Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-29 / 309. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 309. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 29., csütörtök Magyar—dél-koreai külügyi konzultációk Szín Dong Von, a Koreai Köztársaság külügyminiszterének első helyettese és dr. Patkó András pénzügyminiszter-helyettes aláírja a Külügyminisztériumban december 28-án a két ország beruházásvédelmi megállapodásának dokumentumait NYERS REZSŐ NYILATKOZATA A stabilizációról és a kibontakozás lehetőségéről Szin Dong Von, a Koreai Köztársaság külügyminiszterének első helyettese — aki Honrn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár meghívására érkezett hazánkba — kedden és szerdán külügyi konzultációkat folytatott Budapesten. Ezek során értékelték a hivatalos kapcsolatok ez év szeptemberében történt felvétele óta elért eredményeket és áttekintették a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének napirenden lévő kérdéseit, köztük a kormányközi együttműködés egyezményes alapjainak kiépítését. A látogatás során beruházásvédelmi egyezményt írtak alá. A dél-koreai vezetőt szerdán fogadta Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A pénzügyi stabilizációról, a kibontakozás feltételeinek megteremtéséről, annak várható menetéről nyilatkozott Nyers Rezső államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Magyar Gazdasági Kamara lapjának, az MTI által kiadott Világgazdaságnak. Nyers Rezső hangsúlyozta: a kormány programja alkalmas a pénzügyi stabilizálás végrehajtására. A gond az, hogy e téren egyéves késés alakult ki. Nincs viszont még világos program az új növekedési szakasz megindítására. Márpedig kiderült, hogy a magyar gazdaság stabilizációja csak az új növekedés feltételeinek megteremtésével tehető teljessé, tartóssá. A veszteségforrásoknak a felszámolásában el kell érni a kívánt szintet ahhoz, hogy megindulhasson a vállalkozások élénkítése. Ezért 1989- ben csupán az élénkítés előkészületei kezdődhetnek meg. Ide sorolható a tervezett importliberalizálás, a működő tőke importjának felgyorsítása. Hosszabb távon pedig arra kel] törekedni, hogy a külföldi kölcsönök egy részét már ne deficitfinanszírozásra, hanem a kis- és középvállalatok fejlesztésére használják fel. Az ,,új Marshall-tervvel” — amelynek ötlete Nyers Rezsőtől származik — kapcsolatban elmondotta, hogyannak kidolgozására aligha kerülhet sor a következő években. Leghamarabb egy évtized múlva válhat valósággá ez az elképzelés. Magyarországnak azonban van lehetősége, hogy más formában is hozzájusson a külföldi tökéhez és a fejlett technikához. Tény ugyanakkor, hogy- az új Marshall-terv révén valószínűleg jobban meg lehetne alapozni a felzárkózás lehetőségét. Az államminiszter leszögezte: Magyarországon mind gazdaságilag, mind politikailag elképzelhetetlen a magántőke túlsúlyra jutása. Már csak azért is, mert véleménye szerint a vegyes- tulajdont nem lehet a magántulajdon kategóriájába sorolni. Az a vállalkozás, amiben az állam 30-40-50 százalékos hányadban részesedik, annak arányában köztulajdonban marad, s ott továbbra is érvényesül az állami befolyás. A vegyestulajdon a nagy- és középiparban többségivé válhat, de nagyon lényeges, hogy a társadalmi tőke domináns szerepe megmaradjon, érvényesüljön. Ez biz- tosítható, hiszen az állam és a szövetkezetek tulajdonában van a társadalmi tőke túlnyomó hányada. A magántőke felhalmozó képességének segítése ellenére sem valószínű, hogy túlsúlyba jusson a gazdaságban, hiszen aránya jelenleg csupán 5 százalék. Hasonló a helyzet a külföldi működő tőkével is. Ha ennek részarányát a következő években akár 5, netán 8 százalékra sikerülne növelni Magyarországon, az már nagy eredménynek számíta- ra .Más a helyzet a társadalmi összmunkaidővel. E téren kívánatos lenne, hogy a magánszférában foglalkoztatott munkaerő aránya érje el a 25, akár a 30 százalékot is. Arra a kérdésre, hogy a magántulajdon váratlan és gyors előretörésének lennének-e politikai akadályai, Nyers Rezső a következőket mondotta: mindez attól függ, hogy társadalom-kon- form módon működne-e a magántőke. vagy sem. Amennyiben súlyának növekedése nem kerülne összeütközésbe egy rugalmasabb, dogmáktól mentes értékítélettel, akkor nem kell különösebb politikai akadályokkal számolni. A kormány törekvése az, hogy szélesítse, de ne idealizálja a magántevékenységet. . Születhetnék természetesen a nyereségre törekvés során olyan gondolatok, amelyek sértik a társadalmi közérdeket. Ehhez azonban nem kell magántulajdonosnak lenni. Ugyanilyen törekvések tapasztalhatók a társadalmi szférában is. Az államnak az a szerepe, hogy mind a magántőke, mind a monopolszervezetek társadalmi érdekeket sértő tevékenységét korlátozza. Áruforgalmi jelentés Az iparcikk-kínálat továbbra is kiegyensúlyozatlan A kiskereskedelem januártól november végéig 622,8 milliárd forint értékű árut értékesített, ami az áremelkedéseket is figyelembe véve 8,9 százalékkal több, változatlan áron számolva viszont 6,6 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Mindez azt jelenti, hogy csaknem 9 százalékkal több pénzért 6,6 százalékkal kevesebb árut vásárolt a lakosság, mint tavaly. Elsősorban a ruházati cikkekből fogyott lényegesen — 17 százalékkal — kevesebb, mint az elmúlt évben. A legkisebb mértékben — 2,3 százalékkal — az élelmiszerek fogyasztása csökkent — tette közzé a Kereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentésében. A nagykereskedelmi vállalatok ebben az időszakban a múlt évinél 8,5 százalékkal több hazai árut szereztek be, míg az importjuk a tavalyihoz képest nem nőtt. így a fogyasztási cikk-kereskedelem készlete november 30-án elérte a 116 milliárd forintot, ami 24,9 milliárd forinttal haladta meg a tavaly november végi készletet. A készletnövekmény háromnegyed része a ve- gyesiparcikk-keireskedelem- ben halmozódott fel. A november havi áruellátás összességében megfelelő volt. A kereskedelem az alapvető cikkekből ki tudta elégíteni a fogyasztási igényeket. Az élelmiszerek iránti kereslet alapvetően nem változott;- tapasztalható, hogy egyre inkább az olcsóbb termékeket keresik a vásárlók. Ezekből azonban változatlanul nem tud folyamatosan megfelelő kínálatot biztosítani a kereskedelem. Az élőhalból a kínálat a korábbiakhoz képest javult, a választék azonban szűkebb, szinte kizárólag csak ponty kapható. A karácsony előtti időszakban akadozott az étolaj- és margarinellátás. A hiányt a kereskedelem csehszlovák importból «pótolta. Az idénycikknek számító mazsola, kókuszreszelék és a déligyümölcs novemberben még országszerte hiánycikknek számított. Azóta némileg javult a helyzet. A fővárosi szabadpiacokon novemberben 10,7 százalékkal több burgonyát, zöldségfélét és gyümölcsöt kínálták, ' mint tavaly ilyenkor. Azoknak a termékeknek az ára — karfiol, fokhagyma — csökkent, amelyekből érezhetően javult a felhozatal. A ruházati cikkek forgalma folyóáron is elmaradt a tavaly novemberitől. Nem bizonyultak eredményesnek a ruházati kereskedelmi vállalatok kedvezményes akciói sem, mert a ruházati termékek választéka továbbra sem ki elégítő, a drága konfekcióáruk minősége nincs arányban az árakkal, a keresett olcsóbb méterárukból pedig kevesebb van a kelleténél. Mindössze az alsóruházati cikkekből javult a kínálat, elsősorban az import növekedése révén. Az iparcikkek kínálata továbbra is kiegyensúlyozatlan. Míg egyes híradástechnikai termékekből, üveg- és porcelánárukból a kínálat jócskán meghaladja a keresletet, hűtő- és fagyasztó- szekrényekből változatlanul kevés van. A hideg idő beálltával megnövekedett a tüzelőanyag-forgalom. A Tüzép- telepeken brikettből, kokszból és tűzifából az igényeknek megfelelő'à kínálat, a korábbi hónapokhoz képest romlott azonban a minőségi szénféleségek választéka. Szin Dong Von csütörtökön elutazik Magyarországról. Geraszimov a szovjet konzuli munkáról Katonai átszervezés Vonzódnak újra hazájukhoz Jugoszláviában Jugoszláviában a jövő év elején nyolcról négyre csökkentik a katonai körzetek számát — jelentette be szerdán a jugoszláv államelnökség. A négy körzet székhelye Belgrad, Zágráb, Skopje és Split lesz. A kilenctagú kollektív államfői testület döntését hivatalosan a hatékonyság növelésének szándékával indokolták, hozzátéve, hogy az összhangban van a haderő létszámának csökkentésével is. Jugoszláviában az utóbbi időben a súlyos gazdasági helyzet miatt mind többen követelték a katonai kiadások visszafogását. Számítógépes rendszert állítanak üzembe a Somogy—Zala Megyei Téglaipari Vállalatnál. A nagy teljesítményű, ügyes segédeszközök gyorsabbá teszik a központi iroda, a gyáregységek és a javítóműhelyek adminisztrációs munkáit a bérelszámolásban, a termelés nyilvántartásában, az anyaggazdálkodásban. Képünkön a vállalat központi javítóműhelyében a bérelszámoló program próbafuttatását viszik. A szovjet konzulátusok munkájának alapelveit is az új politikai gondolkodás- módnak megfelelően kell hozni az országban zajló demokratizálási folyamattal, a nyíltsággal — hangsúlyozta szerdai sajtóértekezletén Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyi szóvivő Eduard Sevardnadze szerdai, a szovjet külügyminisztérium konzuli dolgozóinak tanácskozásán elhangzott beszédéből idézett, s egyebök között bejelentette: elkészült az 1976-ban elfogadott konzuli szabályzat módosításának tervezete, a szovjet állampolgárok be és kiutazásának új rendjére vonatkozó javaslat; jelentős könnyítéseket vezettek be már eddig is a szovjet, a külföldön élő szovjet valamint a külföldi állampolgárok belföldi utazásaival ösz- szefüggésben. A Szovjetuniónak 194 konzuli képviselete van külföldön (az ország területén 164 ilyen képviselet működik), s e munkában 800 diplomata vesz részt: másfél millió útlevelet adnak ki évente, s csaknem 400 ezer szolgálati kiutazási engedélyt. Jelenleg 200 ezer szovjet állampolgár dolgozik külföldön, s a konzulátusoknak jobban kell figyelniük gondjaikra, akárcsak a 150 ezer, állandó jelleggel külföldön élő szovjet állampolgár bajaira, gondjaira. Geraszimov megjegyezte, hegy Eduard Sevardnadze beszédében hangsúlyozta: 20 millió honfitársunk él külföldön, akik közül mind többen vonzódnak újra hazájukhoz, érdeklődéssel figyelik a változásokat. A korábban „osztályellenségnek” kikiáltott személyek segí tőkészségről, jószándékról tesznek tanúbizonyságot. s a konzulátusok feladata, hogy szélesítsék a kapcsolatokat ezekkel az ember ékkel. • Sevardnadze ugyanakkor élesen bírálta a konzuli munka hiányosságait, a sokszor indokolatlanul elhúzódó ügyintézést. Szavai szerint a konzuli dolgozók nem válhatnak az átalakítást fékező mechanizmus részévé, megfelelő feltételeket kell biztosítaniuk ahhoz, hogy az országot ne fenyegesse az elszigetelődés veszélye, az, hogy az ország elszakad a világfolyamatoktól, a nemzetközi tudományosműszaki haladástól. Szó van arról is, hogy a Szovjetunió csatlakozik a konzuli kapcsolatokat szabályozó 1963- as bécsi konvencióhoz, változások vannak a kettős állampolgárság megítélésében, s a szövetséges köztársaságok is nagyabb nemzetközi jogkört kapnának, akár kun .ulátusokat is működtethetnének.
