Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-20 / 17. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 17. szám Ara: 4,30 Ft 1989. január 20., péntek Soron kívül ülést tartott a kormány Megalakult a hattagú kormánykabinet Erősíteni kell a kormány politikai karakterét, a tes­tületnek ki kell alakítania saját arculatát — állapítot­ták meg egyhangúlag a Mi­nisztertanács csütörtökön tartott, soron kívüli ülésén, amelyen megalakították a kormány szűkebb körű, hattagú kabinetjét is. Az összejövetelen, egyetlen napirendi pontként a kor­mányzat működési mecha­nizmusának kérdéseit vitat­ták meg a résztvevők. Az eszmecseréről dr. Raft Mik­lós államtitkár, a Minisz­tertanács Hivatalának el­nöke tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondotta: a kormány az utóbbi években rend­szeres időközönként átte­kintette munkamódszerét, kritikusan elemezte dön­tési mechanizmusát. Né­meth Miklós kormányfői ténykedése idején ez volt az első alkalom, amikor időt szenteltek e kérdések áttekintésére. A kormány tagjai között egyetértés alakult ki abban, hogy a markáns politikai álláspont kialakításához a kormány­nak jól áttagolt stratégiai koncepcióra van szüksége, ennek részeiként — egyebek között' — világosan megfo­galmazott gazdaságpoliti­kára, szociális és művelő­dési programra. Az ülés eredményeként értékelhető: a kormány vi­lágosan körvonalazta azt az álláspontját, hogy a Minisz­tertanács nem érdekegyez­tető, hanem döntéshozó fó­rum. Az érdekegyeztetést a döntések előkészítésének különböző fázisaiban kell megvalósítani. Ezzel össze­függésben arra kötelezte az ülések egyes napirendi pontjainak előterjesztőit, hogy végezzenek széles körű érdekfeltáró tevé­kenységet, folytassanak vizsgálatokat a tervezett döntések várható hatásai­ról és végrehajtásuk felté­teleiről. Arról is határoztak, hogy a Minisztertanácson belül a jövőben egy szűkebb kö­rű kabinet működik. Ez nem döntési fórum, hanem sokkal inkább a kormány­zati politika formálásának műhelye, a stratégiai kér­dések megvitatásának szín­tere lesz. A kabinetnek ál­landó tagjai a miniszterel­nök és helyettese, az állam- miniszterek, valamint a belügy- és a külügyminisz­ter. A kabinet munkájában — teljes jogú tagként — mindig részt vesz az a' mi­niszter is, akinek ügyköré* a kabinetülés napirendjé­nek témája érinti. A soron kívüli ülésen döntöttek arról is, hogy megszüntetik a Miniszterta­nács mellett működő terv- gazdasági bizottságot. Ez­zel megszűnik az utolsó kormánybizottság is. Nyil­vánvalóvá vált a vitában, hogy a megnövekedett ko­ordinációs feladatok ellá­tására, az érdekegyeztetés hosszadalmas és bonyolult mechanizmusának kerete­ként továbbra is működtet­ni kell kormányzati fóru­mot. Erre azonban a jelen­legi körülmények között a bizottsági redszernél al­kalmasabb a kollégiumi forma. Végül a vitában nagy te­ret kapott az Országgyűlés­sel, bizottságaival és a kép­viselőkkel kapcsolatos kor­mányzati magatartás. A Minisztertanács tagjai úgy foglaltak állást, hogy min­den országgyűlési ülésszak előtt — külön napirendként — tárgyalnak a parlamenti munkára felkészülés kor­mányzati tennivalóiról. Az ülésszakot követően is min­den alkalommal napirend­re tűzik az Országgyűlésen elhangzottakból adódó kor­mányzati feladatokat, s meghatározzák a miniszte­rek ezzel kapcsolatos konk­rét teendőit — mondotta végezetül Raft Miklós. Amerikai tárgyalások szállodák építéséről A Marriott, a Sheraton és több más amerikai vál­lalat, beruházó érdeklő­dik a világkiállításra épí­tendő tíz újabb budapesti szálloda iránt — mondotta az MTI washingtoni tudósí­tójának Somogyi László. A volt építésügyi miniszter, aki a világkiállítás ügyei­nek koordinátora, ameri­kai cégekkel, beruházók­kal tárgyalt a szállodaprog­ramba való bekapcsolódá­sukról. Magyar megbízásból egy vezető New York-i tervező- iroda dolgoz ki vázlatterve­ket a szállodákra, a számí­tásba vett budapesti hely­színeken. A különböző ka­tegóriájú, 3, 4 és 5 csillagos szállodák közül a legkisebb 235 szobás lenne. A legna­A Munkásőrség cáfolata Híre kelt: a munkásőrök aláírásokat gyűjtenek dr. Pálfi Dénes, Zalaegerszeg 3. számú választókerülete or­szággyűlési képviselőjének visszahívására, mert nem szavazta meg az idei költ­ségvetést. Borzák Lajos, a Munkás­őrség Országos Parancsnok­ságának szóvivője nyilatko­zatban cáfolta a hír hiteles­ségét: a Zala megyei mun­kásőrök ilyen akciót nem kezdeményeztek, aláírásokat nem gyűjtöttek, s nem is gyűjtenek. Kovács József, a Munkás­őrség megyei parancsnoka az esetről értesülve szemé­lyesen kereste meg dr. Pál­fi Dénesi, aki tájékoztatá­sul közölte: ő sem hivata­losan hallott az ügyről. A parancsnok és a képviselő egyébként abban is megál­lapodott, hogy dr. PálEi Dé­nes január 26-án külön is találkozik a választókerüle­tében élő munkásőrökkel, megismerkedik életükkel, önként vállalt tevékenysé­gükkel, s tájékoztatja őket képviselői munkájáról. Áz ECU és a KGST-rubel kapcsolata Dr. Bartha Ferenc előadása az Európa Parlament bizottságában Az Európa Parlament Pénzügyi Bizottságában az Európai Közösség és a KGST, az ECU és a transzferábilis rubel kapcsolatáról tartott szerdán előadást dr. Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az előadását követő élénk vita során Ott­mar Franc, a Pénzügyi Bi­zottság elnöke, Axel Zarges európai képviselő, aki a Ma­gyarország és a közösség szerződésének előadója volt az európai parlamentben, to­vábbá mások is kiemelték, hogy rokonszenvvel figyelik a hazánkban kibontakozott reformokat, üdvözlik az utóbbi időkben kibontako­zott változásokat. Több kérdés hangzott el arról, miként kíván a ma­gyar vezetés úrrá lenni a je­lenlegi gazdasági és politikai problémákon. Dr. Bartha Fe­renc ismertette az. elmúlt esztendőben elért gazdasági eredményeket, és a kormány terveit az egyensúly helyre- állítására, a reformfolyamat folytatására. Az ebéden Ken­neth Stewart brit képviselő az Ipari Tanács elnöke üd­vözölte meleg szavakkal a magyar vendéget, utalt arra a szerepre, amelyet az Euró­pa Parlament játszott a Ma­gyarországgal kötött szerző­dés előmozdításában. Ezután került sor a hivatalos po­hárköszöntőre — Habsburg Ottó magyar nyelven üdvö­zölte a Magyar Nemzeti Bank elnökét, majd méltatta a közösség és Magyarország’ közeledését. A kérdések so­rán az is elhangzott, hogy sor kerülhet-e valamikor ar­ra, hogy Magyarország az Európai Közösségbe való fel­vételét kéri-e. Dr. Bartha Ferenc válaszában rámuta­tott, hogy ezt nem látja reá­lisnak, az elkövetkező 5—10 évben azoknak a feltételek­nek a megteremtésére kell törekedni, amelyek lehetővé tennének egy szabadkereske­delmi megállapodást. Az azonban jelenleg elképzelhe­tetlen számomra — mondot­ta —, hogy egy ország két különböző gazdasági szerv tagja 1 legyen.. Ez csak akkor merülhet fel, ha két integ­rációs szervezet, az Európai Közösség és a KGST közötti kapcsolatrendszer egészen más jelleget ölt, A Pénzügyi Bizottság, il­letve az Ipari Tanács tagjai elismerően értékelték az el­hangzottakat. Ottmar Franc az MTI tudósítójának el­mondotta, hogy az ET ösz­tönzi a közeledést Magyar- ország és a közösség között, s mint üzletember, szemé­lyesen úgy vélekedik, hogy lehet és kell is fejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat. A Pénzügyi Bizottságban részt vevő Aldo Bonachini olasz képviselő, másfelől az MTI tudósítójának úgy nyilatko­zott: örömmel tölti el, hogy a magyar vezetés konkréttá teszi a szocialista piacgazda­ságot, még ha ez problémák­kal jár is. Dr. Bartha Ferenc a stras- bourgi látogatásról szólva, el­mondotta az MTI tudósító­jának, hogy ebbe a testület­be rendszeresen meghívják külföldi központi ' bankok kormányzóit. Tavaly szovjet pénzügyi vezetőt láttak ven­dégül. A Magyar Nemzeti Bank elnöke tehát a második a szocialista országok pénz­ügyi vezetői sorában, aki al­kalmat kap álláspontjának ki­fejtésére a nyugat-európai pénzügyi unióval kapcsolat­ban. gyobb, konferencia-köz­ponttal is rendelkező szál­loda, ezer szobás. A tanul­mány tervezési tanács­adója, Finta József, nem­zetközi hírű építőművé­szünk, s a részletes ter­vek kidolgozására ver­senypályázatot írnának majd ki. Mint Somogyi László elmondotta, a tervezett helyszínek között van a pes­ti Duna-partnak a közgaz­dasági egyetem és a Pető- íi-híd közötti része, e híd budai hídfője, a Tabán, Óbudán az Árpád-híd kör­nyéke, átépítenék, a hely­szín látványos lehetősége­it kihasználva a Citadellát. Szó van a Lánchíd pesti oldalán álló Gresham-épü- let, valamint a Thonet-ház szállodává való átépítéséről is. A várbeli szállóépítés vi­tatott terve egyelőre nem időszerű, hiszen lehetséges, hogy a Nemzeti Színház kap otthont a Várban. Az új szállodák közös vál­lalkozásban, esetleg csak külföldi tőkével épülnének meg, s azokra, amint ide­genforgalmunk alakulása mutatja, az 1995-ös világki­állítástól függetlenül is. szükség van. A világkiállítások pári­zsi központja ismeretesen májusban dönt arról, hogy a két versenyben maradt helyszín, az amerikai Mia­mi, vagy Bécs és Budapest rendezze az 1995-ös világ- kiállítást. Miami esélyeit valószínűleg rontja, hogy a floridai nagyvárosban a héten ismét súlyos zavargá­sok törtek ki két feketék- lakta negyedben. A továbbiakban szak­mai zsűri donit majd a ho­gyan továbbról a budapesti szállodaépítésben — e mun­kába bevonják a Magyar Építőművészek Szövetsé­gét, a Fővárosi Tanácsot és más illetékeseket, mondot­ta Somogyi László. Pozsgay Imre Debrecenben Háromnapos látogatásra tegnap délután Debrecenbe érkezett Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, állammindszter. Délután a megyei pártbizott­ság székházéban Hajdú-Bi- har megye és Debrecen vá­ros párt-, állami vezetőinek társaságában Postás Sándor első titkár tájékoztatta a megye társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági éle­téről. Ma reggel a Debreceni Tartósítóipari Kombinátban folytatódik a Politikai Bi­zottság tagjának programja: a konzervgyár megtekintése után a térség élelmiszeripa­ri vállalatainak igazgatóival és párttitkáraival folytat eszmecserét. Délután a deb­receni sportcsarnokban párt­aktívát tartanak, ahol Pozs­gay Imre A pártszervezetek és a politikai reform címmel tart előadást. Szombaton az államminiszter részt vesz és felszólal az egyetemi és fő­iskolai pártbizottsági titká­rok országos tanácskozásán. Állami gazdaságok állásfoglalása Stabilitás szükséges gazdaságban, politikában Az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének legutóbbi közgyűlésén ál­lásfoglalás született arról, hogy a gazdaságok miként kívánnak részt venni a sta­bilizáció és a kibontakozás országos programjában, és megfogalmazták azt is, mi hátráltatja őket ebben. Az állásfoglalás leszöge­zi, hogy az állami mezőgaz­dasági nagyüzemek — mint a szocialista gazdaság részei — nem egyszerűen más országok nagyüzeme­it másolták, hanem a ma­gyar viszonyoknak megfe­lelő gyakorlatot folytattak. Széles körű hazai és nem­zetközi együttműködésre rendezkedtek be. Eredmé­nyeikben nagy része van az agrárértelmiség munkájá­nak. Az üzemek, küszködve a kötöttségekkel, a túlzott bürokráciával, eddig is ke­resték, s ezután is keresni fogják a gazdálkodás meg­újításának lehetőségeit. Napjainkra azonban a gazdálkodásban, >gy az anyagi érdekeltségben is, olyan ellentmondások jöt­tek létre, amelyek — a köz­gyűlés állásfoglalása sze­Több új tanfolyammal kezdték az évet a Dél-dunántúli Ok­tatási Központban, és folytatják a hagyományos oktatást is, például a könnyű- és nehézgépkezelői tanfolyamokat. Üj az adótanácsadói, a mérlegképes könyvelői és az IBM—PC szá­mítógépes tanfolyam. Az utóbbinál a Bázis saját fejlesztésű renszerét oktatják 7 új gépen. Felvételünk is itt készült rint — hátrányosan hatnak a megújulásra, a komplex reformfolyamatok kibonta­kozására. Ezért a kiélező­dött nemzetközi verseny­ben való további sikeres részvétel érdekében, és a hazai élelmiszerpiac igé­nyeinek változatlanul jó színvonalú kielégítéséhez az alábbiakat tartják szük­ségesnek a közgyűlés részt­vevői. A gazdaságban és a poli­tikában egyaránt •szükség van a stabilitásra, s arra, hogy az eddigieknél jobban előtérbe kerüljön az érték­teremtő munka. Szüksé­gesnek tartják, hogy kiszá­míthatóbb legyen a gaz­dasági szabályozás és külö­nösen a banki finanszíro­zás; ez utóbbi jobban ve­gye figyelembe a mezőgaz­dasági termelés ciklikussá­gát. Az árak feleljenek meg a valóságos értékeknek. Meg kell akadályozni az agrárolló további nyílását. Az állásfoglalás a továb­biakban leszögezi, hogy a hazai háttéripar erőteljes fejlesztése elengedhetetlen az élelmiszertermelés nö­veléséhez. Szükségesnek tartják az agrárkereskede­lem szervezetének és érde­keltségének teljes átalakí­tását, a világpiaci protek­cionizmust figyelembe vé­ve pedig szükséges a ma­gyar agrárexport támoga­tása. Igen fontosnak ítélik, hogy a belső vállalkozások révén növekedjen a dol­gozók, a kisebb termelői csoportok felelőssége, ön­állósága, anyagi érdekelt­sége. Fontosnak tartják azt is, hogy kapjon azonos ran­got az állami, a szövetkeze­ti és az egyéni tulajdonfor­ma. Ezzel összefüggésben leszögezik: az állami gazda­ságok földje legyen — a többi termelőeszközzel azo­nosan — az ő tulajdonuk, ezt követeli meg a termő­föld megóvása, racionális használata, termőképessé­gének fokozása és a föld- forgalom is. Tovább kell fejleszteni a vállalati önkormányzatot, úgyhogy az egyértelműb­ben fejezze ki a tulajdono­si érdeket. Az irányítási formákat önállóan választ­hassák meg, a gazdaságok maguk dönthessenek ar­ról, hogy melyik önkor­mányzati formában, illet­ve társasági formában kí­vánnak működni. A mezőgazdasági érdek­képviselet javítására — egyéb intézkedések mel­lett — javasolják a Magyar Mezőgazdasági Kamara létrehozását; a kamarai munkában az Állami Gaz­daságok Országos Egyesü­lésére, mint saját érdekkép­viseleti szervükre építenek.

Next

/
Thumbnails
Contents