Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-04 / 3. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLV. évfolyam, 3. szám Ára: 4,30 Ft 1988. január 4., szerda Az ezredfordulón automata lesz a hálózat Mindennapi telefonjaink Az elmaradott térségek távközlése — Barcs lehetőségei A ló két oldala A hatás és ellenhatás fi­zikai törvénye gyakran érvé­nyesül a társadalmi, gazda­sági folyamatokban is. Köz- napian ez utóbbiakról szok­tuk mondani, már megint a ló másik oldalára kerültünk. Ezt persze többnyire későn ismerjük föl. Pedig fejlő­désünk most zajló változá­saiban nem nehéz tetten ér­ni az aránytévesztés példá­it, a korábbi hibák ellenté­tes előjelű túlzásait. így vál­totta fel például a gondokat elkendőző kincstári optimiz­must' az olykor már a cse­lekvőerőt is kikezdő ború­látás, vagy a sok esetben csak látszategységet tükröző vitanélküliséget a parttalan szócsaták sora. Jó, hogy fel­színre kerülnek az eltérő ér­dekek, ám csak akkor, ha ezek az érdekütköztetések­kel együtt jár a tolerancia és a kompromisszumok ke­resése. Enélkül ugyanis nem születhet megoldás. Tény, hogy a különféle intézmények, apparátusok túlduzzasztottak. bürokra­tikusak voltak, s az is, hogy ezek gazdálkodása sokáig tabunak számított. Amíg az országban nem voltak nyil­vánvaló gazdasági gondok, amíg emelkedett az életszín­vonal, az embereket nem is igen foglalkoztatta, hogy mondjuk az alosztályvezető helyettesének is „járt” a sofőr és a hivatali autó. Most minderről nyíltan beszélünk, s a takarékosság jelszavával sokan követelik a létszám vagy a kiadások „drasztikus lefaragását". Visszás azon­ban, amikor a laikusok ar­ról vitatkoznak, hogy egy intézmény vagy akár a hon­védelem kiadásait ennyi vagy annyi százalékkal kel­lene csökkenteni. A pénzt számolatlanul el­folyni hagyó nagyvonalúság visszája az olyan takarékos­ság, ahol végül rendszerint drágább lesz a leves, mint a hús. Nem mond ez ellent annak, hogy mérsékelni kell az ésszerűtlen kiadásokat. Ez utóbbival mindenki egyet is ért, föltéve, hogy nem a sa­ját területét érintő lépések­ről van szó. A központilag vezérelt, s olykor a közgazdaságtan ele­mi törvényszerűségeire is fittyet hányó gazdaságirá­nyítás után most az állam gazdaságszabályozó szerepét egészében tagadó „piacfeti- sizmus” terjed. Pedig ez is hibás véglet, kivált- mert hiányzik az önszabályozó piac érdemi működésének sok feltétele. Mindenekelőtt az árubőség, és a valódi ver­senyhelyzet. A mesterségesen alacso­nyan tartott, a termelési költségektől elszakadó és inkább politikai, mint gaz­dasági megfontolások által formált árrendszerrel szem­ben nem egy esetben a ló másik oldalát jelenti a mai minden pénzhiányt és költ­ségvetési aránytalanságot csupán áremeléssel kiegyen­líteni próbáló árpolitika. Fő­ként, ha nem az értéket, csak a rossz munkát, az ala­csony hatékonyság árát fi­zetteti meg. S mindez csak töredéke a kínálkozó példáknak. A régi demagógiák után burkoltan egyre-másra újak jelennek meg, és sejthető, hogy évti­zedek múlva majd ezekről is elmondjuk, hogy a fejlő­dés gátjai voltak. Érdemes a fentieket végiggondolni. Másként aligha kerülhetünk végre nyeregbe. Bíró Ferenc A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének szervezésében tanácskozás kezdődött Bu­dapesten a szövetkezeti gaz­dálkodás időszerű kérdései­ről. Az első napon Villányi Miklós pénzügyminiszter a monetáris politikának a szö­vetkezetekre gyakorolt ha­tásáról beszélt Elmondta: a pénzügyi és más gazdasági szabályozók, az árak, a bérek módosítása, a társasági törvény életbe lépése, valamint a megújuló export-import gazdálkodás következtében várhatóan már az idén a mezőgazdasá­gi nagyüzemek is érzéke-' Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke és Hans Alfred Sieger, a Német Szö­vetségi Köztársaság buda­pesti nagykövete megállapo­dást irt alá kedden Buda­pesten a vállalkozási szer­ződések keretében dolgozó magyar munkavállalók Az új évvel új időszámí­tás is kezdődött a Video­tonnál, amely december vé­gén az ország legynagyobb termelő részvénytársaságá­vá alakult. A Videoton Ipa­ri Részvénytársaságot hat alapító nyolc részvényessel, •nyolcmilliárd forint alaptő­kével -hozta létre. A válla­lat — a múlt év végéig megvalósított szervezeti intézkedések révén va­gyonkezeléssel is foglalko­zó egységgé alakult át; s a szervezetfejlesztés során létrehozott Videoton Ipa­ri Rt. jogutódja lett a Vi­deoton Elektronikai Válla­latnak. A tabi gyáregységben teg­nap délután műszakváltás előtt megtartott termelési tanácskozáson Kudich An­tal gyáregységigazgató be­jelentette: az 1989-es évet már a viszonylag függet­len vállalatcsoport tagja­ként kezdték meg a tabiak. A szervezeti átalakítás legfontosabb céiljia az önál­lóság fokozása, a nagyobb érdekeltség megteremtése és a külső tőiké bevonásá­nak megkönnyítése. Az igazgató szólt arról, hogy a vállalat, a gyár és a gyáregység is eredményes évet zárt. A vállalat bevé­tele 24 milliárd forint körül alakult, a tőkés export pe­dig meghaladta a 6 mii-, lió dollárt. Mindez lehe­tővé tette, hogy december­ben 10 százalékos bérfej­lesztést hajtsanak végre. A számítástechnikai gyár, illetve a tabi gyáregység nyebbé válnak a piaci ha­tásokra. A szabályozóválto­zás remélhetőleg azt is ered­ményezi. hogy -a szövetkeze­ti jövedelm termelésében nő a tagok, az alkalmazot­tak érdekeltsége. A tanácskozáson felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tágja, államminiszter is. Rámuta­tott: a gazdaság stabilizálá­sában jelentős a szerepe az élelmiszer-gazdaságnak, ám az ágazat tennivalóit a vál­tozó feladatokhoz kell iga­zítani Szükség van a szö­vetkezeti tulajdon reform­jának gyorsítására, hogy erősödjön a tagság vágy-ön­érdekei tsége. NSZK-beli foglalkoztatásá­ról. A megállapodás révén a korábbi időszakhoz képest kedvezőbb lehetőséget kap­nak a magyar és nyugat­német vállalatok a létszám növelésére, az engedélyezés pedig egyszerűbbé válik. múlt évi eredményeiről, gondjairól részletesebben is beszélt az igazgató. Ered­ményiként említette a tő­kés export teljesítését, va­lamint a nyereségszint ala­kulását, gondjként az ütem- telen termelést és a magas készleteket. A tabi gyár­egység bevételp meghalad­ta az 560 millió forintot, teljes termelése pedig az 1,5 milliardot. A továbbiakban az 1989. év feladataival foglalko­zott. Elmondta, hogy a vál­lalat terve szerényebb a korábbinál, de a számítás­technikai gyár feladatai je­lentősen nőnek. Az idén a számítástechnikai gyártás fejlesztése a cél. Munkásgyűlést tartottak tegnap Siófokon a Kőolaj- vezeték-építö Vállalatnál. A hagyományoknak megfele­lően Zábrák Sándor igazga­tó tájékoztatta a dolgozókat a múlt évről, s vázolta az idei kilátásokat, tennivaló­kat. Emlékeztetett rá: az egy évvel ezelőtti munikiásgyűlé- sen nem sok jóval biztat­hatta a KW kollektíváját, hiszen minden jel arra mu­tatott, hogy az alaptevé­kenység, tehát a gáz- és olajvezetékek építése csök­A telefon volt a fő téma a megyei tanács végrehaj­tó bizottságának tegnapi ülésén, amikor Tölösi Pé~ ter, a Pécsi Postaigazgató­ság műszaki igazgatója a megye hírközlésének és postaszolgáltatásának je­lenlegi helyzetéről és a fej­lesztésekről számolt be. A megyében jelenleg 28 800 a gépi kapcsolású telefon- főközpontok kapacitása, a kézi kapcsolásúnké pedig 5229. Száz lakosra 5,51 fő­állomás jut a megyében, s ezzel a viszonyszámmal Dél. Duniántúlon a második helyre került a megye: csak Baranya előzi meg a 7,4 fő­állomás-sűrűséggel. Az előrelépésben a kaposvári telefonfőközpont átadásá­nak van alapvető szerepe. Ez a központ egyébként a megye hírközlés-fejleszté­sének alapja is. Hiszen er­re kapcsolódnak majd a vidéki góckörzetek, s ez a központ juttatja el a pé­csi regionális körzeten ke­resztül a somogyi híváso­kat az országos hálózatba. A 238 somogyi település­ből 76-ban lehet jelenleg távhívással telefonálni. A nem automatizált közpon­tok viszont elavultak, túl­terheltek és nem alkalma­sak arra, hogy megfelelő minőségű szolgáltatást biz­tosítsanak. A VII. ötéves terv eddigi időszakában végrehajtott fejlesztések jelentős vál­tozást idézték elő a megyé­ben, elsősorban a megye- székhelyen és a vonzáskör­zetéhez tartozó települése­ken. Jó ütemű a marcali posta forgalmi és műszaki épületkivitelezése is. A munkaterületet március közepén kapják meg a technológiaszerelők, és a munka teljes befejezése a IV. negyedévben várható. Itt a tervezett háromezer állomáskapacitású központ ken, s nem lesz elég mun­kájuk. Akkor úgy döntöttek, hogy nem adják föl: kere­sik a piacot, új jövedelemte­remtő formákat vezetnek be, és szerkezetváltással is igye­keznek növelni esélyeiket. Most arról számolt be, hogy az erőfeszítések sikerrel jár­tak és a KW igen jó évet zárt. Eredménye eléri a nyolcvanmillió forintot, va­lamennyi megbízatásét ha­táridőre elvégezte, pénz­ügyi helyzete szilárd, még­pedig annyira, hogy befek­helyett ötezer állomás ki­szolgálására alkalmasat szerelnek föl, és a helykö­zi központ is a tervezett 800-zal szemben 2000 kapa­citású lesz. A tervezettnél nagyobb helyközi központ építését az indokolja, hogy a túlterhelt siófoki központ­ból ide helyezik át a déli part Boglárlellétől nyugat­ra eső területeinek a kiszol­gálását. A nagyobb kapacitású helyi központ alkalmas lesz az időközben telepíten­dő végközpontok fogadá­sára is. A marcali helyi há­lózat kiépítését az idén kez­dik el. Tervezik azt is, hogy Siófokra és Tabra egy-egy ezer kapacitású " többlet­központot telepítenek, és növelik a boglárlellei, vala­mint a fonyódi központ ka­pacitását is. Ezek a mun­kák várhatóan 1992 körül készülnek el. Barcs hírközlési lehető­ségei a műszaki igazgató véleménye szerint is rend­kívül rosszak. A végső megoldást a nagyatádi góc­körzet jelentheti: ugyanis ide kapcsolják majd a barcsi előfizetőket. Ez a beruházás azonban a posta tervei között 1995-ben sze­repel. Addig átmeneti meg­oldásiként Barcs és Nagy­atád között mikrohullámú összeköttetést létesítenek — a helyi erők segítségével —, s ezen keresztül a nagy telefonforgalmat lebonyo­lító barcsi gazdálkodó szer­veket bekapcsolják az or­szágos hálózatba. Ezzel jobb telefonálási lehetősé­ket teremtenek a magán­előfizetőknek is, hiszen csökken a kézi kapcsolású központ túlterheltsége. Napirenden van a kapos­vári tranzitiközpont kétezer kapacitással történő bőví­tése is. Az eredeti beruhá­zásnál már számoltak vele, hiszen kihagyták a beren­tetésre is futotta, sőt hitel­ben. is tudott munkát vé­gezni. Ezek eredményekép­pen számottevően nőtt a dolgozók jövedelme. Emel­lett kitűnő minősítést kapott a vállalat Tengizben, ahol jelentős feladatot vállalt. Mindez megalapozza az 1989-es évet is, amely ugyan­csak nem ígérkezik köny- nyűnek, mivel a vártnál ke­vesebbet tudnak fejlesztés­re, beruházásra fordítani. A KW tehát kénytelen na­gyobb erőfeszítéseket tenni dezés helyét. Szó volt arról is, hogy a hátrányos hely­zetű térségek • fejlesztésé­hez elengedhetetlen a hír­közlés javítása. Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága támogat olyan átmeneti megoldásokat is, amelyek megváltoztatják a jelenlegi állapotot. Dr. Cilenesei István tanácsel­nök véleménye szerint a jelenlegi feladatok megol­dása mellett a VIII. ötéves terv beruházásaira kell felkészülni: a termelőkapa­citás kihasználásának ja­vítását ugyanis csak az infrastruktúra — közöttük a telefonhálózat — fejleszté­sével lehet elérni a gazda­ságilag elrmíradott megyei térségekben. E területeken — mint dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság tit­kára kifejtette — több fő­hatóság tevékenyen segí­tette a hátrányos helyzetű térségek fejlesztését. A pos­ta eddig nem tartozott ezek közé. Azt azonban minden hozzászóló elismerte, hogy korrekt és jó munkakapcso­lat alakult ki a megye ve­zető szervei és a posta ve­zetői között. Tölösi Péter bejelentet­te, hogy a posta tíz évre szóló programot dolgozott ki, s ennék megvalósítása után, az ezredfordulón a magyar telefonhálózatot teljes egészében automati- zálfják. Ez a program azon­ban ma még nincs jóvá­hagyva, s a megoldás mód­jában is további egyeztető tárgyalásokra van szükség a megyéik vezetőivel. A műszaki igazgató be­számolójában elsőként a hagyományos postai szol- g á lta táso kk a l f ogl al k o z ot t. A vitában érthető módon azonban a telefonról, a táviközlésről esett a legtöbb szó. Elhangzott azonban az is, hogy bevált az 1986- ban kísérleti jelleggel mű­ködő autóposta Gyóta- pusztán, Gsömenden és Bo- ronkán. Az is, hogy a me­gyében működő ötven pos­tai árusítópavilon újakra történő kicserélését a pénzügyi lehetőségek sze­rint végzik, és új árusító­helyéket is létesítenek: Sió­fokon, Balatonfenyvesen és Csurgón. A következő ötéves tervben négy új árusítóhely létesítését és öt pavilon cseréjét terve­zik. Előkészítés alatt áll a siófoki és a barcsi postahi­vatal beruházása, a bala- tonföldvári és a zamárdi postaihivatal építése pedig pénz hiánya miatt a követ­kező tervidőszakra tolódik el. kapacitásának kitöltésére. Tesz is! Ami a hazai veze­téképítés csökkenése követ­keztében kiesik, azt egyéb területen -igyekeznek pótol­ni. Szerencsére a korábban megalapozott „több lábon állás” segíti e törekvésüket. Különösen a termékgyártás ígér megfelelő piacot. Há­rom nyugati céggel már tár­gyalnak közös gyártás és ér­tékesítés megvalósításáról. Valiamennyii lehetőséget számba véve a KW az idén megcélozza százmillió fórint fälÄHi wvnt’orÁrt ,;r * Kormányközi megállapodás Évkezdés a Videoton tabi gyáregységében Tervszerű fejlesztés Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke január 3-án az Országházban fogadta a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit (MTl-fotó — Kovács Attila -felvétele) SIKERES ÉV UTÁN, ÚJABB ERŐPRÓBÁK ELŐTT Munkásgyűlés a Kőolajvezeték-építő Vállalatnál Tsz-vezetők tanácskozása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents