Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-06 / 290. szám

2 Somogyi Néplap 1988. december 6., kedd Pozsgay Imre NSZK-beli tárgyalásai WASHINGTON — CSÜCS ELŐTT Az NSZK-ban tartózkodó Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, államminiszter, aki az előző napokban részt vett az amoldshaini Evangélikus Akadémia rendezésében az európaiságról és Magyaror­szágról megtartott nemzet­közi tanácskozáson, hétfőn Bonnban politikai megbe­széléseket folytatott Hans- Dietrich Genscher alkancel- láirral és külügyminiszter, rsl. Szót váltottak a nemzet­közi helyzetről, az enyhülési folyamat állásáról és kilá­tásairól. Kifejezték közös ér- delkeltségülket az enyhülési politika folytatásában, s ebben az összefüggésben kü­lönleges hangsúllyal szóltak a Szovjetunió társadalmi és gazdasági átalakítási prog­ramjának és a szocialista országok reformjainak je­lentőségéről mint az enyhü­lés és a kelet—nyugati együttműködés előnyös fel­tételeiről. Pozsgay Imre, aki immá­ron harmadszor találkozott Genscherrel, a szívélyes lég. körű, nyílt és baráti eszme­cserén részletes tájékozta­tást adott a magyar kor­mány reformtörekvéseiről. Véleménycseréjükön nagy hangsúlyt kapott a közép­európai és az európai együtt, működés gondolata. Mind­ketten hitet tettek saját szövetségi rendszerükben el­kötelezettségük mellett, ugyanakkor ezen az alapon keresték az európai közös intézményekben való együtt­működés további lehetőségét. Az argentínai katonai zendülés — mely a Malvin-szigetek elfoglalására indított táma­dást kitervelő tábornokok kiszabadítására irányult — megbukott. A fővárosban töme­gek éltetik a kormányt, amely fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában AZERBAJDZSÁN, ÖRMÉNYORSZÁG Feszültség és aggodalom Bakuban az elmúlt hét vé- ^én sem enyhült a feszült­ség, a városban az emberek kisebb-nagyobb csoportosu­lásokban szinte betűről be­tűre elemzik a Kaukázuson túli helyzetről folytatott ta­nácskozás közleményét — közölte telefonon az MTI moszkvai irodájával az azerbajdzsán külügyminisz­térium szóvivője. Hozzá­tette: vasárnap a bakui ta­nács elnöke és mások meg­próbálták a Lenin-tér el­hagyására bírni a tömeget, áimi a több ezres gyűlés nem hallgatott á jó szóra, így & ka­tonaság előbb megtiszította a tüntetőktől, majd lezárta a terelt. A tisztogató műve­let a bakui tájékoztatás sze­rint mentes volt az erősza­kos incidensektől. Az Azarinfanm tájékozta­tása szerint Baku számos utcáján és terén került sor nagyszabású felvonulásokra. Az azerbajdzsán hírügynök­ség munkatársa szerint eze­ket egyrészt a menekültek érkezése miatti feszültség és aggodalom, másrészt azok a balkui vélemények váltottak ki, amelyek szerint a köz­ponti szovjej sajtó „tenden­ciózusan” ábrázolja az azer- bajdzsáni eseményeket. A köztársaságban kiala­kult feszült helyzet volt a központi témája az Azer­bajdzsán KP KB Irodája hétfői ülésének is, amelyről egyelőre nem közöltek rész­leteket. A bakui külügyi illetékes szerint hétfőre az örmény- országból Azerbajdzsánba (február óta) érkezett me­nekültek száma meghaladta a 100 ezret. Az MTI moszkvai irodá­jába a helyszínről érkezett értesülések szerint örmény- országban felemás helyzet alakult ki: míg Jerevánban nyugalom van, a gyárakban, üzemekben megindult a ter­ENSZ-közgyűlés a palesztin kérdésről — Genfben Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet VB elnöke részt vehet az ENSZ-közgyűlés ülésszaká­nak a jövő héten Genfben a palesztin kérdésről tar­tandó vitájában — jelentet, te ki hétfőn Bemben René Felber svájci külügyminisz­ter. Az ENSZ-közgyűlés a múlt héten határozott arról, hogy a palesztin kérdésről tartandó vitát New York helyett Genfben bonyolítja le. Képünkön a genfi hely­szín. Villanegyed a dalmát tengerparton Üjabb „ügy” dossziéját nyitotta fel a szarajevói kép­viselőház Bosznia—Her­cegovinában, Jugoszlávia 4 millió lakosú tagköztársa­ságában, ahol még nem ül­tek el a közel másfél éve kipattant „Agrokomerc” vál­tóbotrány hullámai. Neum festői szépségű für­dőhely a dalmát tengerpar­ton, a Neretva folyó torko­latától egy kicsit délebbre. Itt épült fel a hetvenes évek végétől az a reprezentatív, 350 villás üdülőnegyed, amely nemrég a közvéle­mény és a basznia—hercego­vinál képviselőház érdek­lődésének homlokterébe ke­rült. A képviselőházban inter- pellációs kérdésre válasz­ként elhangzott, hogy a neumi és a capljinai közsé. gi tanács 416 személynek juttatott itt telket, köztük Milanko Renovicának, a JKSZ KB Elnöksége volt el­nökének, Abdulah Mutap- csicsnak, a Bosznia—Her­cegovinái Kommunista Szö­vetség KB Elnöksége elnö­kének, Nikola Filipovicsnak, a boszniai—hercegovinál el­nökség elnökének és más Botrány Bosznia- Hercegovinában magas rangú tisztségviselők­nek. A képviselőház elé terjesztett jelentésből kitűnt, hogy az érintett tisztségvi­selők közül jó néhányan — így Milanko Renovica — egyáltalán nem nyújtottak be telekigénylési kérelmet, mégis végzést kaptak a te­lek „odaítéléséről”. Többen dátum és aláírás nélkül küldték el levelüket a neu- mi tanácshoz, amelynek hi­vatalnokai természetesen tudták, kinek címezzék a kiutalásit. Néhányan (példá­ul Szavo Csecsur, a basznia —hercegovinai elnökség volt tagja) előbb jutottak a telekhez, mint igénylésüket beadták. Persze akadtak olyanok is, akik néhány na­pot, hetet, sőt hónapot is vártak kérelmük teljesíté­sére. A belgrádi Borba remé­nyét fejezte ki, hogy rövi­desen tisztázni lehet: mi történt Neumban törvényes módon, és mi nem, s ez a tisztázás bizonyára megkér­dőjelezi, hogy néhány ma­gas tisztségviselő a helyén maradhat. A Danas című zágrábi hetilap nem zárta ki, hogy a két és fél évvel ezelőtt megválasztott bosz- nia—hercegovinai elnökség nyolc tagja közül csak egy fogja végig letölteni megbí­zatási idejét. Az már el­dőlt, hogy a Bosznia—Her­cegovinái Kommunista Szö­vetség Központi Bizottsága tagjainak egyharmadát ha. marosan lecserélik; a meg­üresedett 44 helyre eddig 500 jelöltet javasoltak. Volt, aki levelet tett köz­zé a lapokban, s bizonygat­ta, hogy nem élt vissza ma­gas politikai tisztségével, a neumi házhelyet megvásá­rolta — 7200 dinárért —, s 1979-ben 12 százalékos ka­matra vett fel építési köl­csönt, amelyet 3 év alatt letörlesztett. A JKSZ KB október 17-i ülésén elhangzott állásfog­lalások fényében aligha két­séges, hogy a neumi bot­rány pontot tesz jópár po. íitikai pályafutás végére. M. Gy. mêlés, addig továbbra is fe. szült a helyzet a vegyes (ör­mény-azerbajdzsán) lakos­ságú településeken, gyako­riak a két nemzetiség kép­viselői közötti összecsapá­sok. Emiatt gyakorlatilag minden örmények és azer­bajdzsánok lakta települé­sen a hétvégén különleges állapotot és kijárási tilalmat rendeltek el. Az Armen- presisz hírügynökség mun­katársa szerint az elmúlt héten legalább tíz halálos áldozata volt az örmény- azerbajdzsán villongások­nak Örményországban, nem kevés a sebesültek száma sem. Jerevánból azt közölték egyébként, hogy az utóbbi két hétben csaknem 80 ezer menekült érkezett örmény- országba és körülbelül 50 ezren távoztak. Mindkét fő­városból azt jelentették, hogy a helyi hatóságok igyeKszenek gyorsan és ru­galmasan intézni a távozni szándékozók utazását. A hétvégén egyébként Ör­ményországban tájékozó­dott a szovjet kormány Bo­risz Scserbina miniszter­elnök-helyettes vezette kü­lönbizottsága, amelyet az Azerbajdzsánban és Ör­ményországban kialakult helyzet miatt hoztak létre. A kormánybizottság tagjai vasárnap Jerevánban talál­koztak az Azerbajdzsánból érkezett menekültekkel, majd látogatást tettek több üzemben ás intézményben, ahol a kialakult helyzetről cseréltek véleményt a dol­gozókkal. A Scserbina-bi- zottság a hét elején Azer­bajdzsánban folytatja a tá­jékozódó körutat. Az S2KP KB és a szov­jet kormány közös határo­zatban követelte az illeté­kes azerbajdzsán! és ör­ményországi párt- és álla­mi szervektől, hogy hala­déktalanul tegyenek intéz­kedéseket az utóbbi időben a két köztársaságban ta­pasztalt törvénytelen, a nemzetiségi hovatartozás miatt bekövetkezett elbo­csátások ellen — jelentette tegnap este a Vremja, a szovjet tévé híradója. Gorbacsov, Reagan és Bush legfeljebb három órát tölt majd együtt és a hiva­talos washingtoni vélemény nem „szívélyes találkozóról” szerint nem csúcsról, ha­van szó. Egyidejűleg viszont az amerikai kormány veze­tő tagjai napok óta tájékoz­tatják a sajtót, mi, hogyan kerülhet napirendié a mun­kaebéden, amely nyilván szívélyes lesz — de már részvevői miatt is minden­képpen egyfajta, világpoliti­kai jelentőségű csúcstalál­kozó. Figyelemreméltó, hogy a washingtoni politikusok ez alkalomból igen elismerően méltatják a szovjet—ameri­kai viszonyt. Mi sem jel­lemzőbb, mint Reagan fo­galmazása, szombati rádió­beszédében: „Bevallom, amikor (1981-ben) hivatalba léptem, nem gondoltam, hogy egyszer nosztalgiku­san fogok beszélni találko­zóimról szovjet politikusok­kal .. Az amerikai elnök annak idején szélsőséges hangnem­ben, „a gonosz birodalmát” emlegetve szólt a Szovjet­unióról — s nemcsak be­szélt: a békeidőben páratlan amerikai fegyverkezési program is nevéhez fűződik. Második elnöki ciklusa azonban, amely egybeesett Mihail Gorbacsov színrelé­pésével, fordulatot hozott, s e két politikus kötötte meg a háború utáni első igazi le­szerelési egyezményt, amely az atomfegyverek egész osz­tályát számolja fel. Párhu­zamosan ugyancsak páratlan együttműködés bontakozott ki a világ válsággócainak felszámolásában. Afganisz­tán, Kambodzsa, Délnyugat- Afrika a mérföldkövek, mi­közben az emberi jogok szovjetunióbeli helyzetének drámai megváltoztatása új lehetőségeket tár fel a sok­rétű amerikai—szovjet együttműködés előtt. A New York-i öbölben fekvő „Kormányzó-szige­ten” így mérleget vonnak majd — amely nagymérték­ben eredményes. Nem ke­vésbé biztató, hogy mindkét fél hangsúlyozza: érdekelt a zökkenőmentes folytatás­ban, abban, hogy a január­ban hivatalba lépő Bush- kormány ott folytassa a tár­gyalásokat, ahol Reaganék abbahagyták. Efelől annál kevésbé van kétség, mert George Bush, szemben az ideologikus haj­lamú Reagannal, messzeme­nően gyakorlatias szellemű politikus, aki pekingi és ENSZ-nagykövetként, a ClA igazgatójaként s nyolc évig álelnökként sok külpolitikai tapasztalatot szerzett. Eddig kiválasztott munkatársai, élükön James Baker kül­ügyminiszterrel, ugyancsak tárgyszerű, a mérsékelt kül­politika hívei — így az új játszma megkezdésekor a kép biztató. A mérleg másik serpenyő­jébe kívánkozik, hogy az amerikai politikai gondolko­dásban — kormánykörök­ben is — ma általános a vélemény: az amerikai— szovjet kapcsolatok fejlesz­tésében nem kell sietni, messzemenő óvatosság kívá­natos, mivel, mondják, tá­volról sem biztos, hogy a porbacsov nevével jelzett bel- és külpolitika eredmé­nyes lesz és tartósan fenn­marad. Egyidejűleg válto­zatlanul folyik a vita arról is, hogy érdeke egyáltalán Washingtonnak e politika sikere — ami azt jelentené, hogy megújhodott, minden szempontból erősebb Szov­jetunióval állna.k majd szemben. Így a jelenlegi helyzetben a kormányzó-szigeti ebédtől aligha lehet többet várni, mint hogy megerősíti egy történelmi változás eddigi eredményeit — és megadja a hangsúlyokat a megfontolt, lassú, a kölcsönös érdeke­ken alapuló továbblépéshez. Jóllehet gyakorlati, részletes javaslatok egyik féltől sem várhatók, amerikai részről érezhető nyugtalansággal figyelik, „mire készül" Mi­hail Gorbacsov a találkozó előtt, az ENSZ-ben mondan­dó beszédében. Washington attól tart, hogy a szovjet vezető ismét egyszer magá­hoz ragadja a kezdeménye­zést, s olyan javaslatokat tesz (például a hagyományos haderőcsökkentésre), ame­lyeket nem lehet válasz nél­kül hagyni. Így Powell, a nemzetbiztonsági tanácsadó már előre sietett kijelente­ni, hogy — adott esetben — természetesen nem hagyják válasz nélkül a szovjet ja­vaslatokat. Azoknak min­denesetre elsősorban lélek­tani hatása lehet: a jelenle­gi washingtoni kormány már. a jövendő pedig még nincs abban a helyzetben, hogy érdemi döntéseket hoz­zon. Ettől függetlenül a „szívélyes (csúcs)találkozó” mindenképpen hasznosnak ígérkezik, amint — jó érte­lemben — mondani szokás: sikerre van ítélve. Aminthogy nyilvánvalóan sikeres lesz Mihail Gorba­csov kétnapos New York-i szereplése: a szovjet politi­kus kitűnő szónok, s az új szovjet politika nagy hang­súlyt ad az ENSZ-nek, így ottani beszédének fogadta­tása bizonyosan pozitív lesz. A szovjet vezető jeles ame­rikai értelmiségekkel ugyan­úgy találkozik majd New Yorkban, mint Donald Trumppal, a milliárdos, di­vatos üzletemberrel. Csupa olyan alkalom, ami a politi­kai hírverés legkorszerűbb, legsikeresebb formájának gyakorlására ad módot az Amerikában máris jól is­mert, sőt népszerű szovjet vezetőnek, kíséretében nem kevésbé népszerű feleségé­vel, aki a kedélytelen Nancy Reagan mellett további saj­tósikerekre számíthat. Heltai András (Washington) mms Több ezer ember vett részt a lésen, amelyen a sztálinizmus moszkvai Gorkij parkban december 4-én rendezett nagygyű- áldozatairól emlékeztek meg

Next

/
Thumbnails
Contents