Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

1989. január 25., szerda Somogyi Néplap 3 Vita a pá rtszervezetek szerepéről Minden pártszervezethez eljutott az az állásfoglalás- tervezet, amely a munkahe­lyi és a lakóterületi párt- alapszervezetek szerepéről, tevékenységéről, feladatai­ról, valamint a párt válasz­tási rendjéről szól. A szer­vezeti szabályzat átdolgo­zására létrehozott munkabi­zottság azt kérte, hogy mondják el a párttagok az észrevételeiket, javaslatai­kat erről az alapszervezeti vezetőségek által szervezett vitafórumon. A MÁV kaposvári csomó­pontjának üzemi pártbi­zottságához tartozó vonta­tás 2-es alapszervezet kom­munistái taggyűlésen vi­tatták meg az állásfoglalás- tervezetet. Molnár Pál, az üzemi pártbizottság titkára felhív­ta a figyelmet arra, hogy az idén még számos kérdést tárgyalnak, vitatnak meg. — Véleményem szerint új elgondolásokat fogalmaz­tak meg ebben a vitaanyag­ban, számítanak az alulról való építkezésre. Megta­lálható benne az, amit a párttagok elmondtak ná­lunk a .tagkönyvcserét megelőző beszélgetéseken, hogy változtatásra, reform­ra van szükség, meg kell újulnia a pártnak, mert az irányított pártmunka már nem vihető tovább. A politikai küzdőtér át­tevődik az utcára, a terek­re, esetleg a nagyobb köz­épületekre. Jönnek példá­ul a választások, az alter­natív szervezetek is föllép­nek majd. A lakóterületi pártmunka fölerősödik, a körzeti pártszervezetek ép­pen ezért újszerű feladato­kat kapnak. Ezért van szükség arra, hogy nyil­vántartsák, kik azok a párt­tagok, akik a területen lak­nak, de máshol dolgoznak. Csak így lehet megszervez­ni, hogy szükség esetén el­menjenek egy értekezletre, gyűlésre, s ott kifejtsék a véleményüket, képviseljék a párt politikáját.' Benedek Balázs párttit­kár kiemelte, hogy a párt most keresi az új lehetősé­geket, az új stratégiát, tak­tikát, s az alulról való épít­kezés jegyében kéri az észrevételeket. — A párt a párttagok út­ján képviseli álláspontját az állami szervekben. Ahhoz azonban, hogy oda bejus­sanak, minden kommunista munkájára szükség van. A lakóhelyi alapszervezet ki­mutatást kap, hogy be tud­ja vonni az üzemieket. Ér­dekes módszernek tartom a politikai központ létreho­zását állandó vagy ideigle­nes vezetőséggel a választá­sok idejére. Ez összefogja a párttagokat, a segítségüket kéri. A párt választási .rendjé­vel kapcsolatban leszögezte, hogy a vezetők két ciklus­ban, tehát tíz évig tölthes­sék be tisztségüket. A választású rendről szól­va a párttitkár azt a válto­zatot támogatta, hogy a Központi Bizottság, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság megválasztását követően a párt valamennyi tisztség-' viselőjét, vezető szervét de­mokratikusan, titkosan, alulról felfelé, a kongresszus után válasszák meg. Nem kellett biztatni a taggyűlés résztvevőit a hozzászólásra. Tóth Mihály: egyetértve a lakóterületi pártszervezetek támogatá­sának szükségességével, megfogalmazta azt az ag­godalmát, hogy így esetleg meggyengülnek a munkahe­lyi pártszervezetek. A la­kóterületi politikai mun­ka összefogása érdekében azt ajánlotta, hogy az üze­mek pártszervezetei párt­fogoljanak egy-egy körze­ti alapszervezetet. A fiatal Szép Lajos el­gondolkozott azon a megál­lapításon, hogy a párt ügy­intéző pártból váljék mind­inkább politizáló párttá. Amikor ő belépett, nem tudta, de aztán rájött: va­lóban ügyintéző a párt. Kü­lönösképpen akkor, ami­kor a pártépítést számban pontosan megállapították. Ő már akkor tiltakozott ez ellen, elő lehet venni az ak­kori jegyzőkönyvet! — Szomorúan vettem tu­domásul, hogy elsősorban a lakóterület a politikai harc színtere. Ahol lakom, volt részem ott lenni egy ósz- szejövetelen. Közölték ve­lem, hogy nincs rám szük­ség! Éppen ezért abból a felsorolásból, hogy együtt vegyünk részt vitákon stb., én csak azt írom alá: se ■ gítsük az országgyűlési képviselő- és tanácstagi vá­lasztásokat. Egyébként én is azt támogatom, hogy a tisztségviselőket a kong­resszus után válasszák meg. akkor nem lesz vita. Pánovics Alajos egyetér­tett azzal, hogy fontosak a területi pártszervezetek, a lakóhelyi pártmunka, hi­szen már alakulnak más pártok, augusztusban jön a párttörvény. — Éles lesz a harc a vá­lasztáskor. A különféle szer­vezetek éppen ezért sürge­tik a párttörvényt, hogy rendezhessék soraikat. így az is kell, hogy mi szintén rendezzük a sorainkat. Ne­künk arra kell fölkészülni, hogy kint a területen meg kell küszködni az igazun­kért. Az is lehet — ahogy Szép Lajos mondta —, hogy nem szívesen fogadnak a területen. Nagy Zoltán az elképzellé- sekkel ellentétben a mun­kahelyi alapszervezet lété­nek fontosságát hangoztat­ta, mondván, hogy a lakó­helyen nem ismerik . egy­mást. ö volt az egyetlen, aki amellett állt ki, hogy a tisztségviselőket a kongresz- szus előtt válasszák meg. mégha ez a „gombhoz a ka­bátot” elv érvényesülése is. Benedek Balázs párttit­kár elmondta, hogy az üze­mi pártbizottság majd ösz- szegezi a véleményeket, s azokat továbbítja, amelye­ket a többség támogatott. L. G. Műszaki fejlesztők a Danúviában NEM FIZETÜNK RÁ, HA GONDOLKODUNK Danúvia. A régi, jól is­mert nevet a budapesti Köz­ponti Szerszám- és Készü­lékgyár, illetve annak vi­dékre kihelyezett gyáregy­ségei viselik. Ezek egyike a nagyatádi üzem, amely évek óta nyereséges. Ez pedig nem kis részben köszönhető a műszaki osztály tehetsé­ges, fiatal mérnökeinek és technikusainak. Az elmúlt években több műszaki pá­lyázaton vettek részt, szép sikerrel. Hogyan születtek az utóbbi időszak jó ered­ményei? Kolics József, a vállalat műszaki osztályve­zetője : — Régóta együtt dolgo­zunk és ez a légkör nagy segítség az alkotó munká­hoz. Kevesen vagyunk^ nincs szakosodás, itt min­denkinek értenie kell min­denhez. Szükség lenne friss- diploimáspkra. Sajnos, még a nagyvárosokban sem' rit­ka, hogy hiány van a mű­szakiból. — Itt hárman is dolgoz­nak a műszaki osztályon. — Mindjárt az elején „mélyvízbe” dobtuk őket — vette át a szót Hoffman Já­nos osztályvezető-helyettes. Természetesen minden se­gítséget megadtunk nekik és — utólag nyugodtan mond­hat om — megérdemelték a bizalmunkat. Kevesen va­gyunk, mégis marad időnk a fejlesztésre. A gyárnak van egy kísérleti műhelye. Nem ritkán a szabadidőnk­ben is bekukkantunk oda. Nem véletlen az első és a harmadik díj a piacra ori­entált termékek MTESZ ál­tal kiírt versenyén. Nem fi­zetünk rá, ha gondolkodunk! A budapesti gyárból kap­tunk egy hatorsós eszterga- padot. Ott nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Itt nálunk kitűnően bevált, néhány apró igazítást köve­tően. A munkások is mesél­hetnének azokról a kisebb- nagyobb újításainkról, ame­lyekkel az ő munkájukat könnyítettük meg. Ezek a megoldások az anyag- és energú »megtakarítást segí­tik elő. Ez egy jobb évben 2—3 millió forintot is je­lenthet a vállalatnak. A mi munkánk is benne van üze­münk évi tizenöt százalékos nyereségében, ellentétben a pesti gyárral, amely majd­hogynem veszteséges. — Mennyi a fizetésük? Gomba a dézsmapineében Gálosfán az uradalmi dézs- mapincében a hatvanas évek­ben próbálkoztak meg a gombatenyésztéssel: kezdet­ben dicsekedtek is vele a termelők, de aztán elfertő­ződött a talaj, a levegő, ta­lán még a falak is. A gom­ba ezt már nem állhatta, így hát nemsokára felhagy­tak a termesztésével. Mostanában nemigen for­dulhat elő efféle fertőzés'— nyugtatott meg bennünket Carainé Szervei Mária, a pincészet vezetője, és meg­mutatta a méregraktárat is, ahol — többek között — a füstölőszert tartják. A gon­dos kezelés eredménye, hogy kukacos gomba mutatóban sincs a gálosfai pincében. Egy-egy telepítés után mindig fertőtlenítik a pin­ceágat, lemeszelik a falakat és sokszor még a pince al­ját is felkaparják. A gom­baspórával beoltott kom­posztált lótrágya huszonöt kilós zsákokban érkezik, ezeket rakják sorba a pince egvik ágában. Valamivel ké­sőbb tőzeges kőport hint«-, nek a trágyára. — ez lesz a termőtalaj, ennek a tete­jén bújnak majd elő a mész- féhér sampinyonok. A zsá­kot három hónapig tartják lent a pincében: az első harmadban szinte sohasem bújik elő egyetlen gomba­fej sem, de később annál erőteljesebben szaporodik. A szakemberek szerint ak­kor gazdaságos a gombate- nyészet, ha négy zsákon egyszerre legalább tizenöt kiló gomba terem. Ez a be­oltott talajtól függ. Például a hőkezeléstől.' A gálosfai pincébe Pécsről és a buda­pesti Duna téesztől szállít­ják a gombatenyészetet. Az’ utóbbi időben figyelték: me­lyik helyről érkezik jobb talaj, de nem sikerült egy­értelmű véleményre jutniuk. Egyszer a pécsiek küldtek jobb alapanyagot, máskor éppen az övékéből szedtek kevés gombát. Jelenleg a pince három ágában termel­nék a Pécsi Állami Gazda­ság táptalajából, a másik kettőbe a budapestiek alap­anyagát várják. Természete­sen az is fontos, hogy a két szállító közül melyik kezeli rugalmasan az esetleges szerződésen kívüli megren­deléseket, vagy éppen hol tartják be a papírra vetett kitételeket. Szék is hozzátartoznak ah­hoz, hogy a gálosfai pincék­ben folyamatosan teremjen a jó ízű sampinyon. F. L. — 8700—9000 forint. — Nem sok! — Nem sok!? Kevés! — vágja rá Sasvári Tatjána. Beszédében még érződik az orosz akcentus, habár tizen­két éve él már Magyaror­szágon, az egyetemet is itt fejezte be. Körülbelül nyolc hozzánk hasonló üzem vagy vállalat működik Nagyatá­don. Egy-kettő talán nem is olyan jól, mint a miénk, mégis nálunk a legalacso­. nyabb a kereset a velünk , egyforma munkakörben dol­gozókhoz képest, pedig a maximumot teljesítjük. Csapó M. Péter Téli síérazaág Szükség volna a hóbundára Az elmúlt hetekben, hóna­pokban jóformán alig kapott nedvesség-utánpótlást a ta­laj. A vetések jelenleg is „meztelenül” telelnek, hóta­karónak nyoma sincs a ha­tárban. Az őszi vetésű ga­bonát ugyan a jelenlegi hő­mérséklet nem veszélyezteti — az erős fagyok szerencsé­re eddig elmaradtak —, ám más lenne a helyzet, ha a megfelelő hőszigetelést biz­tosító bunda erős lehűlés idején hiányozna a földek­ről. Híján van a talaj a szükséges nedvességnek, ami — a mezőgazdászok szerint — tavasszal jelenthet majd gondot; akkor, amikor a nö­vények fejlődésnek indulva a földiből veszik fel a szük­séges vízmennyiséget. A mérések szerint az ország­ban, a talaj felső félméteres rétegének feltöltődöitsége csak nagyon kevés helyen éri el a 70—90 százalékos arányt; a mezőgazdaságilag művelt területek döntő több­ségének a nedvességtartal­ma 70 százalék alatt van. Ez pedig jelentősen elmarad a sokéves átlagtól. A január vége felé elvárható 90 szá­zalék feletti értékeket in­kább csak a Bakony kör­nyékén és a Vértes térségé­ben mutattak ki. Szeged— Szentes—Makó térségében 40—45 százalékos a víz­készlet. Az előrejelzések egyelőre nem sok jóval biz­tatnak, a következő napok­ban sem várható jelentősebb mennyiségű csapadék. Sorba állunk hitelekért Megfontoltabb költségvetés a háztartásban Tizenöt évvel ezelőtt fi­gyelemre méltó írás jelent meg a Társadalmi Szeműé­ben. Dr. Zala Ilona fejtette ki véleményét ebben egye­bek között az inflálódásról. Érdemes szó szerint idézni: „Viszonylag jobban viselik el az inflációt a nagy jöve­delmű családok és egyének is ... A megtakarítás elma­radása, vagy a nagy vá­gyak elhalasztása jobban el­viselhető, mint az, ha a nor­mál szükségleteket csökkenő mértékben lehet csak kielé­gíteni ... Vannak azonban olyan rétegek, amelyeknél az infláció negatív hatásait csillapító tényezők nem hat­nak, és amelyeknél a társa­dalmi elégedetlenség felerő­södve jelentkezik ... Ha módjuk van, vásárlóerejü­ket hitelek felvételével is bővítik. Az alacsony kama­tozású hosszú lejáratú hite­lek különösen kedvelt for­mái a keresletbővítésnek . .. A kereső lakosság arra szá­mít, hogy jövedelmeinek ilyen névleges növekedése előbb-utóbb lépést tart az inflációval. — A másfél évtizede le­írtak érvényesek-e ma? — kérdeztük Illés Antaltól, az OTP Somogy Megyei Igaz­gatóságának vezetőjétől. Az OTP ugyan ma már csak egyike a lakosság hitelezé­sével foglalkozó bankoknak, ám a több évtizedes mono­polhelyzete miatt pénz­ügyekben még most is so­kan először erre a pénzinté­zetre gondolnak. — Tény, hogy a nagyobb árváltozásokat követően megnő a hitelekért jelentke­zők száma. Az év utolsó két hónapjában nálunk is so­kan jelentkeztek hosszú le­járatú kölcsönökért, illetve személyi hitelekért. Meglepő, hogy egyre kevesebben kér­nek áruvásárlási hitelt. Fel­tételezhető azért, mert a vi­lágútlevél bevezetése után elterjedt, hogy külföldről olcsóbb és jobb minőségű tartós fogyasztási cikkeket lehet behozni. És persze a'z is igaz, hogy csökkent azok­nak az árucikkeknek a kö­re, amelyek kölcsönre vásá­rolhatók meg. — Tiszteletben tartva a banki titok védelmét, a ja­nuári áremelések milyen változásokat hoztak? — Mivel még sok a bi­zonytalan tényező, a hosszú lejáratú hitelek iránt most még nincs nagy kereslet. A személyi kölcsönöknél vi­szont sokakat visszatart az a tény, hogy húszszázalékos kamatot és kettőszázalékos kezelési költséget számítunk föl. Egyre többen alaposab­ban gondolják végig, hogy ilyen feltételek mellett ér­demes-e pénzt felvenni. És pérsze mi is megnézzük, hogy kinek és milyen köl­csönt adunk. A véleményünk az, hogy a törlesztés nem haladhatja meg a havi net­tó jövedelem harminc szá­zalékát. — Ez utóbbit könnyű ki­játszani, hiszen sokféle bank van, ha valaki mindenütt vesz fel egy bizonyos össze­get, akkor könnyen eladó- sodhat. — A régi bankvilágban létezett a bankok között körözött úgynevezett fekete­lista, mi több, a bankosok azt is figyelemmel kísérték, hogy kinek milyen vagyona van, milyen a jövedelme, s ha erején felül költekezett, akkor óvatosabban hitelez­tek. Ma még semmi ilyen nem létezik, de előbb-utóbb v aláírni lyen kap cső lat rend­szert ki kell alakítani saját védelmük érdekében. Ne­künk sem mindegy, hogy a pénzünk hogyan, milyen körülmények között és mennyi idő alatt térül meg. Nem akarok tippeket adni, de még mindig vannak, akik megtalálják a kiskapukat. — Visszatérve az eredeti felvetéshez, időtállónak tart­ja a tizenöt évvel ezelőtt megfogalmazottakat? — Egyre többen vannak akik fizetési halasztást kér­nek, vagy nem törlesztenek. Nagy Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents