Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-06 / 5. szám

1989. január 6., péntek Somogyi Néplap 3 VÁROSI FELADATTERV PÁRTÉRTEKEZLET ELŐTT Mint ismeretes: Kaposváron január 14-én több mint 400 küldött részvételével tartják meg a városi pártértekezletet az oktatási igazgatóságon. Az előzményekről, az előkészületekről és a törek­vésekről Tolnai Sándor első titkár és dr. Jávorsz- ky András, a szerkesztőbizottság vezetője nyilat­kozott lapunknak. Mondanivalójuk után közöljük a pártértekezlet résztvevőinek megvitatására szánt feladatterv-javaslatot. PÁRTSZAVAZÁS NYOMÁN Zsírsütő üzem a téeszben TOLNAI SÁNDOR: — Ka­posvár és környéke párttag­ságának véleménye és 'aka­rata alapján tartjuk párt- értekezle tünket. Az előz­ményről annyit, hogy a kom­munista közösségek jelentős része kifogásolta a tavaly szeptember 16-i városi párt- bizottsági állásfoglalást. A testület akkor nem látta in­dokoltnak a rendkívüli párl- érteikezlet összehívását. Ok­tóber 19-én a pártbizottság megvitatta a párttagság jel­zéseit, és egyhangúlag úgy határozott: a döntés joga a terület párttagságáé. Ennek alapján teljes körű pártsza- vazást kezdeményezett a testület. Levélben fordult az alapszervezetekhez és kérte a kommunisták véleményét. Csaknem 9000 párttag nyi­latkozott, s a többség a párt- értekezlet megtartása mel­lett szavazott. El kell fogadnunk a bírá­latot — nekem személy sze­rint is —, miszerint elkerül­hettük volna a kitérőt, ha rögtön a párttagsághoz for­dulunk. így igaz. Testüle­tünk félretett minden presz­tízsszempontot, felülbírálta előző álláspontját, s a párt­demokrácia, a tagsági akarat érvényesítésének útját vá­lasztotta. Mert vallotta és vallja: nem a városi párt- bizottságnak vannak párt- szervezetei, hanem a tagság­nak van városi bizottsága. A pártsziavazást követően elfogadtuk a pártértekezlet előkészítésének menetrend­jét, feladatsorát. Az vezérelt bennünket, hogy tartalmas, előremutató, az országos pár térteké zlet szellemiségé­vel egyező, reális helyi ten­nivalókat meghatározó ta­nácskozásunk legyen. Az előkészítő munka átgondol­tan, tervszerűen, a pártde­mokrácia érvényesítésével és nagy felelősséggel folyik. A pártszervezetek .280 küldöt­tet választottak. Üjszerű, most első alkalommal él­tünk vei, hogy a tervezett 69 tagú városi pártbizottság­ba 38 tagot közvetlenül a munkahelyi, községi szer­vezetek delegáltak. A városi pártbizottság többi tagját a pártértekezlet fogja meg­választani. (A küldötteknek a városi pártbizottság tag­jainak, a tisztségviselőiknek a választása titkosan tör­tént, illetve történik.) A sze­mélyi javaslatok alapos, kö­rültekintő és demokratikus kialakításán 15 tagú, jelölést előkészítő bizottság mun­kálkodik. Vezetője dr. De Sorgó Tibor, a Kapos Volán igazgatója. A helyi politikai tenniva­lók kidolgozására három munkacsoportot kért föl a pártbizottság. A társadalom­politikád csoport vezetője dr. Jávorszky Andás, a ta­nítóképző főiskola tanára — aki a szerkesztőbizottság te­vékenységét is összefogta —, a gazdaságpolitikaié Bajer Nándor, a Masterfil kapos­vári gyárának igazgatója, a pántélet kérdéseivel foglal­kozó munkacsoport vezetője pedig Weisz Zoltán, a váro­si pártbizottság titkára. A munkacsoportok önál­lóan dolgoztak. A felkért 33 elvtárs közül senki sem tért ki a megbízás vállalása elől, valamennyien megtisztelte­tésnek fogták föl azt. Ennek nagy jelentőséget tulajdoní­tok, mert jelzi és mutatja területünk pártmozgalmá­nak erejét, aktivista gár­dájának ügyünk, megújulá­sunk iránti elkötelezettsé­gét, a tettrekészséget a való­di mozgalmi munka vállalá­sában. Bízom abban, hogy érde­mi, felelős p ár térteke zleit ünk lesz, amely jól szolgálja a Magyar Szocialista Munkás­párt, a helyi pártmozgalom, városunk és környékének fejlődését, az itt élőik és dol­gozók érdekeit. Fórumunk nyitott lesz, minden érdek­lődő elvtársunkat és párton- kívüli barátunkat szívesen és tisztelettel várjuk. DR. JÁVORSZKY AND­RÁS: — Az országos párt­értekezlet, az MSZMP KB azóta elfogadott állásfogla­lásai adták az alapot, ame­lyeknek figyelembevételé­vel — a bizottsági anyagok­ra támaszkodva — körvona­laztuk a helyi pártélet lehet­séges fő mozgásirányait a következő időszakra. Arra törekedtünk, hogy a feladatok lehetőleg konkré­tak, teljesíthetőek és szá- monkérhetők legyenek. Tar­talmazzanak választási lehe­tőségeket, hogy a párttagság — küldöttei útján — maga dönthesse el: milyen mély­ségű változtatásokra tud vállalkozni. Az alternatívát nem tartalmazó javaslatok is keret jellegűek ötletekkel, javaslatokkal tovább fino­míthatok. Godoltunk a megválasz­tandó pártbizottságra is; ar­ra, hogy ne kerüljön a sok aprólékos vagy túl általános feladattal lehetetlen hely­zetbe. Ezért elsősorban az új elképzelések lényegi meg­határozóit rögzítettük a ter­vezetben. A szerkesztőbizottságot a mozgalmi és társadalmasí- tott pártélet megteremtésé­nek szándéka vezette mun­kájában. Májusban döntött a zsír­sütő üzem létesítéséről a siófoki November 7. Mező- gazdasági és Kertészeti Ter­melőszövetkezet vezetősége, s az év végén már sikeres próbaüzemet tartottak. Az 5,2 millió forintért megva­lósított beruházás lehetővé teszi a téeszben a sertésvá­gási kapacitás jobb kihasz­nálását, a piaci igényeikhez igazodó termékek előállítá­sát. Korszerű technológiával naponta egy tonna zsírsza­A hazai szénbányászat teljesítette 1988. évi tervét. Termelése 20,9 millió ton­na volt, ami ugyan, valami­vel kevesebb az előző évi­nél, de minden megrende­lést kielégítették. A különböző szén.félékből kínálati piac alakult ki. A belkereskedelemnek a szer­ződésben, vállalt ötmillió tonnán felül még négyszáz- ezer tonna tüzelőanyagot szállítottak. A hrikettgyárak termelési csúccsal, 2,3 mil­lió tonna brikett előállítá­sával zárták az évet. A megszokottnál magasabb karmát olvaszthatnak ki, ugyanakkor mód van a zsír keverésére, ülepítésére, cso- magolólsára is. Nagy meny- nyiségű zsírt .szállíthatnak a megrendelőknek hordó­ban, kartonokban és mű­anyag poharakban. Ugyan­itt később sózott kenyér- és csemege szalonnát, kenő­májast, disznósajtot, teper­tőt, bácskai porcot, .külön­böző főtt szalonnákat — te­hát csupa olcsó, de igen ke­resett terméket — készíthet­nek. szénkészlettel rendelkeznek a hőerőművek is. Jelentős mennyiségű tüzelőanyagot nem is vettek át a bánya- vállalatoktól. A bányászati egyesülés vezetőitől kapott tájékozta­tás szerint az idén 21,5 mil­lió tonna tüzelőanyag ter­melését tervezi a hazai szénbányászat, pontosab­ban ilyen mennyiségű szén szállítására készült föl; a piac dönti majd el, hogy szükség lesz-e ennyire. A felkínált mennyiségnek ed­dig csak kis részére kötöt­tek szerződést. Bővült a tüzelőanyag-kínálat FELADATTERV az 1988. májusi országos pártértekezlet állásfoglalásának helyi végrehajtására a XIV. kongresszusig A kaposvári pántértekezlet a város és környéke párt­tagsága véleményének alap­ján. — az országios pártérte­kezlet állásfoglalásának megfelelően — feladatterv­ben rögzíti azokat a helyi tennivalókat, amelyekkel a város é6 környéke pártmoz- galma hozzájárulhat a pánt­nak mint politikai vezető erőnek a megújulásához, a társadalmi-gazdasági re­formfolyamat kibontakozá­sához. A tennivalók végre­hajtása csak abban az eset­ben vezet a pántélet meg­újulásához, ha biztosítjuk a pártmunka mozgalmi és tár­sadalmi jellegét, korszerű­sítjük szervezeti feltételeit és felkészülünk a politikai partner szerepére. Ennek ér­dekében a párténtekezLet a pártélet, a gazdaság és szo­ciálpolitika, illetve a társa­dalompolitika terén a kö­vetkező feladatokat határoz­za meg: I. 1, A városi pártbizottság legyen, a terület pántmozgal­mának politikai irányító szerve. A pártbizottság A változat: egytestületes szerviként működjön; B változat: végrehajtó bi­zottságot is válasszon, amelynek feladata a pártbi­zottság döntéseinek előké­szítése és a végrehajtás meg­szervezése. A pártértekezlet vagy a pártbizottság válasszon A változat: egy első tit­kárt, egy függetlenített tit­kárt és 2—3 társadalmi tit­kárt. (JAVASLAT) B változat: egy első titkárt és 3 függetlenített titkárt. C változat: egy első titkárt és két függetlenített tit­kárt. D változat: egy első titkárt és 1 függetlenített titkárt. A titkárok (a pártbizottsá­gi tagságukból következő munkájukon kívül) a párt­bizottság állásfoglalása alap­ján' szervezzék az apparátus pártbizottságot segítő mun­káját. Az apparátus nem irá­nyíthatja az alsóbb pért- szenveket, nem jogosult a pártbizottság bármilyen szintű külső képviseletére. A pártbizottság működ­tessen állandó és ad hoc bizottságokat. Gondoskod­jon a pSrtszervek és az alap- szervezetek tisztségviselői­nek, általuk az egész párt­tagságnak a felkészítéséről, hogy eligazodjanak és helyt tudjanak állni a politikai életben. E célnak alárendel­ve korszerűsítse a titkári értekezlet és a reszortfelele- lősöfc képzésének rendszerét. A pártbizottság üléseiről részletes tájékoztatást kap­janak a párttagok és a la­kosság. Közérdekű téma ese­tében a pártbizottság ülése legyen nyilvános. 2. A városi pártbizottság segítse elő, hogy a párttag­ságot tömörítő pártszerveze­tek, alapszervezetek műkö­dési területükön önállóan töltsék be politikát alakító és formáló szerepüket. A pártbizottság minden tagjának kötelessége az alapszervezetek fórumainak, rendezvényeinek látogatása, a vezetőségi tagokkal, párt­tagokkal való kapcsolattar­tás. A találkozások feladata az őszinte eszmecsere, az új jelenségek együttes értelme­zése. 3. Az eredményes alap­szervezeti pántmumfca egyik legfontosabb feltétele az el­méleti kérdésekkel kapcso­latos viták figyelemmel kí­sérése, az azokhoz való‘kap­csolódás. A pártértekezlet ja­vasolja a pártszervezeteknek, hogy egyes témákban szer­vezzenek fórumokat és a véleményeket, javaslatokat hasznosítsák napi munká­júikban, Illetve a szélesebb 'körű válaszokat igénylő­ket jutassák el irányító pártszerveiikhez. Ezirányú tevékenységükhöz Igényeljék a felsőbb pártszervek, a tes­tületi tagok, az aktivisták és az apparátus közremű­ködését, segítségét. 4. A pártbizottság fordít­son figyelmet a lakóterületi politikai munka szervezeti feltételeinek fejlesztésére. A pártmumka tartalmának és módszerének változásával szükséges átértékelni a mun­kahelyi és a lakóterületi pártszervezetek feladatait, megújítani, illetve kialakí­tani eszköz- és .módszertá­rukat. A városi pártbizott­ság — a központi pártszer­vek e témával foglalkozó anyagai alapján — tisztázza a pártszervezetek felada­tait, helyüket, szerepüket a közéletben. A pártbizottság kellő időben foglalkozzon — a párttagság véleményére tá­maszkodva — a soron kö­vetkező választások pártfel- adataival. 5. A pártépítésben az ed­diginél kötetlenebb, haté­konyabb és differenciáltabb módszereket alkalmazzanak. A helyi eltételökhez igazodó kimunkálás az alapszerveze­tek feladata. 6. A városi pártértekezlet szükségesnek tartja a káder­hatáskörök összhangba hozá­sát a pártszervezetek önálló­ságának, felelősségének nö­vekedésével. Ennek szelle­mében a pártbizottság te­kintse át és csökkentse a káderhatáskörében levők számát. 7. A pártbizottság évente hozza nyilvánosságra gaz­dálkodásának adatait és va­gyoni helyzetét. Meglevő va­gyonával — a pártgazdál­kodás szabályait figyelembe véve — vegyen részt a gaz­dasági és humán szféra vál­lalkozásaiban. II. 1. A gazdaságpolitikai feladatokat elsősorban a gazdasági hatékonyság szempontjából kell megkö­zelíteni. E téren mind a pártbizottságnak, mind a pártszervezeteknek az a feladatuk, hogy a politikai aldlailáról biztosítsák a gaz­daság működését, politikai- mozgalmi eszközökkel se­gítsék, ösztönözzék és támo­gassák a hatékony, jöve­delmező gazdálkodást, a vállalkozási és tulajdonfor­mákból, valaimint a tőke­mozgásokból adódó lehető­ségek kihasználását, továb­bá a vállalati belső irányí­tás és ösztönzési rendszer fejlesztését, a munkafegye­lem megszilárdítását, a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeinek javítását. 2. A pártbizottság folya­matosan elemezze a gazda­sági mozgások politikai ha­tását a lakosság különböző rétegeire, csoportjaira és ennek megfelelően hozzon politikai döntéseket. Gazda­ságpolitikai tevékenységé­ben vegye figyelembe az egyes ágazatok, területek főbb fejlődési tendenciáit, maghatározó vonásait. 3. A terület- és település- fejlesztési politikai munká­ban élvezzen elsőbbséget a .lakásépítés, a szolgáltatás, a víziiközmű-fejlesztés, a középiskolai intézményhá­lózat bővítése és a munka­helyteremtő beruházások segítése. 4. A szociális feszültsé­gek forrásainak és megnyil­vánulásainak sokasodása a politikai hangulatromlás egyik tényezője. A súlyos­bodó megélhetési gondok elsősorban az időskorúak, a pályakezdők és a nagycsa­ládosok körében kíván nagy figyelmet a pártszervek ré­széről1 is a munkahelyeken és a lakóterületeken egy­aránt. III. 1. Az eddigi érdekbeszá­mításos politikai mechaniz­must váltsa föl az érdek­képviseletre alapozott együttműködés. Ennék ér­dekében a városi pártbi­zottság kezdeményezze po­litikai érdekegyeztető tanács létrehozását. Ennek legyen tagja minden olyan szerve­zet, szerveződés képviselője, amely társadalmi csoportok, lakóhelyi közösségek érde­keit az adott közösségek felhatalmazása alapján jo­gosult képviselni. A tanács működésének módját az ér­dekeltekkel konzultálva ha­tározzák meg. A politikai érdekegyeztető tanács ülé­sei legyenek nyilvánosak. Az ülésekről a városi saj­tón és televízión keresztül a lakosság is kapjon tájé­koztatást. 2. A pártbizottság min­den rendelkezésére ál'ló esz­közzel segítse elő a helyi társadalom önszerveződé­sét. Fordítson figyelmet ar­ra, hogy az így megfogal­mazódó érdekek a politikai érdekegyeztető tanácsban ■képviseletet kapjanak. 3. A pártbizottság ösztö­nözze és segítse — az új­szerű partneri viszony alap­ján — az állami szervek, valamint a társadalmi tö­megszervezetek és -mozgal­mak megújulását. 1989-ben a városi pártbi­zottság — tagjaiból delegált bizottságok útján — kon­zultáljon a városi tanács, a szakszervezetek,. a hazafias népfront vezető szerveiben dolgozó párttagokkal. A tes­tületi konzultáció témái kö­zött feltétlenül szerepelje­nek a városi tanács eseté­ben: oktatási (alsó-, közép-, felsőfok), foglalkoztatáspo­litikai, lakáspolitikai kérdé­sek, szociálpolitika; a szak­szervezetek esetében: ér­dekvédelem és képviselet; a Hazafias Népfront eseté­ben: a lakóhelyi közössé­gek önszerveződése. Ezeken a megbeszéléseken kerüljön sor a rendszeres együttmű­ködés mechanizmusainak kialakításaira. A konzultá­ciókról a párttagság és a lakosság kapjon részletes információt. 4. A pártbizottság támo­gassa a KISZ újjászervező­désének folyamatát. Az if­júsági szövetséggel, a hoz­zá tartozó új, önálló szer­vezeteikkel alakítson ki stratégiai alapokon nyugvó partneri viszonyt. A pártértekezlet javasol­ja az érintett alapszerveze­teiknek, hogy mérlegeljék az ágazati pártbizottságok szükségességét. A városi pártbizottság a feladatterv végrehajtásánál vegye fi­gyelembe az 1985-ös városi pártértekezlet előkészítése sorén készült anyagok meg­állapításait. A városi pártértekezlet küldötteinek mandátuma a XIV. kongresszust előkészí­tő városi pártértekezlet ösz- szehívásáig érvényes. A társadalmi munkacsoportok nevében: Á szerkesztőbizottság A feladattervvol kap­csolatos ős/.cr vöt cl okot s/ivoson fogadja a s/.er- ko.s/tobi/ottsái^ (( mi: városi pártbizottság, Ka­posvár, I.onin u. 11)

Next

/
Thumbnails
Contents