Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-21 / 303. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 303. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 21., szerda Megkezdte mi inkáját az Orszáeevűlés ülésszaka MÁRCIUS 15-E 1989-TŐL MUNKASZÜNETI NAP Kedd délelőtt 10 órakor Stadinger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés idei utolsó ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az ülést megnyitva Stadingcr István megemlékezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés és kormány 44 évvel ezelőtti megalakulásáról. Stadinger István ezután egy képviselői indítványt ismertetett, Grósz Károly és Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára írásban benyújtott javaslatában azt kérte, hogy március 15-ét, a magyar nemzet e jeles ünnepét nyilvánítsák munkaszüneti nappá. Az Országgyűlés egyhangú szavazással elfogadta a javaslatot. A törvényhozó testület tagjai ezután néma felállással adóztak a napokban autóbaleset miatt elhunyt képviselő- társuk, Nagy László, a krasznokvajdai Bástya Tsz elnöke emlékének. Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat. Bejelentette, hogy három képviselő nyűjott be interpellációt, és öten- fordulnak kérdéssel az érintett tárcák vezetőihez. A törvényhozó testület ezután egyhangúlag elfogadta az ülésszak tárgysorozatát : 1) A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat és személyi javaslatok tárgyalása; 2) Az 1989. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása, a kapcsolódó törvényjavaslatokkal együtt; 3) Tájékoztató a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását szorgalmazó pápai üzenetről; 4) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításának törvényjavaslata; 5) Az illetékről szóló törvény módosításának törvény- javaslata; 6) A Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényjavaslat és a társadalombiztosításról szóló törvény módosításának tárgyalása, együttes vitában; 7) A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 8) A külföldiek magyarországi befektetéséről és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása, együttes vitában; 9) Az alkotmány módosításáról; az egyesülési jogról; a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok tárgyalása, együttes vitában; 10) A honvédelemről szóló 1970. évi I. törvény módosításának törvényjavaslata; 11) Az Országgyűlés ügyrendje módosításának tárgyalása; 12) Interpellációk, kérdések. A testület az ülésszak tárgysorozatát egyhangúlag elfogadta. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosításáról Ezt követően Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke terjesztett elő törvény- javaslatot a minisztériumok felsorolásáról szóló 1976. évi I. törvény módosítására. Elöljáróban kiemelte; a jelenlegi helyzet egyik fő sajátossága, hogy végre egyidejűleg halad az egymástól korábban elválaszthatónak hitt gazdasági és politikai reform. Ugyanakkor a két területen a haladás sebessége jelentősen eltér egymástól. Sokáig a gazdaságra korlátozódott a reform. napjainkban a folyamat kiszélesedett, sőt a politikai intézményrendszer reformja, a társadalmi demokrácia és az ezit kísérő nyilvánosság kibontakozása annyira felgyorsult, hogy mér reális veszély a folyamiatok kezelhetetlensége, s ennek következményeként a t ársada 1 om d es tatoi 1 i zál ó d á - sa. Ez a veszély nem a folyamatok leállításával kerülhető el. hanem csak az új alapokon nyugvó, a politikai pluralizmus talaján álló közmegegyezéssel. A továbbiakban arról szólt; ha pártunk és kormányunk már nem lesz egy tömbből faragott, mint évtizedekig volt a gyakorlatban, akkor meg kell jeleníteni a sajátos szerephez tartozó saját arculatot, ki kell alakítaini az. újszerű kapcsolatrendszert és működési mechanizmust. Más megközelítésben; jzembe kell nézni a kormányzó párt fogalmának értelmezésével. Bejelentette: a Miniszter- tanács javasolja, hogy az Országgyűlés szüntesse meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, valamint a Közlekedési Minisztériumot, és Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium néven új minisztériumot hozzon létre. A javasolt változtatás szoros összefüggésben áll a kormányzati irányítás struktúrájával, változó módszereivel és stílusával. A javaslattal kapcsolatos fenntartásokra utalva kitéri arra is, hogy a nemrégiben létrehozott új minisztériumok megszervezése sem volt mentes bizonyos hibáktól. Nyilvánvaló, hogy ezek a lépések kockázatosak, egzisztenciákat érintenek, és a hangulatot sem mindig a kedvező irányba befolyásolják — mondotta. Ennék ellenére annak a véleményének aduit hangot: lulytatni kell a megkezdett kormányzati átszervezést, és a közeljövőben a most javasoltakon kívül további lépésekre is sort kell keríteni. A kormányzati irányítás megváltoztatásának jelenlegi szakaszában a korábbi lépések szerves folytatásaként ■kerül sor most a terület- és településfejlesztés, valamint az építés, közlekedés és hírközlés integrált kormányzati irányításának kialakítására. A tanácsi igazgatás, a terület- és településfejlesztés államigazgatási, kormányzati irányítását legcélszerűbb a Belügyminisztérium keretében egységesíteni. A konkrét kapcsolatrendszert és feladat- megosztást a jövő év április 30-áig alakítják ki. Ezeknek az intézkedéseknek a vonzatúként szükség van a kommunális ellátás, a lakás- és helyiséggazdálkodás központi feladatainak átcsoportosítására is. Ezek közül több ugyancsak a Belügyminisztériumhoz kerül. E szervezeti intézkedések kellőképpen előkészítik a Belügyminisztérium belpolitikai és közigazgatási minisztériummá való átalakítását — hangsúlyozta a miniszterelnök. A szervezeti korszerűsítés során tehát új típusú, komplex, úgynevezett szakmai fűnkcionális irányításra alkalmas gazdasági ágazati minisztériumokat hoznak létre. Ennek alapján született az a javaslat, hogy a közlekedés és építésügy kormányzati irányítását egy minisztériumban egyesítsék. Ezt követően azokat az elképzeléseket ismertette a miniszterelnök, amelyek szerint a jövőben a Posta tisztán vállalati szervként működne. Első lépésként 1989. január 1-jétől a Magyar Posta központjának, illetve elnökének államigazgatási feladatait az új minisztérium. illetve annak vezetője venné át. Ezt követően még a jövő év első felében, az új postatörvény elfogadása után fokozatosan kerülhetne sor a Posta szervezetének átalakítására, a vattaiatok megszervez» sér 3. A közlekedés, a hírközlés ás az építésügy kormányzati i rá nv í tá sá na k integrálásával párhuzamosan indokolt, hogy az ipari jellegű építőanyag-ipar irányítását január 1-jétől az Ipari Minisztérium vegye át — mondotta Németh Miklós. A továbbiakban kifejtette: a kormánynak részérdekeket képviselő miniszterek tanácsa helyett az összérdeket szem előtt tartó Miniszter- tanáccsá kell válnia. A kormányzati munka szervezeti feltételeinek megváltoztatásával meg kívánják teremteni a Lehetőséget az ér; Parlamenti tudósílónk jelenti Fáradt képviselők indultaik az ülésterembe az óriás fenyővel díszített kupola- csarnokon át: nemcsak a felfokozott törvényhozói tempó, az egyre hosszabb ülésszakok okozták a fáradtságot, hanem a sok felkészülést és időt igénylő erőfeszítések is. Különösen nagy próbatételt jelenthetett az. eligazodás a jövő évi költségvetés vaskos kötetet kitevő szám- és szövegtengerében, s nehéz volt a tegnapi pénzügy- miniszteri expozéban hallott érvek és alternatívák rendszerezése és értelmezése is. Mindebből ugyanis csak az látszott nyilvánvalónak, hogy a költségvetés helyzete ingatag és az egyensúlyromlás megelőzését szolgáló tervezett lépések fájdalmasak. Mindenki szeretné, ha jobban járna, ám erre jödemi társadalmi részvételre és beleszólásra. A kormány nem eltűri, hanem egyenesen számít az érdektörekvések erőteljes' jelentkezésére, és erre a központi hatalom erősítésével készül fel. A kormányzati filozófiában a semlegesség helyére a nemzeti elkötelezettséget állítják — mutatott rá végezetül a miniszterelnök. Szilágyi Gábor (Hajdú-Bi- har megye), a Debreceni Postaigazgatóság igazgatója, az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának titkára, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondja,- hogy a testület december 12-i ülésén megtárgyalta a javaslatot. Többen szóvá tették : a bizottságnak korábban és nagyobb részletességgel kellett volna az illető minisztériumok munkáját tárgyalnia ahhoz, hogy az összevonás szükségességét a képviselők egyértelműbben és világosabban láthassák. Különösen az építészeknek fáj, hogy egy nagy hagyományú Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium szűnne meg. A Magyar Építőművészek Szövetsége e tárgyban vőre nem lesz módja. Képviselő legyen a talpán, aki ki tudja választani a temérdek érdek és követelés közül, hogy melyik mellett emeljen szót, s az ezernyi gond közül melyek azok, amelyeknek megoldása nem halasztható már az egész társadalom érdekében. Szűkösebbek az elosztható források, ezért az érdekérvényesítésben egyre több a korlátozó tényező. Ugyanakkor egyre nagyobb a társadalmi nyomás, a romló életszínvonalú lakosság tűrőképessége érezhetően csökken. Hogy oldható fel ez az ellentmondás? Étről kérdeztük Nyers Rezső államminisztert, a Politikai Bizottság tagját. — Nagyrészt ez- az ellentmondás tartja fenn az inflációt, illetve ennek legfontosabb tényezőjét, a bérinflációt. Az, hogy a nominálbér a tervek szerint jövőre átlagosan 6 százalékkal nő, miközben a reálbér ugyanilyen mértékben csökken, levéllel fordult Németh Miklóshoz, a kormány elnökéhez is. Hangot kapott a bizottsági vitában az is, hogy mivel a Magyar Posta köztudottan néhány éve vált ki a minisztériumi keretből, ismételt visszásáról ása nem jó fényt vet rá. A mai közlekedési minisztérium valamennyi alá'gazata köztudottan fejlesztési és fenntartási gondokkal küzd — s ezért a képviselők félelmüknek adtak hangot: vajon nem gyengíti-e majd a hírközlés erősödő fejlesztési törekvéseit. A sokoldalú vita alapján a bizottság többségi szavazattal javasolta az Országgyűlésnek az 1987. évi VII. törvény módosításának elfogadását. Bodonyi Csaba (Borsod- Abaúj-Zemplén megye) építőművész, az Észak-Magyarországi Tervező Vállalat vállalati főépítésze felszólalásában kifejezte kételyét a tervezett összevonás hasznosságát illetően; mint mondotta, annak szakmai, gyakorlati előnyeit nem látja. Javasolta ezért, hogy még a végrehajtás megkezjól mutatja ezt a hatást. Az infláció kismértékben a termelésnövelést serkentő édes pirula, amelyet elfogad a társadalom. A várható 15 százalékos infláció azonban már „veszélyes dózis”, amelyet vissza kell fogni. 1989- ben erre nem látok lehetőséget, azért sem, mert sok tovább már nem halogatható bérigény is felgyülemlett. —- Egyes alternatív érdek- képviseleti szervezetek alig mérlegelik, hogy követeléseikből mennyi valósítható meg más érdekek megsértése nélkül.. . — Ezek a szervezetek mindannyiszor valós, ám eddig valamilyen okból felszínre nem került érdekre épülnek. Követeléseik jogosak, ám ezek közé olykor túlzó igények keverednek. Ezek hangoztatói a harcosság bűvöletében már nem is törekszenek a konszenzusra. A kompromisszumok elutasítása rossz harcmodor, hiszen a túlzó követeléseket mindig könnyebb elutasítadése előtt hozzanak létre konzultatív testületet az Urbanisztikai Társaság és más intézmények bevonásával. -■ Németh Miklós válaszában elmondta, hogy a konkrét feladatkörök kialakításánál a kormány kész figyelembe venni az öss ; észrevételt, bírálatot. Levonta azt a tanulságot, hogy a társadalmi szervezeteket hamarabb kell tájékoztatni. A hatáskörök megállapítása azonban a Minisztertanács feladata, azt nem ruházhatja át. Viszont a két minisztérium felelős szakemberei mellett igénybe veszik az Urbanisztikai Társaság és az Építőművészek Szövetsége közreműködését is. Németh Miklós megítélése szerint a tervezett összevonás előnyei nem teoretikusak, hanem ténylegesen javítják a hatékonyságot. Az eredmények felmérését viszont csak 3—4 év elteltével érdemes elvégezni. Az építészeti kamara létrehozásának javaslatát jó, támogatandó gondolatnak nevezte a kormányfő. (Folytatás a 2. oldalon) ni, mint azokat, amelyek számolnak a lehetőségekkel. Igaz, hogy valamennyi bér- követelés teljesítése — akár két-, háromszoros igény is — megoldható a bankóprés segítségével. így azonban, a béreik gazdasági teljesítményfedezete ,nélkül rövid lenne a vastagabb boríték feletti öröm. — Egyáltalán növeli-e az érdekérvényesítés tényleges lehetőségeit az új szervezetek burjánzása? Nemcsak arról van-e szó, hogy többen huzakodnak a meglevő kévésén? — Az alternatív szervezetek számának gyarapodását a korábbi : helyzet természetes ellenhatásának tartom. Tény, hogy ß hagyományos nagy szervezetek már nem tudták megjeleníteni az olykor egymással is ütköző szakmai részérdekeket. Szerintem tehát nem nehezíti, inkább segíti a konszenzus megtalálását, hogy új szervezetek alakulnak. Legalábbis akkor, ha érdekképviseleti munkájuk a megegyezés keresésén, s nemcsak az elégedetlenség fűtötte indulatokon alapul. Bíró Ferenc Érdekek labirintusában
