Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-24 / 20. szám

1989. január 24., kedd Somogyi Néplap 5 Kutatás, külföldi kapcsolatok Gyarapodik a Kálmán Imre Múzeum gyűjteménye A siófoki Kálmán Imre Múzeumot 1987. október 22- én nyitották meg a világhí­rű komponista szülőházá­ban. Az épület földszinti részén két teremben ka­pott helyet a zeneszerző életét és az operett történe­tét bemutató, igényes ren­dezésű anyag. Az épület emeleti szintje — régi hi­ányt pótolva — lehetőséget ad Siófok és a környék, a Dél-Balaton rendkívül gaz­dag múltját reprezentáló helytörténeti, régészeti, néprajzi múzeum kialakítá­sára. Az egyéves működés ta­pasztalatai alapján megálla­pítható, hogy a Kálmán Im­re Múzeum átadása, illetve megnyitása, szakszerű ren­dezése — a hazai és a kül­földi közönség körében — elnyerte a látogatók nagy többségének tetszését. A múzeum a kezdetben még itt működő zeneiskola két földszinti helyiségében nyílt meg. A vagyonvédelmi cé­lok megvalósításához se­gítséget kapott az intézmény az Építőipari Ktsz szocia­lista brigádjaitól. (Bizton­sági zárak beszerelése, zárcserék, az ablakokra rá­csok készítése, fölszerelése stb.) Elkészült az utcai ré­szen az 'intézmény nevét, nyitva tartását hirdető fel­irat, és figyelemfelhívó sok­szorosított szórólapokat ké­szítettek a múzeumról, s ezeket eljuttattak közintéz­ményekhez, üdülőkhöz. A közönség igényét figyelem­be véve megoldották a táv • lat megtekintését kísérő zenei aláfestést is. Vera Kálmánnal (Kálmán Imre feleségével) személyes lá­togatásakor megállapodtak abban, hogy a Kálmán csa­lád a múzeumnak egy komplett zenegépet ad ajándékozási szerződés ré­vén. A csaknem 60 ezer forint értékű zenegép 1988. szeptember 30-án került a siófoki múzeum tulajdoná­ba. A közönség jogosan tet­te szóvá, hogy Kálmán Im­re személyes tárgyai és a siófoki gyermekkorára vo­natkozó emlékek hiányoz­nak e kiállításról. Zavaró­an hatott, hogy a Kálmán Imre Múzeum mellett pár­huzamosan nyitva volt a szerény, ám régebbi, fő­ként használati tárgyakat bemutató Kálmán Imre em­lékkiállítás is a Beszédes József Múzeumban. Ez csu­pán átmeneti szükségmeg­oldás volt. Az új évben szeretnék elérni, hogy a Kálmán-relikviák a Kálmán Imre Múzeumba kerülje­nek, ezért a földszinti fo­lyosót és az egyik termet kiállítási övezetté alakítják át. — A megnyitás óta eltelt időben intenzíven kutat­tuk a Kálmán Imre siófoki gyermekkorára vonatkozó adatokat, dokumentumo­kat, visszaemlékezéseket is gyűjtöttünk — mondta Ma­tyiké Sebestyén József mú­zeumvezető. — Az egyéb­ként igen gazdag külföldi és hazai szakirodalomban er­ről az időszakról nem talál­tunk ismertetést, ezért anyaggyűjtésünk széles körben a felfedezés erejé­vel hatott. A leendő na­gyobb kiállítás sokoldalú­an reprezentálja majd a Baiaton-parti város és Kál­mán Imre kapcsolatát, a gyermekkori éveket, az első színházi és zenei hatásokat. Az intézmény fennállása óta törekednek arra, hogy a hazai és a külföldi kap­csolatrendszert kiépítsék. Rövid idő alatt sikerült jó kapcsolatot teremteniük Kálmán Imre családjával, Kálmán Imre hazai és kül­földi kutatóival. Rudolf Ös­terreicher Emmerich Kál­mán című könyvének kép­anyaga összegyűjtését ' is •segítették a siófoki intéz­mény szakemberei-. Az Amalthen kiadó gondozá­sában jelent meg, 1988-ban.) A múzeum propagálásában kiemelkedő segítséget nyújtott Anton Padua (Linz), aki Information cí­mű újságjában rendszere­sen figyelemfelkeltő hírt közölt a múzeum létezésé­ről, valamint felhívást a Kálmán Imrére vonatkozó, külföldön megjelenő anya­gok gyűjtésére — a siófo­ki intézmény gazdagítása végett. — Számos esetben áll­tunk rendelkezésére hazai és külföldi Kálmán-kuta- tóknak — mondta a múze­umvezető. — Többen sze­mélyesen kerestek föl bennünket adatokért. Jó kapcsolat alakúit ki a vá­ros vonzáskörzetében mű­ködő honismereti szakkö­rökkel, szakreferensékkel, mozgósítottuk őket múltis­mertető, történeti előadá­sokra. Segítettünk a város intézményeinek, szerveze-’ teinek a Siófok múltjával kapcsolatos vetélkedők anyagának összeállításában. Kapcsolataink kiépülését hasznosítva törekedtünk arra, hogy a Kálmán Imre Múzeum, valamint a kiala­kítandó helytörténeti mú­zeum anyagát bővítsük. En­nek már látható eredmé­nyei vannak. Értékes dokumentumo­kat, fényképeket kaptak Kálmán Imre családjának tagjaitól. A zeneszerző ma- gyarországon élő rokonai­tól, például Halperth János­tól. Eredeti tárgyi anyagok kerültek a múzeum birto­kába: Kálmán Imre zongo­raszéke, szmokingja, frakk­ja. A város másik jeles szü­löttjének, dr. Révész Géza nemzetközi hírű pszicholó­gus hagyatékából is sikerült eredeti dokumentumokat szerezni. ' Sz. A. Ezeréves jelképeink A magyar címer és zász­ló történetéről tartott tudo­mányos ülést az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem, valamint a Magyar Heraldi­kai és Genealógiai Társaság hétfőn az intézmény aulá­jában. A kutatók elmondták: ko­ronázási jelvényeink Euró­pa egyik legépebben mag maradt középkori erekív együttese, s ezeket az Ál­lamalapító Szent 1st . :>n örökségének tekintik. A régi magyar címer elemei csaknem ezerévesek. Hang­súlyozták: olyan címerre van szüksége országunk­nak, amelyet a nép magáé­nak vall, megfelel a cí­mertan szabályainak és a folytonosságot jelképezi. Előadások hangzottak el arról, hogy miként alakult ki a középkorban a magyar állami címer. A legkorábbi a kettős kereszt, amelyet III. Béla hozott Bizáncból 1190-ben. Az egyházi szim­bólum már akkor világ; jelkép volt, a magyar füg­getlenséget szimbolizálta. Ili üzemorvosi rendelő A Sefag Zselici Erdé­szetének központjában új üzemorvosi rendő műkö­dik. A Sefag beruházásá­nak, a csaknem egymillió forintos költséggel felújí­tott épületnek a kivitelező­je a Somogy megyei köz­pont műszaki erdészete volt. — Erdészetünk dolgozói eddig a székházunkban és a műszaki erdészetnél mű­ködő rendelőhöz tartoz­tak — mondta Fábián Ist­ván, a Zselici Erdészet fő­mérnöke. — 1987 novembe­rében költöztünk a szék­háztól ebbe a központba, ekkor merült föl az új üzemorvosi rendelő gon­dolata. A Sefag központjá­nak, zselici és műszaki er­dészetének, valamint bú­torgyárának több mint ezer dolgozóját látja el az új or­vosi rendelő. A barátságosan berende­zett várószobán áthalad­va léptünk be a rendelőbe. Dr. Kincses Ágnes és asz- szisztense, Kele Jánosné dol­gozik itt. — A Sefagnál eddig fő­ben fogadhatjuk a betege­ket. A mintegy hetven négyzetméter alapterületű egészségügyi intézményhez szociális helyiségeken kí- a rendelőn, a várószobán, a szociális helyiségeken kí­vül fizikoterápiás kezelő is tartozik. A járóbeteg-ellátás mel­lett itt végzik majd a mo­torfűrész-kezelők idősza­kos vizsgálatát is. foglalkozású üzemorvos nem yolt — magyarázta a fiatal doktornő. — A szék­házban megmaradt a heti kétszer egyórás rendelés, ám a komolyabb betegsé­gekkel már az új rendelőt keresik föl a dolgozók. A fel szerelésünkből ugyan hi­ányzik még egy-két mű­szer, ám hamarosan kor­szerűen berendezett és fölszerelt orvosi rendelő­MÁG BERTALAN ^ __ ♦ Egy éjszaka története ^ ¥ Varga Katalin jegyző- ■ könyvi vallomása még ipkább meggyőzte az őr­nagyot a kezében levő bizo­nyítékokkal arról, hogy Pa- láeyi hosszasan készült a kassza feltörésére, a ben­ne levő pénz megszerzésé­re. Csak a részletek nem voltak egészen világosak előtte. Vajon azért hívta-e se­gítségül Almási Gézát, mert egyedül nem boldogult ter­vével?— tűnődött, és rög­tön jött a másik „belső” kérdése: ez a becsületes, büntetlen előéletű család­apa, ez az Almási hogyan mehetett bele egy ilyen bű­nös akcióba? Mindezekre most már válaszolnia' kell Palágyinak. Némethtel be is hív.atta. A művezető eléggé bi­zonytalanul lépett be. A két nyomozó, aki eddig ‘ vigyá­zott rá, követte a férfit. — Vegyék le róla a bilin­cset! — intett kollégáinak Magos. — Tessék, foglal­jon helyet, Palágyi úr! Itt van cigaretta az asztalon; tudom, hogy kívánja, gyújt­son rá! Azt tanácsolom, hogy minden előre kitervelt hazug gondolatát most pró­bálja nélkülözni, mert az immár szükségtelen. — Nincs szándékomban hazudni, őrnagy úr — vá­laszolta Palágyi. — Végre egy kis ' öröm, ami magát is érinti, mert ha valóban őszinte lesz, megnyugszik a lelkiismere­te és túlesik ezen a folyto­nos tortúrán, ami nekünk is terhes. Hát akkor rajta! Utoljára, ugye, azt említet­tem, hogy amikor a pénz­tárból lejövet megismerte magát Gáti József; . őt is lecsapta azzal a vasrúddal, amit maga elé raktam. — Igen, emlékszem őr­nagy úr. De én nem ütöt­tem le Gáti Józsefet, és nem öltem meg Almási Gézát sem. — Ja, vagy úgy?! Ezután a válasza után nincs más hátra, rátérünk a bizonyí­tásra. A kriminalisztika szabá­lyai szerint vannak bizo­nyos útmutatások a gyanú­sított kikérdezésével kap­csolatban. A konokul, min­dent tagadó gyanúsítottat hosszabban akkor kell kér­dezni, kihallgatni, amikor már a helyszíni 'és egyéb helyről eredő, a vizsgálat alkalmával szerzett terhelő adatok birtokában van a kihallgató kriminalista. Magos őrnagy is a fenti­ek gyakorlati kipróbálása révén jutott el a döntő ki­kérdezéshez. Tudta, hogy az eddig' körömszakadtáig ta­gadó Palágyi az elébe tárt adatok, bizonyítékok súlya alatt előbb-utóbb összerop­pan. — Palágyi úr! Bevezető­ben két dolgot közlök ma­gával, tudomásulvétel cél­jából. Egy: a klinikáról ér­tesítettek, hogy Gáti Jó­zsef ha lassan is, megindult a gyógyulás útján. Kettő: becsapott és félrevezetett menyasszonya, Varga Ka­talin beismerte mindazt, amit maga a lelkére kötött. Mármint azt, hogy bárki legyen is az, aki kérdezné, faggatná, mondja azt, hogy maga azon a bizonyos éj­szakán ott aludt végig, ve­le egy ágyban reggelig, ami persze hazugság. Nézzen Ide! Itt van a lány> kihall­gatási jegyzőkönyve! Eb­ben szó szerint elmondja, mire biztatta őt maga. Ol­vassa el, győződjön meg a saját szemével mindarról, amit elmondott. Ebben azt is olvashatja, hogy Varga Katalin még a bíróságon sem akar azzal a gyilkossal találkozni, akitől másálla­potba került. . . Még mielőtt hozzáfogna az olvasáshoz, nézze meg jól az aláírást; ez még meggyőzőbbé teszi majd magának Katalin val­lomását. (Folytatjuk.) TV-NÉZÖ A HÍDVERŐ A Magyar évszázadok leg­utóbbi adása a reformkori történelem egy epizódján keresztül villantotta föl Szé­chenyi alakját. A Lánchíd építéséről szóló históriás megemlékezés az eseményen túl olyan tanulságok levo­nására is alkalmat adott a szerző- és szerkesztőgárdá­nak, amelyekről erdemss be­szélni. A magyar történelem év­századai közül kiemelkedő figyelem övezi a reformkort. Az utóbbi években különö­sen előtérbe került Széche­nyi alakja, azé a reformeré, akit a „legnagyobb magyar” titulus illet meg — annak elismeréséül, amit a nemzet fölvirágoztatásáért, a hala­dásért tett. Városainkban, így Kapos­váron is, ahol díszpolgárrá választották Széchenyit, nagy igyekezettel szorgalmazzák szobrának fölállítását. Lát­tam néhány szobortervet: közös vonásuk, hogy alkotó­juk hi.storizálóan ábrázolja. A/, egyik szoberterv a Lánc­híd építésével kapcsolatos. S akadt egy, amely Széchenyi emberi és eszmei lényegét ragadta meg: a küzdőt, a reformert, aki — sajnos — Döblingben végezte. Nekem ez a Széchenyi jutott eszem­be a vasárnapi televíziós történelemórán is, a Magyar évszázadokban. A fiatal huszárkapitány ezt írta naplójába, 1920-ban: >,Egy "évi jövedelmemet for­dítom rá, ha Buda és Pest között híd épül ...” Csaknem három évtizedet kell várnia az eseményre, míg elkészül a Lánchíd. Tálán időközben már nemcsak az vált fon­tossá számára, hagy közvet­len és folyamatos • legyen a közlekedés Pest és Buda kö­zött, hanem jelképnek i.s szánta az Adam Clark által tervezett hidat. Európában ami. jót tapasztalt s itthoni megvalósításához erőt, lehe­tőséget érzett, azt mind szs^ rette volna megvalósítani. • A legfőbb gond a híd kö­rül,a műszaki megoldás volt. A jégzajlások miatt úgy kel­lett kialakítani a szerkeze­tét, hogy tavaszonta ne ká­rosodjon. Persze pénz sem volt rá. S mégis előterem­tették a rá valót . . . A Lánchíd olyan híd. amely — Széchenyi gondo­latát. tanúsítva — híd Ma­gyarország és Európa közölt. . híd a közteherviselésben. • ■*“ ' A Lánchíd építéséről szóló. . történelmi kalauz az egész kort jól érzékeltette, ehhez sok segítséget nyújtott azok- ' nak a korabeli rajzoknak a bemutatása is, amelyek Pestről és Budáról meséltek látványosan. A kép és a tör­ténet (a szöveg) egysége a Magyar évszázadok legutób­bi adását emlékezetessé tet­te.. Tanulsága közérthető és’—, fölemelő volt. Horányi Barna ELHUNYT WEÖRES SÁNDOR Weöres Sándor Kossuth-díjas költő, író, műfordító hosszan tartó, súlyos betegség után január 22-én, életének 76. évében elhunyt. Temetéséről később intézkednek. A Művelődési Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Pen Club, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja Weöres Sándor 1913. jú­nius 22-én született Szom­bathelyen. A pécsi tudo­mányegyetem jogi, földrajzi és történelmi, /najd filozó­fiai, esztétikai tanulmányo­kat folytatott. 1941 és 1950 között Pécsett, Székesfehér­váron ás Budapesten külön­böző könyvtárakban volt tisztviselő. A 40-es években társszerkesztőként tevékeny­kedett a" pécsi Sorsunk című lapnál. Első verseivel az 1920-as évek végén jelentke­zett: ezeket az akkori leg­tekintélyesebb lapok — köz­tük a Nyugat — is közölték. 1934-ben jelent meg első veres kötete Hideg van cím­mel, s a felszabadulásig szá­mos további kötete látott napvilágot. 1947-ben költö­zött Budapestre, majd ösz­töndíjjal Rómába ment a Collegium Hungaricumba. Hazatérte után, az ellene irányuló támadások követ­keztében 1949-től hét évig csak gyemskversei és mű­fordításai jelentek meg. 1956-ban A hallgatás tornya címmel adták közre az elő­ző évtizedekben írt versei­ből összeállított válogatást. Költészetének már az in­dulástól kezdve legjellegze­tesebb vonása a kivételes verbális erő. a képzeletgaz- dagság volt: nem annyira a külső világ megjelenítése foglalkoztatta, mint inkább a költészet eszközei, hang­zása és dinamikája, az el­vont gondolatiság. Műfordí­tói munkássága a költészet szinte minden területére és korszakára kiterjedt; külö­nösen vonzódott az antik kultúrákhoz, a keleti iroda­lomhoz. Gyermekversei és -kötetei — köztük a nyolc kiadást is megért Bóbita — e műfaj legnagyobb képvi­selői közé ■ emelték. Első drá­máját, a Holdbéli csónakost eredetileg egy bábegyüttes felkérésére írta. de csak sokkal később — a Thália Színházban — került közön­ség elé. Egy másik színmű­vét. a Szent György és a sárkányt a Nemzeti Szín­házban játszották. A leg­utóbbi évtizedben is rend­szeresen dolgozott: sorra je­lentek meg új versei. Weöres Sándor költésze­tét, irodalmi munkásságát 1970-ben Kossuth-dí jjal is­merték el. Számos kitünte­tés mellett 1988-ban meg­kapta a Magyar Népköztár­saság Babérkoszorúval Éke­sített Zászlórendjét.

Next

/
Thumbnails
Contents