Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-09 / 293. szám
/ Somogyi Néplap 1988. december 9., péntek Munkásőrparancsnoki értekezlet A megyei munkásőrpa- rancsnokságon tegnap tartott értekezleten többen elmondták: e fegyveres testület legfőbb vonzereje a közvetlen légkör, a demokratikus munkastílus, a közösségi szellem. A munkásőröknek még napjaink rohanó világáblan is van arra idejük és figyelmük, hogy feladataik elvégzése közepette megkérdezzék egymástól : „hogy vagy?”. S érdeklődés segítőkészséggel párosul. A munkamegbeszélésen a megye egységeinek parancsnokai és parancsnokhelyettesei fölelevenítették a kiképzési év tapasztalatait. Részt vett az eseményen Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka is. — A megye munkásőrei a kiképzési és szolgálati feladataik több mint kétharmadát szabadidőben látják el — mondta Bernáth Károly, a megyei munkásőr- paranesnok általános helyettese, majd részletesen elemezte a kiképzési, a harcászati és az őrzési-védelmi feladatok végrehajtását, a ' megvalósítás színvonalát. — A kiegyensúlyozott fegyelemről tanúskodik — mondta Flór László megyei parancsnokhelyettes —, hogy megyénkben a munkásőrök ellen évek óta nem indult fegyelmi eljárás sem a testületen belül, sem a munkahelyükön. Az emberek persze nem egyformák, e testületen belül sem. A munkásőrök azonban nem különálló részeknek, hanem egységes egésznek tekintik a testületet, a munkahelyet és a családot, s ennek köszönhető, hogy tagjak nem maradnak magukra a gondjaikkal, a magatartásbeliek-- kel sem. A testület vonzereje nem csökken — erre vall az újonnan jelentkezők száma, valamint a munkásőr-baráti körök alakulása. — Napjainkban, amikor a politikai légkört a kiegyensúlyozatlanság és a szélsőségek megjelenése jellemzi — mondta Borbély Sándor —, különösen jelentős politikai erő a mu-nlkásőrök tájékozottsága, problémaérzékenysége, tenniakarása. A testületnek már hagyományosan nem a fegyverekben van az igazi ereje, hanem a párt politikája melletti kiállásban, meggyőzésben, a közösségi szellem fejlesztésében. Itt alapvetően. nem a rang alapján tisztelik az embert, hanem a teljesítmény alapján; a fiatalok tisztelik az időseket és viszont. Deák Ferenc megyei mun- kásőrparancsnok arról szólt, hogy a megye egységeinek önállósága, öntevékenysége az idén érezhetően fokozódott, Ennek köszönhető, hogy jövőre is érdekes terveik vannak: például ifjúsági turisztikai egyesületek és ifjúsági lövészklubok alakítása. A társadalmi igények és feladatok iránti érzékenység, a honvédelmi nevelésből való részvállalás a . továbbiakban is jellemzője lesz a testületnek. K. Gy. Â munkáltató anyagi felelőssége Mit értünk baleseten általában? Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri környezeti hatást, amely a dől go zó akaratától függetlenül. hirtelen vagy aránytalanul rövid idő alatt követ1 kezik be, és sérülést, mérgezést vagy más egészség- károsodást, illetve halált okoz. Balesetnek minősül a fulladás, a fagyás, nápszú- ráis okozta egészségkárosodás is. Most mi itt a munkaviszony során elszenvedett balesetre térünk ki. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a dolgozót akkor érte a baleset, amikor a munkáltatóval munkaviszonyban vagy munkaviszonjfszerű jogviszonyban, például bedolgozói kapcsolatban volt. Másrészt a balesetnek összefügr gésben kell állnia azzal a tevékenységgel, amit a dolgozó munkája során végez. Ez az összefüggés fennáll a munkavégzéshez szükséges előkészítő tevékenységekor Nagyobb hatáskört ai elöljáróságoknak Késik a tájékoztatás A már több mint tíz éve megjelenít tanácstörvény módosítására vonatkozó javaslatokat tárgyalta meg a megyei népfrontbizottság jogi, alkotmányjogi bizottsága a közelmúltban, a megyei tanács titkárságszervezési osztályának kérésére. Az ezzel kapcsolatos vitából kiderült: nehéz a közös érdekeket megtalálni. Megosz. lottak a vélemények például a tanácsok ellátási felelősségéről. Előtérbe kerültek a gaz- gaságossági szempontok. Szűkültek a tanácsok anyagi lehetőségei, s nehéz egy kisközségben levő boltot üzemeltetni. Ugyanakkor nem hanyagolható el a falvak ellátásának fejlesztése. Farkas Kálmán mezőcso- konyai elöljáró szerint a kisközségekben a tanács az egyetlen olyan szerv, amely tehet valamit az ellátás érdekében. Kifogásolta, hogy miközben a megyei tanács. ülések jegyzőkönyvét elküldik az elöljáróságnak, addig a községi tanács üléseiről ilyet nem kapnak. Pedig közvetlenül ott döntenek a sorsukról. Sérelmezte, hogy az elöljáróságoknak nincs gazdasági hatáskörük. Kérte, hogy legalább kétezer forinttal gazdálkodhassanak. így ha társadalmi munkában festik a középületeket a falu .lakói, akkor a festéket meg tudják vásárolni. A jelenlegi gyakorlat szerint ez hosszú utánajárást kíván, és ha megkapják az engedélyt, akkor is jóval később, utalják ki az összeget. Szerinte indokolt az elöljáróság hatáskörének további jogszabályi bővítése. ' Várhegyi István fonyódi népfronttitkár példával világította meg a tanácsok ellátási felelősségének szükségességét. 1976-ban lapunk is beszámolt arról, hogy megyei szolgáltatásfejlesztési A SERDÜLŐK SZOKÁSAI Hiánypótló nemzetközi felmérés készült a serdülők életmódbeli, egészségi szokásairól. Az adatok elsődleges feldolgozása és nemzetközi összehasonlítása nemrég fejeződött be. Eszerint: a felmérésben részt vevő 15 évesek többsége már dohányosnak számít; egyötödük egyszer már volt részeg. A fiúk fele, a lányok kétharmada csak az iskolai testnevelési órán mozog. A napi fogmosást és a fürdést a fiúk és a falun élők jórésze elhanyagolja. A fiatalok többsége koránkelő. Kát óránál többet naponta nem tanulnak, viszont több mint négy órát ülnek a tévé előtt. A szeneimet a testi kapcsolatnál fontosabbnak tartják. Az Egészségügyi Világszervezet európai irodája az iskolás gyermekek egészség- magatartásáról indított nemzetközi felmérést három éve, ennek adatgyűjtésében 11 ország — köztük hazánk — vett részt. Az Országos Egészségnevelési Intézet, valamint az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet közös kutató- csoportja, valamint a KSH népesedéspolitikai főosztálya 167 általános és középiskola több mint 5000 diákját kérte kérdőív kitöltésére. A kérdések a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a sport, a szabadidő-eltöltés, a higiénia, a szexuális felviágosí- tás é's az egészséges életmód kialakítása témakörére vonatkoztak. Meglepő, hogy már a 11— 12 évesek egy-két százaléka naponta cigarettázik, a 13— 14 éves fiúknak 5—6 százaléka naponta és ugyaneny- nyien hetente dohányoznak ; e korosztályban a lányok fele gyújt rá. A dohányzás — mindkét nemnél — 15—16 éves korban alakul át rendszeres szokássá. Ez az az időszak, amikor még nem késő a szülői, pedagógusi beavatkozás. A másik fontos kérdés : mennyi cigarettát, szívnak? Az úgynevezett „erős dohányosok” a 15—16 évesek: hetente 40—60 szálra gyújtanak rá, a fiaitalab- bák 1—9 darab cigarettát vallanak be. Mindenesetre tény: a 11 ország közül — Finnország mögött — a magyar gyerekek a második helyen állnak a dohányzási ranglistán. Ugyancsak „előkelő” helyen szerepelünk az alkohol- fogyasztásban. Már a 11 ^évesek .is beszámoltak arról, hogy időnként kortyolgatnak szeszes italt. A 15—16 éves fiúk 27, a lányok 10 százaléka fogyaszt rendszeresen alkoholt; ez heti egy- kétszeri iddogálást jelent. Ennél elgondolkoztatóbb : az italok közül a sör után a második helyre került a tömény szesz. A fiatalok egyharmada mozgás,szegényen él: a tanulók 12 százaléka heti 4—6 órát sportol, közepesen aktív a lányok egyötöde, a fiúk egyharmada. A kötelező iskolai órákon kívül a fiúk fele, a lányok kétharmada egyáltalán nem tölti szabadidejét testedzéssel — beleértve a játékos mozgást is. Az ok elsősorban családi indíttatású: Magyarországon — a felmérés szerint — az apák 7, az anyák 3 százaléka spotitol rendszeresen. Kiderült: a budapesti gyerekek testi higiénés szokásai a legjobbak. A fogmosás rendszeressége nemek és településtípusonként változik: különösen a fiúk és a falvakban élő gyermekek hanyagolják el a fog- és szájápolást. A szakmunkástanulók széjhigiiénéje ötször rosszabb, mint a középiskolásoké. A tisztálkodásuk kedvezőtlen: a 11—16 éveseknek mintegy a fele nem fürdik naponta. Nemzetközi összehasonlítás szerint a magyar fiatalok kelnek a legkorábban : a tanulók háromnegyede fél 7 előtt. Minden vizsgált életkorban a lányok fordítanak több időt tanulásra. Minden életkorban és településen a fiúk ülnek legtöbbet — átlagosan 3—4 órát — a tévé előtt. hitelből szolgáltatóházat építettek Fonyódon. Ezt később a tanács eladta egy boglár- lellei kisszövetkezetnek." Mivel a szövetkezet számára nem hozott nyereséget, bérbe adta egy fővárosi fodrászvállalatnak. A budapestiek a szűcs műhelye helyén butikot nyitottak. Tartanak tőle, hogy a cipészműhely is megszűnik a jövőben. A he. lyi tanácsnak ebbe már nincs beleszólása, holott alapvető érdeke a településnek, hogy a gomba módra szaporodó butikok és vendéglők mellett legyenek ilyenek is. Várhegyi István nem tartja helyesnek, hogy a helyi tanácstagok kemény vitában kialakult döntését a megyei ■szakigazgatási szerv előadója megváltoztathatja. Javasolja, hogy erre csak akkor kapjon lehetőséget, ha a közösségi döntés nem törvényszerű. Ezt erősítette meg hozzászólásában dr. Csapiáros Imre, a bizottság elnöke is. Hozzátette még, hogy a tanácsülés előtt célszerű tájé. koztatni jogaikról a tanácstagokat. Dr. Mozsgay Géza bizottsági tag javasolta, hogy a tanácsoknak és szerveiknek szervezeti és működési szabályzata egységes legyen az egész országban, és minden tisztviselő tanulja meg ezt. Szerinte csak így lehet elérni, hogy mindenki tudja, mi a feladata. Ezzel részben egyetértett dr. Balogh János, amikor az ellenőrzések hiányosságaira utalt. A le'gnagypbb gondnok a határozatok végre nem hajtását tartotta. Utalt ugyanakkor a tanácsi működési hely „sajátosságaira” is. Példaként említette, hogy az egyik községi tanácsülésnek egykor azt javasolták, tárgyalják meg a szabály, sértések tapasztalatait. Már összeültek a tagok, amikor kiderült, hogy évek óta nem volt a faluban szabálysértés. Megoszlottak a vélemények arról: indokolt-e a tanácstagok számának további csökkentése. Farkas Kálmán azzal érvelt, hogy lakóhelyén a tanácstagok jó része nem helyi lakos. Mivel a téeszfőkönyvelő, az iskola- igazgató, a tanács vb-ti,fkára bejáró: így idegenek döntenek a lakóhely jövőjéről. Dr. Balogh János a javaslattal szemben azt hozta fel: sók olyan tanácstagot ismer, aki már öt éve élvezi a bizalmat, de eddig még egyetlen ülésen sem szólalt meg. B. A. és a munkaviszonytól el nem választható személyi szükségletek kielégítésekor is. (Például ha valaki eszik, tisztálkodik a munkahelyén.) A munka befejezésével járó tennivalókkal kapcsolatos károsodás is ebbe a témakörbe tartozik. Ha valakit kiküldetésekor ér a baleset, a munkáltató, kártérítési felelősségre számíthat, ha csak azon a címen nem mentesül ettől a munkaadó, hogy a balesetet az ő működési körén kívüli, elháríthatatlan akadály okozta. A munkaviszonyból folyó kötelezettségek közé tartó-, zik a munkaidő alatt, azt megelőzően vagy követően a munkával összefüggő értekezleten való részvétel, a társadalmi bíráskodás, ■ a munkaügyi döntőbizottság működésében való részvétel is. Munkaviszony keretében elszenvedettnek kell tekinteni azt a balesetet is, amely a munkáltató által üzemben tartott közlekedési eszközön dolgozót, így . a gépkocsivezetőt, a kalauzt éri. Nem tartozik a dolgozó munkaviszonyából eredő kötelezettségei közé a munkahelyén végzett „fusizás”. Ha eközben éri baleset, a vállalat „mossa a kezét”. A baleset és az ezt követő egészségkárosodás közötti összefüggés általában orvosi kérdés, így vita esetén szükséges az orvosszakértő bevonása. Érdekes probléma, ha például egy, már természetes eredetű megbetegedésben szenvedő dolgozót ér baleset a munkahelyén. Ezek az egészségikárosodások úgy „tevődnek össze”, hogy a dolgozót esetleg le kell százalékúim, más munkahelyre áttenni. Kérdés, hogy ilyen esetekben a teljes kárt tartozik-e a munkáltató megfizetni vagy csak egy részét. A Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának 30. számú állásfoglalása értelmében, ha a dolgozó úgynevezett természetes eredetű megbetegedése korábban nem okozott nála keresetveszteséget és kereset- vesztesége a munkaviszony keretében elszenvedett baj- eset folytán következett be, a munkáltató a balesetből származó munkaképesség- csökkenés százalékos mértékétől függetlenül felel a-teljes kárért. Dr. Kertész Éva HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi iigyeletek Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel.: 11-005. Kaposvár, So- mogyaszaló, Zimány és társközségeik gyermekorvosi és fogorvosi ügyelete is. Mernye (rendelő). Tel.: 1. Nagybajom (eü központ). Tel.: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a, tel.: 19. Mosdós (kórház). Tel.: 77- 055 (Nagyberki, Baté). Tab (egészségház). Kossuth u. 60. Tel.: 20-620. Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel.: 14-024 (a többi településnek). Siófok (rendelőintézet), Semmelweis u. 1. Tel.: 10- 150. Fogorvos: 7—13-ig. Balatonföldvár (rendelő). Tel.: 40-113. Balatonszárszó (rendelő). Tel.: 40-276. Boglárlelle (rendelő), Vi- kár Béla u. 4. Tel.: 51-419. Fogorvosi ügyelet: ugyanott. Fonyód (rendelő). Tel.: 60- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel.: 54. Fogászat a kórházban: 8—(2-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel.: 44. Nagyatád (körzeti rendelő), Koch u. 3. Tel.: 11-854. Csurgó (rendelő), Baksay u. 7. Tel.: 135. Barcs (rendelő), Bajcsy- Zsilinszky u. 72. Tel.: 178. Fogászat: 8—12-ig. Andocs (rendelő), Ady u. 50. Tel.: 7. Igái (rendelő). Tel.: 72-053. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel.: 11-222, nyitva 8-tól 20 óráig", szombaton 8-tói 14 óráig, vasárnap 8-tól 14 óráig. Kaposvár, szolgáltatóház, tel.: 13-440, nyitva: 8— 20-ig, szombaton 8—14 óráig. Boglárlelle, Dózsa Gy. u. 2. Tel.: 50-640, nyitva 8—20- ig, szombaton 8—13 óráig. Balatonföldvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14-ig. Barcs Lenin u. 21—23. Tel.: 56, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Csurgó, Csokonai u. 4. Tel.: 17, nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton 7.30— 13.30-ig. Fonyód, Szent István u. 24. Tel.: 61-322,' nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Marcali, Rákóczi u. 12. Tel.: 45, nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton és vasárnap 7.30—13.30-ig. Nagyatád, Korányi u. 4. Tel.: 11-004, nyitva 8—20 óráig, szombaton és vasárnap 8— 14-ig. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10-041, nyitva 8—20 óráig, szombaton és vasárnap 8—14 óráig. Tab, Kossuth u. 65. Tel.: 20-042, nyitva 8—20 óráig, szombaton 8—14 óráig. A városi és nagyközségi gyógyszertárak a nyitva tartási időn túl ügyeleti szolgálatot is ellátnak, kivéve a kaposvári 67-es (szolgáltatóház) gyógyszertárat. Állatorvosi ügyelet Barcsi kerület: dr. Váriáivá! Csába, Babócsa (tel.: 9), dr. Kővári Imre, Barcs, Barátság u. 30. (tel,: 300), dr. Visnyei Sándor, Homokszent- györgy (tel.: 20). Kaposvári kerület: dr. Csák János, Somogysárd, dr. Hild József, Szentgáloskér (tel.: 2), dr. Hosszú János Hetes, dr. Készéi Tibor, Szabadi-Ki,sgátpta, dr. Székely Attila, Somogyszil, dr. Dóka Pál, Kaposvár, Xantus u. 11. "(tel.: .13-498). Marcali kerület: dr. Boj- tor János, Nemesdéd (tel.: 7), dr. Tóth Zoltán, Lengyeltóti, Petőfi u. 10. (tel.: 206), dr. Berényi Sándor, So- mogyszentpál, dr. Lukács Csaba, Fonyód, Badacsonyi u. 36. (tel.: 60-953). Nagyatádi kerület: dr. Nye- metz László, Nagyatád, Pe. tőfi u. 6. (tel.: 12-015), dr. Fülöp Endre, Kutas, (tel. : Segesd 3), dr. Soós Gyula, Csurgó (tel.: 260). Siófoki kerület: dr. Dó- nucz László, Siófok, Bláthy u. 19. (tel.: 13-914), dr. Fe- ledy Gyula, Kötcse (tel. : 46-027), dr. Hollósi József, Nágocs, dr. Kiss Pál, Tab, Kossuth u. 44. Az ügyelet december 10- ém reggel 8 órától december 12-én reggel 8 óráig tart. A kaposvári állatkórház 24 órás ügyeletet tart.
