Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-19 / 301. szám

1988. december 19., hétfő Somogyi Néplap 3 A költségvetés hiányzó milliárdjai Tőkeegyeztetés INTERJÚ DR. KUPA Az állami költségvetés jö-. vőre sem lesz könnyű hely­zetben, ha csupán a terve­zett 20—25 milliárd forintos hiánnyal szeretné zárni az évet. A hiányzó milliárdokat elsősorban a gazdálkodók­nak kell majd megfizetniük. Dr. Kupa Mihálytól, a költ­ségvetési reformbizottság titkárától egy előadása kap­csán a kormány várható in­tézkedéseiről érdeklődtünk. — Év közben többször hallottuk, hogy az adórend­szer nem hozta meg a kí­vánt eredményt, vagyis az államháztartás a számított­nál kevesebb pénzhez jut. Legtöbben mégis a sávok módosítását követelik és tel­jesítményt visszatartónak tartják az adórendszert. — Elfogult vagyok, de azt jó eredménynek tartom, hogy a két fő adó, az áfa és az szja működik, méghoz­zá' meglehetősen jól. Ezt nemzetközi szakértők is mondják, nemcsak mi. Cso­dálnak bennünket azért, hogy ilyen szegényes számí­tástechnikai háttérrel sike­rült ezt megoldani. Nem tudtuk viszont a jövedelme­ket a nagyon jók javára olyan mértékben átcsoporto­sítani, ahogyan szerettük volna. így 30 milliárd fo­rinttal több jövedelem ma­radt a gazdálkodóknál, mint terveztük. Bizonyos, hogy egyenlőtlen a személyi jöve­delemadó sávelosztása. De azért figyelembe kell venni, hogy meghatározott adóbe­vételt kellett biztosítani, és ezt osztottuk el. Egyre in­kább szélesedik az adóalap, és ennek megfelelően nö­vekszenek a fizetések. Egyébként a tervezett bevé­tel meglesz, a gond inkább az, hogy az évközi tévhírek óriási kalamajkát okoztak a nemzetközi kapcsolatokban. — A költségvetés felosz­lásáról az utóbbi időben egyre többet megtudhat­tunk, de néhány területét többnyire homány fedi. — A társadalmi szerveze­tek kiadásaina 4,5 milliár- dot terveztünk, de elképzel­hető, hogy 15 százalékkal ezt is megkuntítjuk. Előbb- utóbb viszont elengedhetet­len egy támogatási törvény megalkotása. A Parlament­nek nyíltan kell látnia-, hogy kit miért támogat. S ha így történik, akkor a gazdasági lobbizást sem tartom elíté­lendőnek, sőt szükség van rá. hoev a különböző érde­kek és teljesítőképességek felszínre kerüljenek. — 1989-re 28, esetleg 38 milliárd forintnyi támoga­táscsökkenést terveznek. Melyek lesznek azok a te­rületek, ahonnan drasztiku­san elvonnák az állami se­gítséget? — A bányászattól 4,5 mil­liárd forint támogatást vo­nunk el. A lakosság azonban kivált a víz- és csatornadí­jak elemkedésén érzi meg a támogátáscsökkenést. (Ez 2 milliárd forint körül lehet.) Az igazán drasztikus tátno- gatásszűkítés a szocialista k ü l g azdasá g i kapcs óla ta i n k - ban várható. Az egészen korszerű termékeket támo­gatni kell. mert nem érik el azt az árat, amit a tőkés piacon megkaphatnának ér­tük. A KGST-partnerrk bel­ső árképzési rendszere azor- ban homlokegyenest más, mint a miénk. Ezen á'l’am- közi kapcsolatok formájá­ban nem lehet változtatni, de az újabban alakuló ke- reskedőházak sokát segíthet­nek. — Az embereket ma leg­inkább az OTP jövő évi ka­matváltozásai foglalkoztat­ják. Van valamiféle elkép­zelés arról, hogy az OTP milyén kereskedelmi bank­ká lesz? — Valamennyi állam kü­lönlegesen kezeli a lakossá­gi megtakarításokat gyűjtő bankját. Az OTP ebből a szempontból nem lesz olyan kereskedelmi bank, amelyik MIHÁLLYAL bármilyen kockázatos'üzlet­be beszállhat és kockáztat­hatja a maga betétjét vaev másét. A lakossági betét kü­lönleges, erre minden állam vigyáz, hiszen a lakosság a legnagyobb megtakarító. Nyilvánvaló, hogy az OTP előbb-utóbb részvénytársa­sági formában fog működni, így a felelősséget sokkal jobban számon lehet kérni, mintha az állam egymaga lenne a tulajdonos. Speciális kereskedelmi bank lesz, mert a lákásfinanszírozás jelentős részét változatlanul OTP-konstrukcióban bonyo­lítják le. Az ehhez szükséges források előteremtése attól függ, hogy a Parlament el­fogadja-e a lakásalaptör- vényt vagy sem. Egyelőre a lakosság több hitelt vesz föl, mint amennyit a meg­takarítása. Óriási hitelállo­mány van kinn, 3 százalékos kamattal. A piaci kamat 16 százalék. A kettő közötti részt most az állam fedezi. A lakosságot politikai okok miatt sem lehet to­vább terhelni. Még egy adót nem akarunk bevezetni. Ha felemelnénk az árakat, azo­kat sújtanánk, akik egyéb­ként is rossz helyzetben vannak. Inkább a vállalat tói vonnánk el lakásalap cí­mén, éis lehetővé tesszük, hogy ennek egy részét oda­adja kamatmentes, ingyenes támogatásként a fiatal la­kásszerzőknek. Nem túl sze­rencsés konstrukció ez, de ennél jobbat nem tudunk kitalálni. Van egy utolsó megoldás: a régi hitelek ka­matát is megemelhetnénk, és ezzel jelentős kiadástól esne el az államháztartás. Kivált erről beszélnek az emberek, de ezt nem lehet megtenni. Milyen alapon? — A lakásalap és a többi elvonás újra inflációgerjesz­tő hatású. — így igaz, ezért nem tetszik nekem ez a kombi­náció sem. De jelenleg nincs más megoldás. — Nem sokkal azután, hogy a gazdálkodókra kive­tik az új adókat, a cégek áremelkedés címén a lakos­ságra terhelik majd a meg­növekedőit költségeket. — Szembe kell nézni ar- zal, hogy a gazdaságban óriási kifizetetlen számlák vannak. Ezt lehet elegánsan kezelni, de itt van a kül­földi adósságállomány, a? államadósság, meg a lakás- probléma is. És akkor még a nyugdíjasokról, a szociál­politikai intézkedésekről nem is beszéltem. Mindezek kellemetlenül fogják érinte­ni a lakosságot is, de azt még talán senki sem tud­ja, meddig lesz szükség ezekre az áldozatokra. Aranyvasárnapi körkép Kevesebbet vagy olcsóbbat... A Somogy Aruház előtt tegnap már fél kilenckor olyan tömeg gyűlt össze, hogy néhány perccel előbb kellett nyitni az üzletet. — Úgy tapasztalom, hogy sokan mostanáig halogatták a karácsonyi bevásárlást — mondta China Lajos, igazga­tó. — Szombati forgalmunk 1,3 millió forint volt, a mai ennél is több lesz. Különö­sen keresettek a divatáruk, pulóverek ás ingek, és per­sze a játék. Szerencsére a választékunk jó; még a múlt héten is kaptunk új szállít­mányt legéből, matchboxok- ból éis a kedvelt Barbie ba­bákból. Néhány drágább külföldi játék árát — lát­va a pénztárcák teherbíró képességét — le is szál Ütöt­tük saját kodkázati alapunk terhére. így ezek is kelen­dőbbek. A mérsékeltebb ezüstva­sárnapi forgalom után most elégedettebb volt Antal Já­nos, a Zsebe Áruház igazga­tója is. — Körülbelül 20 százalék­kal több a vásárlónk, mint egy hete;, forgalmunk azon­ban nem éri el a tavalyi aranyvasárnapét. Egész évi forgalmunk összességében a tavalyihoz lesz hasonló. Az áremelkedéseket is figye­lembe véve ez azt mutatja, hogy az embereknek nem több a pénzük, mint tavaly, így vagy kevesebbet, vagy olcsóbbat vásárolnak. Ezt belátva mi egyebek közt egyes kötött divatáruknál adtunk 30—40 százalékos engedményt, a síruhákatpe- dig 40 százalékkal olcsóbban kínáltuk. A József Attila könyves­bolt is felbolydult méhkas­ra emlékeztetett. — Nem számítottunk ek­kora forgalomra — mondta Molnár István'boltvezető. — A legkeresettebbek a mese- könyvek. Sajnos, épp ezek­ből a legszerényebb a vá­laszték- A kiadók mintha nem gondolnának a kicsik­re. Nincs keménytáblás me­sekönyv, és a nagyobbaknak szóló is kevés. Elfogyott már az igen keresett Képes Bib­lia és a nagy Viliágatlasz is. Sokan vásárolják viszont — és ebből többet kaptunk — az új Alapismereti lexikont, amelynek az ára is viszony­lag kedvező. Valamennyi nyitva tartó üzlet kirukkolt egy kis arany vasárnapi meglepetés­sel. A Május 1. Ruhagyár boltjában 40 százalékos ked­vezmény volt, míg a sétáló­utcái játék- és sportszerbolt­ban féláron kínálták a drá­gább, elemes játékokat. Az F. L. Ifjúsági mozgalmat, de másként Megalakult a Féfisz Új név az önszerveződés palettáján A Kaposvár környéki falusi fiatalok új szervezetet al­kotnak péntek este óta. A.Falun Élő Fiatalok Szövetsége 224 alapító taggal Batéban mondta ki létrejöttét. Céljuk: mar­káns politikai arculatot adni a falun élő harminc év alat­tiaknak. Elemlámpával a kezében mondta ki az indító szót dr. Kovács Lajos, a kaposvári KISZ-bizottság első titkára: — Ha villany nélkül is, de kezdjük el*! Nincs mire vár­ni. Szavai meghallgatásra ta­láltak, mert a decemberoen átadott művelődési ház nagytermében száz -százöt­ven fiatal feje fölött ki­gyulladt a villany. Az elnöki tisztet Molnár Dénes, a KISZ lakóhelyi intézőbizottságá­nak vezetője látta el; ő kö­szöntötte a fiatalokat. Arról szólt, hogy a jelen levők te­kintsenek el a protokolltól, beszéljenek arról, amiért itt vannak: a Féfisz létjogosult­ságáról. Ezután Kovács La­jos kritikusan elemezte a KISZ-munkát. Ma az egyko­ri „KISZ-házat” bontjuk — mondta —; lehet, hogy az alapokig szét kell szedni. Egy omladozó, rosszul meg­épített épületben ugyanis ;; mai fiatalok nem tudnak és nem akarnak élni. egyik utcára lépő vásárló mégis a fejéhez kap>ott, mondván : „Kész tönjereme- nés ez a karácsony ...” — A családi tanács úgy döntött, hogy mind a né­gy ürtknek 1500—1500 forint jut ajándékra — mondta Horváth Zoltán, aki a fele­ségével és két iskolás fiával járta az üzleteket. .— A gye­rekeket meggyőztük, hogy számítsanak rá: az idén az ajándék egy része, ruhaféle lesz. Most számoltam utána, hogy már 7 ezer forintnál is többet költöttünk, de én még semmit sem kaptam. Lehet, hogy nem is fogok. — Majd csak hoz valamit néked is a télapó — vette ét a szót a felesége. — Saj­nos, igaz, hogy szebb puló­vert már nem láttunk ezer forintnál olcsóbban, ötszá­zért p>edig egyszerűen nincs valamirevaló játék; már a társasjátékok is többe ke­rülnek. A Kossuth téren „állomá­sozó” magánkereskedők pa­naszkodtak.-r- A tavalyi forgalomnak a felét sem értem el — így Csima András divatszabó. — Úgy tapasztalom, elfogyott az emberek tartalék pénze és sokan — mivel a kettő együtt már nem megy — inkább a bőségesen terített karácsonyi asztalt választják. Jellemző, hogy sok szülő már eleve két számmal nagyobb dzsekit kér a gyereknek. Ez arra utal, hogy úgy látják: jövőre nem tudnák újabbat venni. A bazárosok kínálata azt példázta, hogy aranyvasár­napon sem minden arany, ami fénylik. Legföljebb csak olcsóbb, mint a boltok szín­vonalasabb portékája, igaz. a kairácsonv nem a forint, hanem a szeretet ünnepe. Bíró Ferenc NAGYOBB NYILVÁNOSSÁGOT AZ ELLENŐRZÉSNEK Politizáló testületi munka Módszereket keres a tabi pártbizottság Az állami és társadalmi el­lenőrzés helyzetéről, vala­mint a testület munkastílu­sáról, munkamódszeréről tanácskozott a tabi pártbi­zottság. A testület megálla­pította: a gazdálkodó egysé­geik ellenőrzésénél még nem érvényesül széleskörűen az eredmények és a lehetőségek összevetése. Az ellenőrzés nem vált a vezetői és Irá­nyítói munka szerves részé­vé. A felelősség fölvetésénél és érvényesítésénél is ta­pasztalható az elnéző maga­tartás. A belső ellenőrzés minősége — az ellenőrzési rendszer egyik leggyengébb területe — összefügg a ve­zetői szemlélettel, az igény­telenséggel. A szövetkezeti ellenőrző és felügyelő bi­zottságok tagjai jelentős ré­szének nincs megfelelő ta­pasztalata, felkészültsége ; a külső szakértők bevonása nem jellemző. Ezért a bi­zottságok döntő többségének működése formális. Juhász István politikai munkatárs szóbeli kiegészí­tőjében hangsúlyozta: az el­lenőrzések hatékonyságát rontja a sok jogszabály és a sok párhuzamosság. A pártalapszervezetejket több alkalommal sem vonták be az ellenőrzés tapasztalatai­nak értékelésébe. Alappillérnek nevezte ezt a létrejövő szervezetet. A pénteki batéi szerveződés után szombaton megalakult a KÖSZ, a kaposvári közép- iskolás fiatalok szervezete és hamarosan startol a DFSZ, a dolgozó fiatalok szervezete is. A titkár azzal adta át a szót — a Féfisz-célokat vá­zoló Kovács Józsefnek —, hogy támogatni kell minden önszerveződést, amely a tag­ság vagy egy-egy közösség igényeit a legjobban kifeje­zi. Mi szerepel a Féfisz céljai között? Minden, amivel meg­újítható az ifjúsági mozga­lom falun. Ugyanakkor min­dent kisöprűznek a „ha­gyományos”, rossz módsze­rek közül. Nem lesz tehát céltalan ülésezés, érdektelen társadalmi munka, fejbólo- gatás, megalázkodó igenlés, elvtelen elismerés. Megszün­tetik az alapszervezet min- denfölöttiségét. A legfonto­sabb a falusi fiatal: ha ő baráti körben, szakkörben vagy sportegyesületbc-i látja a legjobbnak a működést, akkor azt szerveznek. A A vitában kilencen mond­tak véleményt: dr. Szabó Károly véleménye, hogy a pártol lenőrzés re is nagyobb hangsúlyt kell fordítani. Dr. Baksai Ferenc szerint a szö­vetkezeti ellenőrző bizottsá­gok tevékenységében a for- miaiitást meg kell szüntetni ; Lencsés István pedig az el­lenőrzés nyilvánosságát hiá­nyolta. A pártbizottság munkastí­lusának, munkamódszeré- ne|k továbbfejlesztésére és ügyrendjére vonatkozó ja­vaslathoz fűzött szóbeli ki­egészítésében Teleki Sándor első titkár elmondta: növel­ni kell a pántmunka politi­kai, elvi, mozgalmi jellegét, tágabb terét biztosítani a demokratizmus szélesebb körű k i bántak aztatásáh oz, a testületek feladatait, ha­táskörét és felélősségét szer­vesebb egységként kell ke­zelni. Az írásos előterjesz­tést a végrehajtó bizottság észrevétele ivei és a pártbi­zottsági ülés kiegészítéseivel vitára bocsátják a párttag­ság körében. A tapasztala­tok, vélemények összegezése után ismét a pártbizottsági ülés elé kerül a téma. A végrehajtó bizottság vélemé­nye szerint pontosan meg kell fogalmazni, hogy mi­lyen kérdésekben dönt, és Féfisz harcol a munkahely­telepítésért, a fiatalok műve­lődéséért, a falu szellemisé­gének visszaállításáért, a környezetvédelemért és a ha­gyományápolásért, hogy csak néhány fontos elemet emel­jünk ki a programból. A fórumon ott láttuk a teljes megyei KISZ-vezetést, közülük Mihalics Veronika, első titkár és Návai Zoltán titkár fel is szólalt. Ugyan­így támogatását fejezte ki az MHSZ megyei titkárhelyet­tese és természetesen a Fé- fiszt leginkább „gyermeké­nek” valló városi KISZ-bi- zottság. Ezután parázs vita kezdő­dött. A kaposkeresztúri fia­talok ugyan belépnek a Fé- fiszbe, de az ifjúsági klub­juk támogatása érdekli őket leginkább. A kaposhomoki ifjúsági klub képviselője el nagyoltnak találta a környe­zetvédelmi programot, míg egy igali fiatalember azt szerette volna tisztázni, mi­ért kell a Féfiszt a KISZ- hez kapcsolni. Egy batéi ér­telmiségi családfő úgy fog­lalta össze kételyét: vajon megújulást jelent-e egy új mely ügyekben foglal állást a pártbizottság. Azt is, hogy a tisztségviselők milyen főbb feladatokat kötelesek ellát­ni, hogyan érvényesüljön a platform-szabadság, a ki­sebbségi vélemény, miként alakuljon a kölcsönös kép­viselet és a rétegérdekek hogyan érvényesüljenek a pántban. A tabi pártbizottság a po­litikai döntések előkészítése során, ezután jobban kíván támaszkodni a gyakorlati élet tapasztalataira, a helyi sajátosságokra, a párttagok és a lakosság véleményére. Gyakrabban kíván élni az­zal a lehetőséggel, hogy az összetettebb ügyekben a két- vagy többfordulós tár­gyalás után döntsön. A la­kosság jobb tájékoztatása érdekében növelik a testüle­ti ülések nyilvánosságát, s az elfogadásra javasolt válto­zat mellett ismertetik a fel­merült, de eltérő véleménye­ket is. Több változást terveznek a pártbizottság ügyrendjé­ben is. Ilyen például, hogy az üléseken meghívottak is részt vehetnek, s többször is szót lehet kérni a testületi anyag vitájában. Ha szüksé­ges, ugyanabban a kérdés­ben nemcsak egy alkalom­mal lehet vitát folytatni. név? Ök a KISZ-szel értek el nemrégiben komoly ered­ményeket, s most itt azoktól hallja az ifjúsági szervezet szidását, akiknek leginkább felelniük kellene az ered­ménytelenségért. A Féfiszról alkotott véle­ményt igyekezett megalapoz­ni Sós Tibor igali pedagógus, a szervezet egyik alapítója. A vita azzal zárult, hogy minderre visszatérnek a tél végi küldöttgyűlésen. A jélen levők ezután kéz­fölemeléssel kinyilvánították akaratukat a Falun Élő Fia­talok Szövetségének megala­kulásáról — az itt szavazók mellett sokan írásban jelez­ték szándékukat —, majd megválasztották az ideigle­nes intézőbizottságot vagy ha úgy tetszik, a vezetősé­get. Méghozzá a sokat vita­tott „régi rendszerben”: ugyanis mindenki elfogadta a felsorolt jelölteket ellen­vetés nékül, jóllehet elma­radt a sokat emlegetett kor­tesbeszéd, sőt hárman a megválasztottak közül — egyéb elfoglaltságuk miatt —• ott sem voltak az alakuló ülésen.

Next

/
Thumbnails
Contents