Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-26 / 22. szám

2 Somogyi Néplap 1989. január 26., csütörtök tartja a szerződést. A-szóvivő kitért Carlucci- nak arra a kijelentésére is. hogy a szovjet hadseregben lépéseket tesznek a hadá­szati támadó eszközök moz­gatható indítóállásokban való elhelyezésére. Rámu­tatott: a rakéták mozgatá­sa fokozza védettségüket egy esetleges első csapás ellen, Így tehát ez a lépés a hadászati helyzet stabili­zálását szolgálja, ezt pedig az amerikai fél is elismerte. Bányamentők indulnak január 24-én a Sol De Oro arany­bányába, ahol az előző napon omlás történt, 150—300 embert elzárva a külvilágtól. A szerencsétlenség — eddigi ismere­teink szerint — három munkás halálát okozta. Lev Szerebrov megerősítette: Február 15-ikéig befejeződik a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból Érthető, hogy az új ame­rikai vezetés a szovjet— amerikai kapcsolatok ja­vítására törekszik, és a:z is, hogy mihamarabb ki akarja dolgozni új javasla­tait e kapcsolatok tovább­fejlesztésére. E szavakkal kommentálta Gennagyij Geraszimov, a szovjet kül­ügyminisztérium szóvivője George Bush legutóbbi in­terjúit, amelyeket a Time és Newsweek című ameri­kai hetilapoknak adott az új amerikai elnök. Minél hamarabb megkezdődik ez a folyamat, annál hamarabb alakulnak ki a konkrét el­képzelések, amelyeket le lehet tenni a tárgyalóasztal­ra. A Szovjetunió továob- ra is kész az építő jellegű párbeszédre az Egyesült Ál­lamokkal. Geraszimov kommentárja BETARTJÁK A SZERZŐDÉST Geraszimov reagált Frank Carlucci volt amerikai vé­delmi miniszter kongresz- szusi jelentésére is, amely­ben a volt miniszter kije­lentette: a Szovjetunió fö­lényben van az Egyesült Ál­lamokkal szemben a hadá­szati támadó fegyverek te­rén. Emlékez-etetett: az 1979- es SALT—2 szerződés azo­nos felső határt szabott meg az ,amerikai és a -szovjet erők számára e tekintetben. Leszögezte: a szovjet tél be­Az osztrák parlament képviselőházának elnöke, Ausztria közjogilag máso­dik legfontosabb vezető személyisége, a szocialista párti Leopold Gratz szer­dán a ház ülésén bejelen­tette: februárban megválik e tisztségétől és visszaadja képviselői mandátumát is. Gratz lemondása az úgy­nevezett Lucona-bűnüggyel függ össze, amelynek oszt­rák szereplői alapos gyanú szerint több mint egy évti­zede nagyösszegű biztosí­tási díj elnyerése végett szándékosan elsüllyesztet­ték a Lucona nevű tenger- hajót. A jelenleg 60 éves politi­kus, aki korábban bécsi fő­polgármester és külügymi­niszter is volt, baráti vi­szonyt tartott fenn a Luco­Lev Szerebrov vezérőr­nagy, az Afganisztánban lé­vő szovjet fegyveres erők parancsnokságának képvise­lője szerdán Kabulban új­ságíróknak nyilatkozva meg- eicvítette, hogy ..február 15-ikéig befejeződik a szov­jet csapatok kivonása". Ez,en időpont után nem lesznek szovjet katonák Afganisz­tánban, s a tanácsadók kö­zül is csupán néhány tucat­nyian maradnak — modta. na-ügy fő gyanúsítottjával, Udo Proksch üzletemberrel. Így abba a látszatba keve­redett, hogy Proksch vele való összeköttetéseit is fel­használta csalásához, az el­lene indított eljárás elhú­zódásához, majd ahhoz, hogy tavaly a felelősségre- vonás elől külföldre mene­küljön. A mindmáig le­záratlan ügy állami vonat­kozásainak tisztázására né­hány hete parlamenti vizs­gálat indult, s bár ez eddig Gratzra nézve semmi terhe­lőt nem állapított meg, a képviselőház elnökének helyzete az említett gyanak­vások miatt politikailag megrendült. Lemondási szándékának bejelentésekor Leopold Gratz a képviselőházban kifejtette, hogy úgy érzi: az A vezérőrnagy a katonai titoktartásra hivatkozva nem volt hajlandó pontos adato­kat közölni a jelenleg még Afganisztánban tartózkodó szovjet katonák létszámá­ról, sem a kivonulás végső szakaszának menetrendjéről. Annyit, mondott, hogy az ország 26 tartománya közül már csak hatban vannak szovjet csapatok: Kabul. Parvan. Badakhsan. Sza­ellene szóló látszat miatt nem tudja jól betölteni _el- nöki tisztségét, továbbá hogy lépésével meg akarja könnyíteni a parlamenti vizsgálatot, amelynek ép­pen ő volt egyik kezdemé­nyezője. A Koreai Köztársaság kulturális egyezményt sze­retne kötni Magyarország­gal, valamint több kelet- európai országgal. Erről a The Korea Herald című na­pilap jelentése szerint Cshö Bjong Jul kulturális és tá­jékoztatási miniszter szá­molt be kedden Ro Te Vu államfőnek. A miniszter ar­ról is beszámolt, hogy Dél­mangan, Bal-kh és Herat tartományban. Arra a kérdésre, vajon a szovjet csapatkivonás befe­jezése után ,.elesik-e Ka­bul”, a tábornok határozott ..nem ’-mel válaszolt. Az afgán főváros élelmi­szerellátásával kapcsolatos gondokra utalva Szerebrov közvetlenül is bírálta az af­gán „kormányzat egyes' tiszt­ségviselőit, akik szabotálnak és nem teljesítik a köteles­ségüket". A TASZSZ hírügynökség kabuli keltezésű jelentése szerint az afgán kormány­erőik csapást mértek a Sza- lang-hágótól délre állomá­sozó felkelő csapatokra, amelyek az utóbbi időben rendszeresen támadják a fő­város élelmiszerellátását biztosító gép kocsi oszlopokat. A légierő és tüzérségi ala­kulatok bevetésével végre­hajtott támadásban egyet­len nap alatt 400 lázadó ve ?ztette életét. Korea tanulmányozza egy­házi személyiségek, újság­írók és művészek cseréjét a szocialista országokkal. A dél-koreai kormány általános nyitására vonatko­zik az a hír is, hogy Szöul légügyi egyezményt szeret­ne kötni Magyarországgal-, Jugoszláviával, Kínával1 és a Szovjetunióval. Lemondott az osztrák parlament képviselőházának elnöke Dél-Korea nyit Kelet-Európa felé Jugoszláv belpolitika K. O. ELŐTT? Furcsa felhívás kering e napokban Jugoszláviában: az államelnökség arra szó­lította fel a tisztségükről immár sorozatban lemondó állami vezetőket, hogy utó­daik megválasztásáig ma­radjanak a helyükön, lás­sák el teendőiket. Érezhető a félelem, hogy a rendszer, amelynek számos részlegét a tiltakozó tüntetések már padlóra küldték, olyan üté­seket szenvedhet el, hogy élő halottá válik. így látja legalábbis a jugoszláv bel­politikai helyzetet a zágrá­bi Danas. A legismertebb horvát­országi hetilap „Ki döntö­geti Suvart?” című értéke­lésében utalt arra, hogy az országnak a Mikulics-kabi­net tavaly decemberi lemon­dása óta nincs kormánya. A Crna Go.ra-i tagköztársaság párt- é.s állami csúcsvezető- sé'g nélkül maradt, kb. 400 vezető ember távozott posztjáról, s 20 városi-kör­zeti párt- és állami szerve közül eddig 13 jelentette be kollektív lemondását. Vaj­daság autonóm tartomány­ban az elmúlt négy hónap­ban mintegy hétezer ki- sebb-nagyobb vezető ká­dert váltottak le. Vajon politikai intéz­ményrendszerének teljes széthullása fenyegeti Ju­goszláviát? Egyes értékelé­sek szerint Vajdaság auto­nóm tartomány állami-jogi értelemben már nem mű­ködik. Crna Gorában ha­sonló a helyzet, s „jó” esély van arra, hogy Koszovo is ilyen sorsra jut. Jugosz’á via nem olyan, mint tegnap volt — és csak találgatni lehet, hogy milyen lesz hol­nap. A jugoszláv államelnök­ség felhívással fordult a tagköztársasági és a tarto­mányi vezetőségekhez, hogy hagyják abba a türelmetlen­kedést, sőt gyűlölködést, s találkozzanak az egymás között legfeszültebb vi­szonyban álló tagköztársa­ságok és autonóm tartomá­nyok (Szerbia—Koszovo, Ma­kedónja-—Koszovo, Szerbia —Szlovénia—Crna Gora) képviselői, ne ássák alá még ennél is inkább a törvényes­séget, szüntessék be az alaptalan kritizálgatást. Azt mondják, hogy a koszovói helyzet most rosszabb, mint egy évvel ezelőtt volt, s a jugoszláv államelnökség egyik legközelebbi ülésének napirendjére tűzi, hogy „mi­lyen lehetőség maradt még az ottani válság rendezésé­nek demokratikus megva­lósításához”. Ezért a jugoszláv közvé­lemény figyelme a JKSZ KB legközelebbi ülése felé for­dul; ezen egyebek között napirendre kerülnek a Sti­pe Suvar pártelnök elleni vádak és a leváltását köve­telő állásfoglalások. Két tábor áll egymással szem­ben, az, „elvi” és az „elvte­len” koalíció. Az előbbi szerbiai, Crna Gora-i, vaj­dasági és koszovói, az utób­bi zömmel szlovéniai, hor­vátországi, bosznia-herce- govinai küldöttekből áll. A végkifejletet megjósolni több mint nehéz: egyelőre lehetetlen. Tény, hogy az „elvi” koalíció támadásba lendült, de a JKSZ közpon­ti bizottságát még a „régi káderek” alkotják, sőt szerbiai tagjai között is akadnak olyanok, akik nem az „elvi” koalíció győzel­mén fáradoznak. A Horvát Kommunista Szövetségtől azt várjuk — húzta -alá a Danas —, hogy á KB ülésén minden eddigi­nél határozottabban és vi­lágosabban foglaljon állást a gazdaság, a politikai in­tézményrendszer és a párt gyökeres reformja mellett, és erélyesen- szálljon szem­be az ország politikai in­tézményrendszere ellen in­dított össztűzzel, amely gyakorlatilag a titói Jugosz­lávia „átszabását^ akarja kivívni. A'z „elvi” koalíció a JKSZ KB plénuma előtt összpon­tosított propagandaháború­ba kezdett. A villámháborúk szabályainak megfelelően a fő cél a „fej”, vagyis a JKSZ KB elnöksége, vala­mint Stipe Suvar, az elnök­ség elnöke. Suvar számára azonban nem ez az első ilyen próbatétel. Az elnök­ség lényegében nyugodtan várhatja a plénumot, mert a szervezeti .szabályzat se­hol sem tesz említést a kollektív lemondásának le­hetőségéről. Emlékezetes Dusán Cskrebics esete is. Tőle, a JKSZ KB elnöksé­gének szerbiai -tagjától a JKSZ központi bizottsága tavaly októberi ülésén tit­kos szavazással megvonta a bizalmat, a Szerb Kommu­nista Szövetség azonban to­vábbra is ragaszkodik ah­hoz, hogy Cskrebics az el­nökség tagja maradjon. Su­var tehát, ha úgy látja, a Cskrebics-féle megoldást is alkalmazhatja. Márkus Gyula HELYSZÍNI JELENTÉS TÁDZSIKISZTÁNBÓL Agyag temette be a házakat NYEREMÉNY­JEGYZÉK Az 1989. január 24-én megtar­tott január havi telelottó tárgy- nyeremény-sorsolásról, amelyen a januári előfizetéses és tele­lottó szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (3 ezer Ft) B Wartburg Speciál típusú sze­mélygépkocsira szóló utal­vány C Külföldre szóló utazási utal­vány (100 ezer Ft) D Szerencse utalvány (30 ezer Ft) E Vásárlási utalvány (10 ezer Ft) F Vásárlási utalvány (9 ezer Ft) G Vásárlási utalvány (7 ezer Ft) H Vásárlási utalvány (5 ezer Ft) f Vásárlási utalvány (4 ezer Ft) A nyertes szelvényeket 1989. február 16-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókók vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnioh F. u. 15.) eljuttatni. 2 909 245 a 82 188 265 e 2 932 426 h 82 219 173 h 2 940 153 h 82 265 535 f 2 947 880 d 82 304 170 f 2 963 334 h 82 327 351 d 2 971 061 d 82 335 078 d 2 978 778 i 83 015 054 f 32 002 817 e 33 030 508 h 82 018 271 d 83 038 235 1 82*025 998 g 83 061 416 < 82 033 725 d 8 3 069 143 i Jí 041 452 f 83 076 870 f 82 049 179 g 83 107 778 i 82 056 906 g 83 115 505 i Hí 072 360 h 83 123 232 d 82 080 087 i 83 130 959 d 82 110 995 i 83 138 686 h 82 118 722 e 83 154 140 i 82 134 176 f 83 177 321 g i 82 141 903 e 83 185 048 82 149 330 f 83 192 775 i 82 157 357 f 8-3 200 502 g 82 180 538 h Az agyaggal betemetett Sarcra faluban kedden be­fejezték a mentési munká­latokat, minthogy a lakos­ság és a helyi vezetés úgy vélekedett, nincs ' remény túlélők megtalálására — közölték szerdán reggel a helyszínre érkezett külföldi újságírókkal, köztük a Ma­gyar Távirati Iroda tudósí­tójává'.. A döntésben fo-nío- szerepet játszott az iszlám egyház is, amely ugyancsak -.'Iáit foglalt az elhunytak kihantolása ellen. A falu egy részét szinte teljesen maga alá temette az alig öt másodperc alati lezúdult agy-aglavina. He­lyenként csak a tetőik lát­szanak ki a földből. A tér­ség inkább egy agyagbá­nyára, semmint emberi te­lepülésre emlékeztet. Sa- rora többi része viszonylag komolyabb károk nélkül vészelte át a földrengést, csak imitt-amo-tt lehet látni beomlott házfalakat, ledőli kerítéseket. A hétfő hajnali földren­gés után azonnal megkez­dődték a mentési munkála­tok. A romba dőlt házak alól eddig 58 embert sike­rült élve kimenteni, az agyag által betemetett há­zak alól azonban csak e-gyst. Eddig összesen 41 holttestet emeltek ki, s továbbiakat nem fognak már kiemelni, mert tömegsírrá nyilvánít­ják a területet, s ott új építkezéseket nem fognak folytatni. A helyreállítási munkála­tok egyik i rányitó ja, Gisz- szár járás párttitkára az új­ságírók kérdésére elmond­ta: a katasztrófa sújtotta területen háromezer csa­lád nrnradt hajlék nélkül. A településeken tábori kony­hákat állítottak fel a lakos­ság ingyenes élelmezésére. Az újságírók a helyszín­ről Dusanbéba utaztak, ahol a helyi vezetők sajtó­értekezletei tartottak. Ezen részt vett Kahar Mahramov, a Tadzsikisztáni KP KB el­ső titkára, valamint Izatul- lo Hajojev köztársasági mi­niszterelnök. A tadzsik első titkár elmondta: a gisszári földrengés epicentruma 30 kilométerre Dusanbétól volt. Hatosnál erősebb rengést észleltek száz négyzetkilo­méternyi területen, hetes­nél erősebbet pedig 25 négyzetkilométernyi terüle­ten. Beszámolt arról, hogy az operatív bizottság az éjsza­kai órákban igen keveset tudott a kialakult helyzetről, különösen a legsúlyosabo gondokat okozó földcsu­szamlásról. Hétfőn reggel kilenc órára állt nagyjából össze a kép; eddigre már beindult a helyi mentési gé­pezet. Az áldozatok iszám-át, el­sősorban . a lakossággal folytatott beszélgetések alapján, először száz körü­lire tették. Az érintett tér­ségben 75 ezren laknak. Ezek után a január 19-én megtartott népszámlálás he­lyi adatai alapján indultak a lakosság felkutatására, így kiderítették, hogy Sa- rorában és másutt összesen 274 a halálos áldozatok szá­ma. Jelen pillanatban het­venen vannak kórházban, nyolcuk állapota válságos. Az anyagi kór-ok méreteiről egyelőre nem tudtak konk­rét számokat mondani, de nagyon komolynak tartják. A katasztrófa bekövet­kezte u-tá-n a segélynyújtás azonnal megindult az or­szág minden részéből. Az újságírók Üzbegisztánból érkező autókonvojjal ta­lálkoztak — könnyű ele­mekből összeállítható háza­kat szállítottak. Szerdán megkezdődött az újjáépítés, illetve az új települések kialakítása. Erőteljes ütemben folyik a január 22-i tadzsikisztáni földrengés következtében ösz- szedőlt házak romjainak eltakarítása

Next

/
Thumbnails
Contents