Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-12 / 295. szám

1988. december 12., hétfő Somogyi Néplap 3 A szója babócsai haszna Kevesebb a veszteség, ha feletetik a nyereséget? A babócsai Határőr Ter­melőszövetkezetben 1973 óta termelnek szóját. Ha az em­ber nem tudná ezt az infor­mációt, azit gondolná, hogy a tsz a sóikat reklámozott fehérjepragramra harapott rá, s hasznot remél az im­portanyag-kiváltás támoga­tásából. A 15 éves termelői tapasztalait azonban ennél jóval több. Hegedűs József termelési elnökhelyettes azt mondta : — 1971—72-ben is volt egy — a tavalyihoz hasonló — kampányintézkedés. A táppok akkor is éppen úgy megbízhatatlanok és tápér. té'kben gyöngék voltak, mint most. Különösen a fe­hérjeszlntjük volt alacsony, merít ezeket, így a szóját is, külföldről kellett beszerez­ni, meglehetősen drágán. A'kkoir megvizsgáltattuk azt, hogy mekkoira területen tudnánk szóját termelni: te. h'át megfelelőpk-e itt a ta­laj. és éghajlati viszonyok? Ezt a növényt 300—400 hek. táron termeltük, sikerrel. A szója mellett szól az is, hogy a cukorrépa-termelés gépsorát sikerrel tudtuk al­kalmazni a szójánál is. Nem volt szükség komolyabb nö­vényvédelemre, és a tűrő­képessége i.s kedvező. Pél­dául júliusban, augusztus­ban elég néki 100 milliliter eső. Ezért aztán az idén 600 hektár szóját vetettünk. Az aszály azonban közbeszólt: a várt 2—2,5 tonnás hektá­ronkénti termés 1,8 tonnára esett vissza. A kedvünket azonban ez nem vette el. A szóját a termelési törekvése­ink biztos pontjának 'tart­juk. Olyannyira annak, hogy megkezdtük kiépíteni a hat­száz hektár kétharmadának az öntözését. — Sikergyanús növény tehát Babócsán a szója? — Több ennél. A szója rendkívül fontos alapanya­ga a tápnak. A babócsai tsz évi négyezer sertést hizlal. Ehhez magunk akarjuk elő­állítani a garantáltan jó tápokat. Ma már tudjuk, hogy januártól harminc százalékkal emelkedik en. nek a fehérjealapanyagnak az ára, míg a sertés felvá­sárlási ára jóval mérsékel­tebben nő majd. Ha ezt a különbözetet nem tuajuk valahogyan csökkenteni, a sertéshizlalás nyereség nél­külivé válik. A. szója érté­kesítési ára is megfelelő: tonnájáért legkevesebb 11 ezer forintot lehet kapni. — Ha ennyi minden a szója mellett szól, miért nem csák ezt termeli a ba­bócsai tsz? — Ekkora terület alkal­mas rá a talajadottság és a vízközelség miatt. A talaj meszelése és maga az ön­tözővíz egyelőre még az utolsó mezőgazdasági dotá­cióhoz tartozik, és ezt is ki tudjuk használni ennél a növénynél. Jövőre is hatszáz hektáron terem1 majd a szója Babó­csán. Egy lépéssel még kö­zelebb léptek: a teljes ter­melési vertikum kiépítésé­hez, hiszen a vetőmagot, maguk takarították be: az előállítási költséget ezzel is csökkentve. B. J. Adómentes az építőtábor keresete Hátrányban a szaktáborok Az építőtáborozási évad zárásaként ünnepséget ren­dezett szombaton a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában a KISZ Központi Bizottsága. Az ünnepségen Kajos László, a KISZ KB megbízott titkára köszönetét mondott azoknak, akik időt és fáradságot nem kímélve aktívan tevékenykednek e nagy hagyománnyal ren­delkező mozgalomban. A KISZ KB Intéző Bi­zottsága a közelmúltban ér­tékelte az idei építőtáboro­zási évadot. Megállapította, hogy a kezdeti nehézségek ellenére is mintegy 40 ezer középiskolás fiatal — tíz százalékkal több, mint ta­valy — vehetett részt az építőtáborok munkájában. Gondot okozott többek kö­zött az, hogy az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevezetésével az üzemeltetők elbizonyta­lanodtak. A Pénzügyminisz­tériummal sikerült megálla­podást kötni a diákok épí­tőtábori keresetének adó- mentességéről. Nem sikerült megváltoz­tatni azt a jogi szabályozást, amely a kereskedelmi, ven­déglátóipari és építőipari szákmai építőtáborok lét­számának a növelését gátol­ja. A továbblépéshez az szükséges, hogy a diákok szakmai építőtábori gyakor­lata ne a szakoktatást vég­ző vállalatok engedélyétől függjön: ezeknek a vállala­toknak a többsége ugyanis nem szívesen engedi el szakmai építőtáborba a diákokat, vagy nem ismerik el az építőtábort szakmai gyakorlatnak- így több ezer szakközépiskolás, vagy szakmunkásképzős fiatalt fosztanak meg attól a lehe­tőségtől, hogy másutt meg nem szervezhető formában korszerű szakmai ismeretek­re tegyen szert. Gondokat okozott a fiata­lok mozgósítása is a KISZ tekintélyének s taglétszámá­nak csökkenése és szervezés­beli mulasztások miatt. Megnövekedett terheket je­lentett a KISZ KB Építőtá­borok Titkárságának az ad­minisztrációs feladatok sza­porodása, valamint az újabb táborozási lehetőségek kere­sése. Az utóbbi időben ugyanis megnőtt az érdek­lődés a szolgáltató típusú, valamint a településszépítő táborok iránt. Ezek munka­erőigénye kifogyhatatlan, termelési és erkölcsi érté­ke pedig felbecsülhetetlen Éppen ezért a KISZ még tavaly decemberben levél­ben kereste meg a városi és városi jogú tanácsok elnö keit, felajánlva az építőtá borozás lehetőségét a kom­munális feladatok, illetve idénymunkák elvégzésére. Egyelőre a költségvetési szervek szűkös anyagi hely­zete miatt csak kevesen él­ték ezzel a lehetőséggel. A gondok ellenére azonban si­keresek voltak ezek a szo­ciális építőtáborok is. Cukorgyári vállalkozások Már az ezüstvasárnapot megelőző szombaton is ki­tölt a vásárlási, de lega­lábbis a nézelődési láz a kaposvári embereken. Min­den bizonnyal érdemes volt tegnap és tegnapelőtt ki­nyitná a boltokat. Erre a megyeszékhelyen leginkább a Somogy Kereskedelmi Vállalat volt hajlandó, a szombaton egyébként zárva tartó üzletei mind nyitva voltak. A magánkereskedők többsége szintén így csele­kedett, sőt a Kossuth térre kirakodóvásárt is varázsol­tak, ahonnan a visszataszító lakodalmas rock hangjai sem tudták elriasztani a ve­vőket. Ezüstvasárnapon Zsebe Áruház igazgatója, Antal János nem sugárzott a de­rűtől : — Nincs pénzük az em­bereknek, legalábbis nincs annyi, mint tavaly volt. Forgalmunk legföljebb kö­zepes. Pedig a magyar hű­tőszekrényt és a mélyhűtőt kivéve szinte minden kap­ható. Már a Lego játékot sem veszik úgy, mint a cuk­rot; igencsak fölment az ára. Árengedményekkel, ak­ciókkal próbálkozunk, ezek valamelyest élénkítik a for­galmat. A vevőknek jó, hogy teljes létszámmal dol­gozunk és kényelmesen le­het vásárolni, mi egy kicsit nagyobb zsúfoltságot szeret­nénk. A Somogy Áruházban is kevesebben vásároltak teg­nap, mint a tavalyi hasonló vasárnapon, de ott kevésbe panaszkodtak a kereskedők. Egymillió forint így is be­került a kasszákba. Divat­áru, pulóver, sapka, kesz­tyű ... Ezeket vitték a leg­többen. A főutcai villamossági boltban szombaton nagy volt a tömeg, vasárnap va­lamivel kisebb. A hangle­mezeket és műsoros kazet­tákat áruló osztályon teg­nap 56 ezer forintot hagytak ott a vevők, ez soknak szá­mít. A híradástechnikai cik­keket áruló osztály százezer forintos bevétele viszont csekélyke ahhoz képest, hogy ott nagy értékű hol­mik vannak. Magyar színes tévé nincsen. Hűtő- és fa­gyasztószekrény szintén nin­csen. Ezeket ma útlevéllel veszik az emberek, kemény valutáért. Ki jár a legjobban? ....... mindenkiből lehet vá llalkozó anélkül, hogy örökölne, összeköttetései lennének vagy előzőleg vé­gig kellene járnia a tőke­gyűjtögetés szamárlétrá­ját.” (Liska Tibor: ökonosztát 1988. 234. old.) A Kaposvári Cukorgyár­ban vállalkozásra biztatták a dolgozókat, s ezzel a cég maga is vállalkozásba kez­dett. Hosszú ideig próbál­ták meghatározni azokat a munkahelyeket, amelyek aligha hoznak hasznot a gyárnak és elviszik a bér egy részét a többiek elől. Ki­vált a kampányra igaz ez, amikor ideiglenes munka­erőt is fölvesz a cég, mond­ván: a hirtelenjében megnö­vekedett feladatokat más­ként nem tudják elvégezni. Erre valamelyest rácáfoltak az autonóm munkacsopor­tok. A főmérnöki területen — amely az egész gyár hat­van százalékát jelenti — 17 vállalkozói közösséget hoz­tak létre, s ezek a bérek el­osztásában és a munkaidő felhasználásában teljesen szabad kezet kaptak. Egye­lőre csak a kampány idejé­re kötött velük szerződést a vállalat, de már úgy lát­szik, hogy a karbantartási időszakban is megalakulhat­nak a vállalkozói közössé­gek. A 17 csoport külön-külön szerződött a céggel: megha­tározott feladatokat kell el­látniuk, s ehhez bérkeretet kapnak. Az összeget egy­részt a korábbi tapasztala­tok alapján állapították meg, másrészt számoltak a hatékonyabb munkával, s emiatt is gyarapodott a ke­ret. A gyár érdeke, hogy több cukrot dolgozzon föl, s minél jobban, a mellék- termékeket se hagyják ve­szendőbe menni, és mindezt egyre kisebb költséggel vé­gezzék. Cukorrépából nincs hiány, a gépek kapacitását ki lehet használni. Az csak a dolgozóktól függ, képe­sek-e erejükön felül mun­kálkodni, a rendes munka­időben annyit dolgozni, mint korábban napi tíz órá­ban. Tavaly 260 ideiglenes dolgozót vettek föl a kam­pány idejére, az idén mind­össze 160-at. A legtöbb vál­lalkozási csoportban úgy gondolkodnak, hogy inkább maguk végzik el a munkát, mert akkor a bérkeretet sem kell többfelé szétoszta­ni. A csomagolóüzemben csaknem százan dolgoznak. Sokszor azonban ez a lét­szám sem volt elég, annyi a megrendelés. Ilyenkor a gyár más területeiről ren­deltek oda néhány emberi. Természetesen a csomagoló­üzemben is alakult vállalko­zói csoport — elsőként a gyárban — és ott rövid idő alatt kiderült, hogy a meg­levő gárda is több cukrot képes csomagolni, mint ko­rábban. Hadakoztak az el­len, hogy máshonnan hívja­nak segítséget. Az is igaz — és ezt már a csoportvezetők látják —, hogy a megfeszí­tett munkában igencsak el­fáradnák az emberek. Pedig időben nem dolgoznak töb­bet, mint azelőtt, a túlóra is kevesebb. Csak most négyen állnak egy csomagológép mellett, míg korábban ha­tan dolgoztak ott. A répalaboratóriumban is folyamatos műszak van, ügyeletesnek mindig kell lenni, úgy, hogy ezen a te­rületen aligha dolgozhatná­nak kevesebben, mint ed­dig. A csoportvezető itt az idővel gazdálkodik: ha vár­hatóan csak késő délután érkezik újalbb szállítmány, akkor a délelőttös csoport egy része hazamehet. Leg­inkább azok a vállalkozói csoportok járnak jól, ame­lyek közvetlen kapcsolat­ban vannak a piaccal. A sze­letszárítóban és a csomago­lóüzemben a megrendelők igényei szerint serényked­nek. Könnyen megállapít­ható, hogy mennyit gyár­tottak: a tonnában mért súly minősít. A Kaposvári Cukorgyár az autonóm munkacsopor­tok létrehozásával nem létszámcsökkentést akart el­érni — hallottuk Kováts Imrétől, a gyár igazgatójá­tól —, bár kétségtelen, hogy ilyen hatása is van az in­tézkedésnek. Elsősorban a jobb munkaszervezés és ezen túl a teljesítmények fokozása volt a cél, hogy abban a dolgozó is közvet­lenül érdekelt legyen. A fel­mérések szerint a vállalko­zói csoportokban csaknem harminc százalékkal többi-t dolgoztak az emberek, mint a múlt év hasonló időszaká­ban, de a fizetések is ha- sonlóan gyarapodtak. S ezt mindenféle büntető adó nél­kül sikerült elérni. Faragó László Holnap megyei tanácsülés Ülést tart kedden a me­gyei tanács. A testület je­lentést hallgat meg a me­zőgazdaság, az élelmiszer­ipar és a fagazdaság hosz- szú távú megyei fejlesztési programjának végrehajtá­sáról. A jelentés főbb meg­állapításait egy hete la­punkban is ismertettük. A testület most dönt a megye tanácsainak jövő évi fejlesztési és költségvetési tervjavaslatáról és módosít­ja szervezeti és működési szabályzatát, s dönt szemé­lyi kérdésekről is: most kapják meg megbízatásukat az új megyei tanácsi szer­vezet főosztályvezetői. A 8 árakor kezdődő ta­nácskozás munkáját az ér­deklődőik a helyszínen tv- készülékek segítségével most is figyelemmel kísérhetik. Bányásitemetés Dorogon és Lubinban Szombaton helyezték végső nyugalomra a dorogi temetőben a lencsehegyi bá­nyarobbanás legfiatalabb ál­dozatát, Tarján Ferenc 21 éves vájárt. A tragédia két lengyel ha­lottját, Andrzej Data és Jó­zef Lagozny vájárokat szom­baton kísérték utolsó útjuk­ra lakóhelyükön, Lubin­ban. A lengyel bányászok gyászszertartásán is ott vol­tak a lencsehegyi bánya­üzem és a Dorogi Szén­bányák képviselői. Lengyel munkások is dolgoznak a Kaposvári Tanítóképző Főiskola épületének bővítésén. A Bázis építőipari vállalat megbízásából a krakkói, Energoprzem cég ács és asztalos szakmunkásai végzik a tetőfedési mun­kát. Teljes létszámban — huszonötén — dol­goznak a hétvégén is, hogy péntekre elkészül­jenek. EZÜSTVASÁRNAP Felemás kínálat, hasonló kereslet

Next

/
Thumbnails
Contents