem elégítette ki az emberek igényét, az érdekképviseletben, érdek, egyeztetésben és a hatalom ellenőrzésében, hogy nem érezték magukat a hatalom valódi részeseinek. Mindennek kiteljesedésére nem a többpártrendszer az egyetlen lehetőség, ám kétségtelen, hogy ezt ma a társadalom jelentős része igényli. A többpártrendszer létrejötte mégsem „bevezetés” kérdése, hanem egy folyamat, amelyben meg kell ér. nie az említett feltételeknek, miközben megteremtjük az önszerveződés lehetőségeit. — Az egyesülési törvény- tervezet lényegében azt mondja ki, hogy társadalmi szervezet alapítható minden olyan tevékenység végzésére, amelyet a törvény nem tilt, s hogy létrehozásához tíz alapító tag szándéiknyil- vánítása, s a szervezeti és működési szabályzat kidolgozása elegendő. Ez végül is azt sem zárja ki, hogy létrejöjjön mondjuk a sértett emberek szervezete, vagy valamely periférikus csoport gittegyletszerű egyesülése. — Hasonló csoportok esetleges burjánzása nem teszi-e áttekinthetetlenné a társadalmi mozgásokat, és erőviszonyokat ? — Minden növekedésnek, fejlődésnek vannak problémái és buktatói. Korábban nálunk eléggé visszaszorítottak ée korlátozottak voltak az' önszerveződés vagy a szervezkedés lehetőségei, ezért kezdetben számolni kell azzal, hogy sokféle és a társadalom egésze szempontjából hlasznootalan mini- szervezetek is megjelennek. Meggyőződésem azonban, hogy fejlődésük kiveti magából e túlságosan egyéni, vaigy öncélú kezdeményezéseket, és előnyben részesíti azokat, amelyek — habár sajátos érdekeket is kifejeznek —, valamilyen módon hozzájárulnak a népakarat érvényesítéséhez. Magam is egyetértek azzal a véleménnyel, hogy az alternatív szervezetek létrejötte — még ha némelyikük álláspontjai és törekvései vitathatóak is —, sokkal kisebb anarchikus' veszélyt rejtenek, mint az arc nélküli, s inkább hangulatoktól és indulatoktól, semmint érvektől vezérelt tömeg. — Szükségesnek látja-e annak kimondását, hogy az alakuló társadalmi, politikai szervezetek önfenntartók legyenek? A somogyi képviselőcsoport ülésén is fölvetődött, hogy e szűk csoport- érdeket képviselő szervezetek is előállhatnak támogatásigénnyel. — Helyeslem a parlament jógii bizottságának azt a javaslatát, hogy az egyesülési törvény tervezetének a pártokra vonatkozó bekezdésében szerepeljen az is, hogy a pártok gazdálkodására vonatkozó szabályokat a készülő párttörvény tartalmazza. Abban kell határozni, hogy milyen szempontok alapján ítélhető meg az a társadalmi hasznosság, amelyet az államnak a költség- vetés forrásaiból, tételesen megfogalmazott keretek között anyagilag is támogatni kell. Hiszem, hogy ebben olyan széles körű társadalmi kontroll lesz, amely nagyon kevés kiskaput hagy arra, hogy olyan szervezet, amelynek a szűk önkifejezésen kívül tényleges társadalmi szerepe nincs, anyagi támogatáshoz jusson. Bíró Ferenc
