Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
2 Somogyi Néplap 1988. december 22., csütörtök Folytatja munkáját az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Akkor azt az ígéretet kapta, hogy az 1989. évá költségvetés tárgyalásakor konkrét választ kap kérdésére. Mivel azonban sem az előterjesztés, sem a miniszteri expozé nem foglalkozott a napiHorváth Ferenc (Somogy megye, 10. vk.) szerint: A támogatások következetes leépítése elkerülhetetlen, de fájdalmas. Ebből ki kell hagynunk az egészségügyi, szociális és oktatási területeket. A támogatások csökkentésének Kátrányos hatásai több területen súlyosán jelentkeznek, itt említem a tanácsi költségvetés újabb lefaragásának somogyi hatását. Különösen az alacsony összegekkel gazdálkodó köz. ségi tanácsok helyzete aggasztó. Sok községben, főként a gazdaságilag elmaradott térségekben napközi otthonok, óvodák üzemeltetését kell felfüggeszteni. Az épületek állaga, az infrastruktúra helyzete tovább romlik. A költségek csökkentése érdekében több településen az olaj- és gázfűtésű iskoláikban is „szénszünetet” kell majd elrendelni. Nagy lehetőségeket látok a bürokratikus intézmény- rendszer leépítésében. — Jugoszláv határ menti, gazdaságilag elmaradott térséghez tartozik Csurgó. Az Országgyűlés a korábbi ciklusban mint .ismeretes, térségi támogatást szavazott meg számiunkra. Betyáros pályázati rendszer és csalafinta pontozási módszer alkalmazásával majdnem úgy kaptunk a nekünk címzett támogatásból, mint a macska, amelynek a feje fölött lógatják a szalámit, s elvárják, hogy ugorjon érte, s amikor ugrik, ügyesen felkapják a finom falatot, így csak véletlenül juthat hozzá... Gond a munkalehetőségeik beszűkülése,- a reálbérek csökkenése és a nyug. díjak értékvesztése. Takarékosságot hirdetünk, ugyanakkor hírlik, hogy pénzintézeteink (bankok, biztosító intézetek, Apeh) mértéktelenül gazdagodnak, egymás után építenek, illetve vásárolnak hivalkodó szép házakat. Kevés a pénzünk,, amelyet fejlesztésre fordíthatunk; ilyenkor meg kall néznünk, hogy hová tegyük. Fontos szempont, hogy minél hamarabb megtérüljön. Mégis fennállnak és szaporodnak közpénzen a luxusigényeket kielégítő üdülők, vadászházak, ahová nem ritkán személyi használatú helikopterrel is jönnek hazai vadász vendégeink. Végül a képviselő a költségvetési tervjavaslat kettes variációját fogadta el fenntartásokkal. Kiss István (Bács-Kiskun megye), elmondta: a dolgozók meglepetéssel olvassák, hogy ebben az évben sikerágazat lett a mezőgazdaság, hiszen Bács-Kiskumban nem ezt tapasztalják, a gazdaságok jó részének még szűkös tartalékait is fel kell élnie. Nem tartják.valóság- hűnek azt a tájékoztatást, hogy az ágazatban 1989-re meghirdetett felvásárlási áremelések fedezetet nyújtanak a költségnövekedésekre. A mezőgazdasági szövetkezetek szegényednek, s közben az általuk előállított termékekkel kereskedők belföldön 35 milliárd fo rinttal, a külkereskedők 9 milliárddal jobban zártak a múlt évinél. Ennek egy részét vissza kellene juttatni a termelőkhöz. A képviselő kiemelte: egyre erőteljesebb az agrárágazat jövedelmének átszivattyúzáisa az ál-, lami költségvetésbe, illetve más ágazatokba. Dr. Horváth Miklós (Fejér megye) szerint alapvetődíjak kérdésével, indítványozta, hogy a groteszk helyzet megoldása érdekében a pénzügyminiszter az Állami Bér- és-- Munkaügyi Hivatallal közösen dolgozzon ki megoldást, és erről tájékoztassa az Országgyűlést. en változtatni kell a gazdaságpolitika és a költségvetés szerkesztésének gondolatmenetéin. A mostani gazdasági szerkezetben a bevételek sem a lakosságtól, sem a vállalatoktól történő elvonásokkal nem növelhetők tovább. — Csak úgy lehet kitörni — mutatott rá —, ha csökkennek az adóterhek, az elvonások mértéke, s mérséklődnek a kiadások. Kifejtette, hogy a beterjesztett alternatívák közül egyik sem szolgálja a meghirdetett célok megvalósítását. Egyedül a terv- és költségvetési bizottság által javasolt, négyes variációt tartja elfogadhatónak, de nem 4, hanem százalékos pótadót indítványoz. Lásztity Radomir (Budapest) szerint a kormány által előterjesztett második változat fogadható el a költségvetés kompromisszumos alapjaként. Felhívta a figyelmeit arra, hogy a jelenlegi adórendszer és az ehhez kapcsolódó egyéb intézkedések mindeddig nem hoztak fordulatot a termelési feltételek javításában. Király Zoltán (Csongrád megye) négy képviselőtársa nevében is • szólva a költségvetési tervezet második vagy negyedik változatát tartotta elfogadhatónak, azzal a megkötéssel, hogy a tervezett pótadó mindösz- szia 3 százalékos legyen. Szorgalmazta a. társadalmi szervezetek állami támogatásának radikális — 50 százalékos — csökkentését; ez azt jelentené, hogy a 4,2 milliárdos tervezet legföljebb 2 milliárdra zsugorodna. További lehetőségeket kínál a társadalmi és tömegszervezetek vagyonának „újratársadalmasítása”. Ennek lényege, hogy párhuzamosan kiépült, nagy költséggel üzemelő intézményeiket ne egyszerűen értékesítsék, hanem adják át a krónikus gondokkal küszködő ágazatoknak, az oktatásnak, az egészségügynek. A képviselő üdvözölte a védelmi kiadások tervezett mérséklését. Javasolta a Magyar Honvédelmi Szövetség költség- vetési támogatásának jelentős mérséklését, a szervezet központi apparátusának leépítésével. Véleménye szerint a munkásőrség, miután történelmi hivatását már betöltötte, „a diktatórikus szocializmus" intézményévé vált. Ezért azt javasolta, hogy a munkásőrség kiadásaira fordítandó 1 milliárd 43 millió forintot adják át a Belügyminisztérium köz- biztonsági intézményeinek, a bíróságoknak, az ügyészségeknek. A képviselő indítványozta továbbá az állami vagyon egy részének, benne a kiskereskedelemnek az értékesítését is, azzal, hogy az így felszabaduló eszközöket célszerű lenne egy vagyonkezelő szervezet rendelkezésére bocsátani. Végezetül — a költségvetés jóváhagyásának feltételeként — egy konszolidációs csomagterv kidolgozását javasolta. Ez a többi között intézkedne egy ad hoc bizottság felállításáról, amelynek feladata lenne az állami költségvetési támogatásúik . leépítésének szorgalmazása, ellenőrzése. A konszolidációs csomagterv tartalmazná az Állami Számvevőszék felállítását is. Bozsó Lajosné (Budapest) szerint a kormány által beterjesztett költségvetési tervezetek közül egyik sem biztosítja a szerkezetátalakítás meggyorsításához szükséges feltételeket, s így veszélybe kerülhet a kibontakozási program végrehajtása. Ezért azt javasolta: a képviselők egyik változatot se fogadják el, hanem a kormány dolgozzon ki újabb költségvetési tervet. Villányi Miklós pénzügy- minisztert arra kérte, adjon tájékoztatást a 10 milliárd ' forintos költségvetési tartalék sorsáról.' Kállai Ferenc (országos lista) érzelmi indíttatású felszólalásában felhívta a figyelmet arra: társadalmunk morális állapota sok kívánnivalót hagy maga után, s ezt a helyzetet csak súlyosbítja, hogy újabban a megfontoltságot nélkülöző, beolvasó hangnem vált el-’ terjedtté. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormánynak sürgős, gyakorlati teendőiről !s tájékoztatnia kellene a koz • véleményt, mert fontos lenne, hogy a hitüket vesztett, pesszimizmusra nevelt emberek a bajok orvoslásának módjáról is halljanak, ne csaik az unos-untalan ismételt gondokról. Moravszky György (Sza- bolcs-Szatmár megye) az ebédszünet után elsőként kapott szót, csak többszöri halasztás után kezdte beszé. dét, mivel a kormány tagjai nem érkeztek vissza időben az. ülésterembe) elgondolkodtatónak ítélte, hogy a nagymértékű elvonás sem elegendő a költségvetés helyzetének érzékelhető javulásához. Véleménye szerint az elvonások további növelése felborítja a termelés és , a gazdálkodás egyensúlyát, így a vállalati érdekeltség megszűnik, vagyis nem lesz mit elvonni. Felhívta a figyelmet a mezőgazdasági termelést, illetve az ágazatban dolgozók életkörülményeit sújtó jelenlegi és a jövőben is várható diszkriminációra. Ezzel összefüggésben kijelentette: e témakört átfogóbban felül kell vizsgálni, de a döntés 1990-nél későbbre nem halasztható. Kovács László (Pest megye), a Dunai Kőolajipari Vállalat műszakvezetöje ar_ ra keresett választ, hogy mi vezetett a költségvetési egyensúlyi folyamat megbomlásához. Véleménye szerint ennek ukai: a hitelforrások kevésbé eredményes felhasználása, az intézmény, rendszer merevsége, a torz értékrend .miatt kialakult érdektelenség, a gazdaság teljesítőképességének alacsony szintje. A keletkezett költségvetési hiányokat — mutatott rá — elsősorban rövid távú pénzügytechnikai eszközökkel próbálták mérsékelni: fokozták a jövedelemcentralizációt és a támo. gatásokat. A szabályozás stabilitása érdekében indítványozta, hogy a minisztertanácsi rendelet helyett törvény határozza meg az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt számára kiszabott adó mértékét. Felszólalásában • javasolta. hogy a májusi nyugdíj - kompenzációkoit éljenek a differenciálás lehetőségével. Mayer Bertalan (Vas megye) szerint a tervezet nem tudja kellő hangsúllyal kezelni a termelőszférát. Mint mondotta: a szólamok újak, a helyzet a régi. Javasolta, hogy a nem kellően kihasznált továtobképzési és üdülési bázisokat adják át az oktatásnak. A mezőgazdaságiról szólva elmondotta, hogy annak pozíciója jobban romlik, mint a gazdaság más területeié. Sürgette, hogy a kormány már 1989-ben dolgozzon ki az agrár gazdaságra vonatkozó új téziseket, s mihama. rabb hozza a parlament elé. Javasolta azt is, hogy az Országgyűlés miár az első félévben tűzze napirendre a kereskedelem, s külön hangsúllyal a KGST-'kapcsolatok vizsgálatát. Ezt követően Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter kért szót, elsősorban azért, hogy reflektáljon a külföldi működőtökével kapcsolatos képviselő i hozzás z ólá s okr a. Mint mondotta: elhangzottak a vitában olyan megjegyzések, hogy a külföldi működötöké az ország állapotéit látva, hátat fordít és menekül vagy a bürokráciát látva, be se lép. A miniszter — személyes szakmai tapasztalataira hivatkozva — hangsúlyozta, hogy ez nem így van. — A külföldiek — mint mondta — valóban észreveszik a bürokratikus ügyintézést, a hiányos infrastruktúrát,' az elavult gépéket, gyárakat, a m»gas- kamatot s az inflációt, egyszóval a magyar valóságot. De azt is, hogy a szocialista országok között példa nélküli társasági törvényt alkotott a parlament, s ez mindenki számára lehetővé teszi, hogy valódi vállalkozásokba fogjon Magyarországon. Nyilvánvaló lehet a külföldiek számára az is, Korszerűsítsék Mészáros Győző (Somogy megye, 8. vk.) elmondotta: Az állami gazdaságok egy részében „erőltetett” eredmény alakul ki a talpon maradás reményében. Ezt az is mutatja, hogy a különböző technikákkal összehozott kicsinyke eredmény mellett nincs ítényieges pénztöbblet. Így az adót és a dolgozói juttatásokat kölcsönökből fedezik, közvetlenül az eredmény elszámolása után. Az eddig jól működő ipari együttműködések sorra menték tönkre az iparvállalatok megrendelésének hiánya, illetve fizetésképtelensége miatt. Az ipari árak növekedésével szemben nincs - ellenállási lehetőségük a gazdaságoknak, mivel keresleti pozícióban vannak. Ugyanakkor 'a mező- gazdasági termelői áraknak még a központilag előirányzott emelkedését sem tudják elérni a gazdaságok, mivel kínálati helyzetben vannak. Ahogy a mezőgazdasági termelői árformák szabadabbá válnak, úgy csökkentik a termelői támogatásokat. Ugyanakkor a támogatások csökkentéséből és az ipari árnövekedésből adódó mezőgazdasági termelői árnövelési igényünknek nem tudunk a felvásárló szevezeteknél érvényt szerezni. Odáig is elmennek, hogy a jövő évre szóló szer- ződésékben árat nem akarnak feltüntetni, holott ez a szerződésnek kötelező feltétele. Hogyan lehet szerződést kötni az ár ismerete nélkül? A gazdaságok érzi te. hogy a felvásárlók sokkal .szervezettebbek, mint n termelők. Tudják a gazdaságok azt is, hogy a párt tulajdonkérdésekkel foglalkozik. Ezért fogalmazzák meg, hogy a föld kerüljön a gazdaságok tulajdonába. Ma ugyanis az eszközök az állami gazdaságok .tulajdonában vannak, de a föld oszthatatlan állami tulajdon, a gazdaságok csak kezelői, így is bánnak vele. A tulajdonkérdésekben az hogy a kormány szándéka tisztességes, s a külföldi, aki itt fekteti be tőkéjét, a nye-. reségét szabadon kiviheti az országból, s nem éri károsodás. Sóik lehetőséget kínál a tőkebefektetésre a magyar gazdaság, s kellő garancia lehet a haszon megtermelésére a magyar szakemberek hozzáértése, a nagy hagyományú kultúrák megléte, a tenníakaráisi szándék erősödése. Brezniczky József (Baranya megye) rámutatott : az oktató-nevelő munka fejlesztésének egyik legfontosabb láncszeme, hogy a tanárok az iskolában juthassanak megfelelő keresethez. Nem lehet tovább elodázni a pedagógusbérek rendezését. Kijelentette, hogy a költségvetési reformról készült előterjesztés oktatásra vonatkozó tervezetével egyetért. Balogh András (Borsod- Abaúj-Zemplén megye), a Tokaj és Vidéke Áfész autó- motorszerelője — soron kívül szót kérve — a munkásőrséggel kapcsolatos, a vitában korábban elhangzott állításokra reagált. — A munkásőrség önkéntesen, társadalmi alapon alakult testület, amely még nem fe. jezte be történelmi küldetését — hangoztatta. Utalt rá, hogy ez a testület munkaidőn kívül, ingyenesen lát el karhatalmi feladatokat, segíti a rendőrséget funkciói ellátásában, valamint részt vesz árvizek és más katasztrófák esetén az anyagi javak mentésében. A védelmi kiadások részletezését firtató hozzászólásokra pedig azzal válaszolt, hogy a honvédelmi bizottság legutóbbi ülésén részletes tájékoztató hangzott el ezzel kapcsolatban. a földtörvényt állami gazdaságok nem léphetnek tovább, amíg a föld tulajdonlásában változás nem lesz. A földet vállalatiközösségi tulajdonná kell tenni, föl kell oldani a korlátokat, korszerűsíteni a földtörvényt. Úgy érzem, hogy a gazdaságpolitikának és a politikának sürgősen meg kell találni a gazdaság igazi szereplőit, a tulajdonosokat. A képviselő hozzászólásáA vitában több képviselő nem jelentkezett szólásra, ezért Villányi Miklós pénzügyminiszter kapott szót. Válaszában. elmondotta, hogy a^ jövő évi költségvetés tervezete fölötti vitában számos vélemény, javaslat, hangzott el és meglehetősen sok kritika is érte a kormányt. Az tény, hogy a jelenlegi költségvetési tervezési rendszer elavult. Meg kell. tehát változtatni, serre a tervezett költségvetési reform végrehajtása keretében kerül sor. Helyeselte azokat a javaslatokat, amelyek a kormányzati munka feletti parlamenti ellenőrzés javítását, szélesítését szorgalmazták. Ugyanakkor fölhívta arra is a figyelmet, hogy a kormányzás továbbra is a kormány dolga, azt nem veheti át az Ország- gvűlés. A továbbiakban elmondta: a kormány elhatározott célja a társadalom működéséhez szükséges kiadások számottevő csökkentése. Hozzálátnak például hétezer jogszabály felülvizsgálatához. Az első ütemben, január végéig a társasági törvénnyel, valamint a vállalkozási nyereségadó-törvénnyel hozzák összhangba a kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályokat, valamint elvégzik a lehetséges egyszerűsítéseket, megszüntetik a fölösleges párhuzamosságokat. A jövő év elbán a költségvetés negyedik variációját támogatta. Börcsök Dezső (Budapest) szerint az idei terv várható alakulásából megállapíthatók a magyar gazdaság neuralgikus pontjai, s ezek a jövő évi költségvetést is döntő mértékben befolyásolják. Súlyos gazdaságpolitikai hiba volt az árreform elhalasztása, mert ennek következtében nem a tervezettnek megfelelően alakult a termelői árszínvonal a gazdálkodó egy ségeknél. Nehezményezte a társadaloim- biztosíitási kiadásúik helytelen megtervezését is, utalva a táppénzek nagyságára, amely a bányásasztrájk indokai között szerepelt. Kiemelte : a magyar gazdaság égető problémája, az inflációs nyomás fölerősödésének veszélye változatLaniul fennmaradt. Fodor Pál (Csongrád megye) annak a véleményének adott hangot, hogy a most beterjesztett költségvetés- tervezet még annyira sem részletes, mint az előző évi volt, bár az 1989-es három variációt is tartalmaz. A változatok közötti eltérések szinte lényegtelenek; ilyen rendszerben nem lehet érdemben dönteni — mondta. Javasolta: már a következő évben szülessen meg a.költségvetési reform, „s a költségvetés elfogadása soronként történjen, mert akkor lehet igazából dönteni”. Dr. Bölcsey György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára Király Zoltán felszólalásával kapcsolatban szükségesnek tartott bizonyos pontosításokat. Elmondta: a Király Zoltán által említett témákban a bizottság ülésén nem foglaltak állást, mert a vita túlságosan elhúzódott, csupán abban állapodtak meg, hogy a javaslatok kerüljenek a reformbizottság elé. Ezt mind a 19 jelen levő bizottsági tag elfogadta. Szavaira Király Zoltán reagált. Értetlenségének adott hangot a kérdés Bölcsey György által történt felvetésének módja miatt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pótadó 3 százalékos mértékére vonatkozó indítványt a bizottság megszavazta. A reformcsomagtervvel kapcsolatban pedig úgy döntöttek a bizottságban, hogy azt egyetértőleg továbbítsák a reformbizottsághoz. ső félévéig, vagyis a második ütemben máir hozzálátnak a fölösleges előírások jelentős csökkentéséhez, s az év végéig befejezik ezt a munkát. Villányi Miklós kijelentette: számos olyan képviselői javaslat hangzott el — például a szellemi erőforrások ésszerűbb kihasználása, a lakásgazdálkodás. Lakásfelújítás, tatarozás jelenlegi rendszerének átalakítása, az idegenforgalomban levő lehetőségek jobb kihasználása — amelyekkel a kormányzat egyetért, s mindent megtesz megvalósításukért. Szükség van az úgynevezett háttérintézmények racionalizálására, a fölösleges, párhuzamos intézmények megszüntetésére is. Ugyancsak lényeges a gazdaságtalanul működő állami eszközök új működési formájának kialakítása, beleértve azt is, hagy a fölöslegessé vált vagyont értékesítsék. Ezzel kapcsolatban elmondotta: már a jövő évi költségvetésben 6,5 milliárd forintos bevétellel számolnak ilyen eszközök értékesítéséből. Arra is utalt, hogy a párt vezető testületéi is nyitottak a tulajdonukban Levő eszközök ésszerű hasznosítására. Már kidolgozták az erre vonatkozó koncepciót. (Folytatás a 3. oldalon) Építsük le a bürokratikus intézményrendszert ! A pénzügyminiszter válasza
