Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-26 / 22. szám

4 Somogyi Néplap 1989. január 26., csütörtök Kinek mi az olcsó? Üres vendéglői asztalok Szigorúbb a vám a szovjet határon A vendéglősök azt mond­ják, hogy egyre kisebb a forgalom. Nem csoda, hi­szen január első feliében ugyancsak megnőttek az árak. Az atádi presszóban panaszkodik a pincér, nem viszik a süteményt, mert sokkal többe kerül, mint egy évvel korábban. Pacalt csak egy vendéglőben főz­nek igazán jól, a Rózsafa- botban, de már ide is óva­kodva megy be az ember, pedig csak kilenc forinttal kerül többe. Azt mondja a főnök, Boros László, hogy adhatná többért is, mert a haszonkulcs szerint akár 81 forint 40 fillért is fel­számolhatna, de így, olcsób­ban nagyobb forgalomra számíthat. 'Kevés a vendég náluk is, máshol is. So- mogyvári Jánostól, a ka­posvári Béke söröző .vezető­jétől hallottam, hogy ko­rábban sokan kérték a gyertyafényes esti vacsorá­kat. Mostanában csak a gyertyafény van, vendég alig akad. Kihasználatlan szakácskönyvek A söröző étlapja szerint olcsóbban lehet náluk va­csorázni, mint máshol. Ke­zemben levő étlapjukon még az van, hogy a rán­tott libamájszeletek 320 fo­rintba kerülnek, de a séf szerint felére csökkentik az árat. — Hogyan lehet megfog­ni a vendéget, mi kell ah­hoz, hogy tisztes vendéglá­tásról beszelhessünk? — kérdeztem Somogy vári Já­nost. — Nem a legszerencsé­sebb helyen van az üzle­tünk : szilvesztert kivéve csak a lakóik beleegyezésé­vel tarthatunk rendezvé­nyeket. Ennek ellenére megpróbáltunk megragadni minden lehetőséget. Száz­negyven 'szakácskönyvet gyűjtöttem össze, s ezekből ajánlunk különböző menü­ket. Furcsa, de alig kértek belőle. Itt, Somogybán hoz­zászoktak az emberek a „hagyományos” magyar étélekhez, s nem fogadják el a tojást rántva — nem a tojásrántottáról van szó —, vagy a tojáspörköltet, s né­ha még a tészta sem ízlik. — Az étlap szerint egyik napról a másikra tíz fo­Szombati lapunkban ad­tunk hírt arról, hogy a To- ponár és Őrei közötti út mellett valaki elhullott ser­téseket rakott le az út men­ti bokros -részben a termé­szetre bízva a további te­endőket. A DRV közvetlenül érin­tett az ügyben, hiszen száz méterre az ominózus hely­től kútjuk van. Bóta László üzemigazgató: — Közvetlen veszélyt nekünk csak akkor okozna ez, ha szükség vol­na búvárszivattyú-cserére. A kút azonban most nem üzemel, mert télen nincs rá szükség. Abban viszont egyetértünk, hogy ott nincs helye ennek a veszélyes hul­ladéknak. A terület a zi- mányi tanácshoz tartozik, ahova elküldtünk egy leve­let, hogy intézkedjenek. Ha nekünk lenne erre 'lehetősé­günk, akkor nem írtam, ha­nem cselekedtem volna. Farkas Imre zimányi ta­nácselnök: — A mi közigazgatási te­rületünk az őrei patakig tart, ez a terület azon túl van. Ha lenne rá emberünk, rinttal drágább lett minden étel. — Ez igaz, de hozzá kell tenni, hogy nálunk negy­ven forintért mór ebédelni lehet, s 38 forintért bevezet­jük a vacsonamenűt is, tisz­tességes anyaghányaddal. „Nyugdíjas" törvénykönyv Az anyaghányad — kulcs­szó a vendéglősök körében. Korábban ragaszkodni kel­lett a Venesz-könyvhöz, ami előírta, hogy melyik ételbe mennyi húsnak, zöld­ségnek kell kerülnie. En­nek alapján lehetett árat kalkulálni. Maza Sándor, a kaposvári Ipar vendéglő vezetője mondotta, hogy ma már szerencsére min­denki maga döntheti el, hogy mennyit kór egy adag ételért. A „törvénykönyv” nem kötelező. S nem kell a legnagyobb haszonkulcsot felszámolni. Hogy megtart­hassák a vendéget, olcsóbb­nak kell lenniük. Sipos György neve foga­lom a kaposvári vendéglá­tásban. Rundkor elém tette napi étlapjukat, ötven fo­rinton aluli árakkal, rácso­dálkoztam. ' — Hetvenkét éves vagyok és ötvenharmadik éve dol­gozom vendéglősként. Már ránézésre is megismerem a vendéget. Hogy nekem mit jelentett az áremelés? Ki­sebb ia forgalom, s nekünk, felszolgálóknak jobban oda kell figyelnünk a vendégre. Udvariasan kell ajánlani, de nálunk — sajnos — ar­ra is vigyázni kell, nehogy valaki fizetés nélkül távoz­zon az Iparból. vagy - gépünk, akkor megol­danánk a problémát. Saj­nos azonban nincs. Ha egy állatról lenne szó, egy me­zőőrünkkel elásatnámk, de ilyen sokat nem vállalhat el, nem is szabad ennyit el- ásatni, valahogy a dögkút- ba .kell szállítani. Javaslom keresse meg a tóponári té- eszt, nekik vannak gépeik. Dr. Szokolics Gyula, a tsz állatorvosa tudott az esettől: — Sajnos vianna-k még ilyen felelőtlen emberek, akik nem is sejtik, mekko­ra kárt okozhatnak. A kör­zetemben kiszabtak már harmincezer forintos bír­ságot is ilyen eset miatt. Kár, hogy ennyi idő eltelté­vel sem lehet bizonyítani, ki a tettes. — <Mi a teendő ilyen eset­ben? — Be kell jelenteni áz elhullást az állatorvosnak, aki megállapítja a betegsé­get, majd a tetemeket el­szállíttatja. Ez . nem sok pénzbe kerül, de úgy lát­szik, mégis „olcsóbb” ez a másik megoldás. Gyakran utazom, nagy­jából ismerem az éttermi árakat, tudom, hogy hol drágák, s hol lehet viszony­lag olcsón enni. Nos, ez utóbbiak közé tartozik a Tanócsház utcai Minigrill is, amelynek főnöbasszo- nya, Nagy Józsejné mondja: — Szerencsés helyen van az- üzletünk, nagy az átmenő forgalom. Szerényen, de a jóllakottság érzésével húsz- forintos számlával is távoz­ni lehet tőlünk. Még min­dig olcsóbbak vagyunk, mint egy étterem. Az em­berek manapság gyorsan és jót akarnak enni. Ezért is vezettük be a Bambit, ami­nem más, mint egy külön­leges melegszendvics. Ol­csó és laktató. , Legyen gyertyafény is — De mégis drága, leg­alábbis nekem. — Nos, vegyük példának a sonkás melegszendvicset. Megdrágult a sonka, a sajt, a vaj... Mégis elfogadható árat ajánlunk. Somogyvári János fejte­getéseitől nem tudok sza­badulni : a vendégért kell dolgozni. Ha gyertyafényes vacsorát akar, akkor azt kell megcsinálni, de az üz­let miatt az áron és a vá­lasztékon is gondolkodni kel'I. Ne csak a rántott húst, a pari zsi szeletet 'ajánlják, hanem azt is, ami talán még ízletesebb, de a főpincérnél már nem kell miatta újabb forintokat előkotorászni. Nagy Jenő Dr. Arany József, a váro­si tanács termelésellátás- felügyeleti osztályának ve­zetője: — Sajnos, egyre több ha­sonló esettel 'találkozunk. Eddig elsősorban vadak és elütött kutyák, macskák okoztak gondot. A felelőtlen emberék egyre tovább sú­lyosbítják a helyzetet. Ilyen esetekben a gyepmes­tert értesítjük, aki kocsijá­val a megfelelő helyre szál­lítja a tetemeket. Sajnos, most ez az autó nem volt üzemképes, javításra szo­rult, ezért késett az elhul­lott tetemek elszállítása. Később dr. Arany József arról értesített, hogy sike­rült végül is gépkocsit kerí­tenie és minden további ha­logatás helyett a sertéseket az őket megillető helyre — a dögkútba szállították. Az ügy Ily módon szeren­csés véget ért. Fertőzéstől nem kell tartani. Űjabb ha­sonló esettől azonban lehet. Ezért is volna jó felderíte­ni az elkövetőket. Varga Ottó A Szovjetunióban 1989. február 1-jétől néhány köz­szükségleti cikk nem keres­kedelmi forgalmában új ki­viteli .szabályok lépnek élet­be. Ezek szerint a Szovjet­unióban turistaként, magán­jelleggel (meghívással) tar­tózkodó külföldi állampolgá­rok nem vihetnek ki a Szovjetunióból valódi és ins­tant kávét, tokhal- és lazac­ikrát, színes és fakete-fehér televíziót', hűtőszekrényt, fa­gyasztót, mosógépet, varró­gépet gyermekruházati ter­mékeket és gyermekcipőiket. 100 százalékos vám meg­fizetése mellett vihető ki a Szovjetunióból porszívó, ven­tillátor!, kávédaráló, kávéfő­ző, elektromos húsdaráló, konyhai robotgép, elektromos gyümölcsfacsaró, vasaló, elektromos habverő ostya- sütő, fagylaltgép, kenyérpi­rító és rószter, elektromos szivattyú, varrógéphajtás, mikrohullámú sütő, kötőgép, kézikötőgép háztartási cent­rifuga, levegőtisatító, bojler, orvosi reflektor, elektromos fűtőberendezések elektro­mos sütő, fa- és fémmeg­munkáló gép. 50 százalékos vámot kell fizetni elektromos szamov.ár, elektromos vasalógép, laka- tosszerszámok, személygép­kocsi-alkatrészek, abroncsok, gépiszövésű szőnyegek kivi­tele esetén. 30 százalékos vám megfizetése mellett vi­hetők ki a Szovjetunióból szőrmék és szőrmeáruk. va­lamint természetes bőrből készült ruházati termékek. Különböző műanyagtermé­kek gyártására és értékesí­tésére magyar—NSZK ve­gyes vállalatot alapított Ta­tabanyán a Delta Ipari Szö­vetkezet és a nyugatnémet Renders-cég. Az induló tőke 42 millió forint, amit fele- fele arányban biztosít a két alapító. A D—R Plast nevű új ve­gyes vállalat egyelőre évi 2,5 millió márka értékű mű­anyagáru előállítására ren­dezkedik be. Virágtartókat, bevásárlókosarakat, malter- kevelrő ládákat és az élő Háztartási klímaberende­zés és szórakoztató-elektro­nikai berendezések (televízió kivételével) kivitele esetén 25 százalékos vám fizeten­dő. A vám kiszámításának alapja minden esetben a Szovjetunióban érvényes kis­kereskedelmi ár. A vám­mentesén kivihető közszük­ségleti cikkek összértéke utasonként nem haladhatja meg a 100 rubelt a Szovjet­unióban érvényes kiskeres­kedelmi árakon számolva. A Szovjetunióban dolgozó és tanuló külföldi állampolgá­rok a kiviteli tilalom, illet­ve korlátozás alá eső cik­kekből családonként és nap­tári évenként 1—1 darabot vihetnek ki, a kávéra és ka­viárra vonatkozó tilalom azonban rájuk is érvényes. A tilalmak és korlátozások nem vonatkoznak azonban a Szovjetunióban külföldi valutáér árusító üzletékben vásárolt termékekre. A Szovjetunión átutazó állampolgárok tárgyai a Szovjetunióba történő be­utazáskor szabadon bevihe­tők. Ha azonban tulajdono­suk ezeket a tárgyakat ki­utazáskor nem viszi ki, a ki nem vitt tárgyak értéké­nek 100 százalékát kitevő vámot köteles fizetni az ott érvényes kiskereskedelmi árak alapján. Változtak a külföldre utazó szovjet ál­lampolgárokra vonatkozó ki“ viteti szabályok is. A beve­zetett intézkedések ideigle­nes jellegűek, 1991. január 1-jéig maradnak érvényben. baromfi kíméletes szállítá­sára alkalmas speciális kon­ténereket készítenek. A Renders-cég a termékek ki­lencven százalékát vissza­vásárolja és más országok­ban értékesíti. A virágtartó edényeket például holland kertészeknek adja el. Egyelőre a tatabányai Delta egyik régi üzemében kezdték meg a gyártást, amihez a nyugatnémet cég szállította a gépeket, a jövő évben pedig már új üzem­csarnokot épít a vegyes vál­lalat. Az alapítók érdek« is a vállalkozás A tsz-ker emblémát cserél Korrekt partneri kapcsolatok Változásokra készülnek a tsz-ker nagyatádi területi központjában. A közös vál­lalat helyett a jövőben rész­vénytársaságként vagy kfit- ként kívánnak dolgozni. Frank Gyula igazgató el­mondta: a változó gazdasági feltételek kényszerítették ki a döntést. A kereskedelmi kutatóintézet vizsgálata is bizonyította', hogy korszerű­síteni - kell a tsz-ker irányí­tási rendszerét, a területi központoknak nagyobb ön­állóságot kell adni. A nagyatádiaknak tavaly 2,2 milliárd forintos forgal­munk volt. A költségek 2,5 százalékos növekedésének ellenére 29 százalékkal nö­velték eredményüket, s majdnem negyvenkétmillió forint a nyereségük. A tag- szövetikezeteiknek vagyoni betétük arányában tizenkét százalékos részesedést fizet­nek. Az igazgatótanács azon­ban javasolja a szövetkeze­teknek, hogy ezt a pénzt fi­zessék vissza a vagyoni be­tét növelésére. A termelő szövetkezetek többsége haj­lik is erre, mert felismerte, hogy megfelelő alaptőke nél­kül nem bizosítható a jelen­tős forgalom. A bankok hi­telszűkítő politikája ugyanis nem kedvez a kereskedelmi vállalkozásoknak. A szerve­zeti változás is azért indo­kolt, mert újabb forrásokat lehet bevonni. — A tagszövetkezetek egy része érthető idegenkedés­sel fogadta a hírt. Mi a biz­tosíték arra, hogy az új for­mában is az ő érdekeiket szolgálják? — A gazdasági kényszer. A termelőszövetkezeteknak érdekük, hogy mi jól dol­gozzunk, mert így juthatnak nyereséghez, ugyanakkor nekünk is érdekünk, “hogy ők jól dolgozzanak, mert ha veszteségesek lennének vagy anyagi gondokkal küszköd­nek, akkor kivonják tőké­jüket, s ezzel bennünket hozhatnak nehéz helyzetbe. A megalapozott gazdálkodás lényégé a korrekt partneri kapcsolat. Az új formában ennek megvannak a lehető­ségei. — S mi lesz a közös vál­lalat sorsa? — Valamilyen formában meg kell maradjon, hiszen az önállósuló területi köz­pontok munkáját valami­képpen össze kell hangolni. — Változik-e a területi központ tevékenysége? — Alapvető változásokra nem készülünk. Továbbra is a különböző gépek forgal­mazásával, a mezőgazdasági termények felvásárlásával é,s értékesítésével, valamint a növényvédő szerekkel aka­runk foglalkozni. Bár elkép­zelhető, hogy valamelyest módosul a tevékenységünk, hiszen kapcsolatot terem­tünk a különböző külkeres­kedelmi vállalatokkal. — Milyen lesz a jövendő szervezeti forma? — A területi bizottság ülé­sén a részvénytársasági for­mát fogjuk javasolni. Igaz, hogy ebben a formában ki­sebb az osztalék, mint a mindenkori banki kamat, de U részvények árfolyama nö­vekedhet. S itt most újból visszatérnék egy kérdésre; ezért is érdeke a vállalat­nak és érdekük a részvé­nyeseknek, hogy mindenki jobban végezze a dolgát. N. J. Még egyszer az állattetemekről Megtisztították a kút környékét, de nincs meg a tettes Az utóbbi három évben dinamikusan fejlődött a Békés­csabai Kötöttárugyár. Egy pályázati rendszer keretében kor­szerű gépeket vásároltak a szabadidő-ruházati cikkek gyár­tására, illetve jelentős tőkés exportot vállaltak ezekből a termékekből. Az ötéves fejlesztési terv eddig eltelt három évében a vállalat dolgozói túlteljesítették tőkés export­tervüket Újabb magyar—NSZK vegyes vállalat alakult

Next

/
Thumbnails
Contents