Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-30 / 310. szám

1988. december 30., péntek Somogyi Néplap 3 ISMÉT ÖNÁLLÓAN Lakóterületi pártmunka Pezsdítően hatna a fiatalítás Nem volt örörmünnep Ba- la ton be fényben az önálló községi tanács megalakulá­sa. A legtöbb szó a tenniva­lókról, az önállósággal együttjáró felelősségről esett. A falu most harmad­szor lett közigazgatásilag ön­álló. Május 8-án a helyi sza­vazáson az önállóságra ad­ták le voksukat a lakók. Ja­nuár 1-jétől 9 tanácstag irányítja majd a falu sor­sát. Nagy Károlyt, a volt elöljárót választották meg tan ácséi nőknek. — Az ükapám is herényi volt — mondta a tanácsel­nök. — Szeretem ezt a fa­lut. Tisztségét társadalmi megbízatásként — tisztelet- díj ellenében — látja el. Megmaradt a munkahelye a könyvtárban. Könyvtáros­népművelő és testnevelés­történelem szakos diplomája van. Szereti a munkáját. Tanácselnök lett a falu aka­ratából. A Szentgyörgyhöz tartozó falu többet kapott a közös pénzből, de ezt az üdülőte­rület fejlesztésére adták. — Az őslakók is élvezik. — Igaz, nem olyan arány­ban, mintha csak nekik ké­szült volna. Az sem bizonyos, hogy a falunak ugyanarra volt szüksége, minit az üdü­lőterületnek. Igaz, az üdü­lőterület nemcsak ette a pénzt, hanem termelte is. Városi fórumot rendeztek a közelmúltban Nagyatádon a Gábor Andor Művelődési Központban. A zsúfolásig megtelt színházteremben Szabó István, a városi párt- bizottság első titkára, Ham­vas János tanácselnök, Hoff- manné dr. Németh Ildikó vb-titkár, dr. Horváth Fe­renc, a népfront nagyatádi bizottságának titkára, tár­sadalmi tanácselnök-helyet­tes, Ormai István, a KISZ- bizottság titkára és Baranyai Nándor rendőr őrnagy, ka­pitányságvezető válaszolt a kérdésekre. Kovács Géza, a fórum ve­zetője mindenekelőtt arra volt kíváncsi: kinek mit je­lent a nyilvánosság. Dr. Hor­váth Ferenc erre úgy vá­laszolt: meg kell ismerjük az emberek. véleményét, hogy annák szellemében szülessenek . döntésék, s ne csupán a vezetők véleménye visszhangozzék bennük. A tanácsülések pedig legyenek nyitottabbak; egy-egy napi­rendi pont tárgyalása köz­ben is legyen módja a vá­lasztónak közbeszólni, javas­latot tenni. Hamvas János szerint azonban nem ez a legjobb módszer. Már a ta­nácsülés előtt olyan helyze­tet kell teremteni, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, és a tanácstag képviselni tudja választói­nak az álláspontját. Hoff- manné dr. Németh Ildikó az emberséges ügyintézést sür­gette, amikor a nyilvános­ról beszélt. Szabó István ar­ra hívta föl a figyelmet, hogy a nyilvánosság a szo­cialista demokrácia legjobb eszköze, ám ennék is — mint mindennek — meg­vannak a maga veszélyei: el kell dönteni, hogy kiket és milyen kérdésekben illet meg a nyilvánosság, amely nem lehet parttalan. A város életét ismerők szinte előre kiszámíthatták, hogy milyen kérdésék hang­zanak el. A pedagógusokat leginkább az érdekli, hogy miért kellett két osztályt kirakni a II. számú általá­nos iskolából a zeneiskola épületébe. Hamvas János azt válaszolta: egy, az iskolában levő szolgálati lakást eddig iskolai célra használtak. Mi­vel ez nem szabályos, ezért intézkedtek így. A kérdést egyébként Horváth Gyuláné A bevételek növelésében sajnos nem érdekeit a ta­nács. Csokomya Árpád az önál­lósodás egyik szorgalmazója volt, agitált is mellette. A döntést saját sikerének is tekinti. — Elmondhatom: kaptunk pofonokát is a törekvésün­kért, s ez rosszul esett. Volt amikor azt gondoltam, leg­jobb volna félbehagyni. Sok: szór kérdezték tőlem: „tud­ja mit csinál?” Azt tartot­tuk, ha valami jó a falunak, akkor az jó az országnak is. Most az a feladatunk, hogy széppé tegyük kincsünket, a Balaton-partot. Azt ákarom, hogy fogjunk össze a mi fa­lunként. Schenk István, a balaton­szentgyörgyi pártbizottság titkára: — A két terület nem ke­rült sem közelebb, sem tá­volabb egymástól. A herényi zártkertben a szentgyörgyi- ek ezután is pinceszomszé­dok lesznek. A herényi fel­ső tagozatosok ezután is Szentgyörgyre járnak isko­lába, és sok herényi család talál ezután is kenyérkereső munkahelyet Balatonszent- györgyön. A iszentgyörgyiek pedig ezentúl is a herényi strandra járnak. A két te­rület lakóinak aligha jelent törést a különválás. Kovács Nándorné, a köz­ségi pártbizottság titkára azt mondja: tette föl, áki levélben is föl­kereste a tanácselnököt és a pártbizottság első titkárát. Kell-e 101 millió forintért strandot építeni Atádon? A tanácselnök és dr. Herr Gyula főorvos mellette ér­velt. Válaszoltak arra is, hogy a településfejlesztési hozzájárulást, amit a strandra szavaztak meg az itteniek, nem fogják eltöröl­ni, s azoktól is behajtják, akik eddig nem fizették. Ha a város gyógy-idegen- forgalmat tervez, akkor ke­reskedelmi háttért is bizto­sítani kell. Mi lesz a terve­zett bevásárlóközponttal? — hangzott egy újabb kér­dés. A terület előkészítése megkezdődött, épül a mező- gazdasági bolt, remélhetőleg jövőre megkezdődik a So- mogyker iparcikk-áruházá­nak építése is. A tanács va­lamennyi vállalkozónak megtéríti a beruházás tíz százalékát, és közművesített területet ad. A válaszok kapcsán tisztázódott egy félreértés: a gyógyszállót Nyolc hónappal ezelőtt új cégtábla került a kaposfü- redi Agroinnova iroda hom­lokzatára. A Bárdiker elne­vezés sejteti, hogy a Bárdi­bükki Állami Gazdasághoz tartozik az új kereskedelmi iroda. Az eltelt idő alatt Kaposváron három üzlet- helyiséget nyitották, s a nem várt forgalom nem várt eredményeket hozott. — Milyen változásokkal járt ez a csere? — Tevékenységi körünk elsősorban inkább bővült. — Az önállóság a falu akarata volt, élni is csak a falu tud vele. — Nem mondta meg, hogy a válásra, vagy az egvütt- maradásra voksolt — de nem örült túlságosan. Miért? — kérdeztem a tanácselnök­től. — Nemcsak a lehetőséget láttam, hanem a nehézsége­ket is. Bizonyos, hogy me,g tudunk állni a saját lábun­kon, de az erőnkből látvá­nyos dolgokra nem futja. Kevés a pénzünk, az elad­ható telkeik elfogytak. Van még egy-két. lehetőségünk, de azt nem szeretnénk el­kapkodni. Akarunk nyitni egy osztályon felüli kem­pinget: a mi tőkénk a tár­sulásban az öt és fél hektá­ros szabad parti terület len­ne. Nem árusítjuk .a terüle­tet, hanem beszállunk egy vállalkozásba. A másik fel­adatunk a gázprogram meg­valósítása: csatlakozási le­hetőséget kaptunk a bala­tonszentgyörgyi téglagyár vezetékére, ha két év alatt megépítjük a gyár és a falu közötti szakaszt. Talán a he­rényi nagyüdülők is segíte­nek ebben. A. harmadik nagy feladatunk a szenny­vízcsatorna kiépítése a fa­luban. Eddig csak az üdülő- területen volt meg. Berény tervei a település- fejlesztést célozzák. nem a tanács építette, ez a Napsugár üdülőszövetkeze­té, amely a telket is meg­vásárolta. Lesz-e kábeltelevízió Nagyatádon? Bár foglalkoz­ták vele, a közeljövőben nem lösz. Minden vállalko­zást a pénztárcához kell mérni. Mikor kap múzeumot Nagyatád? Ezt is tervezték, de a kiszemelt épületben most szükségtantermek vannak. Gond van a szolgáltatás­sal — mondta az egyik kér­dező, megjegyezve, hogy a költségvetési üzem többet vállalhatna magára. A vá­lasz: jövőre-valószínűleg át­szervezik az üzemet, s job­ban igazodhatnak az igé­nyekhez. A tervek szerint egy kommunális üzem és egy gazdálkodó szervezet lesz belőle. A csaknem kétórás fóru­mon több kérdés is meg­válaszolatlanul maradt. Ezekre a városi újságban térnek vissza a fórum szer­vezői. Foglalkozunk szocialista gyártmányú traktorok áta­lánydíjas javításával, te­hergépkocsi- és traktoralkat- részék forgalmazásával, de személygépkocsikhoz is sok minden kapható boltjaink­ban. A három üzletünkben mezőgazdasági és műszaki cikkeket, takarmányokat, tápókat, műtrágyákat vásá­rolhatnak. Ogy is mondhat­nám, hogy a hólapáttól a kerti traktorig minden kap­ható. Nagy volumenű a gu­mikereskedelmünk, évi 40 Máig hallhatók a lakóte­rületi körzeti, vagy ahogy többnyire nevezik, nyugdí­jas pártalapszervezetek te­vékenységét leértékelő vé­leményeik. Ugyanakkor egyre többet beszélünk ar­ról, hogy a jövőben mind­inkább a lakóterület lesz a politizálás színtere, hogy idővel az üzemékre, intéz­ményekre atapozottat a pártban is a területi szer­veződés elve váltja föl. Egyebek közt a múltból származó előítéletek és a jövőbe mutató követelmé­nyek közti ellentmondásról beszélgettünk a Lakóterüle­ti Pálntmunlkáért emlékpla­kett három kaposvári ki­tüntetettjével. Baranyi László 1972 óta a Tóth Lajos körzeti párt. alapszervezet titkára. — A nyugdíjas szónak eb­ben aiz esetben leminősítő és visszatartó ereje van. Mikor a szervezést kezdtük és az első taggyűlést össze­hívtuk, tagjaink közül is volt, aki aizt mondta: a nyugdíjasoktól ne várjunk el semmit. Túlzás nélkül mondom': harcot kellett vívni csupán a rendszeres páirtéilet kialakításáért is. Hogy ma a munka tartal­ma és színvonala a fő kér­dés, az önmagában jelzi a fejlődést. Mostanra vala­mennyi tagunkban tudato­sult, hogy a pártból nem lehet nyugdíjba menni, s hogy önmagunk elé sem ál­líthatunk ezen az alapon kisebb követelményt. Nyil­vánvaló például, hogy a különféle alternatív szer­vezetek nem a munkahelye­iken fognak megjelenni, ha­nem a lakóterületen. Itt kell majd vitatkozni velük s képviselni a párt politiká­ját. — Elég erősek, érvekkel kellően felkészülték-e eh­hez a körzeti alapszervez e. teik ? . — Saját alapszervezetem 70 tagjából mintegy 30 po- liti|kaüag képzett, vitaké­pes, Tény azonban az is, hogy vannak tagjaink, akik nehezen tudják megérteni és követni a politika válto­zásait. Bizonytalanságot okoz bennük, ha országos vezetők fontos kérdésekről eltérően nyilatkoznak. Hiá­nyolják az egységet és féltik a pártot. — Talán mert évtizede­ken át az egység egyforma­ságot jelentett, a párt pedig valamiféle társadalom felett á!’ló erőt. — Túl egyszerű volna ezt csupán a gondolkodás meg­rekedésének tartani. Látni kell, hogy ezek az emberek átéltek egy ellenforradal­mat, s olyan történelmi helyzeteket is, melyek ta­pasztalatai alapján nem indokolatlan a féltés. Sze­rintem okkal hiányolják a millió forintos forgalmat bonyolítunk le. Jó kapcso­latban állunk termelési rendszerekkel, amelyek szinte teljes egészében a Bárdiíkertől szerzik be nagy mennyiségű autógumi­köpeny és belső szükségle­teiket. — így már érthető, hogy a nyolc hónap alatt miként sikerült elérni a 75 milliós termelési értéket. — Csak úgy lehet manap­ság sikeréket elérni, ha ál­landó mozgással követjük az igényeket. Jövőre az Agro- ker megszünteti a szocialis­ta gyártmányú traktorok ja­vítását és alkatrész-forgal­mazását. Ezt a hiányt a Bárdiker kívánja pótolni. Ügy vélem, kifizetődő vál­lalkozás lesz! Az Agrotek vállalattal 110 milliós szer­ződést kötöttünk, gumi- és alkatrészellátásra. bátrabb kiállást a párt és a párttagok részéről, s nem alaptalanul éreznek ellenzé- kiiséget egyes, a demokratiz­mus nevében ágáló vélemé­nyek mögött. Takács Gyula, a „Petőfi hármas” körzet 49 tagú alapszervezetének titkára. — Lenin műveit olvasom és érdekes, hogy sokszor ta­lálok az országos páirtérte- kezleten el hangzottakkal összecsengő gondolatokat. Az én korosztályom a szo- c iah z mu sí elf ogás változó ­saként él meg és vitat lépé­seket, jóllehet ezek csak a lenini gondolatok korábbi torzításához képest újak vagy szokatlanok. Üj vo­násnak hat például a nyílt­ság, pedig mindig voltak emberek, akik az ütközést és a vádakat is vállalva azt mondták, amit gondoltak, amiben hittek. Büszke va­gyok arra, hogy tagjaink nagy része nem csak ta­pasztalt, hanem felkészült ás. Szóval, alkalmasak az érdemi vitára a lakóterületi közéleti szereplésire. Alig­ha véletlen, hagy a körzet­ben élő pártomkívütiek közül többen még a tanácstagra tartozó ügyekkel is hozzánk fordulnak. Végül is, hogy nyitották vagyunk, hogy kapcsolatot tartunk a terü­leten működő társadalmi szervekkel is, az a legfőbb biztosíték ar.ra, hogy párt­életünk nem válik formá­lissá, vagy mint a kívülállók olykor sommásan megíté­lik : öncélúvá. Mindhárman beszéltek azökról a kezdeményezése­ikről, melyek révén idősebb, beteg tagjaikkal is tartják a kapcsolatot és segítik őket. Takács Gyula ennek kapcsán mondta: — A szociális segélyezés gyakorlatát túl bürokrati- kusnlak és merevnek tar­tom. Nem lehet például csu­pán azt nézini, hogy valaki 45-ös párttag. A rászorult­ságot vagy a ténylegesen végzett munkát és magatar­tást szintén figyelembe ké­ne venni. Szerintem ezt az alapszervezetekre kell bízni. Lévai János, a Petőfi egyes körzet gazdasági fe­— Ezen a sokszínű pa­lettán akkor már nem is furcsa az új vállalkozás, a Hambi KFT. Mi is az a Hamlbi? — A Hambi egy ételfajta, mely jellege a hot doghoz és a hamburgerhez áll leg­közelebb. Egy csónak alakú sütemény különféle ízesíté­sű töltelékkel, mely utcán, menet közben is fogyasztha­tó. Egy ételvegyész talál­mánya, de nem talált rá vállalkozót, aki forgalmazta volna. Ekkor született meg a KFT ötlete, aminek a Bárdiker is tagja lett. — Azt hallottam, hogy ezzel a hamburger és a hot dog komoly vetélytársra ta­lált. — Ha megkóstolta, akkor nyilatkozzon. Ellentétben a másik kettővel, a Hambi mikrohullámú sütőben ké­szül, s ezért egyenletes hő­— Amikor a körzetben jelentkeztem, kiderült, hogy a titkár szanatóriumban van, a helyettese infarktus­sal a kórházban... Szóval afféle egyszemélyes párt- vezetőségiként úgy kezdtem a munkát, hogy házról ház­ra járva összeszedtem a tagságot. Sajnos, mire az alapszervezet „újraéleszté­se” sikerült, én is infark­tust kaptam... Lévai János a pártmuní-ca mellett körzeti népfront ve­zetőségi tag, lakóbizottsági elnök, egyszóval közösségi ember, a lakóhelyi politizá­lás lelkes részese. — Én nem dicsekedhetek alapszervezetünk tagjainak viitakészségével. Vannak jól képzett párttagjaink, akikből azonban olykor hi­ányzik a kiállás bátorsága és olyanok is, akikben megvan ez utóbbi, csakhogy jó érvek nélkül. Talán a miénken kívül más alap­szervezetek is vannak, ame­lyek erősítésre szorulniuk, azért, hogy valóban jól be­tölthessék azt a szerepet, amit talán már a közeli jö­vőben vállalniuk kell. Biz­tosan pezsdítően hatna a munkánkra, ha más, esetleg munkahelyi alapszerveze- tékibői átjönne néhány fia- tallabb elytárs. Akár egyé­nileg, mintegy missziót vál­lalva azért, hogy a körzeti alapszervezetek is felnője­nek a várható nagyobb fel­adathoz. Egybehangzóan beszéltek arról, hogy az alapszervezet működésének anyagi feltéte­lei szűkösek, így például Takács Gyula titkárként személyesen hordja szét a taggyűlési meghívókat, hogy megtakarítsák a postakölt­séget . .. Ehhez csak amy- nyit: egy munkahelyi alap- szervezetben a nehezebb feltételek között is iköny- nyebb megteremteni a for­rásokat a több tekintetben is erősítésre szoruló kör­zeti alapszervezeteket vi­szont nehéz helyzetbe hoz­hatja az úgynevezett ellát­mány csökkenése, miközben a helyi közlekedési, vagy a postai díjak emelkedésével számolhatunk. mérsékletű. A töltelék na­gyon változatos, csónakba szinte bármi betölthető. — A Bárdikemek milyen tervei vannak a Hambival? — Három üzletet szeret­nénk nyitni, ahol természe­tesen a Hambi lesz a főétel. Az egyik a Volánnal közö­sen, az állomással szemben lesz, a másik a Berzsenyi utcai pavilonsorban. A har­madik még bizonytalan, nem is beszélek róla, de ha sike­rül, nagy meglepetés lesz. A „minta-Hambit” meg­ettük, s a virsli gomba- zöldborsó töltetű „Royal”, valamint a csirkés-sajtos Hambi sikert aratott. Nem- sókára a nagyiközönség is megkóstolhatja Kaposvá­ron, akikor derül ki, meg- számláltattak-e már a ham­burger és a hot dog napjai. Varga Ottó Fórum a városról — Nagyatádon Párbeszéd a holnapért líalbse. B. F. A HAMBURGER VETÉLYTÁRSA Itt a Hambi KFT Berény a Balatonra épít

Next

/
Thumbnails
Contents