Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-27 / 23. szám
1989. január 27., péntek Somogyi Néplap 3 Készül az új szövetkezeti törvény Beszélgetés a jogászszövetség főtitkárával A SZÓ ELSZÁLL... Telefax a tanácsokra Szövetkezeti törvény, gazdasági önállóság, tulajdon, átalakulási törvény, érdek- védelem — néhány kiragadott címszó az elmúlt heteik mezőgazdaságot érintő és időszerűnek mondott problémáiból. Ügy tűnik, felgyorsultak a folyamatok a szövetkezetek nyomasztó gondjainak csökkentésére. Hdl is tartunk valójában? Mit tartalmaz az új törvény? Mikorra várható a jogalkotók munkájának lezárulása? Ezekre és a szövetkezetek mai jogi problémáit érintő kérdésekre dr. Nagy Lászlótól, a Magyar Jogász Szövetség főtitkárától kértünk Választ.* — Az új szövetkezeti törvény elkészítése a mostani esztendőre esedékessé vált. S ha elkészül, mind a szövetkezeti jog, mind a szö- vetkezetpolütika szempontjából nagyon jelentős lesz. Egyértelmű viszonyokat teremt ebben a nagyon fontos gazdasági húzóágazatban. A szövetkezet nem lehet csupán adóalany, folyamatos elvonások forrása, hiszen ennek következtében lassan már az egyszerű újratermelés lehetősége is veszélyibe kerül. Ezért szerintem, a szövetkezeti törvénnyel együtt rendezni kell az árrendszert is. Lehetetlen állapotot teremt az évek óta nyíló agrárolló; míg a mezőgazda- sági árakat az állam megszabja, addig az ipari árak szabadon mozognak. A tagok igényeihez igazodik — Igaz, a jogalkotásnak még az elején vagyunk, "de számos alapkérdésben már kikristályosodott az álláspont. Az új törvény érvényesíteni fogja, jogi garanciákkal biztosítja, hogy a szövetkezet a tagoké s nem az államé. Az ő érdekeiket szolgálja, az ő igényeiket elégíti ki. Ezit ugyan az eddigi szabályok is tartalmazták, pontosabban deklarálták, ám — például a jöve- delémszabályozás révén — az állam belenyúlt" a gazdálkodásba. Az új törvény a formai kérdésekben is állást foglal. Kimondja, hogy ia szövetkezet az állampolgárok valóságos igényeihez igazodik. Tehát felülről nem szabható meg, hogy milyen szövetkezeti típusok és formák működhetnek, ezt a tagok’döntik él. Ami. bizonyára együtt jár a szövet kezeti formák gazdagodásával: léjtre jöhetnek olyan szövetkezetek is, amelyek elsődlegesen nem gazdasági célúak. Most ugyanis csak ilyen szövetkezésre van mód. Semmi íSem indokolja, hogy a szövetkezéstől távol tartsunk olyan törekvéseket, amelyek bizonyos feladatokat olcsóbban, hatékonyabban végeznek el, mint valamely központi, vagy magánérdekéltségű szervezet, .amely éppen az említett körülményeik miatt monopolbelyzetet élvez. — Milyen szövetkezetekre gondol? — Ilyen lehet például a kulturális vagy egészségügyi céllal alakuló szövetkezet. Hozzáteszem, hogy ezeknek a szövetkezeteknek adómenteseknek kell lenniük, minthogy állami feladatot vállalnak át. Sőt, bizonyos támogatást is élvezniük kellene. Az új törvény kétségkívül pártolja a szövetkezés típusigazdagságát és formai változatosságát. — Térjünk vissza a jelen sokat vitatott gondjához, a szövetkezetek önállóságához. Ezen a téren mit ;>o ■ vasalnak a törvényalkotók? — Az új törvény kizárja az állami beavatkozások, az adminisztratív korlátozások, a központi előírások mai rendszerét. Kimondja, hogy a . szövetkezet szabadon választja meg ia tevékenységét és ha megfizette az adót, szabadon - rendel- ,kezi|k a nyereséggel is. — Az állami és a szövetkezeti tulajdon több, mint húsz esztendeje deklaráltan is egyenrangú. Tény, hogy az államigazgatás ebből annyit tartott fontosnak magára nézve, hogy a szövetkezetekre is kiterjesztette az állami szabályozást. Mit mond erről az új törvény? A részesedést a tagok határozzák meg — Egyértelműen kimondja, hogy a szövetkezeti tulajdon a tagságé, amellyel az kizárólagosan rendelkezik Ez egyben bizonyos régi kategóriák felett is meghúzza a vészharangot. Ismeretes, hogy a szövetkezeti tulajdon oszthatatlan. Valljuk be, az oszthatatlanság még a kolhozkoncepcióból ered. Ám amikor a modern gazdálkodási formák, a piaci viszonyok a magyar gazdaságba is beléptek, ez már hátrányt jelent, például a részvénytársasággal szemben. Ezért a szövetkezeti tulajdont hozzá kell igazítani a igazdálko- dás új feltételeihez. Az új szabályozás tehát azt javasolja, hogy az oszthatatlanság csak részben maradjon meg, a tulajdon másik része 'legyen osztható. A szövetkezeti tulajdonnal függ össze az Is, hogy az új körülmények között _ a tagok milyen módon járulhatnak hozzá a vagyon fejlesztéséhez és miképpen részesednek a szövetkezet jövedelméből. Már jó ideje folyik a vita a pénzügyi főhatósággal arról, hogy milyen nagyságú legyen a részjegy után járó' osztalék és egyáltalán ki szabja meg. A mércét mindeddig az OTP-kamat jelentette. Utalhatok arra a nemrég megjélent minisztertanácsi rendeletre is, amely az osztalék összegét a szövetkezet mérleg szerinti jövedelmének legfeljebb 20 százalékában húzta meg. De hát miért ne dönthetné el a szövetkezet, hogy mennyitakar fizetni? Az új törvény azt akarja, hogy a részesedés mértékét is a szövetkezők határozzák meg. Ez persze a tagsági viszony továbbfejlesztésével is együtt jár. A mai szabályozás szerint ugyanis a tagsági viszony úgynevezett munkajogi oldala alig különbözik az állami alkalmazottak munkaviszonyától. Új módon szabályozza a felügyeletet — A gazdálkodás önállósága, a tulajdon rendezése óhatatlanul felveti, hogy nem járt-e el az idő a szövetkezeitek belső életét meghatározó alapszabály, illeitve a működési és szervezeti szabály felett? — A még érvényes szövetkezeti törvény kimondja, hogy belső kérdésekben az alapszabály, továbbá a működési és a1 szervezeti szabályzat rendelkezik. Látszólag tehált az állami szabályozás csak a kereteket jelöli, a tartalom azonban szövetkezeti hatáskörbe tar-, főzik.; Ez azonban csak látszat, mert ma mintegy harminc miniszteri rendelet intézkedik abban, hogy e két belső szabályzaton kívül mit kell figyelembe venniük a szövetkezeteknek. Vagyis a direkt irányítási rendszer érvényesül, hiszen a szakmai szabályzatok is lényegében jogszabályi előírásokat ismételnek. A törvény ezt a helyzetet rendezni kívánja egy ebék között Tabbal már kapcsolatuk van azzail is, hogy új módon szabályozza a törvényességi felügyeletet. Most ugyanis, az ezzel megbízott megyei tanácsi 'apparátus számára a beavatkozás számtalan módja lehetséges. Ha azonban a gazdasági társulások törvényességi felügyeletét cégbíróságok látják el, ezt a megoldást a szövetkezeteknél is alkalmazni lehet. — A szövetkezetek vezetési rendszere lényegében négy évtizede változatlan, az akkor kialakított szervezetet tükrözi. A mai helyzet bizonyára új struktúrát is követel... — Igen, ily módon kell rendezni a szövetkezeti vezetés. struktúráját is. Ma valóban az a helyzet, hogy a vezetés uniformizált, akár nagy, akár kicsi a szövetkezet, ugyanaz a szerkezete mindegyiknek: közgyűlés, k üld ö t tik özgy ű lés, vezetőség, ellenőrzőbizottság és döntőbizottság. A törvény nagyobb rúgalmasságot javasol, szerintem nem kell uniformizálni a vezetési szisztémát. A tagok és a gazdaság érdekvédelme — Amint ön is megállapította, a jelenlegi szabályozás feleslegesen bonyolult. A modell a következő: a csúcson található az egységes szövetkezeti törvény, ezt az ágaztiti törvények követik, melyekhez a végrehajtásukra kiadott minisztertanácsi, illetve miniszteri rendeletiek járulnak. Marad továbbra is ez a négyes gúla? — Várhatóan mindössze kéttagú lesz ez a lépcső. Az egységes szövetkezeti törvény a minden szövetkezetre érvényes jegyeket ösz- szegzi majd. Az ágazati sajátosságokat pedig minisztertanácsi rendelet szabályozza. A szövetkezeteket érintő, miniszteri szintű beavatkozás megszűnik, a piacorientált gazdaság kizárja ezt a jogikört. — A miniszterelnök a közelmúltban kijelentette, hogy helyetsndk tartaná, ha a fásra b ban vatt érdekvédelemmel egy felállítandó mező- gazdasági kamara foglalkozna. Történtek ez ügyben konkrét lépések is? — Agrárkörökben már korábban felmerült ez a javaslat, de nem volt egyértelmű a fogadtatása. Azért, mert különválasztotta a gazdasági és a tagsági érdekvédelmet. A kamara csak az előbbit látta volna el, a tagsági érdekvédelemmel a sz’akszervezet ' foglalkozott volna. Márpedig a tagság érdekeit nem lehet elválasztani a gazdaság érdekeitől. K. E. Huszonnyolc tanács került közvetlen megyei tanácsi irányítás alá. Az irányítás, a szervezés és — egyáltalán a kapcsolattartás — nehézkes telefon, vagy levél útján. Ezt azoknak a községi tanácsoknak a dolgozói jelezték, amelyek a közelmúltban tértek áit a közvetlen megyei irányításra. — Korábban, ha egy ügyet a községi tanács tisztségviselőinek nem sikerült telefonon vagy levélben elintézniük, akikor elutaztak a körzetben levő városi tanács A Helyiiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöksége felkarolta a magánmunkáltatók alkalmazottai körében és érdekében végzendő szakszervezeti munkát. Ez természetes, hiszen a magánvállalkozás — kisipar, önálló gazdasági munkaközösség — szerepe, létszáma egyre nagyobb a gazdaságban, és számítani lehet további térnyerésére, számuk, az itt munkát vállalóik létszámának további gyarapodására. Szabó Györgyné, a HVDSZ megyei titkárságának munkatársa elmondta: a magánmunkáltatók most megalakult megyei szakszervezeti alapszsrve- zetének tagjai egyetértettek azzal, hogy ez a réteg csak önszerveződéssel veheti kézbe saját sorsa intézményesített intézését, képviselheti és védheti érdekeit a HVDSZ megyei titkárságának segítségével. székhelyére — mondta Brandtmüller István, a megyei tanács általános elnökhelyettese. — Ma a legtöbb helyről több mint száz kilométert kellene utazni a megyeszékhelyre és vissza. Kifizetődőbb volt tehát egy távmásoló információs rendszer kiépítése. — Egy telefaxkészülék 130 ezer forint. A szerényebb anyagi lehetőségékkel rendelkező helyi tanácsok ötvenszázalékos támogatást is kapnak ehhez a megyétől. A számítások szerint a Szorgalmazzák például, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodását foglalják írásba és erről a szakszervezet is szerezzen tudomást. Vitás esetekben ugyanis enélkül elképzelhetetlen az eredményes egyéni érdekvédelem. ■ A HVDSZ a jövőben vállalja, hogy a magánvállalkozásokban végzett munka segítése érdekében saját eszközeivel támogatja aio- kat a törekvéseket, amelyek gazdaságunk s benne a majgánvá'lalkoz isok fejlődésének gyorsítására, -a belföldi és exportválaszték bővítésére a háttéripar sze- repénök, valamint a termékek és szolgáltatások kínálati piacának növelésére és munkahelyek teremtésére irányulnak. Ez egyébként érdeke a megye lakosságúnak is. ■ Sokan szakszervezeti tagok voltak, mielőtt magánberuházás néhány év alatt a postai költségek csökkenése révén .megtérül, a gyors' és pontos információtovábbítás lehetősége pedig már haszon. A telefax segítségével fél perc alatt továbbítható egy gépelt oldalnyi információ: ugyanez levél útján napokba télik. „A szó elszáll, az írás megmarad” elv alapján a távmásolón hivatalos igazolásokat és ügyiratokat is továbbítani lehet. Ezt a bíróságokon is elfogadják. Ennek a vidéki lakosság látja hasznát, ha például valamilyen sürgős igazolásra van szüksége a megyei .tanácstól, nem kell majd a megyeszékhelyre utazni érte, hiszen lekérhetik a helyi telefaxkészüléken is. — Az idén a közvetlen megyei irányítású 28 tanácsot bekapcsoljuk a rendszerbe. A további fejlesztés anyagi , lehetőségeinktől függ. Elsősorban azok a tanácsok számíthatnak arra, hogy e rendszer részesei lesznek ahol a telefonvonalak alkalmasak telefax-információik továbbítására. Tabbal már él ez a kapcsolat. vállalkozók lettek, azután azonban megszakadt a tagságuk. Éppen ezért arról is szó van, mégpedig kísérleti jellegggel, hogy ők pártoló tagiként a .szákszervezethez ~ tartozhassanak, esetleg a Kiosz megyei szakszervezeti alapszerve- zietében. Ez elsősorban azokra vonatkozik, akik nem elégszenek meg a szakszervezeti tagság fenntartásának lehetőségével, s részt kívánnak venni a mozgalmi életben, a .szakszervezeti álláspontok .kialakításában. Amikor az egész országban megalakulnak a magánmunkáltatók alapszer- vezetei, utána létrehozzák a HVDSZ részeként a magánmunkáltatóknál dolgozó alkalmazottak szakszervezeti tagozatát is. A megyei alapszeirvezet egyébként első legfontosabb feladatának azt tartja, hogy minél több alkalmazottat nyerjen meg szakszervezeti tagnak. B. A. Sokan szakszervezeti tagok voltak Védik a magánmunkáltatók alkalmazottait Borjak ketroeben Két éve vezették be a nagybajomi Lenin tsz- ben a Steiman ketreces borjúnevelést. A 200 darabból álló borjúállománynál jól bevált ez a módszer. Bizonyíték erre az is, hogy a múlt évi állománykiesés mindössze 3 százalékos volt.
