Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-21 / 303. szám
4 Somogyi Néplap 1988. december 21., szerda Közmegegyezés, szocialista közélet Rohanó világunk változásai sorra kikezdik régi, elavult, idejében nem megfelelően korszerűsített felfogásunkat. Közösségi ideánk — ahogy a jól termő, nemes mag — fokozatosan vészit értékéből, hasznosságából, ha nem újítják fel. Fogy iránta a bizalom. Üj felfogások, ideák és ábrándok születnek. A nehézségek szülik az ellentétes álláspontok kialakulását. Megjelnnek az elkeseredés, az „ugye, megmondtam", a mellőzöttség szélsőségei és itt-ott a gyűlölet nyomai is. De van esély a helyes út megtalálásához. Hogyan tovább? Ezt szeretné tudni az állampolgár, aki ha a nyugalmas életet nem is, de élete, munkássága társadalmi értelmét szeretné megtalálni. Választ keres a vezető is. mert az megkönnyítené számára a váltást vagy a megújulást. A kiút megtalálása csak közmegegyezéssel lehetséges. Ez a fogalom sokszor elhangzik napjainkban, de vajon ki, mit ért alatta? Mire gondolhat a közélet résztvevője vagy „szenvedő” alanya e szó hallatán? A közmegegyezés a többségi közakarat megteremtése a közösség boldogulása, jövője érdekében. A közéletben tömegbefolyással rendelkező szervezetek, közösségek megegyezése a társadalmi célokban és azok végrehajtásában. A lakosság és a hatalom megegyezése az érdehordozó szervezetek közbeiktatásával. Talán így lehet összefoglalni a fogalom lényegét. A köz- megegyezés persze nem diktátum egyik fél részéről sem, hanem útkeresés, tisztességes szándék, amely kemény munkával jár. A köz- megegyezés nemcsak országos kategória, hanem megyei, települési, munkahelyi és kisközösségi is. Minden szinten ki kell ezt alakítani. Ügy gondolom: az alapkérdések közérthető tisztázása elengedhetetlen, ha szilárd közmegegyezést akarunk teremteni a szocializmus megvalósítása ügyében. Többségi közakarat szerint és demokratikusan működő tánsadalmi formációt képzelünk el, amelyben a természetesen ható demokratizmusnak kell biztosítania az irányítás eredményességét, a központi hatást. Hogyan alakulnak az osztályviszonyok, a tulajdon, a tőke mozgása és személyes boldogulásunk kölcsönhatásai? Viharos gyorsasággal változó felfogásunkban hol van mozgalmunk helye, és milyen legyen ez a mozgalom? Valamikor azt mondtuk : a, fenti kérdések többségét politikai harc dönti el. Ma úgy látjuk: a politikai küzdelem egyik végterméke a tisztességes egyezség. Lényeges tényezőnek tartom, hogy az alapjaiban megújuló társadalmi modellben közmegegyezés jöjjön létre a közéleti szerep és a „közéleti közlekedés” szabályaiban. Pontosan tudni kell: kinek mi a hatásköre, jogköre, szerepe, feladata, és azt miként gyakorolja* politikai vagy egyéb szervezetként, közösségként vagy állampolgárként? A közmegegyezés még nem született meg. de a jogalkotás elkezdődött. Nagyon fontos, hogy mikor lesz megbízható és betartandó közéleti szabályozás, mert amíg nincs, addig a közlekedés anarchikus ás veszélyes is l'ehet; lassú, szervezetlen és rossz érzés benne részt venni. Jó közéleti közlekedési szabályok természetesen nemcsak országosan kellenek, hanem a kisebb közösségekben is. Éppen a közösségi célokban és programokban legfontosabb a közmegegyezés. Az ország helyzete, a különböző rétegek, csoportok érdeke kikényszeríti, hogy az alapvető társadalmi, gazdasági jelenségek megoldásában sorrendek alakuljanak ki. De az is elengedhetetlen, hogy ne csak a célokban legyen közmegegyezés, hanem a végrehajtásban, annak hatásában és következményeinek tisztázásában, vállalásában is. Az általános kérdések mellett tisztáznunk kell hogyan értelmezzük a területi, helyi közmegegyezés lényegét. Magunktól csak azt kérhetjük számon, ami rajtunk áll. Sajnos ezt sem könnyű megállapítani, mert a társadalmi folyamatok összefüggnek, egymásba kapcsolódnak. Szerencsés esetben a sokasodó nehézségek láttán növekszik önvizsgálat iránti hajlamunk. Meghirdetett felfogás lett az alulról építkező, önkormányzásra alapuló társadalmi szervezettség és közélet. Ezért különböző célok, felfogások és érdekek először a helyi közösségekben találkoznak, ütköznek és onnan juthatnak el a szocialista célokat figyelembe vevő közmegegyezésig. Vannak tartozásaink helyben is az új típusú elvek, módszerek megtalálásában. Ezért világosabban kell megfogalmaznunk kérdéseinket, s megadni rájuk a választ. Fontos kérdés többek között, hogy kellően befolyásolhatjuk-e a központi szerveket az alaphelyzetek gyorsabb kimunkálásában. Ha nem akarunk újra egyirányú társadalmi mozgást akkor nekünk is tudatosabban és célratörőbben kell közvetíteni véleményünket, akaratunkat é.s önállóan ellátni saját munkánkat. A helyi közélet alapja az emberi vágyak és a tények ismerete, józan összevetése. De mennyire ismerjük és értjük helyi lehetőségeinket? Tudunk-e demokratikusan, az érintettek beava- tottságával egyetértésre jutni? Azt tudjuk, hogy a be- awatottság mellett a helyi társadalmi jelenségekről a közösségeknek konkrét értékelési, megoldási elképzelésük van. Csak ezek összevetése után alakulhat ki tartós közmegegyezés, mértékadó döntés. Közéletünk változásának különböző fázisait éljük meg: a tudomásulvételt és a hallgatást is. A mai átmeneti időszakban a kritikáét, a tagadásét, a sajátos követelésekét. Bízom abban, hogy az emberek érdekei — képviselőik és szervezeteik útján — közösségi célokká formálódnak, s a különböző célokban a társadalmi igazságosság érdekében közmegegyezés jön létre. Az állampolgárok tisztelik az így működő társadalmat, a tár- sadalaom viszont azt tükrözi vissza, hogy az emberekért és általa működik. Dr. Németh Jenő a barcsi városi pártbi zott sav első titkára Megalakult a marhahústermelők egyesülete Kialakulóban a farmerrendszer A vállalkozások fellendülésének korát éljük. Az a gyakorlat, amelyet a Kapós- farm Szarvasmarha-tény észtő Közös Vállalat kezdeményezett, nem újkeletű, indítása visszanyúlik még 1987-re. így az első öt magyar farmer, aki a módszer hasznának gyakorlati bizonyítására vállalkozott, rövidesen elkészítheti első számvetését. A Kaposfarm új, a kisüzemekre kidolgozott programjáról dr. Harsányi Lehellel, a közös vállalat igazgatójával beszélgetett m unka társu n;k. — Mi indította a vállalatot arra, hogy a húsmarhatartásban a kisüzemek felé fordítsa figyelmét? — A tejtermelés a tizenhat évvel ezelőtt kidolgozott kormányprogram . alapján alakul hazánkban — mondta dr. Harsányi Lehel —, azzal együtt, hogy bár csökken a tejtermelő tehénlét- szám, de a tejmennyiség a céldknafk megfelelően alakul. A húságazatban, ha jól emlékszem, annak idején úgy számoltunk, hogy 1990-re kétszáz-ötvenezer, 95-re háromszázezer hústehén lesz; ezzel szemben ma talán nyolcvanezer sincs. Hogy mi minden miatt, arról most nem kívánok szólni. Egy bizonyos: az aggasztó méretű hanyatlás ellenlépésekre késztetett bennünket. — Ezeket a lépéseket nem a nagyüzemekben, hanem a kisgazdaságoknál, a vállalkozóknál képzelik el. — A tejtermelést meg lehet oldani a koncentrált, korszerű nagyüzemi tehenészetekkel, de amíg e tekintetben ez a járható út, a húsmarhatermelés elsősorban a kisüzemi, a farmerrendszerű gazdálkodás keretei (között képzelhető el. A számos ok közül a két leglényegesebbet emelem ki. Hazánk 1,2 millió hektárnyi gyepterületének a fele hasznosítható intenzíven, csakhogy ennék a hatszázezer hektárnak a hatvan százaléka szétszórt, szabdalt, 15—20 hektáros terület, amelyet nagyüzemi technológiával nem lehet hasznosítani. A másik döntő ok: a húsmar- hatenyésztés jellegéből adódóan van olyan csúcsidő- szak — a termékenyítési, az ellési szakasz —, amikor a gondozónak, a gazdának, ha igazán eredményt akar, szinte éjjel-nappal együtt kell lenni a jószággal. Erre a kisebb méretű állomány, a farmerrendszerű gyakorlat alkalmas. Ezen túlmenően a több évszázados múltú magyar húsmarhaterme- lést, a minőségi export-árualapok bővítését elősegíteni kötelességünk, társadalom- politikai oldaliról pedig az is, hogy foglalkoztatási lehetőséget teremtsünk, kaput nyissunk a vállalkozók előtt. — Az 1987-es előkészület után ebben az évben öten vállalkoztak a bizonyításra. Kik ,voltak ök? — Szalai Ferenc, Györki József Somogy megyei. Sáfár László öriszentpéteri és Szalai Barnabás, Gyarmati László kőszegfalvi lakosok. Ök összesen százhuszonöt előhasi üszőt vásároltak meg nagyüzemektől, és a személyenkénti húsz—.harminc darabos állománnyal, négyéves elkötelezettséggel kezdték meg a munkát. Szeretném megjegyezni, hogy — mint annyi más területen — itt is érvényesülnie kell a nagyüzemi integrációnak! Ezeknek a farmereknek a nagyüzem által biztosított gyepterület kell, takarmánytermő terület kell, kapcsolat a hizlalásra alkalmas választott borjúk értékesítésére. Ök ugyanis nem végterméket állítanak elő, hanem hizlalási alapanyagot. Hadd jegyezzem meg: az elméletben jónak, kézenfekvőén egyszerűnek ígérkező program gyakorlati végrehajtásánál számos nem várt, sok esetben bürokratikus nehézséggel találtuk magunkat szemben. Például gyökeresen változtatni kellelt azon a biztosítási gyakorlaton, amely nálunk a kistermelőkre vonatkozik. Igen nagy munka volt a kistermelő, a nagyüzem, végül pedig a végterméket feldolgozó cég között a kapcsolat és érdekrendszer összehangolása. — Most pedig a szabályo- zómódositással, a támogatások jelentős, jövő évi csökkenésével ismét új helyzet áll elő. — Ezért fordultunk a Hal lesz elég — Milyen lesz a karácsonyi halkínálat? — kérdeztük Novák Gyulától, a hul- értékesítő vállalat kaposvári, Noszilopv Gáspár Utcai fióküzletének vezetőjétől. — Halhúsból kielégítő választék várható az ünnepekre. Egyelőre azonban nem pénzügyminiszterhez: a közelmúltban Budapesten megbeszélést 'tartottunk, a programban részt vevő öt farmer, a tíz újjonnan jelentkező vállalkozó és néhány nagyüzem részvételével. Itt nem csak az vált nyilvánvalóvá, hogy előreláthatólag igen szép eredménnyel zárják az első évet a vállalkozó kisüzemek, megállapodásra jutottunk abban is, hogy alternatív lehetőségek között választva, miképpen fejleszthető tovább ez a gyakorlat. — Gazdasági oldalról tisztázták a vállalkozók lehetőségét. Mi a helyzet az érdekvédelmükkel. — Most, az első év végére megoldódott ez is. Az évközepétől folyamatban levő előkészületek után tizenegv személy részvételével, az országban elsőként megalakult a hűsmarhatermelők egyesülete; csatlakozott ehhez tagként a szekszárdi és ;i kaposvári húskombinát, a vízvári termelőszövetkezet és természetesen vállalatunk, a Kaposfarm. Az alakulás óta eltelt egy hét során már újabb tíz kistermelő kérte felvételét. Az egyesület céljai között szerepel többek között az egységes, a piac követelményeinek megfelelő tenyésztési elvek kidolgozása, elterjesztése, a tenyésztők, a termelők, a feldolgozók érdekeinek egyeztetése, tevékenységük összehangolása, a minőségi termelés sokoldalú segítése. Újszerű tenyésztési, tartási módszer van kialakulóban ezzel hazánkban. Az első eredmények biztató holnapot ígérnek — fejezte be a beszélgetést dr. Harsányi Lehel. V. M. túl nagy iránta a kereslet, pedig jobb lenne, ha vásárlóink nem az utolsó pillanatra hagynák a beszerzést. Hétféle uszonyost kínálunk boltunkban. A legkeresettebb a ponty, a legdrágább viszont — ízes húsa miatt megéri — a fogas. A kispénzűek is találhatnák azonban pénztárcájuknak megfelelő busát vagy keszeget. A kádakban egv és négy kiló közötti halak csapkodják a vizet. Két magánkereskedőnek is adtak ki Kaposváron engedélyt. Egyikük a Honvéd utcai ABC-vel szemben, a társa pedig a Somogy Áruház parkolójában várja a vásárlóközönséget. Felvételeink a bárdibükk- mihálypusztai hal as táv aknái készültek. Fotó: Csobod Péter DINAMIKA = KONZUM Rt= BIZTOS BEFEKTETÉS= ÁRFOLYAM-EMELKEDÉS = OSZTALÉK Számítunk Önre is! Ml EGYÜTT-A CSÚCSON 1989-ben Ön is társunk lehet! KONZUM Kereskedelmi* és Ipari PécSjBem u.5. ink lehel &
