Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

1988. december 1., csütörtök Somogyi Néplap 3 r Ev vége előtt „Sikeres évet zárt a mezőgazdaság” — hagzott el a november elején tartott országos miniszteri értekezleten. Somogybán nem ilyen kedvezőek a tapasztalatok. Né­hány tény: a mezőgazdaságból származó teljesítmény országosan azonos az 1984. évi rekorddal, nálunk két­százharminc millió forinttal elmarad attól. Országosan várhatóan megtermeli a tervezett nyereségét az ágazat, Somogybán mind a tervezettnek, mind az előző évinek előreláthatóan csak hatvanöt százaléka teljesül. Orszá­gosan mérséklődik a várható veszteség, megyénkben a számítások szerint több mint háromszorosára nő. Összeállításunkban részben az okokat kutattuk, részben azokat a gondokat és gondolatokat igyekeztünk feltárni, melyek leginkább foglalkoztatják a megye me­zőgazdasági üzemeit. A FILLÉREKET IS MEG KELL FOGNI — Az országos átlagtól el­térően, a mi szövetkezetünk történeténeik egyik leggyen­gébb évét zárja. Erdélyi Lajosnak, a so- mogysárdi Haladás tsz el­nökének szavaiból érződik, ennek a ténynek a terhe nem tegnap óta foglalkoz­tatja a gazdaság irányítóit. Az erőpróba ugyan nem is­meretlen ebben a nagyüzem­ben, hiszen a kedvezőtlen adottságok között mindig is többet kellett nyújtani fizi­kailag is, szellemileg is a gazdálkodás eredményessé­géért. A mostani helyzet azonban a külső körülmé­nyek miatt más. — Rendkívül megsanyar­gatott bennünket az aszály — mondja az elnök. — A negyven vaigonnyi többlet kalászos gabona semmikép­pen sem tudja ellensúlyozni a kukorica százhúsz vagon- nyi kiesését. — Mennyiben rendíti meg ez a gazdaságot? — Katasztrofális helyzetet nem okoz, mert szerencsére van tartalékunk, emiatt vi­szont nem kapunk az aszály miatt támogatást. Am a tar­talék felélése mindenképpen nyugtalanító s az is, hogy ha nem lesz is veszteséges az üzem, nem' tudja elérni a tervezett nyereséget. — Kedvezőtlen adottságok között, a jövő évre készülőd­ve mi foglalkoztatja legin­kább a vezetőket? — A szabályozók módosí­tását nagy vonalakban is­merjük. Aggodalommal te­kintünk a jövő felé. Az el­vonási rendszer rendkívül normatív. Az átlagos és a jó körülmények között gazdál­kodóknak is meg kell ka­paszkodniuk a talpon mara­dásért, a kedvezőtlen adott­ságú üzemeknél pedig igen nagy helyzetromlás követ­kezhet be. Pedig ezeket a földeket is művelték évszá­zadok óta, megélt belőle a nép. Ügy vélem, ezután sem lehet lemondani róla! A gazdaságpolitikát, az érték- viszonyokat kellene úgy ala­kítani, hogy kifizetődő le­gyen itt is a termelés, eze­ken a vidékeken is meg le­hessen élni. — Mit tudnak tenni? — Keressük a túlélés le­hetőségét, fejtöréssel, vitá­val. Ismerve az árak módo­sulását is, nekünlk csak egyetlen programunk lehet : az, hogy az emelkedő költ­ségek mellett a lehető legki­sebb ráfordítással az elérhe­tő legnagyobb hozamokat termeljük meg. Szerkezet- módosításra — éppen az adottságok miatt — nincs túl nagy lehetőségünk. A költsé­geket kell minden eszközzel visszaszorítani, le kell mon­dani a sürgető felújításokról is, és még nagyobb gondot fordítani a létszámgazdálko­dásra. El kell érni, hogy aki itt él, itt dolgozik, az ki­mutathatóan nyereséget ter­meljen, személyre szóló fele­lősséggel. Somogysárdon, ha nem is kiugró sikerrel, tizennyolc év óta eredményesen gazdál­kodik a nagyüzem. Ez a mostani minden korábbinál nagyobb és jellegében is más erőpróba. Ügy vallják, meg kell találni a talpon maradás módját. Nagyberkiben a Kapos Völgye Tsz vezetősége nyu­godtan várja az év végét. Már nem érheti őket meg­lepetés, a kukorica a táro- lcfeban, az őszi kalászosok vetőmagja a földben van, az árpa ki is kelt. Nem volt azonban végig ilyen meg­nyugtató az év. — Május végén úgy lát­szott, rekordnyereséggel zárjuk majd az évet, hiszen az aratás nagyszerűnek ígér­kezett — mondta Papp Jenő elnök. — Ez így is lett, a kalászosok átlagon felüli termést hoztak. A mezőgaz­daságban azonban nem sza­bad előre örülni, sajnos idén is ez igazolódott be. Nálunk is tarölt az aszály, és nyolc- kilencmii'llió forintos kiesés­sel tudtuk csak betakarítani a kukoricát. — A szárazság másik ked­vezőtlen hatása az, hogy nem termett tisztességes ta­karmány az állatok száméra — kapcsolódott a beszélge­tésbe Csécse János főköny­velő. 2100-as szarvasmarha­állományunk az árbevétel több mint ötven százalékát adja, így ez számunkra fo­kozottabb gondot okoz. A nyári zöldtakarmány rossz minőségű volt, télire csak felét tudtuk betakarítani a szükséges szénának és siló­nak. Vásárlással, belső át­csoportosítással oldottuk meg, aminek következmé­nyeképpen most 17—18 mil­lió forintot leköt a jövő évi takarmányszükséglet. Ahe­I Az aszály és a muszáj viszálya — Nehéz éviünk volt az idei — így fogadott bennün­ket az állami gazdaság vál­lalati tanácsának elnöke Ku­tason. — Az aszály miatt egy sor terményfajtából a tervezettnél kevesebbet ta­karíthattunk be, viszont mu­száj a kiesést valahogy el­lensúlyozni — mondta Kiss Gyula. — Részben ennek köszön­hetik, hogy a csapadékhiány ellenére is 33 millió forint lesz a várható nyereség. Eb­ből mindössze négymilliót hozott a növénytermesztés. Ez ~ az összehasonlítás csa­lóka kissé, mert nem tartal­mazza a belső elszámolást. — Kalászos gabonából jó­val többet arathattunk a tervezettnél — tette hozzá Szabó Sándor igazgatóhe­lyettes. — Ezek közül pedig a búza kivételével vala­mennyi „bőrbe megy”. Azaz nyereségüket csak az állat- tenyésztésnél látjuk. Búzából 1,2 tonnával ter­mett több hektáronként. A gabonaforgalmi vállalat jó partnernek bizonyult. Fo lyamatos'an vette át a ter­ményt. Mindössze száz va­gon tárolására kérte a gaz­daságot. Ezt meg tudták ol­dani fedett helyen. Hason­lóan kedvező adatokat köny­velhettek el őszi árpából és Zabból is. A kukoricatermés viszont meg sem közelítette a ter­vezettet. 1100 hektár helyett csak kilencszázon törhették a csöveket. A többit ugyanis le kellett silózni. A füves heréket csak egyszer tudták kaszálni, mert i második növedék már nem érte el a kellő magasságot. A másod- vetésű kukoricából viszont többet silóztak a tervezett­nél. Használt az augusztusi eső. Az almáskertek képe még mindig felidézi az 1984-ben és 1985-ben hullott jégesőt. Az akkori ígéretes hajtáso­kat azóta sem tudták pótol­lyett, hogy a megtermett ku­koricát, árpát eladtuk vol­na, még vásárolni kellett ta­karmányt, ami rontja a pénzügyi helyzetet. — Mindezek ellenére nye­reséggel zárunk, ez bizonyos — vette át a szót ismét az elnök. Minden kötelezettsé­günknek eleget tudtunk ten­ni. Pénzügyi helyzetünk nem lesz rózsás, nem tudjuk a lekötött pénzeinket mobili­zálni, de ezzel talán egy jó kezdést biztosítunk a kö­vetkező évre. Sok minden változik — a szabályozók, a támogatás — megpróbá­lunk ezekre fölkészülni. In­formációikat gyűjtünk, elő­adóikat hívunk, akik tájé­koztatnak a változásokról. Így annyit elértünk, hogy a vezetőség együtt gondolko­ni a fák. Megtizedelte a ter­mést az idei áprilisi hó is. így nyolcvan vagonnal lett kevesebb alma a vártnál. 280 tonnát adnak el Kiskorpá­don és Kozmapusztán. Kiss Gyula elmondta, hogy ide csak a legjobb minőségűt szállítják, hiszen ezért kap­ják a legtöbb pénzt. Kiskor­pádon a hűtőház mellett árulnak, így decemberben is kínálják majd a jonatánt. A Csehszlovákiába és az NDK- ba küldött almáért csak nyolc forint hetven fillért A siófoki November 7. Tsz-iben az idei év újra azt bizonyítja, hogy érdemes több ágazatot i® fenntarta­niuk, mert így biztosabban érhetnek el eredményeket. A 15 féle tevékenység közül a gyengébben működőket jól egészítik ki az eredménye­sebb évet záró ágazatok. En­nek a termékszerkezetnek és természetesen a tsz adottsá­gainak köszönhető, hogy az évi ötszázmillió forintos ter­melési értéknek több mint. a fele nem az alaptevékeny­ségből, hanem ipari-keres­kedelmi jellegű tevékeny­ségből adódik. — A korábbi években so­rozatosan fagykár érte a szőlőterületet — mondta Bo- da János tsz-elnök. — Hogy ezt a rendszeres vesz­diik. Ez nagy segítség a jö­vőre nézve. — Természetesen nem elég lélekben fölkészülni a változásokra, tenni is kell valamit. Most úgy hat, az állattenyésztés kerül nehe­zebb helyzetbe, ezért amit qsak lehet, a kistermelők ke­zébe kell adni. Nekik még megéri az állattartás az új átvételi árakkal. Olyan aján­latokkal fordulunk tagjaink­hoz, hogy ha mérlegelnek, lássák azt, nekik megéri!Be kell vonni minél jobban a tagok pénzét a gazdálkodás­ba, szem előtt tartva azt, hogy nekik itt a téeszben kell megélniük. Helyzetünk­ből adódóan fejleszteni, új beruházásokat tervezni nem tudunk, a meglevő lehetősé­geket kell kihasználni. kapnak kilónként. Szilvá­ból a kétharmad részét ki­került leszedni a tervezett mennyiségnek. Ebből viszont, légi úton Finnországba ie szállítottak. A dunántúli állami gazda­ságok közül változatlanul itt a legnagyobb az állatsűrű­ség. Az ötezer szarvasmarha 117 millió forint bevételt ho­zott a gazdaságnak. Ebből csak a tejért ötven milliót kaptak. Jól fizetett a bér­hizlalás is. Lengyelországból száz szarvasmarha érkezett tőséget megszüntessük, a 270 hektárból csak 82-t tartot­tunk meg, a többit felszá­moltuk. Kukoricát termesz­tünk helyette. Idén az aszá­lyos időjárás ellenére a ta­valyinál jobb eredményre számítunk. Az idei központi szabályozás sem éciniett bennünket kedvezőtlenül, jóllehet a mezőgazdasági árak nem nőttek olyan mér­tékben, hogy biztosítsák a gazdaságosságot. Az első félévi növénytermesztés ki­emelkedően alakult, 40 mil­lió forinttal nagyobo árbe­vételre tettünlk szert, mint tavaly. Búzából a második legjobb eredményt értük el. Emellett azzal is növeltük bevételünket, hogy vetőma­got állítottunk elő. Búzából csak a hazai piacra, de a borsóból nyugati exportra is szállítottunk. Az év második fele már nem sikerült ennyire. Az aszályos év meglátszik a kukoricánkon, amiből a ter­vezettnél 20 millió forinttal kevesebbet értünk el. Ter­Alág itöbb, mint egy hónap választ el bennünket az év végétől, mégsem mernek jós­lásokba bocsátkozni a Dél­somogyi Mezőgazdasági Kombinátban. Az azonban már bizonyos, hogy az idén egymilliárd-hatszázhuszonöt- milió forintnyi termelési ér­téket állítanak elő. Aradi József vezérigazgató elmond­ta. hogy valamennyi üzemük és termelési ágazatuk a tervek szerinti eredményt éri el. A vasipamá'l némi le­maradás várható, a meliorá­ciós üzem, a faipar és a húsüzem többet teljesít a vártnál. A .sertéstenyésztés - iben egy-egy kocára 9—10 ezer forint nyereség jut. Gondot okozott viszont a növénytermesztést sújtó aszály; körülbelül százötmil- lió forint .kieséssel számol­nák. — Az új adórendelkezések 30—40 millió forintot vittek el. A béreket is előtérbe kel­let helyeznünk. Az év utolsó három hónapjára huszonöt százalékkal növeltük a fizi­kai dolgozók teljesítmény­bérét, hogy ezzel is a jobb munkára serkentsünk. — Miilyen elképzelésekkel készülnek a következő év­re? — Nehéz helyzetben va­gyunk, mert jóformán egyet­iç soványan, s távozott kövé­ren. Az idén 37 kétéves csikót adtak annak a lóverseny vál­lalatnak, amelyet valamikor ők alapítottak. Csak futta­tásból 7,5 millió forint bevé­telt könyvelhetett el a so- mogysárdi ménes. A kutasiak az idei nyere­ségüket a korábbi évek si­keres gazdálkodásának is köszönhetik. Nem elhanya­golható az a bevétel sem. amit pénzkihelyezésekből nyertek. menyeink egy részét fel is dolgozzuk vetőmagnak, vagy keverőüzemünkben állati takarmánynak, tápnak. A környéket és Fejér megye egy részét mi látjuk el táp­pal. Vágóhídunkon mintegy 15 ezer sertést vágunk, fel­dolgozzuk és saját boltjaink­ban értékesítjük. Az ipar> ágazatoknál megszűnt a ter­melési adó, ame'y igazság­talanul sújtotta az ágazato­kat. így műanyagipari, fa­ipari, kertépítési, magasépí­tési tevékenységünk ver­senyben tud maradni. A tsz 15 ágazata önelszá­moló egységként működik. Előrelépést remélnek a tsz- és a társasági törvénytől. Ezekhez pórbálják hozzá - igazítani a szövetkezet ön- kormányzati, szervezeti és gazdálkodási rendjét. A köz­pont feladata az önálló ága­zatok érdekeinek képvisele­te, vagyonkezelése, számító- gépes adatfeldolgozása és y munkafeltételek megterem­tése lesz. len konkrét intézkedést sem ismerünk. Pénzügyi ter­vet csak decemberben vagy januárban csinálhatunk. Az emberék csak azt tudják, hogy dolgozni kell, de a vonzatát, hogy miért, nem ismerik. Ez bizalmatlanságot szül. Ami kell a jövő évi ter­méshez, azt élvetettük, meg­vannak az állatök, a gépek. Nem mondunk le a jövőt alapozó fejlesztésekről. A növénytermesztés árai miatt ezer hektár gyengébb szán­tóföldet erdősítünk. Befeje­ződik a lábodi húsüzem vá­góvonalának építése, s meg­kezdjük egy feldolgozó és csomagoló csarnok kialakí­tását. 1500 négyzetméteres üzemrész 'készül, százhúsz- miilió forintos beruházással. A hatszáz férőhelyes szarvas- marha hizlaldát kétezresre bővítjük. Befejezzük az al­sógyöngyösi, s megkezdjük a csurgói sertéstelep rekonst­rukcióját. Húsz—huszonkét- millió forintot költünk a meliorációs üzem gépparkjá­nak bővítésére. A faipar ti­zenötmilliót kap fejlesztés­re. A vadgazdaságunkat in­tenzívebbé tesszük, . 'muflo­nokat telepítünk Dél-So­mogyba, s különböző fejlesz­tésekkel csökkentjük a vad­károkat. Jövőre 'szeretnénk elérni az 1,9 milliárdos ter­melési értéket. Együtt a tagsággal Blztaió több lábon állás A kombinát kombinációi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents