Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 24. szám _____________________________________________Ara: 5,30 Ft 1989. január 28., szombat A minőség rangja A síkesztyűknek nyáron is van piacuk: akkor is ha a kánikula idején nálunk csak a hűtőszekrényekben van jég. Nem kell messzire utazni, elég csak a szomszédos Csehszlovákiába vagy Ausztriába és a többezer méteres csúcsokról mindenki annyiszor csúszik le, amennyi pénze és ideje van. A puhán bélelt kesztyűkre így azután nyáron is ugyanolyan szükség van, mint a téli hónapokban. Annyi azonban bizonyos-, hogy tavasztól őszig kevesebben keresik a boltokban az efféle portékát, de a magasabb hegyek aljában, a sicentrumok bazárjaiban mindig nagy a forgalom. A nyáridő mégis a kesztyűgyáraké. A megrendelések szerint az őszi hónapokra kell elkészülni a teljes kollekciónak, hogy azután mindenki kedvére válogathasson a holmikból. A kereskedők nem titkolják: karácsony előtt a vásárlók bátrabban nyúlnak a pénztárcájukba, márpedig ezek a kesztyűk még a külföldi áruházakban is meglehetősen sokba kerülnek. Nálunk még kapni is alig lehet, pedig a külföldi boltokba kerülő síkesztyük egy részét a megyénkben, Fonyódon varrják. Máton László a Kaposvári, Túra Motoros Szakosztály tagja viszont azért mérgelődött, mert a ' motorosok arra kényszerülnek, hogy a fekete-piros- fehér ruháikhoz — például — zöld színű kesztyűt vegyenek fel. Akinek lehetősége van külföldre utazni, az ott vásárol magának motoros kesztyűt: lehet, hogy éppen abból a sorozatból, amelyiket a somogyi üzemben varrtak. Érdekes módon a nyugatnémet BMW-cégnek készült kesztyűk mintái között egyet sem láttam, amelyet világoszöld vagy barna-fehér bőrből varrtak volna. A Pécsi Kesztyű és Bőrdíszműipari Szövetkezet fonyódi üzemében bérmunkában dolgoznak: az alapanyagokat, s a kellékek legtöbbjét is külföldről hozzák. Ez a magyarázata annak, hGgy folyamatosan nem kínálja a náluk gyártott portékákat, hiszen az elkészült kesztyűket rendre visszaszállítják a partnernek, még a maradék bőrökkel is el kell számolniuk az utolsó négyzetcentiig. A bérmunka rendkívüli pontosságot követel: a varrásnál sem lehet tévedni és ezzel együtt a szállítást sem halogathatják néhány nappal. Arra gyakorlatilag nincs lehetőség, hogy a külföldi megrendelőnek készült kollekció egy részét közvetlenül a hazai boltokba szállítsák. A sokéves tapasztalat minduntalan buzdítja arra a fo- nyódiakat, hogy a nálunk is kapható bőrökből varrjanak sí- Jvagy esetleg motoroskesztyűket. Az elképzelés rendszerint csak terv marad, mert a honi piacon csak elvétve lehet jó minőségű alapanyagot kifogni, amelyből a többrétegű, különleges szigetelésű kézrevalókat megvarrhatnák. A motorosok sincsenek tehát könnyebb helyzetben, mint a sokadik gyermekcipőjét koptató sísportunknak a képviselői. A lesiklásnál ugyanúgy a test épségét védi a síkesztyű, mint vezetés közben a motorost a kézrevalója. Egyik sem divathóbort, de mindkettőt az ára és a kesztyűkkel való hiánygazdálgodás teszi divatportékává. És nemcsak a kesztyűkkel vagyunk így. Faragó László MÁRCIUS 1-TŐL Város lesz Csurgó, Fonyód és Tab MINDENT ALÁRENDELÜNK A BIZTONSÁGNAK Várkonyi Péter sajtóértekexloto A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület törvényerejű rendeletet hozott a takarék- betétről és módosította a takarékszövetkezetekről szóló, 1978. évben alkotott törvényerejű rendeletét. A takarékbetétekkel összefüggő kérdéseket 1952-ben szabályozták átfogóan. Azóta számos jogszabály született, amely érintette a takarékbetét kamatainak feltételeit és mértékét. A szabályozás állapjául szolgáló viszonyok is jelentősen megváltoztak. Több olyan törvényi szintű szabályozás lépett életbe — illetéktörvény, személyi jövedelemadóról szóló .törvény —, amely a takarékbetétről szóló korábbi .törvényerejű rendeletet módosította, illetve azzal ellentétes írendelikezéseket tartalmazott. A megváltozott befektetési lehetőségek, a takarékbetétek melleit megjelenő alternatív pénzelhelyezési módok: a kibocsátott értékpapírok, kötvények, vagyonjegyek, kincstárjegyek, letéti jegyek, valamint a gazdasági társaságokban való részvétel és ezekbe történő befektetés lehetősége új szabályozást igényeltek. A betételhelyezők számára fontos biztosítékok — a takarékbetét titkossága, adómentessége és .az állami garancia — változatlanok maradtak. A törvényerejű rendelet alapján a pénzpiac lehetőségeihez igazodva az egyes bankoknak kell kidolgozniuk és meghirdetniük az egyes betétkonstrukció feltételeit is. Az új szabályozás 1989. február 1-jén lép hatályba. A takarékszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módosítását az e téren szerzett tapasztalatok hasznosítása, a szövetkezetekre vonatkozó új jogszabályokkal való összhang megteremtése tette indokolttá. Ez a szabályozás egyben feloldja a takarék- szövetkezeteknél a társadalmi és a gazdasági szféra bankműveleteinek eddigi elkülönülését. A jogszabály, amely 1989. február 1-jén lép hatályba, magában foglalja a szövetkezetekről szóló törvény módosítása miatt időszerű változtatásokat is. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az 1988-ban előterjesztett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Az előző évhez viszonyítva 11 százalékkal volt kevesebb az ügyekben érintett személyek száma. A magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmek jelentős többségét a Romániából áttelepültek nyújtották be, és azt a magyar állampolgárral kötött házassággal, rokoni, családi kapcsolataikkal indokolták. A honosítási és visszahonosítási kérelmeket mindössze 15 esetben (1,6 százalék) elutasítani a törvényben előírt feltételek hiánya miatt. Az állampolgári kötelékből való elbocsátási kérelmek az előző évhez viszonyítva csaknem tíz százalékkal csökkentek. Az elbocsátási kérelmek szintén személyi és családi körülményeikhez kapcsolódtak. Ilyen kérelmek elutasítására az esetek 6 százalékában került sor, amikor is a kérelmezők büntető ítélet hatálya alatt álltak, illetve külföldön való letelepedési szándék nélkül kérték a magyar állampolgárságból való elbocsátást. A kettős állampolgárság megszüntetésére kötött nemzetközi egyezményeink alapján ez évben 474 kiskorú állampolgársági helyzetét rendezték. A kérelmek elintézésének átlagos ideje a magyar állampolgárság megszerzésénél 3—4 hónap, az elbocsátási ügyekben 7—8 hónap volt. Az ügyek alapos előkészítését a belügyi, a tanácsi szervek és a Magyar Népköztársaság külképviseleti szervei biztosították. Az Elnöki Tanács határozatot hozott megyei várossá nyilvánításról, valamint egyes községek várossá nyilvánításáról. A testület 1989. április 1- jei hatállyal megyei várossá nyilvánította Kecskemétet, Nyíregyházát es Székes fehér v árt. (Folytatás a 2. oldalon.) Pénteken újabb, a csütörtökinél nagyobb erejű földrengést észleltek Zala megyében a hajnali órákban. A földrengésjelző obszervatóriumtól kapott információ szerint a rengés 4.55 órakor kezdődött, s a műszerek 7 percen át regisztrálták a rezgést. Az epicentrum ismét a Vas megyei Bérbaltavár, illetve a Zala megyei Zalahídvég és Zala- bér községek térségében volt, erőssége — az előző napi 3,4 értékkel szemben A felgyorsult társadalmi folyamatokra reagálva hozták előre a MUOSZ — az egyébként 1990-ben esedékes — közgyűlést. A tanácskozáson a hazai újságíró- társadalom több mint 5 és fél ezer tagjának képviseletében mintegy 600-an vesznék részt az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A közgyűlés azzal a céllal tanácskozik, hogy — a társadalomban végbemenő demokratizálódási folyamathoz kapcsolódóan — A magyar diplomácia rendkívül aktív, eseményekben gazdag, eredményes évet tudhat maga mögött — ösz- szegezte 1988 tapasztalatait Várkonyi Péter külügyminiszter, aki pénteken a Duna Intercontinental Szállóban tartott nemzetközi saj- tóértkezletet. Várkonyi Péter — az idei feladatokról szólva, a magyar külpolitika céljait összegezve kiemelte: két- és többoldalú kapcsolatainkban egyaránt a Magyarországon zajló megújulási folyamat külső feltételeit kívánjuk javítani, vala— elérte a Richter-skála szerinti 4,5 fokozatot, vagyis 30—40-szer nagyobb energia szabadult fel. Az érintett települések illetékeséitől kapott tájékoztatás szerint személyi sérülés egyik helyen sem történt, viszont: kémények dőltek le, megrepedték a házak falai. Bérbaltaváron használhatatlanná vált az általános iskola és az óvoda ií, mert a helyiségeket ellepte a lehullott vakolat. megújítsák az újságíró szövetség tevékenységét. A választmány 1985 óta végzett munkájáról Megyeri Károly, a MUOSZ főtitkára számolt be. Hangsúlyozta: az újságírás közéleti tevékenység, következésképpen a szövetség fontos közéleti fórum. Ügy vélekedett, hogy a MUOSZ tevékenységének számbavételekor meg kell különböztetni a májusi pártértekezlet előtti, illetve utáni időszakot. Az . újságíró szövetség 1986-ban állást foglalt a sajtónyilvánosság kiterjesztésémint — lehetőségeinkhez mérten — hozzá akarunk járulni a nemzetközi enyhülés térhódításához. A külügyminiszter emlékeztetett Grósz Károly nagy jelentőségű külföldi látogatásaira, valamint kiemelte, hogy tavaly fontos lépéseket tettünk európai kapcsolatrendszerünk fejlesztésében. így felvettük a diplomáciai kapcsolatokat és együttműködési egyezményt írtunk alá az Európai Gazdasági Közösséggel. (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly Svájcba utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Világgazdasági fórum elnevezésű nemzetközi alapítvány meghívására szombaton Svájcba utazik. A szervezet davosi tanácskozásán előadást tart a kelet.-—nyugati kapcsolatok, az európai együttműködés fejlődéséről, s találkozik több nyugat-európai politikussal. ről, tagadva azt, hogy az újságírás a politika kiszolgálója — mutatott rá a főtitkár. A májusi pártértekezlet jelentős változásokat hozott, lendületet vett a politikai intézményrendszer reformja. _Látni kell, hogy a politikai reform csak akkor lehet sikeres, ha az intézmények a társadalmi nyilvánosság színe előtt működnek — hangoztatta. Ezt követően a szövetség ellenőrző, illetve etikai bizottságának jelentését hallgatták meg a részvevők. Újabb földrengés Zala megyében Megkezdődött a MUOSZ közgyűlése Folyamatosan exportál a ruhagyár A tavasz és a nyár színei a gyártószalagokon; Folyamatosan indulnak útjukra az exportszállítmányok a Kaposvári Ruhagyárból. A legtöbb — szépen megmunkált — portékát az Amerikai Egyesült Államokba küldik: az qsszes exportjuk negyven-negyvenöt százalék, Hasonlóan jó piac számukra az NSZK és Anglia is. Dr. Várni János igazgató szerint a megrendelők elégedettek a Kaposváron varrott ruhákkal, s ezért akár a mostanihoz teljesen hasonló másik gyár kapacitására is megrendeléseket adnának. A szalagokon november óta — egészen február végéig — a tavaszi és a nyári kolekciót készítik. Ebben az évben eddig csak a tőkés partnerek kívánságai szerint készültek a ruhák. Az Egyesült Államokba és Nyugat- Németországba női kosztümöt és blézereket szállítottak, Angliába és Belgiumba férfizakót. A legtöbb ruha varrásával megelőzik azt az évszakot, amelyben hardják. A zakók kivételek ez alól: egész évben piacuk van. A Kaposvári Ruhagyárban is készítenek a mostanában divatos, vékonyabb anyagú, sportos szabású férfizakókat Újabban a kockás keimet kedvelik a vásárlók, így hát a gyártó is ehhez alkalmazkodik. A külhoni partnerek többsége bérmunkában dolgoztat Kaposváron, az ebből származó bevétel csaknem ötmillió forintot tett ki tavaly. A ruhákhoz az alapanyagokat és a kellékek nagyobb részét külföldről kapják. Máskor viszont a gyár munkatársai a megrendelővel közösen választják ki a divatos anyagot valahol Nyugat-Európában. Belföldi megrendeléseket február közepétől március végéig teljesítenek a kaposvári gyárban. Azt követően csak az ősz elején készítenek majd újra ruhákat a hazai boltok részére. Közben folyamatosan gyártanak a tőkés partnerek megrendelésére is: a többféle munEzeket a férfiöltönyöket Angliában árusítják majd ka előnye, hogy így divatosabb zakók, blézerek kerülnek a hazai boltokba is.
