Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-21 / 18. szám

Somogyi Néplap 1989. január 21., szombat GYERMEKEKNEK A mi kutyánk Selyemszőrű a mi kutyánk, Fekete az orra, Szemepárja olyan fényes, Mintha gyémánt volna. Tud. pitizni, hízelegni, S oly okosan nézni, Szinte várjuk, hogy hirtelen Elkezd majd beszélni. Amit mondunk, mind megérti, Csakhogy nem szól éppen, De a hűség, beszédesen Ragyog a szemében. Szarka Zoltán tanuló PONTOS FELADAT A szótöredékek mindkét oszlopban azonos szóval egé­szíthetők ki. Ha rátalálsz a megfelelő szóra, a megfej­tés már gyerekjáték. ku...gat csőr... ti. . . li . . . r ex ...t an... nna ... onyty fa ...lep ... ció ... herán csu . . . ... lépés ka... ér ... lem cső . . . t hi... get ... cika in ... lem ... tré reme.. .. ... tugál ... kérés zá ... cseme... (A helyes megoldás a oldalon.) A rovarok szeme Ha egy nagyobb testű ro. vart, például egy szitakötőt közelről sikerül megfigyel­nünk, látjuk, hogy kétoldalt hatalmas, szabad szemmel recésnek látszó képződményt visel Egyszerű nagyítóval áttetsző, sokszögű mezőket láthatunk. Az állatvilágban csak az ízeltlábúakban, a rákokban, rovarokban fej­lődött ki ilyen összetett szem. Az összetett szem sok egy­szerű szem tömörülése, fe­lülete egy gömbfelület ré­sze, úgy, hogy az egyes sze­mek tengelyei egy pontban találkoznak. Az összetett szemet alkotó egyszerű sze­mek száma fajonként vál­tozik : a hatalmas szemű szi­takötőnél 28 000, a halálfe­jes lepkénél 12 000, a posz- méheknél 4000, a szöcské­nél 2000 egyszerű szem al­kotja az összetett szemet. A repülő rovaroknak több egységből álló összetett sze­me van, mint a nem repü­lőknek : a szentjánosbogár repülő hímjének szemében 2500, míg a nem repülő, szárny nélküli nőstény sze­mében csupán 300 egyszerű szem van. GYERMEKTORNA „Apró találmányok” a XVIII. század közepén 1741-ben a nagy társzeke­rekre rakott áruk — szén, fa, gyapot — súlyának mé­résére John Wyatt, a leg­első mechanikus fonógép szerkesztője olyan mérleget állított fél Birminghamben, amellyel egyszerűen az üres és a megrakott szekér súlykülönbségéből lehetett megállapítani a rakomány értékét. Ugyanekkor White- havenben W. Brownrigg doktornak sikerült megol­dania a mesterséges ásvány­vízkészítés régi problémá­ját, amivel furcsa módon rengeteg feltaláló gyötrődött azokban az időkben. Az „ízes víz” különösen jól jött a forró napokban az ango­loknak, de télen sem volt megvetendő ital, amikor a polgár kényelmesen pihent kedvenc kandallója lobogó lángjai előtt. Benjamin Franklin azon bosszankodott 1742-ben, hogy a nyitott kandalló su­gárzó hője szinte semmit sem ér. Fogta magát tehát, és a reá jellemző gyakorla­tias gondolkodással furfan­gos kandallót tervezett. Ba­rátja, Robert Grace vasmű­ves készítette el az első öntöttvas kályhát, majd ha­marosan mind többet gyár­tott belőle eladásra. A du­ruzsoló készüléknek óriási sikere volt: kevesebb tüze­lőanyaggal több meleget adott ki, mint a korabeli nyitott rostélyosok. Az égésgázok ugyanis kígyózva áramlottak végig benne a kémény felé, így hosszabb látra kényszerítve, több hőt adtak le. Gyertyákat is mind na­gyobb tömegben állított elő az angol ipar, sőt, apró öt­lettel olcsó időmérő eszköz­ként is felhasználták. 1756. augusztus 20-án például a következő hirdetés jelent meg a liverpooli Advertiser- ben: „R. Williamson üzleté­ben délben egy gyertyaóra­kor eladásra kerül...” né­hány használati tárgy. Ahogy csendesen fogyott a viasz, a gyertya oldalának fokbeosztásáról olvashatták le az eltelt időt. JÁTÉKTÁR Kombinált kérdések Ezekre főleg vetélkedők­nél van szükségünk, ami­kor a játékvezető zsűri nél­kül vezeti a játékot, és sze­retné gyorsan, s vitathatat­lanul megállapítani, hogy az adott tárgykörben kik tudnak a legtöbbet, viszont nincs ideje hosszadalmasan értékelni a válaszokat. Ilyenkor olyan kérdés- kombinációt kell kitalálni, hogy a több kérdésre adott válaszok végül is egy szóvá, vagy számmá álljanak ösz- sze. Aki először eljut a kombináció eredményéig, az a legjobb, leggyorsabb. Ön­álló „detektívjátékként” is játszható. Példának egy számkom­binációs kérdés: „Egy fiú címét kell ki­nyomoznunk. Annyit tu­dunk csak róla, hogy ab­ban a fővárosban lakik, amelyet 1872-ben egyesítet­tek, 'abban a kerületben amelyben a .hollós kirá’yfi- ról’ elnevezett templom áll, arról a papról elnevezett té­ren, akinek prédikációját Dugovics Titusz is hallgat­hatta. A házszámot pedig Számlogika A számok a négyzetben bizonyos szabályok szerint helyezkednek el vízszintes és függőleges irányban. E szabályok alapján írjátok be a kérdőjel helyére a hiány­zó számot! (A helyes válasz a 15. ol­dalon.) megkapod, ha leírod a muhi ütközet, a mohácsi csata- vesztés évszámát, valamint azt az évszámot, amelyben Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalta a Nem­zeti dalt, összeadod őket, és kivonsz belőlük 4620-at.” (A válaszhoz tudni kell, hogy Budát, Pestet és Óbu­dát egyesítették 1872-ben Budapestté, hogy a Mátyás templomról van szó, amely az I. kerületben áll, hogy Dugovics Titusz Kapisztrán János prédikációját hallgat­hatta a nándorfehérvári csa­ta idején. Ismernie kell a muhi ütközet évszámát — 1241 —, a mohácsi csata-, vesztését — 1536 —, vala­mint az 1848-at. Ennyi ada­tot kell gyorsan, pontosan összevetnie, s a végered­mény egyetlen sorban leír­ható lakcím: Budapest I., Kapisztrán tér 5. Az értékelés tehát vil­lámgyors, vitathatatlan, s bármekkora társaságból 3— 5 perc leforgása alatt kivá­logathatjuk a témához leg­jobban értőket. A játék jól felhasználha­tó könyvtári vetélkedők al­kalmából is, ahol 3 fős csa­patok dolgozhatnak össze, s használhatják a könyvtár­ban fellelhető kézikönyve­ket is. Miért vörösebb keltében-nyugtában a Nap, a Hold? BETŰ­PÓTLÁS Írjátok be az ábra üres mezőibe az alább felsorolt betűket úgy, hogy Petőfi Sándor egyik verséből kapjatok idézetet. Hogy szól ez az idézet? A, A, A, A, Á, Á, E. I, M, P, S, S, T, U, Z. (A helyes válasz a 15. oldalon.) A házi légy szeme Az ízeltlábúak összetett szeme sem látásélesség, sem pedig a környezeti ingerek megkülönböztetésében nem veheti fel a versenyt a ge­rincesek szemével. Két tu­lajdonságban azonban tö­kéletesebb náluk: egyrészt látótere igen nagy, másrészt a gyorsan mozgó képek fel­bontását . nagyobb sebesség­gel képes végezni, mint a gerincesek szeme. A kutatókat régóta foglal, koztatja az a kérdés, hogy látnak-e színeket az állatok, és ha igen, milyeneket. Kü­lönféle vizsgálati módszere­ket dolgoztak ki a kérdé-; eldöntésére, és ezek alapján állapították meg, hogy e téren rendkívül nagy a vál­tozatosság. Az bizonyos, hogy a rovarok közöttcsak- nem minden fontosabb cso­port (hártyásszárnyúak, le­gyek, lepkék, levéltetvek, egyenesszárnyúak, bogarak, recésszárnyúak) fajai szín­látók. Mert sugaraik szinte sú­rolják a Föld színét. Vas­tag, sűrű, poros levegőréte­gen kell keresztültörniük, mire meglátjuk őket. Amíg a Föld levegőburkát, a lég­kört el nem érik, egészen fehér a színük. Csakhogy a fehér- fény igazából a szi­várvány minden színéből áll: a vörös, a narancssár­ga, a sárga, a zöld, a kék, az indigókék, az ibolyaszín sugarakat látjuk együttesen fehérnek. Ezek a színes fénysugaraik mind ugyan­olyan gyorsan terjednek, mégsem egészen egyformák. A vörös fény jobban átha­tol a levegő rétegein, a ké­kes sugarak ellenben job­ban szétszóródnak. Ezért vörösödik meg szemünkben a látóhatár alól felbukkanó vagy oda alábukó Nap és Hold. Az ég viszont a le­vegőben szétszóródott suga. ráktól kék. Jó tudnod, hogy az ég alján vöröslő Nap és Hold igazából mindig lejjebb van, mint ahogy te látod. A Föld színe feletti sűrűbb levegőben ugyanis megtör­nek, „elhajolnak” a fénysu­garak. Még csak kelni ké­szül a Nap a hajnali hori­zont alatt? Te már ott lá­tod felette. Este már le is bukott? Neked1 akkor is süt a szemedbe. Csibi, Csabi meg a libikóka Csibinek meg Csábinak estéről estére a mese volt az altatója. Többnyire Tyúkanyó mondta, de Csi- biék jobban szerették Ka­kaspapa meséit, mert Ka­kaspapa sohasem mondta el kétszer ugyanazt a tör­ténetet. Tudnivaló ugyan­is, hogy Kakaspapa meséi szóról szóra igazak voltak, még ha éppen akkor talál­ta is ki őket. Például az égig érő sündisznófásat. Kakaspapának ugyanis elég volt meglátni valamit, és máris kitalált róla egy tör­ténetet. És meg is imutat­ta, hogy hol történt az eset. A sündisznófásat éppen­séggel a baromfiudvar vé­gében, a csutakerítés mel­lett. Ebben a történetben nem piros, nem kék, nem is sárga, hanem zöld sün-' disznók csimpaszkodtak az égig érő fán. És képzeljé­tek, a hasukban vadgesz­tenyék üldögéltek ... Né­melyikben kettő, sőt há­rom is. És persze, Kakas­papa . rögtön kitalálta, hogy testvérekről van szó, és mindjárt nevet is adott nekik. Meg aztán ő talál­ta ki a Tökmag Tóbiás csodálatos históriáját, ami­ből Csibiék megtudhatták, hogy a manófogorvos eme­lődaruval húzta ki a há­romkezű óriás fájós fogát. És azt is megmutatta, hogy melyik házban alszanak a mozdonyok, meg azt is, hogy hol lakik Vakond Berci. Ennek különösen örültek a csibegyerekek, mert a parkban sok barát­juk tanyázott. Vakond Ber­cin kívül Brekkancs Béci a játszótér melletti sün- disznófán — mert ott is volt ám sündisznófa —, aztán ott lakott a kék lep­ke, Csiga Zsiga, Gyík Gyur­ka, meg a pirolkabátos hétpettyes ... a park­ban fagylaltot is lehetett kapni, vaníliát, csokoládét, rumosdiót, őszibarackot, sárgabarackot, epret, mál­nát, citromot... Na, a parkban történt, hogy a mérleghinta huncutkodni kezdett. Hol Csibit, hol meg Csabit \emelte magas­ra. Pedig Csibi is, Csabi is mindig fent szeretett volna maradni. Képzelhe­titek, mekkorát kacagtak rajtuk a zöld sündisznók... Még hogy kacagtak... Mi tagadás, bizony kinevették a csibegyerekeket. Él is szégyellték magukat, és Kakaspapa kezébe kapasz­kodva hazamentek. Hajdi­nakását vacsoráztak, meg egy csupor kukutyini zab­szemet. » Vallató Géza

Next

/
Thumbnails
Contents