Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-24 / 20. szám

2 Somogyi Néplap 1989. január 24., keda Nincs vége a hidegháborúnak? Szópárbaj várható fegyverügyben A STRASBOURGI CSATA John Galvin tábornok, a NATO amerikai főparancs­noka tagadta, hogy „na­gyobb változást" jelentene Washington politikájában az Egyesült Államok angliai légitámaszpontjainak kar­bantartására fordított ösz- szegek jelentős növelése. A BBC televíziónak adott nyi­latkozatában Galvin tábor­nok a The Independent cí-* mű londoni lap washingto­ni tudósítójának arra a hétfői jelentésére reagált, amely szerint a Pentagon 1989—91-es költségvetésé­ben az előző két évihez ké­pest több mint kétszeresére, 93 millió dollárról 233 mil­lió dollárra emelték a Dél- kelet-Angliában lévő hét amerikai légitámaszpont „fenntartására" fordítandó összeget. Előirányozták a Greenham Common-i bázis tovább­fejlesztését is, jóllehet, az itt telepített 96 nukleáris robotrepülőgépet az INF- szerződés értelmében 1991­ig el kell távolítani és meg kell semmisíteni. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter­nek azzal a múlt heti be­jelentésével kapcsolatban, hogy a Kelet-Európából tá­vozó szovjet csapategysé­gekkel együtt yonják ki a térségből taktikai nukleá­ris fegyvereiket, Galvin tá­bornok azt állította, hogy „a Szovjetunió nem szün­tette meg korszerűsíteni sem taktikai, sem hadászati nukleáris fegyverzetét, sem pedig hagyományos fegy­veres erőit". A NATO főparancsnoka elismerte, hogy az Egyesült Államoknak növekvő ne­hézségei vannak amerikai támaszpontokat befogadó más európai szövetsége­seivel. Név szerint csak Spanyolországot s Görögor­szágot említette, de a BBC- tv tudósítója rámutatott: Galvin tábornokot elsősor­ban a nyugatnémet közvé­lemény aggasztja, amely növekvő ellenérzést tanúsít az amerikai katonai jelen­léttel szemben. A The Guardian wa­shingtoni tudósítója hétfői jelentésében kiemeli: a múlt pénteken hivatalba lé­pett George Bush elnök nemzetbiztonsági főtanács­adója, Brent Scowcroft tá­bornok hivatali ténykedé­sének első tv-nyilatkozatá- ban kijelentette, hogy ,,a hidegháborúnak még nincs vége", és azzal vádolta 'Gor- bacsovot, hogy békeoífen- zívájával „bajt kever a nyugati szövetségben". Hasonló felfogást tulajdo­nít a The Times Margaret Thatcher brit kormányfőnek is. „Nagv-Britannia a ve­gyi fegyverek ügyében ké­Mihail Gorbacsov és Geor­ge Bush telefonbeszélgetést folytatott egymással — je­lentette műsorát megszakít­va hétfőn este a szovjet tv- híradó. Az új amerikai elnök a beszélgetés keretében köszö­netét mondott az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének a beiktatása alkalmából küldött üdvözletéért. Ígére­tet tett arra, hogy elnöksége alatt folytatni fogja azt a politikát, amely a két or­szág közötti együttműködés és megértés elmélyítésére irányul, s egyben a világ ja­Ha az afganisztáni hely­zetben nem történik drámai változás, akkor a Szovjet­unió — a tavaly áprilisban aláírt egyezménynek megfe­lelően — február 15-ikéig kivonja csapatait az ország­ból — jelentette ki hétfőn Genfben Viktor Karpov szovjet - külügyminiszter-he- Ivettes. A szovjet leszerelési szakértő az ENSZ védnök­sége alatt a hagyományos leszerelésről hétfőn megnyílt nemzetközi tanácskozáson vesz részt a svájci városban. szül vádat emelni a Krém! ellen" főcímmel első lapol­dalon közölte azt az „exklu­zív értesülését”, amely sze­rint a Szovjetunió hatszbr annyi vegyi fegyverrel, il­letve „vegyi- és biológiai hatóanyaggal" rendelkezik, mint amennyit hivatalosan elismert, vagyis nem 50 000 hanem „legalább 300 000 tonnával". A brit titkosszolgálat „hír­szerzői értesüléseire" hi­vatkozó jelentésében a The Times tudni véli, hogy ezt a kérdést Thatcher asszony fel kívánja vetni Mihail Gorbacsov előtt, amikor a szovjet elnök — talán már néhány héten belül — Ang­liába látogat. Mihail Gorbacsov rámuta­tott arra. hogy a szovjet ve­zetés nagy jelentőséget tu­lajdonít a szovjet—amerikai kapcsolatoknak, s változat­lanul kész keresni az utakat azok további javításához, ami minden kétséget kizá­róan kihat a nemzetközi légkör alakulására is. A szovjet televízió közlése szerint a szovjet—amerikai telefonbeszélgetés során egyes konkrét kérdéseket is megvitattak, s az eszmecse­re — a szovjet—amerikai kapcsolatokra az. utóbbi idő­szakban jellemző — kölcsö­nös jószándék szellemében, őszinte és kontruktív lég­körben zajlott le. Január elején Julij Vo- roncov szovjet első külügy­miniszter-helyettes és egy­ben afganisztáni nagykövet azt mondta, hogy bár or­szága elvben beleegyezett a kivonulásba, de a körülmé­nyektől teszi függővé a ha­táridő betartását. Később Borisz Gromov altábornagy, az Afganisztánban állomá­sozó szovjet csapatok pa­rancsnoka azt erősítette meg, hogy február közepéig az utolsó szovjet katona is elhagyja Afganisztánt. „Általános mozgósítást" hirdetett Strasbourgban a minap egy szokatlan had­vezér, az elegáns, vonzó francia miniszterasszony. Edith Cresson. A felmentő seregek azonban nem ér­keznek meg, s két nappal később a Rajna menti vá­ros, amelyet — hogy Mit­terrand elnököt idézzük — Franciaország ..Európának adott" vereséget szenvedett az Európai Parlament ele­gáns, architektúrájában életfát idéző strasbourgi — az Európa Tanáccsal közö­sen használt — üléstermé­ben. Különös háború ez: bíró­sági ítéletek, parlamenti szavazások, államfői nyi­latkozatok, parlamenti je­lentések — és épületek — segítségével folyik. A hosz- szadalmasnak ígérkező had­viselés tétje egyaránt je­lentős az Európai Közössé­gek és Franciaország, Lu­xemburg, Belgium számára; óriási érdekek fűződnek mind a status quo megőr­zéséhez, mind a megváltoz­tatásához. Miről is van szó? Amikor létrejött a Közös Piac, a ró­mai szerződés előírta az Európai Parlament megte­remtését — akkor azonban a nemzeti parlamentek tag­jaiból delegálták a testüle­tet. 1979-től, miután az in­tegráció előrehaladt, tagjait lényegileg egvidőben és köz­vetlenül választják a tagál­lamokban. így a testület ön­álló legitimitást nyert, jogköre pedig a szerződés legutóbbi, 1986-os kiegészí­tésével jelentősen nőtt, a költségvetést például az Európai Parlament hagyja jóvá. Törvényalkotó ha­talma azonban továbbra sincs — és voltaképpen egy­értelmű székhelye sem. Vagy ha úgy tetszik, abból három is akad. Három, ugyanis a parla­ment üléseit Strasbourgban tartják, titkársága 220 ki­lométerrel távolabb, a szomszédos Luxembourg­ban működik, a bizottsági üléseket pedig — amelyeken az állásfoglalások érdemi kialakítása folyik — Brüsz- szelben (újabb 220 kilomé- ' tér) tartják. Ez a város ad otthont a tizenkettek „majd- nem-kormánvának": a ja­vaslatok kidolgozására és végrehajtására jogosult bi­zottságnak, illetve a tizen­két tagállam kormányai­Egy rohamrendőr rugdos egy földön fekvő fiatalt Szöulban, a dél-koreai főváros központjában azon a kormányellenes tüntetésen, amelyen több mint tízezren vettek részt Gorbacsov és Bush telefonbeszélgetése vat is szolgálja. Afganisztáni csapatkivonás Ismét megmozdult a föld — házak rongálódtak meg FÖLDRENGÉS TÁDZSIKISZTÁNBAN Súlyos, a 12 fokozatú Mer- calli-skála szerint hetes erősségű földrengés rázta meg hétfőre virradóra Tád­zsikisztán egyes területeit. A közép-ázsiai szovjet köz­társaságban történt föld­mozgásoknak a TASZSZ hírügynökség gyorshíre sze­rint halálos áldozatai is van­nak, jelentős anyagi károk keletkeztek, s leginkább la­kóépületek rongálódtak meg. A földrengés epicentruma egy Dusanbétól 50 kilomé­terre délnyugatra fekvő fa­luban volt, s a tadzsik fő­városban is ötös erősségű rengéseket észleltek, itteni károkról vagy áldozatokról azonban nem tesz említést a jelentés. Nagyban nehezjti a helyzetet, hogy az epicent­rum1 közvetlen közelében fekvő Saxora falu mellett mintegy két kilométeres sza­kaszon földcsuszamlás tör­tént. A szovjet hírügynökség várhatóan a nap folyamán ad részletesebb tájékozta­tást az újabb szovjetunió- beli természeti csapásról. Nem végleges, becsült 'adatok szerint mintegy ezér halálos áldozata van a 12 fokozatú Mercalli-skála sze­rint hetes erősségű tadzsi- kisztáni földrengésnek. Hat- százan hegyomlás következ­tében vesztették életüket; a rengés epicentruma közelé­ben fekyő Sarora településre ugyanis a közeli hegyről egymilliárd köbméter föld zydult, és maga alá temette a falu nagy részét; mintegy 60 ház van a leomlott föld­tömeg alatt — közölte az MTI moszkvai irodájával a TADZSIKTA, tadzsik hír­ügynökség. A tadzsik hírügynökség megerősítette, hogy Dusanbe- ban ötös erősségű rengés' volt — több régi lakóépület rombadőlt, azonban nem kö­vetelt halálos áldozatokat az elemi- csapás. A mentéshez a hadsereg egyeségei nagy erőkkel és jelentős mennyiségű techni­kai eszköz bevetésével hoz­záláttak. Munkájukat a he­lyi lakosság önkéntes cso­portjai segítik. Tádzsikisztánban kor­mánybizottságot hoztak léi­re a hétfő hajnalban tör­tént földrengés következmé­nyeinek felszámolására. A katasztrófa sújtotta térségbe néhány órával a tragédiát követően 35 különleges or­voscsoportot küldtek a Sé­rültek ellátására. Moszkvá­ból baleseti sebészek egy csoportja indult a helyszín­re. A dusanbei kórházak­ban jelenleg 104 sérültet ápolnak. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége, valamint a szov­jet kormány mély részvétét fejezte ki az áldozatok hoz­zátartozóinak, és a termé­szeti csapás minden káro­sultjának. A szovjet vezetés egyúttal megbízta a közpon­ti és köztársasági szerveket, hogy tegyenek meg mindent a gyors segítségnyújtás, a földrengés következményei - nek mielőbbi felszámolása érdekében. A Mercalli-skála szerinti hetes erősségű földrengés rázta meg mára virradóra Tádzsikisztán egyes terüle­teit; Képünkön az epicent­rum közelében fekvő Sarora faluban folynak a mentési munkálatok nak képviselőiből álló ta­nácsának, a döntéshozó szervnek. Érthető, hogy az „Európa-atyáknak” sok dol­guk akad Brüsszelben, és már elegük van a folytonos vándorlással járó „cigány- életből", amely azt is aka­dályozza, hogy a parlament kiteljesítse küldetését. Strasbourg történelmi jelképiségét, amelyre Pá­rizs elsősorban hivatkozik, persze senki sem tagadja. Elzász fővárosa, amelyért véres háborúkat vívott Franciaország és a német birodalom, ma az európai egység jelképe. S természe­tesen az is logikus érv. hogy a közösség központja ne főváros legyen. Aminthogy az is helytálló, hogy föld­rajzilag Strasbourg nagyjá­ból a közösség központjá­ban helyezkedik el. Csak hát Luxemburg is érvel­het: mivel a legkisebb tag­államról van szó, „Eurcpa- centrumnak” kiválóan al­kalmas. Brüsszel pedig egyszerűen a logikára hi­vatkozik : mi lehet termé­szetesebb. mint hogy a kép­viselők ott legyenek, ahol a döntések születnek — ame­lyeket ők ösztönöztek, vagy ők fognak véleményezni, támogatni vagy ellenezni. A római szerződés óvato­san megkerülte a kérdést. A tanácsra bízta annak eldön­tését, hogy hol legyen a parlament, és azóta ideigle­nes döntések alapján ala­kult ki a jelenlegi struktú­ra. Ennek a helyzetnek a jelképei azok a kék fámlá- dák, amelyekbe minden par­lamenti ülésszak előtt ás után becsomagolják a testü­let iratait. Ott hevernek a folyosókon, az irodákban, ol­dalaik benyomódtak, kopot­tak: a világ legtöbbet utazó irattartói ezek, szüntelen vándorolnak a három „mun­kahely" között. Az ülés­szakokra különben mindig félezer Európa-képviselő utazik Strassbóurgba (518 a létszám), Luxemburgból pe­dig a titkárság legalább eze- tagja telepedik át Strass- bourg szállodáiba. Ehhez járulnak az újságírók, a technikai személyzet. Két- háromezer ember mozog így hónapról hónapra. Óriási költség, gigantikus szerve­zési erőfeszítés. Ráadásul hiába „Európa- központ" — Strassbourg lé­nyegében csak egy francia vidéki város közlekedési és ( szállodai i nf r asf rulk tú r á j á v a 1 rendelkezik. Nincs nemzet­közi repülőtere, a távolabbi tagállamokból megközelíteni elég körülményes. így nem csoda, hogy a parlament sok tagja álmodik egy köz­pont. s lehetőleg Brüsszel ki jelöléséről A bíróságnál sokkal töb­bet lényegében nem java­solt a viharos ügyrendi és - tartalmi viták után 222 vokssal 172 ellenében elfo­gadott Prag-jelentés sem ("Derek Prag brit konzerva­tív Európa-atva készítette). Csak hát ki tudja, mit ne­vez majd a parlament ..rendkívülinek” — és hány „rendes” ülést tartanak né­hány év rhúlva Strasbourg- ban, ha egyszer megnyílik ez a kiskapu? Edith Cresson ki is jelentette: a strasbour­gi szavazás semmit nem változtat meg, mivel a par­lament, székhelyéről a kor­mányok döntenek, és egyet­értésükre szükség van. Vagyis Párizs a neki nem tetsző döntéseket mind meg­vétózhatja. Pusztán jogi szempontból ez kétségtelenül igaz — ám egy közös testületet nem­igen lehet „fogolyként” tar­tani egv városban a több­ség akarata ellenére. Politi­kai szempontból a stras­bourgi voksolás még jelen­tősebb: a parlament ma ál­landó otthont próbál szerez­ni magának. Holnap, ahogy az integráció előre halad, ta­lán igazi hatalmat. Baracs Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents