Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
CT Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 286. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 1., csütörtök ÜZEN A FŐVÁROS Az Ipari Ministerium vezetői Somogybán Források nélkül csak jelszó a szerkezetváltás Egy politikai tanácskozásnak nem csak a témája, a megvitatott kérdések fajsúlya adja meg a jelentőségét. Van az ilyen tanácskozásoknak önmagát gerjesztő — vagy éppen fagyos közönybe ful- lasztó — hangulati hatása is. A fővárosi kommunisták aktívaértekezletén elhangzottakat a lapokból,. a rádióból, a televízióból megismerhették olvasóink. Az elhangzottakról lehet tovább gondolkodni, vitatkozni, hiszen a szövegek visszalapozhatók. A hangulati hatás azonban egyszeri és megismételhetetlen, ám — s ezt reméli a résztvevő tudósító — ez is tovább gyűrűzhet a kommunisták közösségének érzelmi hullámhosszán. Lehet az ország legnagyobb befogadóképességű helyiségéről azt mondani, hogy a meghittség és az otthonosság légkörét árasztja? Az ott lévők nagy többsége ezen a délutánon így érezte. Nemcsak azért, mert régi harcostársak találkoztak, hiszen a jelenlévők nagyobb része már nem „régi” és nehezen illik rájuk a „harcos” társ jelzője is. ők az elmúlt évtizedekben léptek be a pártba, ritkán élték meg, hogy közösségként demonstrálják elvi elkötelezettségüket, politikai céljaikat. Ez a generáció abban az időben került a párt soraiba — a főtitkárt idézem —, amikor sok minden lett fontos, de legkevésbé az ember, akinek a gondolataival, szellemiségével törődni kellett volna. Most tapasztalhatták az aktívaértekezlet hangulatában is azt, amit a főtitkár érvelő, meggyőző — ne óvatoskodjunk a jelzőtől — agitatív erejű előadásában is kifejtett. A kollektivizmus, mondta, a szocialista mozgalom egyik legértékesebb hagyománya. De csak abban az esetben válik napjainkban is értelmessé ez a hagyomány, ha a kommunista közösségek világosan megfogalmazott célok megvalósítására szövetkeznek. Ezt az igényt szolgálta az aktívaértekezlet. A főtitkár előadása arról kívánta meggyőzni a kommunistákat, hogy most van elegendő tennivaló — és viszont: az ország előtt álló feladatok csak az ő közreműködésükkel oldhatók meg. Kérdezhetik, mikor nem mondtak ilyeneket az elmúlt évtizedekben a párt vezetői? Mondtak. Ám — még ha vállalja is a múltját — ez már nem az a párt, amelyben az ilyen szavak csak rutinból hangzottak el. Miért hallgat ma a párt több százezres serege? Miért nem tudnak ma a kommunisták aktiv politikai életet teremteni saját szervezeteikben és környezetükben? A főtitkár válasza: mert elszakadtak a valóság problémáitól. De nem azért, mert az emberek lettek mások, váltak közönyössé a nemzeti sorskérdések, a szocializmus céljai iránt. A közeg változott meg, amelyben ma élnek és a problémák mások, mint tegnap, vagy tegnapelőtt. A pártvezetés mulasztása, hogy ezt nem ismerte fel időben. Az aktívaértekezlet hangulati elemeiről beszélek. Nos, jóleső érzéssel vették tudomásul a jelenlévők, hogy ezúttal nem a korábban oly sokat ismételt, de igazán végig nem gondolt noszogatást kellett meghallgatniuk: legyenek aktívabbak, tevékenyebbek. Ehelyett értelmes helyzetmagyarázatot kaptak, a politikai élet legkényesebb kérdéseire alapos válaszokat, világos állásfoglalást. Majd pontos megfogalmazását annak is, mit kell tenni itt és most a kommunistáknak. Mi a kommunisták feladata ma? A főtitkár így válaszolt erre: mindenekelőtt védeni a szocializmust, kiállni a politika mellett úgy, hogy alkot, tesz, cselekszik az ország érdekében. Visszautasítani a demagógiát, a konjunktúralovagokat, a bürokratákat, akik most a megújulás aktuális jelszavát sajátítják ki, hogy a régi kiváltságaikat hitbizo- mányként megőrizzék. Ez ma a párttagok dolga. De mindezek érdekében csak akkor lesznek képesek befolyásolni másokat — hiszen a parancsolgatás végképp kiselejtezendő a kommunisták eszköztárából —,• ha minden egyes párttag politikai személyiséggé válik. Ha a párt elemi sejtjei, a pártszervezetek olyan közösséggé válnak, amelyek után vágynak az emberek, amelyekben jó érzés jelen lenni. Ügy is fogalmazhatjuk, tisztább, emberibb viszonyok kellenek a pártmozgalomban is. Kommunista politikushoz méltó felelősségtudattal fogalmazott Grósz Károly Gazdasági struktúraváltást demokratikus módon még sehol sem sikerült megvalósítani. Ez eddig csak a diktatúra eszközeivel sikerült. Mi mégis a demokratikus utat választottuk, mert a politikai struktúra korszerűsítése is kényszerű adósságként jelenik meg közéletünkben. Ha e feladatot sikerült megoldanunk, az utókor megállapítja, hogy nagy tettet hajtottunk végre. De ha nem tudjuk megoldani, belebukik a párt, de belebukik az ország is. Az aktívaértekezlet végén az elnök elköszönt és felszólította a résztvevőket: énekeljük el az In- ternacionálét. Kissé meglepődtek az emberek. Elszoktunk ettől is. Sokan már meg sem tanulták. Ezért kezdetben csak a kísérőzene szólt a hangszórókból. Aztán előbb tétován, majd egyre határozottabban a szöveg is felhangzott. Ezzel a hangulattal indultak haza kedden este a budapesti kommunisták. V. J. Soós Gyula miniszterhelyettes vezette azt a minisztériumi szakértőcsoportot, mely a megye iparának helyzetét, fejlődésének lehetőségeit tekintette át a megyei tanácson tartott tegnapi megbeszélés során. A házigazdáik az eredmények mellett a somogyi ipar valamennyi gondját szóvá tették. A térségünkben jellemző gyáregységi függőségből fakadó kiszolgáltatottságot, a fejlesztési források hiányát, a profilbizonytalansá- gotoait, a KGST-kereskede- lem kedvezőtlen • hatásait vagy az új ipartelepítés, s ezzel összefüggésben a foglalkoztatás növekvő nehézségeit. Minderről nemcsak általánosságban beszélitek, hanem konkrétan is segítséget kértek több térség, illetve gazdálkodó egység gondjainak orvoslásához. E fölvetések és a nem kevésbé nyílt és konkrét válaszok összességében egyre-másra a „22-es csapdájához” hasonlítottak. Például csak a szerkezetváltás, a fejlesztés nyomón nőhetnek a források. Előbbiekhez viszont nincs pénz. A régóta tervezett hazai személygépkocsi összeszerelő üzemhez — e fejlesztésből Somogy is részt kért — az állam és az érintett vállalatok kasszájába együttvéve is csak töredéke van meg a szükséges pénznek. Maradtak tehát a pénz nélküli lehetőségek — például egy esetleges vámszabad területen külföldi tőkével létrehozandó üzem ... A hasonló elgondolások azonban nem ígérnek gyors megoldást, megyénket pedig alig kecsegtetik lehetőségekkel. Dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára mondta el, hogy érzékelhetően lelassult a somogyi ipar fejlődése, s ezért nő a korábbam jobban iparosított területektől való lemaradása. Ennek okaként váltás helyett inkább konzerválódó termelési szerkezetet, a vállalati beruházások csökkentését, valamint a megye iparának szervezeti problémáit említette. „Ha az anyavállalat bajba kerül, ennek hatásait először a vidéki gyáregységekre hárítja. Ha viszont fejlesztésre is jut, ebben főként a fővárosi központ az első.” Soós Gyula válaszában elmondta, hogy a mai helyzetben elkerülhetetlenek ezek az érdekütközések, s a minisztérium kezében nincsenek mindig olyan esakö- zök, hogy „igazságtevőként” léphessen föl. Mint mondta, ebben segíteni csak az egyes gyáregységek helyzetének, fejlődőképességének egyedi vizsgálata alapján lehet. Erre a panaszolt . egyedi esetekben ígéretet is tett, nem titkolva azonban, hogy a szocialista exportra ráépült gyáregységek helyzetében aligha várható javulás. A KGST-kereskedelemben — rovásunkra — kialakult aránytalanságok terhét már nem bírja a költségvetés. — Hosszú távon is biztosan perspektivikus ágazatként az elektronikai és számítástechnikai ipar mellett csak a személygépkocsi-előállítást és a telefonhírközléssel összefüggő iparágakat említette. Nagyrészt nyitott maradt azonban a kérdés, hogyan léphetne ebben az irányban megyénk ipara. A miniszterhelyettes kertelés nélkül elmondta, hogy a gyáregységeknél is nagyobb azoknak a tsz-melléküzem- ágaknak a kiszolgáltatottsága, amelyeknek nincs önállóan is értékesíthető termékük. A vendégek által elmondottakból összességében kitűnt, hogy 1989 az ideinél is szigorúbb gazdálkodási föltételeket hoz, s részben az is, hogy a megye ipara jószerivel csak önmagán segíthet, ha tud. Ellenkező esetben a sajnálkozáson kívül nem-lehet mást tenni. Az ipari miniszterhelyettes és munkatársai délután a Kaposgép központi gyárában kilenc somogyi nagyvállalat pánt- és gazdasági vezetőivel tanácskoztak. Közös mérések Francia—magyar szerződés eredménye Államközi szerződés beérett gyümölcséről tudósíthatunk ezúttal. A francia LCPC állami kutatóválla- lat és a magyar Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat végzett Kaposváron az Építők SC területén betonalapmérést. A zegyüttmű- ködesiről a magyar és a francia képviselőt — két szakmérnököt — kérdeztük: Petik Árpád, az FTV osztályvezetője szerint mérföldkőről van szó az együttműködésben : — A Kaposvári Építők SC épít itt sportközpontot, amelynek része lesz az a szálloda és uszoda is, amelynek az alapozásánál tartanak. Miután meglehetősen nehéz terepről van szó, dugóalapozás szerepel a tervekben. Háromszáz dalrab 80x80 centis átmérőjű 5,5 méter mély betondugó kerül a földbe. A mélyépítő kisszövetkezet eljárása mellett a francia tesztelést is elvégezzük. — Mi a különbség a két eljárás között? — Az, hogy míg a magyar mérés külső eljárás, addig a francia — egy a betonban elhelyezett cső segítségével belülről mutatja meg az eredményeket. Jóval több adatot árul el a beton szilárdságáról, tartásáról, terhelhetőségéről, mint a magyar eljárás. Ettől függetlenül, a magyar mérés is jó, és pontos adatokkal szolgál. — Miért éppen Kaposváron kerül sor erre az együttműködésre? — Azért, mert az Építők SC, valamint a kaposvári mélyépítő kisszövetkezet és az FTV is támogatta az együttműködést. k Ezenkívül jó személyes kapcsolat alakult ki a felek közt. Michel Bustamante úr a francia vállalat mélyépítő szakmérnöke melyik mérést tartja jobbnak? — Rossz lenne az a megfogalmazás, hogy a mi módszerünk jobb. Mi ezt kísérleteztük ki és használjuk. Ugyanakkor például rendkívül megnyerte a tetszésünket ez az alapozási eljárás, és egy francia építő nagy vállalat máris érdeklődik iránta. — Mit tud mondani az eredményekről? Garantálható-e, hogy nem fog megsüllyedni az épület? — Nem vagyok jós, tehát meg kell várni az összes mérési eredményt. Ilyen alapossággal dolgozó cégnél nem hiszem, hogy gond lesz. — Kezdődő munkakapcsolatról van szó. Többször is eljön Magyarországra és Kaposvárra? — Ezt még pontosan nem tudom, hiszen most csak erre a feladatra kaptam megbízást. Készül egy szak- referátum az LCPC folyóiratába a közös munkáról. Remélem, még el tudok jönni Kaposvárra is. MAGYAR PÁRTKÜLDÖTTSÉG UTAZOTT PORTUGÁLIÁBA A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Fejti Györgynek, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével magyar pártküldöttség utazott szerdán Portugáliába, hogy részt vegyen a PKP december 1—4. között Portóban megrendezendő XII. kongresszusán. Málna exportra Nagyatádról Annyi málnát még sohasem vásárolt föl a nagyatádi áfész, mint az idén: hatvanhat vagonnyi termést vettek át a környékbeli málnásokból. Tavaly csupán 35 és fél vagonnyihoz jutották. Jelentős mennyiséget szállították közvetlen exportra, s gazdasági társaságuk másik tagjának, a ráckevei termelőszövetkezet tárházába pedig ugyancsak tetemes mennyiséget vittek el. Az idén már a saját .tizenhét vagonos hűtőtárolójukat is fel töltötték, ahol ezekben a napokban exportra csomagolják az eredeti izéket őrző szemeiket. Hogy mely nyugat-európai országokba szállítják majd az atádli málnát, azt még nem tudni. Részben üzleti titokként kezelik, ugyanakkor várnak a kedvezőbb ajánlatokra is. Jelenleg telítettnek látszik a nyugati piac a jó jugoszláv termés miatt. Bizonyos azonban, hogy a nagyatádi áfész és a ráckevei termelőszövetkezet tár. sulásámalk nem kell veszteséggel számolnia, annak ellenére sem, hogy az atádi csomagolás nem mondható korszerűnek.
