Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-24 / 20. szám
2 Somogyi Néplap 1989. január 24., keda Nincs vége a hidegháborúnak? Szópárbaj várható fegyverügyben A STRASBOURGI CSATA John Galvin tábornok, a NATO amerikai főparancsnoka tagadta, hogy „nagyobb változást" jelentene Washington politikájában az Egyesült Államok angliai légitámaszpontjainak karbantartására fordított ösz- szegek jelentős növelése. A BBC televíziónak adott nyilatkozatában Galvin tábornok a The Independent cí-* mű londoni lap washingtoni tudósítójának arra a hétfői jelentésére reagált, amely szerint a Pentagon 1989—91-es költségvetésében az előző két évihez képest több mint kétszeresére, 93 millió dollárról 233 millió dollárra emelték a Dél- kelet-Angliában lévő hét amerikai légitámaszpont „fenntartására" fordítandó összeget. Előirányozták a Greenham Common-i bázis továbbfejlesztését is, jóllehet, az itt telepített 96 nukleáris robotrepülőgépet az INF- szerződés értelmében 1991ig el kell távolítani és meg kell semmisíteni. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszternek azzal a múlt heti bejelentésével kapcsolatban, hogy a Kelet-Európából távozó szovjet csapategységekkel együtt yonják ki a térségből taktikai nukleáris fegyvereiket, Galvin tábornok azt állította, hogy „a Szovjetunió nem szüntette meg korszerűsíteni sem taktikai, sem hadászati nukleáris fegyverzetét, sem pedig hagyományos fegyveres erőit". A NATO főparancsnoka elismerte, hogy az Egyesült Államoknak növekvő nehézségei vannak amerikai támaszpontokat befogadó más európai szövetségeseivel. Név szerint csak Spanyolországot s Görögországot említette, de a BBC- tv tudósítója rámutatott: Galvin tábornokot elsősorban a nyugatnémet közvélemény aggasztja, amely növekvő ellenérzést tanúsít az amerikai katonai jelenléttel szemben. A The Guardian washingtoni tudósítója hétfői jelentésében kiemeli: a múlt pénteken hivatalba lépett George Bush elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Brent Scowcroft tábornok hivatali ténykedésének első tv-nyilatkozatá- ban kijelentette, hogy ,,a hidegháborúnak még nincs vége", és azzal vádolta 'Gor- bacsovot, hogy békeoífen- zívájával „bajt kever a nyugati szövetségben". Hasonló felfogást tulajdonít a The Times Margaret Thatcher brit kormányfőnek is. „Nagv-Britannia a vegyi fegyverek ügyében kéMihail Gorbacsov és George Bush telefonbeszélgetést folytatott egymással — jelentette műsorát megszakítva hétfőn este a szovjet tv- híradó. Az új amerikai elnök a beszélgetés keretében köszönetét mondott az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének a beiktatása alkalmából küldött üdvözletéért. Ígéretet tett arra, hogy elnöksége alatt folytatni fogja azt a politikát, amely a két ország közötti együttműködés és megértés elmélyítésére irányul, s egyben a világ jaHa az afganisztáni helyzetben nem történik drámai változás, akkor a Szovjetunió — a tavaly áprilisban aláírt egyezménynek megfelelően — február 15-ikéig kivonja csapatait az országból — jelentette ki hétfőn Genfben Viktor Karpov szovjet - külügyminiszter-he- Ivettes. A szovjet leszerelési szakértő az ENSZ védnöksége alatt a hagyományos leszerelésről hétfőn megnyílt nemzetközi tanácskozáson vesz részt a svájci városban. szül vádat emelni a Krém! ellen" főcímmel első lapoldalon közölte azt az „exkluzív értesülését”, amely szerint a Szovjetunió hatszbr annyi vegyi fegyverrel, illetve „vegyi- és biológiai hatóanyaggal" rendelkezik, mint amennyit hivatalosan elismert, vagyis nem 50 000 hanem „legalább 300 000 tonnával". A brit titkosszolgálat „hírszerzői értesüléseire" hivatkozó jelentésében a The Times tudni véli, hogy ezt a kérdést Thatcher asszony fel kívánja vetni Mihail Gorbacsov előtt, amikor a szovjet elnök — talán már néhány héten belül — Angliába látogat. Mihail Gorbacsov rámutatott arra. hogy a szovjet vezetés nagy jelentőséget tulajdonít a szovjet—amerikai kapcsolatoknak, s változatlanul kész keresni az utakat azok további javításához, ami minden kétséget kizáróan kihat a nemzetközi légkör alakulására is. A szovjet televízió közlése szerint a szovjet—amerikai telefonbeszélgetés során egyes konkrét kérdéseket is megvitattak, s az eszmecsere — a szovjet—amerikai kapcsolatokra az. utóbbi időszakban jellemző — kölcsönös jószándék szellemében, őszinte és kontruktív légkörben zajlott le. Január elején Julij Vo- roncov szovjet első külügyminiszter-helyettes és egyben afganisztáni nagykövet azt mondta, hogy bár országa elvben beleegyezett a kivonulásba, de a körülményektől teszi függővé a határidő betartását. Később Borisz Gromov altábornagy, az Afganisztánban állomásozó szovjet csapatok parancsnoka azt erősítette meg, hogy február közepéig az utolsó szovjet katona is elhagyja Afganisztánt. „Általános mozgósítást" hirdetett Strasbourgban a minap egy szokatlan hadvezér, az elegáns, vonzó francia miniszterasszony. Edith Cresson. A felmentő seregek azonban nem érkeznek meg, s két nappal később a Rajna menti város, amelyet — hogy Mitterrand elnököt idézzük — Franciaország ..Európának adott" vereséget szenvedett az Európai Parlament elegáns, architektúrájában életfát idéző strasbourgi — az Európa Tanáccsal közösen használt — üléstermében. Különös háború ez: bírósági ítéletek, parlamenti szavazások, államfői nyilatkozatok, parlamenti jelentések — és épületek — segítségével folyik. A hosz- szadalmasnak ígérkező hadviselés tétje egyaránt jelentős az Európai Közösségek és Franciaország, Luxemburg, Belgium számára; óriási érdekek fűződnek mind a status quo megőrzéséhez, mind a megváltoztatásához. Miről is van szó? Amikor létrejött a Közös Piac, a római szerződés előírta az Európai Parlament megteremtését — akkor azonban a nemzeti parlamentek tagjaiból delegálták a testületet. 1979-től, miután az integráció előrehaladt, tagjait lényegileg egvidőben és közvetlenül választják a tagállamokban. így a testület önálló legitimitást nyert, jogköre pedig a szerződés legutóbbi, 1986-os kiegészítésével jelentősen nőtt, a költségvetést például az Európai Parlament hagyja jóvá. Törvényalkotó hatalma azonban továbbra sincs — és voltaképpen egyértelmű székhelye sem. Vagy ha úgy tetszik, abból három is akad. Három, ugyanis a parlament üléseit Strasbourgban tartják, titkársága 220 kilométerrel távolabb, a szomszédos Luxembourgban működik, a bizottsági üléseket pedig — amelyeken az állásfoglalások érdemi kialakítása folyik — Brüsz- szelben (újabb 220 kilomé- ' tér) tartják. Ez a város ad otthont a tizenkettek „majd- nem-kormánvának": a javaslatok kidolgozására és végrehajtására jogosult bizottságnak, illetve a tizenkét tagállam kormányaiEgy rohamrendőr rugdos egy földön fekvő fiatalt Szöulban, a dél-koreai főváros központjában azon a kormányellenes tüntetésen, amelyen több mint tízezren vettek részt Gorbacsov és Bush telefonbeszélgetése vat is szolgálja. Afganisztáni csapatkivonás Ismét megmozdult a föld — házak rongálódtak meg FÖLDRENGÉS TÁDZSIKISZTÁNBAN Súlyos, a 12 fokozatú Mer- calli-skála szerint hetes erősségű földrengés rázta meg hétfőre virradóra Tádzsikisztán egyes területeit. A közép-ázsiai szovjet köztársaságban történt földmozgásoknak a TASZSZ hírügynökség gyorshíre szerint halálos áldozatai is vannak, jelentős anyagi károk keletkeztek, s leginkább lakóépületek rongálódtak meg. A földrengés epicentruma egy Dusanbétól 50 kilométerre délnyugatra fekvő faluban volt, s a tadzsik fővárosban is ötös erősségű rengéseket észleltek, itteni károkról vagy áldozatokról azonban nem tesz említést a jelentés. Nagyban nehezjti a helyzetet, hogy az epicentrum1 közvetlen közelében fekvő Saxora falu mellett mintegy két kilométeres szakaszon földcsuszamlás történt. A szovjet hírügynökség várhatóan a nap folyamán ad részletesebb tájékoztatást az újabb szovjetunió- beli természeti csapásról. Nem végleges, becsült 'adatok szerint mintegy ezér halálos áldozata van a 12 fokozatú Mercalli-skála szerint hetes erősségű tadzsi- kisztáni földrengésnek. Hat- százan hegyomlás következtében vesztették életüket; a rengés epicentruma közelében fekyő Sarora településre ugyanis a közeli hegyről egymilliárd köbméter föld zydult, és maga alá temette a falu nagy részét; mintegy 60 ház van a leomlott földtömeg alatt — közölte az MTI moszkvai irodájával a TADZSIKTA, tadzsik hírügynökség. A tadzsik hírügynökség megerősítette, hogy Dusanbe- ban ötös erősségű rengés' volt — több régi lakóépület rombadőlt, azonban nem követelt halálos áldozatokat az elemi- csapás. A mentéshez a hadsereg egyeségei nagy erőkkel és jelentős mennyiségű technikai eszköz bevetésével hozzáláttak. Munkájukat a helyi lakosság önkéntes csoportjai segítik. Tádzsikisztánban kormánybizottságot hoztak léire a hétfő hajnalban történt földrengés következményeinek felszámolására. A katasztrófa sújtotta térségbe néhány órával a tragédiát követően 35 különleges orvoscsoportot küldtek a Sérültek ellátására. Moszkvából baleseti sebészek egy csoportja indult a helyszínre. A dusanbei kórházakban jelenleg 104 sérültet ápolnak. Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége, valamint a szovjet kormány mély részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és a természeti csapás minden károsultjának. A szovjet vezetés egyúttal megbízta a központi és köztársasági szerveket, hogy tegyenek meg mindent a gyors segítségnyújtás, a földrengés következményei - nek mielőbbi felszámolása érdekében. A Mercalli-skála szerinti hetes erősségű földrengés rázta meg mára virradóra Tádzsikisztán egyes területeit; Képünkön az epicentrum közelében fekvő Sarora faluban folynak a mentési munkálatok nak képviselőiből álló tanácsának, a döntéshozó szervnek. Érthető, hogy az „Európa-atyáknak” sok dolguk akad Brüsszelben, és már elegük van a folytonos vándorlással járó „cigány- életből", amely azt is akadályozza, hogy a parlament kiteljesítse küldetését. Strasbourg történelmi jelképiségét, amelyre Párizs elsősorban hivatkozik, persze senki sem tagadja. Elzász fővárosa, amelyért véres háborúkat vívott Franciaország és a német birodalom, ma az európai egység jelképe. S természetesen az is logikus érv. hogy a közösség központja ne főváros legyen. Aminthogy az is helytálló, hogy földrajzilag Strasbourg nagyjából a közösség központjában helyezkedik el. Csak hát Luxemburg is érvelhet: mivel a legkisebb tagállamról van szó, „Eurcpa- centrumnak” kiválóan alkalmas. Brüsszel pedig egyszerűen a logikára hivatkozik : mi lehet természetesebb. mint hogy a képviselők ott legyenek, ahol a döntések születnek — amelyeket ők ösztönöztek, vagy ők fognak véleményezni, támogatni vagy ellenezni. A római szerződés óvatosan megkerülte a kérdést. A tanácsra bízta annak eldöntését, hogy hol legyen a parlament, és azóta ideiglenes döntések alapján alakult ki a jelenlegi struktúra. Ennek a helyzetnek a jelképei azok a kék fámlá- dák, amelyekbe minden parlamenti ülésszak előtt ás után becsomagolják a testület iratait. Ott hevernek a folyosókon, az irodákban, oldalaik benyomódtak, kopottak: a világ legtöbbet utazó irattartói ezek, szüntelen vándorolnak a három „munkahely" között. Az ülésszakokra különben mindig félezer Európa-képviselő utazik Strassbóurgba (518 a létszám), Luxemburgból pedig a titkárság legalább eze- tagja telepedik át Strass- bourg szállodáiba. Ehhez járulnak az újságírók, a technikai személyzet. Két- háromezer ember mozog így hónapról hónapra. Óriási költség, gigantikus szervezési erőfeszítés. Ráadásul hiába „Európa- központ" — Strassbourg lényegében csak egy francia vidéki város közlekedési és ( szállodai i nf r asf rulk tú r á j á v a 1 rendelkezik. Nincs nemzetközi repülőtere, a távolabbi tagállamokból megközelíteni elég körülményes. így nem csoda, hogy a parlament sok tagja álmodik egy központ. s lehetőleg Brüsszel ki jelöléséről A bíróságnál sokkal többet lényegében nem javasolt a viharos ügyrendi és - tartalmi viták után 222 vokssal 172 ellenében elfogadott Prag-jelentés sem ("Derek Prag brit konzervatív Európa-atva készítette). Csak hát ki tudja, mit nevez majd a parlament ..rendkívülinek” — és hány „rendes” ülést tartanak néhány év rhúlva Strasbourg- ban, ha egyszer megnyílik ez a kiskapu? Edith Cresson ki is jelentette: a strasbourgi szavazás semmit nem változtat meg, mivel a parlament, székhelyéről a kormányok döntenek, és egyetértésükre szükség van. Vagyis Párizs a neki nem tetsző döntéseket mind megvétózhatja. Pusztán jogi szempontból ez kétségtelenül igaz — ám egy közös testületet nemigen lehet „fogolyként” tartani egv városban a többség akarata ellenére. Politikai szempontból a strasbourgi voksolás még jelentősebb: a parlament ma állandó otthont próbál szerezni magának. Holnap, ahogy az integráció előre halad, talán igazi hatalmat. Baracs Dénes
