Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-05 / 4. szám
1989. január 5., csütörtök Somogyi Néplap 5 Tíz szakon szaküzemmérnök-képzés Fontos feladatának tekinti a végzett üzemmérnökök továbbképzését a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola; februárban tíz szakon indul szaküzemmérnök-képzés. Az ipar és az intézmények igényeit kívánja kielégíteni e képzési formával. Az éipületfenntartási szakon az új létesítmények építéstől eltérő főbb vonásaival ismerkedhetnek meg a hallgatók. Először szervezett a főiskola továbbképzést azok számára, akik az építésigaz- gatással, a települések átalakításával foglalkoznak. A népgazdaság legkülönbözőbb területein jelennek meg a mikroelektronikai elemeket és eszközöket tartalmazó berendezések. A mikroszámítógépes irányítással foglalkozók szintén megújíthatják tudásukat e képzés keretében. Dr. Ormosy Viktor főigazgató-helyettes tájékoztatása szerint a környezetvédelemmel foglalkozó szak beindítása is időszerű és fontos. Szervező és üzemfenntartási szak mellett energiagazdálkodási is indul Pécsen a Pollack Mihály főiskolán. Magyarországon különösen fontos, hogy a megtermelt energiáit a fogyasztók gazdaságosan használják föl; a képzés ebben segíti az e területen dolgozó üzemmérnököket. Műszaki informatikai, gázipari és vízgazdálkodási szak indul — ez utóbbi Baján, a főiskola'vízgazdálkodási intézetében. Felvételre jelentkezhetnek mindazok, akik műszaki egyetemen vagy főiskolán szereztek oklevelet. Kivételesen más egyetmi, főiskolai végzettségű szakemberek is részt vehetnek a képzésben. Négy féléves a továbbképzés, a tanulmányokról diplomamunkával adnak számot a levelező hallgatók. Jelentkezni a főiskolán lehet, január 15-ig. SOMOGYI HONISMERETI HÍRADÓ Kastélyok, keresztnevek Kurázsi mama Kaposváron Csak ritkán történik meg, hogy a hivatalos bemutató előtt bérletes előadásban játsszanak egy új darabot. A kaposvári Csiky Gergely Színház most ehhez a megoldáshoz folyamodott. Go- thár Péter rendezte Bertold Brecht Kurázsi mama című drámáját, s ezt a holnapi Csi-ky-bemutató bérlet előtt ma este már láthatja a közönség. Azok, akik régebb óta járnak a kaposvári színházba, már láthatták Brecht eme darabját, hiszen az 1973 74- es évadban Babarczy László színpadra állította a művet. Akik akkor látták az előadást, biztosan még ma is emlékeznek rá, hiszen kiváló szereposztásban került színre a darab. Kurázsi mama szerepében Olsavszky Évára emlékezhetünk, leányát az akkor fiatal tehetségnek számító Monori Lili alakította, két fiát pedig Szabó Kálmán és Reviczky Gábor. A mostani előadás címszerepét Gothár Péter Lázár Katira bízta, Kurázsi mama leányát Pogány Judit alakítja. A két fiút Quintus Konrád és Dunai Károly személyesíti meg. Láthatjuk még Bezerédi Zoltánt és Kulka Jánost is. Brecht művét Nemes Nagy Ágnes fordította. Mint a német író műveiben általában, e darabjában is 'jelentős szerepe van a daloknak. Paul Desau zenéjét erre az előadásra Selmeczi György hangszerelte. Érdekes tanulmányokkal és cikkekkel megjelent a Somogyi Honismereti Híradó új száma. A helytörténetírás szolgálatában című fejezetben . dr. Ujkéry Csaba tollából olvashatunk cikket Szigetvár őstörténetéről. Szigetvár 1952-ig Somogy megyéhez tartozott, s évszázadokig a megye egyik legnagyobb települése volt. Ugyanebben a fejezetben olvashatunk többek között a középkori nemzetiségi politikáról, a csurgói népfőiskoláról és a Balatonnagybere- kd Állami Gazdaság természeti viszonyairól, gazdálkodásáról. L. Szabó Tünde a somogyi kastélyok adatait rendszerezte. Kimutatásából kiderül az a sajnálatos tény, hogy a felsorolt 56 egykor szépséges épület közül tizenegynek az állapota rossz, a kastélyok jelenlegi hasznosítása pedig igen vegyes: az orvosi rendelőtől a raktárig, a szociális otthontól a vendég házig. A névtani, nyelvjárási kutatások című fejezetben megjelent tanulmányában Mráv Éva a múlt századi névadást vizsgálta, Kisbár- apáti római katolikus anya- könyvének 1825—1850 közötti keresztnevei alapján. Dr. Sipos Csaba gondos rendszerező és kutatómunkáját dicséri a Hírek, események, illetve a Somogyi évfordulók 1989-ig című ösz- szeállítás. A Figyelő több honismereti eseményről, többek között a XVI. tatai honismereti akadémiáról, a fiatal történészek táboráról, és a nagyecsedi országos honismereti tanácskozásról. A Helytörténeti ■ arckép- csarnokban dr. Nagy Gyula Kaposi Mórról, a múlt századbeli neves bőrgyógyászról ír, illetve Gruby Dávidról, aki Kaposi Mór kortársaként szintén nagy tekintélyű bőrgyógyász volt. A kiadvány szépséghibája, hogy a£^l988-as év második száma most, januárban látott napvilágot. FELÚJÍTOTT MŰEMLÉK Régi épületeink megóvásának, méltó hasznosításának szép példája a vörös- berényi volt jezsuita rendház. A XVIII. század első felében emelt épület helyreállítását 1983-ban határozták el. A barokk épület- együttest Hulyák Anna Ybl-díjas építész tervei alapján a Veszprém Megyei Építőipari Szövetkezet újította föl. Az egykori rendház ma a megyei tanács oktatási, továbbképzési és szociális központja. Tanfolyamok, konferenciák rendezésére ad lehetőséget, nyáron pedig üdülőként használják. \ (MTl-fotó — Arany Gábor felv.) O Magos a megjegyzésen kissé meditálva már be is nyitott abba a szobába, ahol Palágyi Bélával — az e heti nappali művezetővel — az egyik helyi nyomozó beszélgetett. Miután megtudta', hogy a művezető büntetlen előéletű, nős, kétgyermekes családapa, közölte, hogy szeretne ő is néhány kérdést föltenni. — Csak tessék, őrnagy elvtárs, én legalább addig odakint bekapok valamit, meyt még ma nem is tettem, és aztán visszajövök. — Magos őrnagy vagyok — mutatkozott be Palágyi- nak. — Mondja Palágyi úr, a nappali műszak kezdete előtt mindig jóval korábban szokott bejönni? — Első kérdésként ezt azért tette föl, mert úgy hallotta, hogy eddig csak nagyritkán fordult elő, hogy jóval a műszak kezdete előtt bejött volna az üzembe. Többen azonban még erről sem tudtak. — Ha nem is naponta, de azért elég gyakran. — Ma például hol jött be? A portás szerint ön nem a főbejáraton jutott az üzembe. — Pedig ott jöttem be — mosolygott elnézően Palágyi —, csak kéremszépen, ilyen korán rendszerint szundikál az öreg és nemigen figyel a bejövökre. — Miért ment egyenesen a pénztári irodához? — Furcsállottam, hogy ilyen korán ég ott a villany, és mielőtt benyitottam volna az aj tán, ami az emeletre vezet a pénztárhoz, észrevettem, hogy alig két méterre valaki a földön fekszik. Odaszaladtam, és elborzadva láttam: véres a feje, eszméletlen állapotban van. Én akkor halottnak véltem. Riadalmamban felrohantam a pénztárba, ahol égett a villany. Legnagyobb megdöbbenésemre ott feküdt véres fejjel az éjszakai művezető, Almási Géza. Nyomban leszaladtam a művezetői szobába, és értesítettem a rendőrséget, meg az igazgató elvtársat. A rendőrség élég hamar meg is érkezett. A rendőr orvos azonnal Almáéihoz lépett, de az már, véleménye szerint, több órája halott volt. Az iroda bejáratánál fekvő férfit, akiről addigra már megtudom, hogy Gáti József műszerész, az orvos még életben találta és azonnal beszállíttatta a kórházba. Ekkorra az üzem dolgozóinak a többsége már ott álldogált,' és szinte szótlanul nézte a véres tragédiát. Ezt követően többek között engem is felkértek ide, és a folyosón levő irodákban megkezdték valamennyiünk kikérdezését. — Palágyi úr, magának mi a véleménye: ki vagy kik követhették el ezt a borzalmas bűncselekményt? Mit akar a demokrata fórum? Lévai József, az MDF somogyi szervezetének vezetőségi tagja válaszol A Magyar Demokrata Fórum lakiteleki megalakítása óta tízezer embert tömörítő mozgalommá vált. A múlt év novemberében létrejött a somogyi szervezet is. Milyen programot kínál az MDF Somogybán? — kérdeztek Lévai Józseftől, a megyei vezetőség tagjától1. — A Magyar Demokrata Fórum a nyílt politizálás fóruma. Azokat az erőket tömöríti, amelyeket eddig sem a párt, sem a népfront nem tudott mozgósítani. Miért volt szükség az MDF- re? Így lenne helyesebb a — Bár tudnék erre felelni, istenuccse nem kímélném! — Mondja, kérem: tudták az itt dolgozók, hogy a páncélszekrényben aznap körül-" belül kétmillió forint volt? — Azt hiszem, ezt nemigen lehetett eltitkolni, hiszen mindenki tudta, hogy másnap lesz a prémiumosztás. — Köszönöm- a felvilágosításait. — Elmehetek, őrnagy úr? Szeretnék már az üzemben lenni, mert rengeteg a munkám. — Sajnos, ebben én nem dönthetek, de azonnal meg- érdeklődőm. Magos kinyitotta az ajtót, és intett az utolsó falatoknál tartó kollégájának, hogy cseréljenek helyet. A főnök a helyi vezetőkkel tanácskozott, amikor Magos odaért hozzá: — Valamit közölnék veled. — Gyere — válaszolt azonnal á főnöke, és kimentek a folyosóra. — Miről van szó? — Én most ha lehet, nagyon rövid időre itthagynám ezt a darázsfészket. — Hagyjad, de siess visz- sza! (Folytatjuk.) kérdés. Azért, mert az embereiket az elmúlt évtizedek alatt leszoktatták a nyílt véleménynyilvánításról. Sok- lkai előrébb tartanánk, ha a vélemények ütköztetése mérlegelésre késztette volna a hatalom képviselőit. Jóval kevesebb lenne a gond, az elhibázott lépés. Az MDF tehát részit akar vállalni abból a munkából, amely a reformok megvalósításához vezet. Természetesem tisztában vagyok azzal, hogy csak úgy lehet felelősséggel' politizálni, ha nem akar az ember többet kívánni a másik féltől, mint amit maga is végre tudna hajtani. — Mekkora az MDF somogyi létszáma, hol alakultaik helyi csoportok? — Há-romszázas tagság van a megyében; négy városból és három településről jelezték a megalakítás szándékát. Tíz tanácsadói testületet hoztunk létre, amelyek a gazdaság, az oktatás, a környezetvédelem és más területen dolgozzák ki megyei programunkat. Az MDF szerveződése során sokféle emberrel beszéltem, eltérő nézeteket vallottak, de egy sem akadt közöttük, aki a múlt rendszert akarta volna föltámasztani. Valamennyien a demokrácia hívei, és nem áltílernolkráciéé, amelyet azok képviselnek, akiknek közük volt és felelősségük van a jelenlegi helyzet ki- aiakuláisában. Azt is el kell mondanom, hogy az MDF nem egységes szervezet, ma még csak a körvonalait látja egy, a piac törvényeit figyelembe vevő demokratikus Magyarországnak. Mint mindlen szervezetben, itt is vannak ütközések a nézetek között. Szabadelvű szervezet vagyunk... — Meglepő, hogy sok nyugdíjas van a vezetőségben. Miért? — Talán azért, mert ők érezték át legjobban az ellentmondásokat. Tehát nekik van a legtöbb tapasztalatuk, hiszen a saját bőrükön is érezték a kitelepítést, a börtönt, a kirakatpereiket, az emberi jogok al'apéLveinek megsértését. Mégsem megbántottak, hanem tagjai egy szebb Magyarországban bízó és érte tenni akaró szövetségnek. Föllépünk a nemzeti kishitűség ellen, amely azt sugallja, hogy a kátyúból nem lehet kikerülni. Példaké- pembnefc Eötvös Károly melléit Deák Ferencet tarlóm, aki azt mondta: „... amit a kedvezőtlen helyzet, szerencsétlen politika vagy elvesztett háború következtében elvesztett a nemzet, azt egy kedvező időben visszanyerheti, pe amiről önmagától mond le, azt soha vissza nem kaphatja.” — Melyek az MDF elképzelései a jövőről? — Az MDF a mai reformfolyamat alapkérdésének tartja a többpártrendszert, tehát következetes híve a pártok megalakulásának. Ezzel egyetértek, de — és ez a magánvéleményem — irtózok a sok kis pántocs- kától... Az MDF kongresz- szusa dönti él, hogy párttá szerveződünk-e. Célunk továbbá, hogy újraértékeljék az 1956-os eseményeket és hagy képviselők jelölésével részt kérjünk a hatalom gyakorlásából. — Végül: ön hogy került az MDF-be? — A Berzsenyi Társaság tagjaként részt vettem a „Mi a haza ma?” pályázaton, és az azzal kapcsolatos találkozókon. Itt kaptam meghívást Lakitelekre. Barátkozó ember vagyok, mindig közösségi életet éltem, korábban részt vállaltam a népfront munkájában, a természetbarát- és a váiros- szépítő mozgalomban. A vállalatnál szakszervezeti főbizalmi és szocialistabri- gáid-vezető vágyók. Hiteles, emberi célokért mindegy, csak küzdjön. Ez a fontos. ' hogy hol küzd az ember, B. J. Ma előadás — holnap bemutató HÁG BERTALAN Egy éjszaka története